Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-09 / 108. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. május 9., péntek 3. Új bolt és presszó Tarnaszentmárián (Fotó: Köhidi Imre) A miskolci húspari válla­lat áruiból adott kóstoló­val nyílt meg az egri áfész legújabb, presszóval egybe­épült élelmiszerboltja Tar­naszentmárián (fent) Simon Józsefné — aki 22 éve egy fészerben kezdte kereskedői munkáját a csöppnyi faluban — és Mit- terhuber Rudolfné ma na­gyon jó munkakörülmények között szolgálhatja ki vevőit Színvonal Ajtózárak az újonnan épült lakások be­járati ajtajain ... Be lehet zárni, ki lehet nyitni. Első este már becsengetnek: jön a magánvállalkozó a biztonsági zárral. Ter­mészetes. tegye föl. Aztán a hírek, a kék­fény: ma már ez sem elég. Külföldről hoz az ember ördöglakatot, sípoló vagy ugató szerkezetet, amíg a lakásfosztogatók azt is ki nem ismerik. A házgyárak és az alvál­lalkozók változatlanul megelégednek a klasszikus megoldással: a lakás legyen zárható. A magyar gyártmányú konyhai légelszí­vóhoz (egyébként kiváló szerkezet) egy évig jár a jámbor vásárló aktív szén után, mert arra semmi utalás nincsen a műsza­ki leírásban, hol szerezhető be. az áruház eladóját a vásárlói kérdés teljesen hidegen hagyja. Ö csak elad. Mikor aztán végre van aktív szén, jön a pótmegoldás. Mások már kitapasztalták: tüllzsákot kell varrni hozzá, s abba tenni az .aktív szenet. D? erről egy szó sincs a prospektusban. Kibékíthetetlen ellentét dühöng a fali dugaszolók (konnektorok) és a panelos lakások falai között. Sehogy sem akarnak békésen egymás mellett élni. A konnektor krokodilfogai nem hajlandók a betonba kapaszkodni, a panelok erre a célra renl- szeresített kerek üregei viszont néma utá­lattal kiköpik magukból a dobozt a leg­kisebb mozdulatra is. A lakó természetesen tudja már, ha még nem, akkor megtanulja, hogy készülékei banándugóját ne a zsinórnál fogva húzza ki, mert a konnektor akkor is kijön a fal­ból. ha csak a banándugóval végzi el ezt a műveletet. Rájön, hogy egyik kezével a falba nyomja a konnektort, a másikkal pedig kihúzza azt a fránya csatlakozást Előbb, utóbb megy ez mindenkinek hiszen a technikai forradalom idejét éljük, s így annak magunk is részeseivé válunk. A minap a televízióban megnyugvással láttam, hogy a fentebb leírt probléma nem lehet egyedi eset, hanem százezreket fog­lalkoztat. Bizonyára azt az újítót is, aki kitalált egy elmés szerkezetet, melyet a két- vagy háromágú csatlakozásra helyez­ve a kikapcsoláskor az elektromos falido­bozt visszanyomja a falba, (na, most gye­re ki!) és a banándugót vita nélkül ki­emeli belőle. Az elmés műanyagszerkezei néhány forintért máris kapható. Egyéb­ként ugyanott, ahol a konnektorokat áru­sítják. Fellélegeztem. Egy ember sokunk nevé­ben gondolkodott, s megtalálta a megol­dást. A házgyárak azóta is szorgalmasan gyártják a kerek belonlukakat. másult gyártják szorgalmasan a konnektorokat. Dicséretükre legyen mondva. különböző színekben, földelve és földelés nélkül. Gyártunk tehát valami korszerűtlent, nyilván egy elavult szabványnak megfele­lőt, s