Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-05 / 104. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. május 5.\ hétfő " JpyJj gj'/ s. Üzen a szerkesztő Kovács Dénes, Gyöngyös: Tulajdonképpen a jubileu­mi jutalmat a dolgozónak nem kell külön kérnie, ez a Munkatörvénykönyvben is rögzített joga. Amennyiben nyugdíjazására a negyvene­dik évben esedékes kifizetés előtt kerül sok, de a 35 évet már eltöltötte, a vállalatnak ki kell fizetnie. A jubileumi jutalom egyhavi fizetésnek megfelelő összeg. Sz. Ferenc, Hatvan: Május elsején kivétel nél­kül minden üzem, intézmény, iskola dolgozói, illetve ta­nulói megemlékeznek a munkásság nagy ünnepéről. Sajnos korlátozott terjedel­münk miatt nem tudunk min­den, e témáról szóló írást közölni. Mindenesetre köszö­nettel vettük híradását. Tóth Mónika, Eger: írása elgondolkoztató, de félő, ettől még nem fog csökkenni a dohányosok száma. Mindenesetre keres­sen fel bénünkét más té­májú írásaival, s nem ár­tana, ha előre megbeszélt időben felkeresne bennün­ket személyesen is. Lehető­ség lehetne ugyanis egy-két írásának közlésére, ha azok megütik a kívánt mértéket. Egy megjegyzésünk azon­ban van: csak eredeti kéz­iratokkal foglalkozunk! „Elköltözünk’’ jeligére, Gyöngyös: Lapunk ápr. 23-i számá­ban foglalkoztunk e kérdés­sel, jelen pillanatban sem tudunk mást mondani. Min­denesetre azt javasolnánk, keressék fel személyesen a helyi OTP-kirendeltséget, mert tudomásunk szerint a közelmúltban egy-két kér­désben történt módosítás. M. Magdolna, Eger: Indítékait értjük, nem akarja kitenni magát a la­kók zaklatásának, így ilyen formában azonban mégsem tudjuk levelét leközölni, örömmel vennénk, ha kiegé­szítené mondanivalóját az­zal is, hogyan lehetne közö­sen fellépni az egész házat háborító szemetelés ellen. De akkor is csak nevével együtt közöljük írását. „Kismama" jeligére, Eger: Visszamenőleg általában nem lehet megadni a ked­vezményeket, igaza van ugyan abban, hogy mindig az jár jobban, aki az új ren­delkezések meghozatala idején válik valamire jogo­sulttá, de azzal ön is bizo­nyára egyetért, hogy valahol meg kell húzni a határvo­nalat. S ez valakik számára mindig is kedvezőtlen lesz, akár a családok támogatá­sáról, akár a nyugdíjról van szó. Törvényes lehetőség te­hát nincs arra, hogy visz- szamenőleg megkapja a fel ■ emelt anyasági segélyt. Az Észak­magyarországi TUZÉP Vállalat felvételt hirdet AUTÓSZERELŐ munkakörbe, megfelelő szakirányú végzettséggel. Jelentkezés: a 301. számú egri telepünkön, Eger, Kistályai út, VARHEGYI ZOLTÁN csoportvezetőnél. Utalványt kapni bosszúság - Hol vannak a „fehér áruk" - Babaing kerestetik Az olvasó kérdez — az illetékes válaszol Trófeabírálat Egerben... Heves megye területén 42 vadásztársaság működik csak­nem 2000 taggal. A tavaszi trófeabírálatra több száz agyart és trófeái küldtek be a vadászok, a megyei tanács pinceklubjában megrendezett bírálatra. A zsűri tagjai mi­nősítették a beérkezett „pályaműveket”. Az elmúlt évi ki­lövések között sok érmes akadt. Az érmes trófeákkal; Tóth István és Orbán István. (Fotó: Szabó Sándor) Levelem mottójául talán ezt a címet is adhatnám: Centru m-utalvány-bosszúság —, írta levelében Kovács József né Egerből. Olvasónk ajándékba kapott Centrum­utalványt, s kétszer is pró­bált vásárolni vele, de mi­vel a vásárlás értéke nem érte el az . utalvány értékét, a kísérlet sikertelen maradt. Sőt, amikor egy másik vá­sárló tanácsára megpróbál­ta átadni utalványát egy ci­pőt vevőnek, a pénztáros meglehetősen gorombán uta­sította