Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-28 / 124. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. május 28., szerda BERNI OKMÁNY Kínai vélemények Az emberek közötti kapcsolatról Kedden befejeződött az emberi kapcsolatokkal fog­lalkozó tanácskozás — je­lentette a TASZSZ berni kel­tezésű tudósításában. Értékelésében megállapítja, hogy az emberi kapcsolatok fejlesztése érdekében ki­fejtett sokoldalú együttmű­ködés fontos helyet foglal el Európa életében, a biz­tonság, a népek közötti bi­zalom szilárdításában. A szocialista, valamint a sem­leges és az el nem kötele­zett országok küldöttségei éppen ezért törekedtek köl­csönösen elfogadható aján­lások kidolgozására. Az Egyesült Államok képviselői azonban, mit sem törődve azzal, hogy a tanácskozás többi részvevője egyértelmű­en tovább kívánt volna lép­ni humanitárius területen, megvétózták az egyeztetett záróokmány elfogadását. Jurij Kaslev szovjet kül­döttségvezető a keddi záró- ülésen a többi között ki­jelentette: az amerikai kor­mány ismét bebizonyította, hogy ósdi módon gondolko­dik, még mindig a világ­csendőr szerepében tetszeleg. Ez gyakorlatilag a fegyver­kezési hajsza folytatásában, az atomrobbantásokban, az űrfegyverkezésben fejeződik ki. Az időik azonban változ­nak, főleg Európában — mutatott rá a szónok. Hoz­záfűzte: ennek egyik jele, hogy a berni tanácskozáson fontos és egyedi okmány született az emberek közötti kapcsolatokról. Az UPI hírügynökség ugyancsak berni keltezésű jelentésében rámutatott: az amerikai vétót a szocialista és a semleges országok mel­lett számos NATO-ország is helytelenítette, az Egyesült Államok elszigetelődött. Ju­rij Kaslev szovjet küldött bírálta az Egyesült Államok negatív magatartását, míg a lengyel delegátus kijelentet­te. hogy a hathetes konfe­rencia „az elszalasztott le­hetőségek találkozója” volt. Az AP amerikai hírügy­nökség kiemeli, hogy első ízben egy emberi jogokkal foglalkozó fontos tanácsko­záson az Egyesült Államok NATO-szövetségeseivel is szembekerült. Komp­katasztrófa A mentőalakulatok eddig százhetven holttestet talál­tak meg a bangladesi hajó- katasztrófa áldozatai közül. Vasárnap viharba került és elsüllyedt egy emeletes komphajó Banglades déli ré­szén, a Megna folyó torko­latvidékén. Félő, hogy továb­bi tetemeket is találnak, mi­vel a kompon több száz em­ber utazott. A hajó a fővárosból a dé­li Bola-szigetre tartott, ami­kor Daccától mintegy 300 kilométerre délre, Kalíkapur közelében viharba került. A ciklon óránként több nvnt száz kilométeres sebességgel száguldott végig a körzeten. Az elsüllyedt komphajóról mintegy hatvan embernek sikerült g partra úsznia. Ersad tábornok-elnök azonnal a katasztrófa hely­színére utazott. Az NSZK-ban tárgyaló Havasi Ferencet Bonnban fogadta Helmut Kohl nyugatnémet kancellár is (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) Magyarországi külügyminiszteri látogatás előtt A kapcsolatok fejlődése Kína és a kelet-európai or­szágok között alapvető ér­dek népeik számára és hasz­nos a világbékére nézve — jelentette ki Csien Csi-csen kínai külügyminiszter-he­lyettes nyilatkozatában, ame­lyet a China Daily című lap- nlák adott abból az alkalom­ból, hogy Vu Hszüe-csien kínai külügyminiszter rövi­desen látogatást tesz a Né­met Demdknátikus Köztársa­ságban és Magyarországon. A