Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-31 / 127. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. május 31., szombat Korunk orvostudománya szinte nap mint nap hoz új eredményeket A gyógyászathoz valamennyi­ünknek köze van. így érthető, hogy a betegségek megelőzésére tett erőfeszítések valamennyiünket foglalkoztatnak. Mai összeállításunkban ezért az orvostudomány néhány új eredményére hívjuk fel olvasóink figyelmét. Új orvosi készülékek SZÁZADUNK NAGY ORVOSI FELFEDEZÉSEI A kortizon története Az orvosi Nobel-díj odaítélésekor szinte minden év­ben szenvedélyes vita zajlik arról, hogy abban az év­ben az elméleti kutatásokat vagy a betegágy mellett elért eredményeket értékelték-e kellően. Ez a vita az 1950. évi Nobel-díj kiosztása után nem lobbant fel. hiszen ekkor Hench, Kendell és Reichstein, a korti- zonkutatásért nyerte el e magas elismerést, és mind elméleti, mind gyakorlati vonatkozásban valóban tö­kéletes munkát végeztek. A vérbe jutott belső vagy külső eredetű méreganyagik eltávolítása régi törekvése az orvosi technikának. Lényegé­ben ezt a célt szolgálja a művese is, amely a beteg ve­se funkcióját rövidebb hosz- szabb ideig átveszi. A beteg vérét átáramoltatják egy cet- lofán cső- vagy lemezrendsze­ren, amelyet módosított élet­tani oldat, az úgynevezett dia- lizáló oldat vesz körül. A cel- lofán pórusnagyságát mégha ladó alakos elemek, fehérjék, nagy molekulák nem, míg az egyszerűbb szerves anyaeok és a szervetlen ionok szaba­don áramlanak át. A kezelés alapja a vér és a dializáló oldat között lezajló dialízis folyamata a diffúzió szabá lyai érvényesek. Noha a készülék ötlete már 1913-ban felvetődött, az első, kilinikailag is hasz­nálható készülék csak 1946 óta van működésben. Azóta viszont a hemodializáló ké­szülékeket állandóan töké­letesítették és újabb és újabb típusai látnak napvi­lágot. Újdonság például egy gö- teborgi tudóscsoport készü­léke, amely nem nagyobb két, egymásra helyezett szi­vardoboznál, s tíz. egymás­tól 0,7 milliméter távolság­ra elhelyezett lemezt tartal­maz, amelyekre megfelelő hatású vegyszereket horda­nak fel. Használatakor a készüléket a beteg alkarjá­ra erősítik és összekötik egy artériával és egy vénával. Beépített mérőberendezé­sek a méregtelenítés közben állandóan ellenőrzik a vö- rösvértestek épségét. meg azt, hogy mennyire marad egyenletes a vérnyomás. A szakemberek arra számíta­nak. hogy nemcsak mérge­Az új csehszlovák lemezes dializáló berendezés „lelke" zéskor lehet majd használ­ni (még kísérleti stádiumban van), hanem arra is. hegy antitesteket távolítanak el vele a vérből. A másik újdonságot a brnói Orvosi Technikai In­tézet tudományos munkatár­sai fejlesztették ki Csehszlo­vákiában. A harmadik ge­nerációs hemodializátor szin­tén lemezes szerkezetű, amely több emberi vér meg­mentésére képes, mint a ko­rábbi csöves illetve teker­cses szerkezetűek Az új csehszlovák termék hama­rosan klinikai kipróbálásra kerül az ország dializáló köz­pontjaiban, de már az egész világ orvosi cégeinek a fi­gyelmét felkeltette. Az 1920-as években az amerikai Mayo-klinikán kez­dődött az a kutatás, amely végül az 1950-es Nobel-díj átadásával nyerte el a tel­jes elismerést. Hench, az egyik Nobel-díjjal kitünte­tett orvos, tagja lett annak a kollektívának, amely reu­makutatással foglalkozott. A reumát az egyik legbefo- lyásolhatatlanabb, legmaka­csabb végül elnyomorodás- hoz vezető betegségnek tar­tották. Voltak olyan véle­mények, amelyek szerint a deformálódáshoz vezető be­tegséget éppen olyan gyó­gyíthatatlan bajnak vélték, mint például a rákot. Mind a szakközlemények, mind a tankönyvek pesszi­mizmussal nyilatkoztak e betegségről. Hench 1925-ben arra figyelt fel, hogy a kró­nikus arthritisben (ízületi gyulladásban) gyakran mu­tatkoznak gyengeségi, fá­radtsági és alacsony vér­nyomásos periódusok, s ez azt sugallta neki, hogy eb­ben a kórképben a mellék­vesének is szerepe lehet. Viszont a betegségben el­hunytak boncolása nem iga­zolták feltételezését. Hench 1929-ben olyan be teggel találkozott, aki rég­óta szenvedett reumában, de négy évvel ezelőtt sár­gaságot kapott, és azóta megszűntek a reumás fáj­dalmai. Ez önkéntelenül azt a gondolatot szülte, hogy van valami sajátos mechaniz­mus, amely