rendre. így azután az ajándék fölötti öröm ha­mar megkeseredett benne. Vajon csakugyan okozhat ilyen bosszúságot az utal­vány? — tettük fel a kér­dést olvasónk nevében Ko­vács Lászlónénak, az áruház igazgatójának. A válaszból kiderült, szó sincs róla. Az áruház dolgozói, akik eluta­sították a kérést, helytelenül jártak el, s figyelmeztették is őket a pontosabb, alapo­sabb felvilágosításra, s az udvariasságra. Egyébként ha valaki magasabb összegű vásárlási utalványát nem kí­vánja egyszerre beváltani, azt a mozgólépcső mellett átcserélheti kisebb címletek­re is. A vásárlótól egyéb­ként elnézést kérnek az oko­zott bosszúságért. ★ Egy rendelkezés értelmé­ben az élelmiszeriparnak úgynevezett „fehér árukat” is forgalomba kell adnia. Ez nem jelent valamiféle csök­A beldolgozók tápp -nz nélkül című cikkükben az istenmezeji körzeti orvos félreérthetően informálta a táppénzre vétel lehetőségei­ről a cikk íróját. Nem azt kell ugyanis mérlegelni, hogy egy bá­nyászt vagy egy bedolgozót vegyen-e táppénzes állo­mányba az orvos, mert a táppénzre vételnek admi­nisztratív, számszerű korlá­ta nincs. A táppénz akkor illeti meg a dolgozót, ha betegsége miatt kereső fog­lalkozását nem tudja ílhá­kent minőséget. Ugyanazt az árut kapja a kisebb pén­zű vásárló, csak nem a szebb 'kivitelű csomagolás­ban, hanem egyszerű fehér dobozokban. A csomagolás módja teszi tulajdonképpen olcsóbbá az árut. Gyakran hiába keresem ezt a boltok­ban — írta többek között T. Lászlóné egri olvasónk, aki többgyermekes lévén szí­vesen vásárol(na) ebből az árufajtából. Vajon miért nem kaphatók ezek az áruk rend­szeresen — továbbítottuk a kérdést a Mátra Élelmiszer- és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalatnak, ahonnan Kenye- ressy Árpádtól kaptunk vá­laszt; Jelenleg a belföldi ipar félliteres szörpöket, 10 de- kás csomagolású Negró cu­korkát, fél- és egykilogram- mos tésztákat, filteres teát és négyféle —, műanyag ta- sakba csomagolt — teasüte­ményt csomagol így. A kö­zelmúltban jelent meg az 5 dekás köménymag. A keres­kedelem tapasztalatai szerint a legkeresettebbek a tészta­félék, a szörp és a Negró cukorka. A teasüteménynél alapos kifogás, hogy a mű­anyag tasak nem óvja a mi­nőséget, törmelékessé vá­lik. A teát a lakosokon túl igen szívesen vásárolják a közületek is. A forgalomban lévő árukból a kereskedelem tudja biztosítani az igénye­ket — még akkor is, ha azok növekednének. Talán inkább az a hiba, hogy kevesen is­merik ezt az árufajtát. rítani. Tehát mérlegelni azt kell, hogy a bedolgozó olyan súlyos beteg-e, hogy otthon., a tetszése szerint megvá­lasztott időben sem tudja ellátni a munkáját. Egy bányász, aki otthoná­tól távol, kötött munkarend­ben, nehéz körülmények között dolgozik, nyilvánvaló­an enyhébb betegséggel is hamarabb keresőképtelen­né válik a munkakörülmé­nyei miatt. A felülvéleményező főor­vosok feladata nem a be­teg kiírása, hanem szakmai Októberben született meg a kislányunk —, írja B. Bé- láné olvasónk. Meglehetősen nagy gondot jelentett a szá­mára megfelelő bébiholmi beszerzése. Mindig éppen az a méret hiányzott a boltok­ból, amibe éppen belenőtt volna. S még az sem vigasz­talt bennünket, írta a to­vábbiakban, hogy a többi kismama szerint ezek a bé­biholmik igen gyakran ke­rülnek a hiánycikkek listá­jára. Vajon mi várható az idén? — kérdeztük az Észak-ma­gyarországi Rövid- és Kötött­áru Kereskedelmi Vállalattól. A válasz igen megnyugta­tóan hangzik. Az. idén már nem okoz ennyi gondot a beszerzés a kisgyermekes családokban. A csecsemőru­házatból — mint közölték —, már az első negyedévben bővebb volt a választék. A mi megyénkben 31 600 bébi­ing került a polcokra, s ezekből 25 500 fogyott el. Szí­nesítette a választékot, hogy a magyar gyárakban készül­tek mellett 12 ezer darabot importból szereztek be. S ami külön is jó, olcsóbb árú pamut-frottír bébiholmi is van elegendő, 61—114 fo­rintos árban. Ez év első negyedében már annyira nem okozott gon­dot a bébiholmikból az el­látás, hogy engedményes vá­sárra is sor került belőlük. A nagykereskedelmi vál­lalat a maga részéről a na­gyobb igényeket is megfele­lő készlettel várja. segítségnyújtás a körzeti orvosoknak a beteg gyógy­kezelésében és természete­sen a táppénzen tartás kér­désében is. Soron kívüli ellenőrzésre akkor kerül sor, ha indo­kolatlanul sok beteg van táppénzen, de ezek az el­lenőrző vizsgálatok mindig a táppénzre rászorulók ér­dekeit is védik. Dr. Müller Erzsébet megyei táppénzes felügyelő szakfőorvos Ebben az éviben a megyei vers- és prózamondó ver­senyt két korosztály részé­re is meghirdette a Megyei Könyvtár. A felnőtt ver­senyzők eredményéről már beszámoltunk a Népújság hasábjain, most az általá­nos iskola felső tagozatos ta­nulóinak szerepléséről adunk rövid tudósítást. Hat helyszínen volt elő­döntőben szereplő pajtások fiatal versmondó kapott le­hetőséget a bemutatkozásra. A győztesek részt vehettek a megyei döntőn, amelyet József Attila születésnap­ján rendeztek meg a me­gyei úttörőházban működő gyermekkönyvtárban. A zsűriben a korábbi ver­senyeken közreműködő könyvtárosok értékelték a döntőben szereplő pajtások produkcióit. A legjobban szereplő vers- és prózamondó pajtá­sok a következők voltak Bonyár Judit (Heves), Nagy Anita (Eger) és Nemes Mó­nika (Poroszló). Még há­rom különdíjat is kiosztott a bíráló bizottság, amelyet Lakatos Ildikó (Eger), Orto Szilárd (Bükkszenterzsébet) és Szabó Krisztina (Gyön­gyöstarján) érdemelt ki a verseny végén. A döntő min­den résztvevője (költészet napi emléklapot és könyv- jutalmat kapott a gyermek- könyvtártól. Baranyi Imre Válaszol az illetékes Félreérthető volt az információ Apróbb-nagyobb bosszúságok Esetek a MÁV-nál Az 1986. április 24-i „Híd- és útmunkák ’86” című cik­kükben közölt egyik nyi­latkozattal kapcsolatosan szeretnék néhány észrevé­telt tenni a magam és a jelzett útvonalon közlekedő társaim nevében. Az ózdi—salgótarjáni utat és az eger—gyöngyösi utat összekötő alsóbbrendű Mát- raballa—Recsk közötti kb. 12 kilométeres szakaszról van szó. litt több, mint ti­zenöt éve nagyon rossz az útfelület minősége, főleg Mátraballa, Mátraderecske és Recsk község belterületén. 1985 őszén az érintett köz­ségek külterületén, mintegy 8—9 kilométeres hosszúság­ban nagyon jó minőségű asz­faltozást végeztek. De a bel­területeken nem. Ez rész­ben érthető is, hiszen Mát­raballa községben 1985 őszén vízvezetékeket fektettek, Mátraderecske községben pe­dig jelenleg földgázvezeté­ket. De Mátraballán már tavaly novemberben végez­tek a vezetéképítéssel, Mát- raderecskén pedig, ha száraz marad az idő, egy-két hét alatt szintén készen lesznek. Érthetetlen tehát szá­munkra, hogy miért csak 1987-re várható ennek a fennmaradó 3—4 kilométeres szakasznak az aszfaltozása? Az évek során megtöbb­szöröződött a forgalom. El­sősorban a tehergépkocsik és autóbuszok, de a tavasz­tól őszig tartó idényben az NDK-beli, lengyel és cseh autós turistáknak is kedvelt átutazó útja ez a szakasz. Mátraballa tucatnyi községet lát el vasúttal, a recski kő­bánya, a mátraderecskei téglagyár, az istenmezeji