Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-10 / 109. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1986. május 10., szombat Tollhegyen Mire jó egy repülögép- hordozó? (Valaha még úgy hívták: repülőgép-anyahajó ...) Az. amerikai honatyák heves vitába szálltak egymással e tárgyban. A témát a haditengerészet líbiai szereplése tette időszerűvé. Kiderült, hogy a repülőgép-hordozókon levő A— ti típusú harei gépek vajmi keveset értek, ezért kellett a nagy-britanniai támaszpontokról az E— 111-es bombázókat elindítani. Vállalva a szövetségesek ellenkezését is. Egy harecsoport, amelyben az „anyahajon" kívül más kiszolgáló és más védelmi hadihajók is vannak. ugyancsak beleértve a harei repülőgépeket, potom 1* milliárd dollárba kerül. S most a meglévő 12 ilyen harccsoportot még további hárommal szándékoznak megtoldani. Világos, hogy a szárazföldi erők. vagy a légierő parancsnokai irigykedve fogadnák, ha a haditengerészet ekkora összegekhez jutna. S meg akarják fúrni az amerikai kongresszusban a repülőgép-hordozók építésének programját. Mondván például, hogy egy igazi háborúban ekkora hajók védhctetlen célpontként szolgálnak! Mire a honatyák republikánus része azt mondja: igen ám, de csak Grenada vagy Líbia elleni akciókra akarják használni a repülőgéphordozókat. Mert Grenada. a parányi szigetország ellen annak idején valóban fényes sikert könyvelhettek el a repülőgép-hordozók gépei. Persze ez kétes dicsőség! (P) HÉTFŐ: Politikai kérdésekkel foglalkozóit Tokióban a hetes csúcstalálkozó — Waldhelm voll ENSZ-fötitkár majdnem megszerezte az osztrák elnökválasztáson a szavazatok többségét. de június 8.án második fordulót kell tartani — Oiego Cordovez ENSZ-főtltkárhelyettes Genfben külön-külön tárgyalt Jakub Khan pakisztáni, és Muhammed Doszt afganisztáni külügyminiszterrel. KEDD: Érdemi megállapodások nélkül ért véget a tokiói csúcs gazdasági része — Mihail Gorbacsov Moszkvában tárgyalt Eduardo dos Santos angolai államfővel — A libanoni etnök Tunéziába, a szír államfő Jordániába utazott — Polgári politikust választottak meg miniszter- elnöknek Szudánban SZERDA: Nyugatnémet szociáldemokrata vezetőket fogadott Berlinben Erich Honcckcr — — Reagan nyilatkozatában a Szovjetunióra hárította a felelősséget azért, hogy a leszerelési tárgyalásokon eddig nem értek ei ered ményt — Az új-zélandi kormány felszólította a francia kormányt a csendes-óceáni atom- kísérletek abbahagyására CSÜTÖRTÖK: Genfben megkezdődött a szovjetamerikai leszerelési tárgyalások újabb fordulója — A nemzetközi atomenergia ügynökség vezérigazgatója Csernobilban járt — Behozatali tilalom a Közös Piacon hét szocialista or szágból való egyes élelmiszerekre FENTEK: Az USA minden eddiginél szigorúbb gazdasági szankciókat szervez Líbia ellen — Az új afgán pártfőtitkár a pastu törzsek vezetőivel tárgyalt — Amerikai—olasz megállapodás készül a terrorizmus ellen — Pérez de Cuellar bejelentette, nem jelölteti magát újra az ENSZ.főtitkári tisztségre. Koszorúzás! ünnepség volt Budapesten a Szovjet Hősök emlékművénél, a fasizmus felett aratott győzelem 41. évfordulója alkalmából. A képen: az Országos Béketanács nevében Sebestyén Nándorné és Barabás Miklós koszorúz (balra) Leningrádban a győzelem napja alkalmából nagygyűlést rendezlek. Nemet mondunk a fegyverkezési hajszára! — olvasható a képen látható transzparensen (lent) (Népújság-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) A HÉTEN TÖRTÉNT Mihail Gorbacsov Moszkvában fogadta Jose Eduardo Oos Santost (Nepújsóg-telefotó — TASZSZ — MTI — KS) Elnökválasztást tartottak Ausztriában. Képünkön: Kiirt Waldheim (balra), a Néppárt, illetve Kurt Steyrer, a Szocialista Párt jelöltje adja le szavazatát Népújság-telefotó: AP — MTI — KS) Befejeződött az MTA közgyűlése Csernobil után (Folytatás az 1. oldalról) Berend T. Iván később nyilatkozatot adott a sajtónak is, kiemelvén a jövő feladatait. A közgyűlés vitájában felszólalt Köpeczi Béla akadémikus, művelődési miniszter, aki többek között hangsúlyozta: a művelődési tárca nyitottabbá kívánja tenni a felsőoktatást. Fontos a Magyar Tudományos Akadémia intézeteivel valc együttműködés új formáinak keresése. Tétényi Pál akadémikus, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, hozzászólásában