nem veszünk róla tudomást, hogv a/ alkalmazás feltételei megváltoztak. Nemcsak ajtózárakról, elektromos sze­relvényekről van itt szó. Van olyan gya­núm, hogy ezekkel a termékekkel keres­kedünk is. így tehát szállítjuk a bosszú­ságot is. Nekem mégis van egy álmom: hátha rá­kényszerülünk, hogy a dolgokat egyszer megoldjuk, de akkor rendesen ás célsze­rűen. Könyörgöm, legalább a KGST és vi­lágszínvonal között B. K Tettesek az áldozatok?! Májusi csigák, „bőtermő uborkafák”, gyarapodó nyúlállomány . . . Felvásárlás és termeltetés Pétervásárán Amint közeledünk Pétervására felé. az úl men­tén itt is, ott is zsákokkal, nejlonszatyrokkal föl­szerelt, a nedves fűben csiga után kutató, szor­goskodó embereket látunk. Ilyenkor eső után „nagy reményekkel” kecsegtet uz árokpart, a me­ző. A puhatcslűekért jó pénzt fizet a helyi áfész, így hát minden bizonnyal megéri. Kis városban már a visszhang is torzítva jut a fülünkbe — tartja a kissé rosszmájú mondás. Ám mégis van benne valami igaz, pláne, ha olyan ese­ményekről szól a fáma, amely netán egyesek önös érdekeit is sérti. Hajlamo­sak vagyunk ilyenkor úgy­mond bolhából elefántot csi­nálni, s a cincogó egeret fé­lelmetes tigrisnek vélni Eger közvéleményét hóna­pok óta foglalkoztatja a rejtélyes személyautó lopá­sok. garázs be- és feltörések ügye. A kárvallott tulajdo­nosok — tegyük hozzá jo­gosan —. a tettesek elfogását, s megbüntetését várják a rendőrségtől, minden ilyen hasonló esetben Amikor dr. Kárpáti Csa­ba rendőr őrnagyhoz készü­lőben még csak a gépkocsi­ra fenekedő tolvajok kilé­tére. illetve arra szerettem volna választ kapni, hogy hol tartanak a nyomozás­ban, és sikerült-e kézre ke­ríteniük a tetteseket. Ám a beszélgetés 'során másfajta vélemény is kezdett kiala­kulni bennem, mint az .,el­ítélni”. Lévén a már ismert bűnelkövetők egy része fia­talkorú, S ők amilyen mér■ tékben tettesek, legalább annyira áldozatok ts. Nem­csak gépkocsikat, hanem óvatlan piaci árusok fiók­jait is kiürítették, s ezen kívül számtalan hasonló eset írható még a rovásuk­ra. A bibliai mondás így szól: „Ne ítélj, hogy ne ítél­tess". No nem az ettől való aggodalom, hanem az a meggyőződés váltotta ki be­lőlem az elítéléssel homlok­egyenest ellenkező gondola­tokat. hogy mindez csupán a jéghegy csúcsa . Társadalmunk aggoda­lomra okot adó jelenségeit legközelebbről a bűnüldö­zők. s a jogászok ismerik. A nyitott szemmel járók számára a hétköznapokban is akad elég visszás érzést kiváltó figyelmeztető jelen­ség A megváltozott, s te­gyük hozzá, önmagából ki­fordult értékrend — kiha­tott a rend értékére —. a nehezebb anyagi körülmé­nyek. illetve az idézőjel­be tett boldogságot szim­bolizáló anyagi javak meg­szerzése, hovatovább a csa­ládok széthullásával fenye­get. A túlmunkákból, gmk- ból, másodállásból, saját magát hajszolásból hazaté­rő szülők gyermekei már nem aprószentek. A lassan kihunyó, kihűlő házi tűz­helyek megannyi láthatat­lan veszélyforrást rejteget­nek. Toronyházak utcasar­kain koncsorgó gyerekhadat láthatunk még szombat, vtasárnap is. Legtöbbjüket csak sötétedéskor kiabálják haza — akkor is az erkély­ről — az anyák. S hogy ad­dig mivel töltötték a cse­meték az időt... ? A még edzett idegzetű rendőrségi tisztviselőket is megbor­zongatta az az eset amikor egy ötéves kislányt és há­roméves ikisöccsét alko­holmérgezéssel kellett a kórházba szállíttatniuk A büntetett előéletű apa és az itallkedvelő anya társaságá­ban az őrizetlenül hagyott fiaskókat meg-meghúzták a csemeték, csodálkozunk raj­ta? Aligha, hisz ezt látták otthon. A gyors vérátöm­lesztés mentette meg a ki­csik életét. S hogy az a faj­ta „vércsére” hasznukra válik-e, hogy állami gondo­zásba vették őket, erre aligha adhatnánk egyértel­műen igenlő választ. A meg­hitt. az őszinte, a szó igazi értelmében vett otthoni lég­körben felnövő fiúk, lányok is, többnyire „kollektív ma­gányban” élik napjaikat. S a sok hasonló korú, de más-más gondolkodású fia­tal között nemcsak a jó példa ragadós. Az ittasság napjainkban több egyszerű kortünetnél Radics György, 19 éves bükkszenterzsébeti fiatal­ember kerékpárral és mos­dóállvánnyal támadt az őt megfékezni kívánó rendőr­re. Ő és családja már hó­napok óta tartja rettegés­ben a községet. Ez is egy akta, egy lelet, egy beteg­ségmegállapítás a sok kö­zül. S hogy nem különleges, egyedi esetekről van szó, azt bizonyíthatják a hét- ről-hétre, hónapról-hónap- ra növekvő ügyészségi, rend­őrségi akták és más nyo­mozati dokumentumok. Honnan hát a féktelen­ség, a fékevesztett minden kötőfék alól kitörő vadság? Aligha tanulnák ezt óvo­dákban, iskolákban, gimná­ziumokban vagy az ifjúsá­gi szervezetekben Nem készakarva történik mind­ez, de nem árt arra az ősi igazságra utalnunk és hi­vatkoznunk, hogy a pokol tornáca is jóindulattal van kikövezve. Mert például szórakoztatni vágyás az is, hogy a televízió péntektől vasárnap estig krimikkel múlatja az időt. Az esz­presszók. becsalt vendéglők elmaradhatatlan tartozéka ma már a videó! A prog­ramkazettákon iszonytató szörnyetegek, gusztustalan, megbotránkoztató jelene­tek. S mellettük képernyő­re meresztett szemmel a ti­zen- és huszonévesek hada. Tudom, vannak most jó néhányan, akik megcsóvál­ják a fejüket, s korai elha­markodott intelemnek, vész­jósló aggódásnak minősí­tik soraimat, pedig koránt­sem így van. Nem a vész­harangot kongatom, sokkal inkább a lélekharangot. s addig nem késő e harang- kongatás, amíg értünk, s nem nekünk szól... ! Soós Tamás A felvásárlás és termel­tetés gondjairól, eredmé­nyeiről már a pétervásárai áfész-központban beszélge­tünk Kovács József ipari osztályvezetővel, akihez töb­bek között ez a terület is tartozik. — Fogyasztási szövetkeze­tünk tevékenységének csak egy kis része a felvásárlás — kezdi érdeklődésünkre —, de mégis szükség van rá, hiszen az ittenieknek ez nem elhanyagolható jövedelem- forrás. No, és nekünk is vannak állandó vevőink. — A környék nem kényez­teti el a kistermelőket. A talaj- és időjárási viszonyok sem állattartásra, sem ker­tészkedésre nem ösztönöz­nek . . . — Azért mégis van né­hány terület, amely hagyo­mányosan közkedvelt a kör­zetünkben. A csiga — mo- solyodik el beszámolónkra —. csak a tavaszi szezon­ban