bentonitüzem, a mátrai fa­feldolgozó gazdaság gépko­csijainak tömkelegé jár lé­pésben a minőségileg elfo­gadhatatlan úton. Idegen- forgalmi szempontból is osz­tályon aluli az a helyzet, hogy az idegen autós turis­ta a bekötő útról ráfordulva, nyugodtan közeledik felénk Nógrád megyéből, majd két kilométer után szinte szét­hull alatta az autó. Reméljük, nemcsak Sírok és Egerbakta között csinál­ják meg évenként az utat, hanem az eddig mostoha megyehatáron is. Így jobb lenne közérzetünk, tovább tartana autónk, és épen maradna idegrendszerünk, melyet tényleg próbára tet­tek ezek a fránya téli fa­gyok és a tizenöt éve selej­tes, foltozott utak. Varga András Mátraballa Utazik az utas, és szá'li- tója a MÁV sokszor tarto­gat számára meglehetősen kellemetlen és váratlan bosszúságokat. Olyanokat, melyeket meglehetősen ne­héz megmagyarázni. Két ilyen esetről is kaptunk le­velet a napokban. R. József egri olvasónk április 23-án bosszankodott meglehetősen sokat és sokad­magával a Budapestről 15 órakor induló vonat késése miatt. Az egri csatlakozó járat ugyanis nem várta meg ezt a gyorsvonatot. Az egész nyolc percen múlott, ennyit késett ugyanis a gyors. Lehet, hogy efelett még napirendre is térünk ar­ra gondolva, — írja töb­bek között, — hogy ennek a bizonyos egri vonatnak vissza is kellett térnie Fü­zesabonyba, újabb utasokat Az apci Qualitál Könnyű­fémöntödében április vé­gért került sor az év máso­dik térítésmentes véradó­napjára. A gyár vöröskeresztes és nőbizottsági aktívái most is',’ mint az előzőekben segítsé­get nyújtottak az üzemegész­hozva. Amiért haragudtunk, az az, hogy a hatvani és a vámosgyörki állomásokon még azzal nyugtattak ben­nünket, hogy Eger felé lesz csatlakozásunk. Ez az infor­máció nem volt sem pon­tos, sem tisztességes. S még az sem vigasztalt bennün­ket, hogy a következő vonat érkezésénél már nem okoz­tak csalódást az utasoknak, arra ugyanis várt az egri, 15 percig. Nekik jó volt. Ne­künk kevésbé! A tájékoztatás hiánya akozott többeknek bosszú­ságot az elmúlt ünnepnapo­kon is. Erről többen is szól­tak. Beköszöntött a jó idő. s így telektulajdonosok, ki­rándulók indultak az egri­ek közkedvelt kirándulóhe­lyére, Almávba. Kényelmes­nek ígérkezett a 10 óra 10 perces vonat, s sokan vái­ségügynek és Hatvan Kórház Vérellátó Állomás dolgozói­nak a véradónap sikeres le­bonyolításához. Jellemző volt az önkéntes véradónapra a fiatalok aktív" részvétele is. A többszörös véradók között említést ér- • demelnek: Lángi István, Ro­tották meg a jegyüket. Vi­dáman indultak, de annál nagyobb volt a bosszúságuk, amikor rájöttek, ez a vonat nem áll meg A Írná r ban Akinek elkerülte a figyel­mét a hangosbemondó időn­ként elrecsegett közleménye, az Szarvaskőig utazhatott. Igaz, annak környéke is szép kirándulóhely, de aki csak Almárig akart menni, annak nem okozott kimon­dottan örömet a továbbuta­zás. A bosszúság kettős volt, — mint mondották. Az egyik: miért ad -ki szó nélkül a pénztáros jegyet Almárig, hiszen neki is tud­nia kellett volna, hogy ott nem lehet leszállni. A má­sik, ami érthetetlen, a ki­rándulószezonban miért nem áll meg — legalább feltéte­les jelleggel — a vonat e (közkedvelt helyen ? — d. — botkai Lajos, Zay István. Györfi András, Szénási Ist­ván. Poncski László és Po- lacsik Gyula, akikre bármi­kor lehet számítani, ha az életét mentő vérre szükség van. Szűcs Ferenc Hatvan Önkéntes véradónap a Qualitálnál A szép szó bűvöletében Szavalóverseny a Megyei Gyermekkön Visszhang Miért kell várnunk 1987-ig?

Next

/
Oldalképek
Tartalom