a VII. ötA nagy honvédő háborúban aratott győzelem 41. évfordulóján a szovjet emberek. a hadsereg katonái fokozott aktivitással munkálkodnak a munkában és a politikai életben egyaránt. Ez az SZKP történelmi jelentőségű XXVII. kongresz- szusának eredménye. A kongresszus meghatározta a társadalmi és gazdasági fejlesztés meggyorsításának stratégiáját, meghirdette a békéért és a társadalmi haladásért folyó harc programját — mutat rá ünnepi napiparancsában Szergej Szokolov. a Szovjetunió mar- sallja. az SZKP KB póttagja. a Szovjetunió honvédelmi minisztere. A napiparancs emlékeztet arra. hogy a nagy honvédő háború a legnagyobb megpróbáltatás volt az egész szovjet nép számára. Ekkor dőlt el a világ első szocialista államának sorsa. az emberi civilizáció jövője. A Szovjetunió a testvéri szocialista országokkal szorosan együttműködve szilárdan és következetesen folytatja békeszerető külpolitikáját. állhatatosan küzd éves tervidőszakra szóló, országos középtávú kutatásifejlesztési terv programjainak megkezdéséről adott tájékoztatást. A közgyűlés kétnapos vitájában kért szót Kapolyi László akadémikus, ipari miniszter, aki a többi között kiemelte: iparunknak rendkívül értékes és nélkülözhetetlen háttere a tudomány, amellyel az eddigiektől eltérően, közös érdekeken alapuló, folyamatos és szisztematikus együttműködést kell kialakítani. A Magyar Tudományos Akadémia 146. közgyűlése határozathozatallal zárult. a népek békéjéért és biztonságáért, a háborús fenyegetés megszüntetéséért. A reakciós imperialista körök. elsősorban az Egyesült Államok, figyelmen kívül hagyva a történelem tanulságait. nem akarnak a mai világ politikai realitásaival számolni. Folytatják a nukleáris fegyverkísérleteket, új fegyverfajtákat dolgoznak ki. intenziven fejlesztik a hadászati támadó erőket, katonai fölényre törekednek, s e cél érdekében a világűrt is fel akarják használni — emlékeztet napiparancsában a szovjet honvédelmi miniszter. A kialakult világhelyzet éberséget kíván, az ország védelmének, a szovjet fegyveres erők harci készségének állandó erősítését követeli meg. A honvédelmi miniszter napiparancsa értelmében a 4L évforduló alkalmából ünnepi tűzijáték lesz este Moszkvában, a szövetségi köztársaságok fővárosaiban, a Szovjetunió hős városaiban és további tíz nagyvárosban. M int egykori hőerőgépész mérnököt — aki két éven át több tantárgyban is hallgatta az atomerőművek üzemtanát, tervezését — sűrűn kérdezgetnek ismerőseim arról, mit is jelent a csernobili ka- asztrófa — nekünk? Diplomám tizenegy éves, nagyképűség volna tehát, ha minden részletre kiterjedő technikai választ kísérelnék meg összetákolni. Azt a néhány alapvető tényt, amely minden erőműben biztosan így van, érdemes viszont összefoglalni. A folyadékhűtésű atomerőművekben — így a paksiban is — uránrudak bomlása adja a hőenergiát. Ezek az uránrudak egymást is bombázzák nagysebességű bomlástermékekkel, amelyek közül a neutronok újabb uránatomokat bontanak meg — ez a láncreakció alapja. Ahhoz, hogy a láncreakció, és ezzel együtt a hőtermelés ne tetszőleges módon menjen végbe, szabályozni kell tudni a szabadon röpködő neutronok mennyiségét — valamilyen árnyékolónak nevezett anyagot, például grafitot kell föl-le mozgatni az urá.iru- dak között. Az urán körül áramló víz pedig elvezeti a termelt hőt — a reaktor tehát egy erőmű ,,kazánja", ahonnan nagynyomású forró víz indul a turbina, majd a hűtőfokozat — a kondenzátor — felé. Ezt a forró vizet aztán hőcserélőben vezetik át. hogy az erőmű többi részén a radioaktív veszély minél kisebb legyen — Pakson ilyen az erőmű például — vagy közvetlenül a turbinára kerül, mint Csernobilben. Az utóbbi megoldást a nagyobb biztonságú. korszerűbb műszaki színvonal és — ez a fő indok — a sokkal jobb hatásfok indokolja. Nos, ami Csernobilt illeti, mint valamennyi atom- erőművi zavart, azt is a hőtermelés szabályozatlansága okozhatta. Hogy miért, ez ma még titok. Ekkor nagynyomású gőz veti szét azt a tartályt, amelyben az uránrudak vannak. Tehát soha nem atombombaként, még kevésbé hidrogén- vagy neutronbombakénl robban fel az atomerőmű. hanem mindig úgy — u gőztől —, mint egy kuktafazék vagy mozdony kazán. A radioaktív anyagok kiszóródása tehát nem