külügyminiszter-.helyet­tes véleménye szerint Vu Hszüe-csien külügyminiszter látogatása a Német Demok­ratikus Köztársaságban és Magyarországon igen nagy jelentőségű. A látogatás min­den bizonnyal elő fogja mozdítani a baráti kapcso­latokat és az együttműkö­dést Kína és a két ország között és erősíti a megér­tést és a barátságot népeik között. Csien Csi-csen emlékezte­tett rá, hogy 1983 óta je­lentősen fejlődtek a gazda­sági, a kereskedelmi, a tu­dományos-műszaki, a kultu­rális, a politikai és a sze­mélyi kapcsolatok Kína és a kelet-európai országok kö­zött. Példaként hozta fel, hogy tavaly a kereskedelmi forgalom értéke Kína és az öt kelet-európai ország — az NDK, Magyarország. Lengyelország, Csehszlová­kia és Bulgária — között elérte az 1,54 milliárd dol­lárt. Mint mondotta, Kína elégedett a kapcsolatok po­zitív fejlődésével, mert ez a fejlődés hasznos a szocialis­ta építés, a tapasztalatcsere, s a népek egymás iránti megértése és barátsága szem­pontjából. Külpolitikai kommentárunk )~ Új lendülettel A KORÁBBI, szinte reménytelennek tűnő helyzet I után némileg javulni látszik a megegyezés perspek­tívája Közép-Amerikában. Az érintett országok ál­lamfői csúcstalálkozójuk végén végül is aláírták az esquipulasi nyilatkozatot, s ezzel de facto elismer­ték, hogy megteremthető az egyetértésnek az a mini­mális szintje, amely a válság békés rendezéséhez szükséges. Várható, hogy új lendülettel folytatja munkáját a Contadora-csoport is, s röviddel a csúcs- találkozó után, máris megszületett az első konkrét javaslat. Dániel Ortega nicaraguai elnök ezúttal konkrét leszerelési indítványt terjesztett a közép-amerikai or­szágok elé. A dokumentum, amelyet az esquipulasi konferencián adtak át az érintett politikusoknak, tartalmazza azt a listát, amelyre Managua állásfog­lalása szerint ki kellene terjeszteni a fegyverzetkor- látozási tárgyalásokat. Ortega sajtóértekezleten is­mertette a javaslatot. Részletesen felsorolta a repü­lőgépek és nehézfegyverek azon típusait, amelyekre mennyiségi korlátozást kellene bevezetni, s azokat a támaszpontokat, repülőtereket, amelyekről szintén tárgyalni kellene. Bár a nicaraguai vezető előrebo­csátotta, hogy nem lehet szó a több oldalról fenye­getett hazájának teljes lefegyverzéséről, figyelemre méltó részlet, hogy éppen a „militarizálódással” vá­dolt Nicaragua állt elő ilyen jellegű javaslattal. Az természetesen Esquipulas előtt is világos volt, hogy a térség államai még az optimális jó szándék feltételezése esetén sem köthetnek megállapodást Washington beleegyezése nélkül. Most, a konferen­cia után, frissen bejelentett nicaraguai javaslat fényében még inkább nyilvánvaló kitől is függ való­jában a közép-amerikai rendezés ügye. Az Egyesült Államok kormánya mind e közben folytatja korábbi politikáját: aktívan támogatja a kontrák katonai ak­cióit, szidalmazza a sandinista rendszert, állandóan nyomás alatt tartja gazdaságilag és politikailag ki­szolgáltatott szövetségeseit, nehogy kompromisszu­mos megállapodás születhessen a Fehér Ház érdeke­it sértve. AZ ÜJ LENDÜLET esélyt jelent Közép-Amerika számára. De csakis abban az esetben, ha végre Wa­shingtonban is számba veszik a realitásokat és való­ban kívánják a problémák békés, igazságos és tartós rendezését. Horváth Gábor MONGÓLIA Eredmények és