jelentős. Meleg eső után sok van belőle. Tavaly ilyenkor ötven mázsát küld­tünk külföldre az Érdért Vállalaton keresztül. Kilón­ként tizenöt forintért vesz- szük át, de osztályozás, cso­magolás után harmincért adjuk tovább. Húszszázalé­kos nyereség van rajta. Ha­sonló cikk a különféle gyógynövény, például csip­ke, boróka és a gomba, ami egész nyáron bőven terem a mi vidékünkön. Nyersen és szárítva is továbbítjuk külpiacra. A hozzánk tar­tozó tizennégy település mindegyikén működik fel­vásárlóhely. — Azért van néhány „slá­gercikk” is errefelé. Ügy hallottam, a megyében első helyen vannak az uborka­termelőik. — Az úgynevezett „mére­tes uborka" termeltetésével és felvásárlásával foglalko­zunk jó néhány éve. Állan­dó átvevőnk a Hatvani Kon­zervgyár. Három szakcso­portunk mintegy három- százötven kistermelőt fog­lalkoztat. Még a tavalyi aszályos esztendőiben is 10 vagonnyit forgalmaztunk. Büszkeségünk, hogy nem­csak holland magokból, ha­nem holland technológiával is termelik az összmennyi- ség mintegy tíz százalékát. — Mi ennek az előnye? — A támrendszeres mű­velés lehetővé teszi. hogy több fényt kapjon a növény, szedni is könnyebb a lugas­ból. — így hát az uborkafa nemcsak a szójátékban lé­tezik . . . — Ivádí kistermelőink méltán büszkék az általuk nevelt uborkára. — Ügy hírlik, más külön­legességgel is foglalkoznak. — Igen, ez a „héj nélkü­li tökmag”. Pontosabban az a különleges tökfajta, amely­nek a magja nagyon jó gyógyszeralapanyag. Nem­csak mi foglalkozunk vele- a megyében, de mert éghaj­latunkon jól terem, kedve­lik a háztájiban. E cikkből tavaly félmillió forintnyi árbevételünk volt. Mázsán­ként kilencezer forintot kap­tunk érte. Külkereskedők közvetítésével Svájcba szál­lítjuk .. . — Nem esett szó még az állatokról . . . — Évek óta hagyománya van a méhészkedésnek és a nyúltenyésztésnek. — Ez utóbbiról, ha bőveb­ben szólna! Az elmúlt idő­szakban ez az ágazat orszá­gosán is válságot élt át. — A nyolcvanas években rohamosan drágultak az ál­lattartás költségei. A kedve­zőtlen átvételi rendszer, bor­sos árú takarmány megne hezítette a nyúltenyésztök helyzetét. Pedig nálunk évek óta jól ment ez az ágazat. Négy szakcsoportunk van. Az ő munkájuk eredménye, hogy a „válság” ellenére is 1985-ben mindössze 10 szá­zalékos volt a visszaesés az országos szinthez képest Most azonban reményke­dünk Az új rendelkezések szerint 06 forintot fizethe­tünk a vágónyúl kilójáért, s nem nőttek tovább a táp­költségek sem. Ügy tudom, a megyében a legtöbb te­nyészállatot mi helyeztük ki a kistermelőkhöz, 500-at. Et­től jó hozamot várunk. Min­dent meg is teszünk érle. ketrecekkel, takarmánnyal, szaktanáccsal is segítünk. Búcsúzóban az áfész ud­varán szembetűnik a felirat: ..Vadátvevő’'. — Ez a legújabb kezdő ményezésünk — fűzi hozzá Kovács József. — Tavaly októbertől a környéken négy helyen nyitottunk fel­vásárlóhelyet. A lőtt vadak­nak nagy keletje van kül­földön. jutalékot kapunk a Vadex Vállalattól. Egy ke­reskedelemmel foglalkozó szövetkezetnek folyton ke­resni kell az új lehetősége­ket. Jámbor Ildikó

Next

/
Oldalképek
Tartalom