nukleáris robbanás következménye. Nem sokakat vigasztal persze mindez, ha a oaj már megtörtént. Ami a legfőbb — a hétköznapi ember számára is átélhető — következmény, hogy ezek az anyagok sajnos nem maradnak meg a szennyezés környezetében. A könnyebb sugárzó anyagok — mint a jód — a levegőben párolognak el. és a széllel gyakorlatilag a világ bármely pontjára eljuthatnak. A nehezebb radioaktív szennyeződés a talajon marad, de azt az esővíz moshatja szét a nemkívánt irányokba is. A szovjet vezetés tehát azt tette az első napon, ami a legfontosabb volt: a veszélyeztetett terület 49 ezer emberét helyezte biztonságba. és lokalizálni próbálta a kiszóródást. Az. hogy a tájékoztatás késett, valószínűleg a szombati nap (hajnalban történt a robbanás) más. ennél jóval fontosabb tennivalói indokolták. Ami a többi országot ért szennyezést illeti: a televízió időjárás.jelentéseiben látható felhőörvényből mindenki követhette, hogy az első. legaktívabb felhőzónát Lengyelország és Svédország kapta, ahol azonnal cselekedtek is. (Nem riasztottak: intézkedtek, és ez nagy különbség!) A felhőtömeg hazánkat továbbra is elkerülte, és csak a szélirány teljes megfordulása után. tehát csaknem öt nap elteltével kaptunk olyan légtömegeket, amelyek egyenesen Csernobil felől jöttek. A bennük levő jódizotópok önmaguktól is fele intenzitásúvá válnak nyolc nap alatt, újabb nyolc nap múlva ez már csak a negyede. és így tovább. Ha tehát az első nap nem következett be katasztrófa, annak veszélye az idővel már rohamosan csökken. Ha hiszi valaki, ha nem. Mert kételkedők, ne tagadjuk, vannak. Én, személy szerint, egyszerűen nem tudok elképzelni olyan felelős állami vezetést, amely propagandaérdekeket állampolgárainak biztonsági érdekei elé helyezne! Ogv gondolom, hogy ha a magyar embereket veszélyeztető radioaktív légtömegek indokolták volna. hogy nekünk néhány napot a pincékben, a Metró alagútjában kellett volna eltölteni — amíg a sugárzás szintje csökken —. akkor azt elrendelik. Amit a magyar vezetés ez ügyben megtehetett, nézetem szerint gyanakvás nélkül tagadhatóan tette meg. A szovjet vezetéstől kapott információkat késlekedés nélkül továbbította, emellett a bennünket közvetlenül érintő hatásokról részletes, értelmileg és érzelmileg megokolt információt adott. Azért emelendő ki saját vezetésünk ténykedése. mert a világban nem ez volt az általános. Az még csak hagyján. hogy az európai országok közül a legtöbb önző gazdasági céloknak — importkorlátozás — rendelte alá a hiteles tájékoztatást. Az Egyesült Államok ténykedése is magyarázható, ha nem is elfogadható. Egy olyan uralkodó körtől, amely a világ működését saját érdekei szerint képzeli ei. nem ismerve fel a különfi- le érdekek hatását az ö lehetőségeire, nem várható el „piszkos trükköknél" — és ez Howe brit külügyminiszter szóhasználata! — több! Vegyük észre, hogy a líbiai lerrorbombázások eldöntői még azt sem ismerték föl. hogy az eddig csak a vélt arab érdekek szerint politizáló Líbia számára nem hagytak más cselekvési lehetőséget, mint a Szovjetunióhoz való fordulást. Vegyük észre, hogy a szovjet pártkongresszus reformszellemének nyilvánvalóvá válása, a rendszerek békés versenyének meghirdetése provokációk sorát váltotta ki az amerikai vezetésből: űrfegyverkezési kísérletek, rendszeres föld alatti atom- robbantások, propaganda- kampány Csernobil ügyében. És vegyük észre, hogy az amerikai vezetés, amely a pennsylvaniai hasonló katasztrófa idején három héten keresztül saját népét sem tájékoztatta; most Tokióban közös nyilatkozatot fogadtatott el szövetségeseivel. Gorbacsov most levélben köszönte meg Craxi olasz miniszterelnöknek, hogy a Szovjetunióban dolgozó olasz szakemberek nem hagyták el munkahelyüket, és hogy ők is, az olasz kormány is méltósággal fogadta a csernobili eset következményeit. Gerinccel, emberi tartással —. ahogyan azt kell. Vagy kellene mindenkinek. Mindenkinek, aki tudja ma már. hogy a nukleáris szennyeződés nem ismer országhatárokat, s hogy az emberiség össze van zárva a Földön, amely cseppet sem lett nyugodtabb Csernobil után mint Csernobil előtt. De. hogy már előtte sem volt nyugodt, arról legkevésbé Csernobil békés, energiatermelő reaktora tehet. Kőhidi Imre Szakolav napiparancsa