ellentmondások Május 28-án kezdődik a Mongol Népi Forradalmi Párt XIX, kongresszusa, öt esztendő társadalmi-gaz­dasági fejlődését összegezik, s újabb öt évre megha­tározzák a legfontosabb teendőket. A kettős feladatra felelősséggel készültek az egész országban. Március­ban közzétették az 1986—1990-re szóló gazdasági és társadalmi fejlődés fő irányait összefoglaló dokumen­tumtervezetet, amelyet majd a kongressszuson hagy­nak jóvá. Az eseményt megelőző társadalmi vitában sok ezren fejtették ki véleményüket a Mongóliában irányelvként nevezett dokumentumok tartalmáról. Az Unen, a párt központi lapja napról napra közölt ol­vasói leveleket, melyek az irányelvek egy-egy részkér­déséhez kapcsolódnak. A NEMZETKÖZI BÉKEÉV KAPCSÁN Romes Csandra hanoi sajtóértekezlete Imponáló fejlődés A Mongol Népi Forradal­mi Párt 1920 júniusában alakult két fővárosi forra­dalmi körből, Mongol Nép­párt néven. Egy esztendő múlva, 1921 márciusában hu- szonhatan gyűltek össze azon a tanácskozáson, melyet a párt I. kongresszusaként tar­tanak számon. A 65. évfor­duló alkalmából az Unen összegzi az utóbbi évtizedek fontosabb társadalmi-gaz­dasági változásait. Eszerint 1960 óta a társadalmi össz­termék négyszeresére, a nem­zeti jövedelem háromszoro­sára nőtt; s jelenleg az ipar a társadalmi össztermék 46 százalékát adja. Majd meg­állapítja: nagy lépések ezek az ipari-agrár termelési szer­kezet megteremtéséhez veze­tő úton. A lépések üteme a leg­utóbbi években különösen fölgyorsult. 1981—1985. kö­zött a társadalmi össztermék 41 százalékkal, a nemzeti jö­vedelem 37 százalékkal emel­kedett, a mezőgazdasági ter­melés 19 százalékkal, az ipa­ri 55 százalékkal bővült, az ország külkereskedelmi for­galma pedig megduplázódott. Az elért eredményekben fontos szerepe van a Szov­jetunióval és a többi ba­ráti országgal kialakított együttműködésnek — fogal­maznak az irányelvekben. A Szovjetunió különösen sokat segített, hiszen a nagyberu­házások többsége a Mongó­liával szomszédos ország gaz­dasági és műszaki közremű­ködésével valósult meg. Kevesebb állat Kétségtelen, imponálóak az eredmények, ám Mongó­liában mégsem zavartalan emiatt az öröm, hiszen az ellentmondásokat is tapasz­talják az emberek. Vidéken nem kielégítőek az élet- és munkakörülmények, ezért a fiatalok közül sokan elhagy­ják szülőföldjüket, a város­ban keresik boldogulásukat; a városokban viszont ép­pen a népesség gyorsabb növekedése miatt akadozik a kereskedelem, a szolgálta­tás, kevés a lakás, az óvo­dai és bölcsődei hely. Az is sok bírálatra ad okot, hogy a rendkívül ked­vező fejlődési mutatók elle­nére egyes ágazatok elma­radtak a tervezett változá­soktól. Csökkent például az állatállomány, s emiatt az állati termékek termelése is visszaesett. Ennek fő okát a kedvezőtlen időjárásban látják, ami nem is vitatható. A legutóbbi három évben a száraz nyár kemény téllel párosult, a külterjesen tar­tott állatoknak nem volt ele­gendő takarmánya, s ez meg­tizedelte az állományt. Most 22,5 millió állatot tartanak számon, mintegy kétmillió­val kevesebbet, mint öt éve. Dzsambin Batmönh, a párt főtitkára egyik beszédében azonban bírálta az állattar­tás helytelen és korszerűtlen módszereit, a technológia változtatását, a munkaszer­vezés javításának szükséges­ségét hangsúlyozta. Ez utób­bi voltaképpen követelmény az