jótékonyan be­folyásolja a reumás pana­szokat. A következő évben már Hench csak ilyen be­tegek után kutartott és ti­zenhat esetben tapasztalta, hogy az idült arthritis a sár­gaság után spontán meg­szűnt, és később is csak fo­kozatosan jelentkezett újra. A szakirodalom is azt bizo­nyította, hogy — amit a szerzők csak kuriózumként közöltek — a két betegség szerencsés találkozása után az eredei panaszok csak jó­val később jelentkezhetnek. Felmerült az a magyarázat, hogy a máj kiiktatásakor a Az izérzés zavara Az utóbbi években több kutató foglalkozott az ízér­zés zavarával. Akik ebben a zavarban szenvednek, nem tudják elég pontosan meg­különböztetni az ízeket, és ugyanakkor kellemetlen ízű­nek érzik az ételeket és az italokat. Leírtak olyan ese­teket, amikor emiatt a be­tegek 5—14 kilogrammot le­fogytak. Ezeket a tüneteket összehasonlították a terhes­ség első három hónapjá­ban és májgyulladás alkal­mával jelentkező panaszok­kal. és az eredmények arra utalták, hogy e jelenségek oka bizonyos nyomelemek hiányában keresendő. méregtelenítő hatás megszű­nésével olyan anyagok jut­nak a vérbe, amelyek a kró­nikus ízületi bántalmakat időlegesen megszüntetik. Hench kísérleteinél meg­fordította a sorrendet: elő­ször is azt kutatta. hogy mi az az anyag vagy té­nyező. amely a reumás arth­ritist vissza tudja fejleszte­ni. Elsősorban a bílirubinra és az epesókra következte­tett, így ezeket és májki­vonatokat adagolt, sőt ön­ként jelentkező reumás be­tegeknek sárgaságoscktóil vért ömlesztett át. Érnek ellenére nem volt szembe­tűnő a szervezet védekezé­sének rendszere. A keresett x-anyag nem fedte fel tit­kait. Viszont a kórlapok tü­zetes vizsgálatánál arra buk­kantak, hogy az arthritis gyógyulása terhességi folya­matban is javul, amely szin­te azonos volt a sárgaság ■kapcsán férfiaknál észlelt javulással. A nemi hormonok kuta­tása különben az 1930-as években élte virágkorát, és ismeretes volt, hogy a terhességben a hormonok mennyisége megsokszoro- scdilk. Ekkor Hench úgy érezte hogy tapasztalatait már összefoglalhatja: „Nem illogikus annak feltételezé­se, hogy a két jelenségért felelős tényező vegyileg ro­kon vagy talán azonos. de ez az anyag nem azonos sem a bilirubinnal, sem a szorosan vett női hormonok­kal” — fogalmazott óvato­san. Közben gyűltek a tapasz­talatok, hogy más káros fo­lyamatoknál például tífusz­nál, de még sebészeti beavat­kozásnál, sőt rövid ideig tar­tó éhezésnél is bizonyos ja­vulás áll be az arthritisnél. Más megfigyelés szerint az adizonos betegnél is javulás áll be sárgaság vagy terhes­ség után. Egy angol orvos olyan hallásvizsgáló készüléket szerkesztett, amely az újszü­löttek életének már az el­ső órájában észleli a hallás esetleges zavarait. Az újszü­lötteknek előbb az egyik, majd a másik fülébe elekt­ródokat illesztenek, egyide­jűleg különböző rezgésszá­mú és erősségű hangokat keltenek. A készülék jelzi a szívműködésnek, a légzés­1940-ben már arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a keresett x-anyag mind­két nemre egyaránt ható hormon. Henoh klinikai kol­légája, Kendell professzor olyan kísérleteket végzett, amelynek során a mellékve­séből hatásos hormont pró­bált előállítani. Számos pat­kánykísérlet után előállí­totta a „Compoud E” anyagot, amelyben Hench az általa feltételezett aryagot vélte felfedezni. Azonnal ki akarta e szterinszármazékot kísérletezni, de nem állt kellő mennyiség a rendel­kezésére. Sajnos, a további kísérle­tek elhúzódtak, mivel a má­sodik világháború alatt nem állt kellő kutatási pénz a rendelkezésükre. A mellék­vese-kutatás azonban más úton is folyt; sőt a Penta­gon értesülései szerint a né­met pilóták bevetés előtt hormonális doppingolásban részesültek. Katonai költsé­geken Kendell még a világ­háború alatt kikísérletezte a „Compoud A” szintézist, ami azonban még nem fe­lelt meg a várakozásnak. A keresett anyagot, a kortizont először az Egyesült Államok­ban 1946-ban Sarett nevű vegyész állította elő! A tény­leges emberkísérletekre csak 1948-ban került sor, amikor Hench 1948. szeptem­ber 25-én egy arthritises asszonynak 100 mg-os napi adagot konyhasós oldatban vénásan beadott. Az asszony állapota annyira javult, hogy három nap múlva csökkenteni lehetett az ada­got. 1949 januárjáig kizáró­lag ezt a kortizomnak elne­vezett anyagot használták, amit később felcseréltek az Armour által előállított ACTH-va'l. Kezdetben a kortizon na­gyon drágának bizonyult, később sikerült olcsóbb ki­indulási anyagot előállíta­ni ami már Reichstein ne­véhez fűződik. 