iparral szemben is, hi­szen a legutóbbi négy évben az ipari vállalatok 21 száza­léka elmaradt a tervezett termelékenységtől, 35 száza­lékuk pedig az előirányzott­nál nagyobb költséggel ter­melt. Reális tervek Az érzékelhető feszültsé­geknél viszont sokkal fon­tosabbak a már tapasztalha­tó eredmények, amelyek egy­ben a jövendő terveit is megalapozzák. A világon ke­vés olyan ország van, ame­lyik öt év alatt 37 százalék­kal volt képes nemzeti jö­vedelmét növelni, s most újabb 26—29 százalékot ter­vezhet. Az ipari termelés a következő öt esztendőben is — a VIII. ötéves tervidő­szakban — várhatóan 30— 40 százalékkal, a mezőgaz­dasági termelés 18—20 szá­zalékkal emelkedik. A gazdasági fejlődés le­hetővé teszi azt is, hogy fel­gyorsuljanak a társadalmi változások, a mostaninál jobban éljenek a mongol em­berek. A kongresszusi irány­elvek szerint a fogyasztás 20—25 százalékkal bővülhet, a szociális és kulturális ki­adások összege 22—26 szá­zalékkal emelkedhet, társa­dalmi juttatásokra a költ­ségvetési kiadások 40 száza­lékát fordíthatják. Az elmúlt' hetekben a me­gyei pártkonferenciákon és a baráti beszélgetéseken egy­aránt megvitatták a párt programtervezetét. A hiva­talos dokumentumok, az Unen olvasói levelei és sze­mélyes tapasztalataim egy­aránt azt erősítik, hogy a mongol nép egyetért az irányelvekben megfogalma­zott követelményekkel, s a XIX. kongresszus határoza­tát követően mindent meg­tesznek majd azért, hogF azok valósággá váljanak. V. F. J. Vietnami látogatása befe­jeztével Romes Csandra, a Békevilágtanács elnöke Ha­noiiban nemzetközi sajtóér­tekezletet tartott. — A nemzetközi békemoz­galom jelenlegi legfontosabb feladata a nukleáris fegy­verkísérletek és az amerikai ürfegyverjoezési program megakadályozása — jelen­tette ki. — A nemzetközi békeév eddigi tapasztalatai azt mutatják, hogy az im­perializmus háborús törek­vései ellen szélesebb körű, még aktívabb összefogás szükséges és lehetséges. A békeküzdelmeknek is át kell venniük azt a tempót, amit a minden eddiginél erősebb atomháborús veszély diktál — gondolkodásmódban, cse­lekvésben egyaránt­A Békevilágtanács elnöke teljes támogatásáról bizto­sította Vietnamnak a vitás délkelet-ázsiai kérdések bé­kés, igazságos rendezésére irányuló kezdeményezéseit, Elmondotta: a tervek szerint július elején Indiában kon­ferenciát tartanak, amely megvitatja, milyen teendői vannak a békemozgalomnak az ázsiai és óceániai bizton­ság előmozdításában. Hanoi látogatása befejez­tével — amelynek során a Vietnami Szocialista Köz­társaság Államtanácsa Ho Si Minh Érdemrenddel tün­tette ki — Romes Csandra elutazott Vietnamból. Cecerleg, egy megyeszékhely látképe (A szerző felvétele) ÉRTESÍTÉS! Értesítjük Tisztelt Ügyfeleinket, hogy 1986. június 1-től a megyében az Országos Takarékpénztár fiókjai az alábbi napokon a megszokottól eltérően, hosszabb nyitva tartással állnak ügyfeleink rendelkezésére valamennyi üzletágunkban. EGER, (megyei igazgatóság) szerdán 18 óráig EGER, (körzeti fiók) FÜZESABONY HEVES PETOFIBANYA GYÖNGYÖS HATVAN szerdán 18 óráig szerdán 18 óráig szerdán 18 óráig szerdán 16.30 óráig csütörtökön 18 óráig csütörtökön 18 óráig A káli, a pétervásári és a recski fiókjaink nyitva tartási ideje VÁLTOZATLAN. ORSZÁGOS TAKARÉKPÉNZTÁR HEVES MEGYEI IGAZGATÓSÁGA

Next

/
Oldalképek
Tartalom