1950-ben el­nyerték a Nobel-díjat. Át­vételénél éppen Hench óva­tosságra intett, s ezt hang­súlyozta, hogy a kortizon a reumás gyógykezelésnél nem a „vég kezdetét, hanem a kezdet végét jelenti”. A kortizon felhasználásá­nak és terápiás alkalmazásá­nak valóban ez lett a kez­dete. és az egybehangzó Vé­lemény szerint a második világháború utáni korszak legnagyobb orvosi felfedezé­sét jelenti. számnak és a végtagmozgá­soknak a különféle hangokra adott válaszreakcióit. így az egészséges újszülöttek vizs­gálati adatainak birtokában felismerhetők a rendellenes reakciók. A készülék további fino­mításával talán észlelhetők lesznek majd a terhesség első időszakában levő mag­zatnak a reakciói is. Pillanat­lázmérő A testhőmérsékletet szám­jegyekkel jelző, teleppel működő villamos lázméröt hozott forgalomba az NSZK- beli Bosch gyár. A lázat továbbra is a testüregben (a szájban vagy a végbél­ben) mérik. Erre kisméretű, rugalmas műgumiba ágya­zott érzékelő szolgál, amely vékony mérőkábellal csatla­kozik a műszerhez. A nagy kórházakban valamennyi betegnek külön-külön hőér­zékelőt bocsátanak rendel­kezésére, hőméréskor azután csak csatlakoztatni kell a hőérzékelőt a műszerhez. A mérés rendkívül gyors: 60 másodpercen belül rendel­kezésre áll a pontos ered­mény. A mérési tartomány 32 foktól 44 fokig terjed. Lézer o fogászatban Amerikai kutatók állatkí­sérletek nyomán beszámol­ták arról, hogy lézersuga­rakkal csökkentették a ter­mészetes fogzománc áteresz­tőképességét. Sugárforrás­ként rubinlézert alkalmaz­tak. Még jobb eredménye­ket értek el, ha a kezelen­dő fogat nátrumréteggel vonták be. Ily módon n fol­tokat és a foglepedéket is sikerült a lézersugárral el- távolítaniuk, a fogállomány károsítása nélkül. A fogszuvasodás a fogzo­mánc belső oldalán kezdő­dik. s közben a zomárc kí­vülről egy ideig még sértet­lennek látsz k. A kutató- munkálatok célja olyan lé­zerkezelés kidolgozása. amely a fogzománc alatt már bekövetkezett szuvaso­dást megállítja, és a zománc apró repedéseit elzárja. Vérzéscsillapítás— permettel A belső szervek (máj, lép, vese) sérülése általában sú­lyos vérzéssel jár és a vér­zés csillapítása nehéz, mert e nagy vértartalmú, töré­keny szervek esetén a szoká­sos módszer: a varratok al­kalmazása gyakran megold­hatatlan. Amerikai kutatók (egy kórboncnok, egy sebész és egy vegyész) olyan perme­tezhető oldatot készített amely gyorsan megállítja a belső szervek sérülésekor a sok apró érből meginduló vérzést. A folyadék alapanyaga butil- cianoakrilát nevű műanyag. A vérző felületre szórt ol­dat azonnal megszilárdul és rugalmas, ellenálló bur­kot képez. A sérült szervet így pillanatok alatt mű­anyag köpenybe csomagol­ják, amely alatt a vérzés eláll. A műanyag nem iz­gatja a szöveteket és nem mérgező. A szellemes eljárás ter­mészetesen csak a gyors életmentés eszköze. A ké­sőbbiekben a sebet a hagyo­mányos módon el kell látni a műanyag kötést le kell bontani, mert az alatta megalvadt vérben hamar el­szaporodnak a baktériumok, továbbá, mert a sebfelszín­re tapadt műanyag nehezíti a gyógyulást. Az új módszert balesetek következtében el­szenvedett máj- és vesesérü­léseknél már több esetben si­kerrel alkalmazták. A berendezés ellenőrzése (MTI-külföldi Képszolgálat) A TSZKER Területi Központja felvesz Fizetés: a 25 1983. (XII. *9.) MÉM sz. rendeletben meghatározottak figyelembevételével. faipari alapanyag és -termékek | 40" „ prémiumlehetőség. forgalmazási osztályára felsőfokú A pályázatokat, részletes ónéletrajzzal, bérigény megjelölésével szakirányú végzettségű r-zakembert írásban kérjük, az alábbi címie: TSZKKR TERÜLETI KÖZPONT OSZTALYVEZETÖ-HELYETTES munkakörbe. EGER, LENIN ÜT 9. SZ. Az Állami Biztosító Heves Megyei Igazgatósága felvételt hirdet: felsőfokú végzettséggel rendelkező közgazdász, továbbá gyors- és gépíró munkakörökben. Jelentkezés: Eger, Kossuth Lajos u. 10. sz. alatt. Újszülöttek hallásvizsgálata

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom