Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-21 / 118. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. május 21., szerda flH| Érdekeltség és vállalkozás A termelőszövetkezeti dolgozók jövedelme a hatodik ötéves tervidőszak elején közeledett az iparban dolgozókéhoz, de ez a folyamat megállt, sőt — 198S—85-ben a különbség nőtt — állapították meg nemrég a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökségének ülésén, A tsz-tagok jövedelmének elmaradása az állami gazdaságokban dolgozókéhoz képest is jelentős. Jelenleg a termelőszövetkezetekben foglalkoztatott fizikaiak mintegy 74 százaléka dolgozik teljesítménybérben, ez — arányát tekintve — lényegesen kedvezőbb az ipari, építőipari átlagnál. Ám a teljesítménybérezés magas szintje mégsem érvényesül kellőképpen, ugyanis a követelményeket nem az üzemi elképzelésekhez, hanem a keresetszabályozás adta feltételekhez igazították. De tavaly már lényeges változás történt. A bérszabályozás módosításával a korábbinál jobb lehetőségek nyíltak a teljesítmények reálisabb meghatározására, illetve az ennek megfelelő munkadíjak kifizetésére. Ennek köszönhetően majdnem 50 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma a termelőszövetkezetekben. A termelőszövetkezeti vezetők jövedelme emelkedett az elmúlt esztendőkben: egyes munkakörökben 25— 40 százalékkal. Számukra kedvezőbbé váltak a premizálás feltételei: alapvetően a szövetkezet eredményes gazdálkodásához kötődnek. Nem alakult ilyen kedvezően a helyzet a termelésirányítóknál, a brigádvezetőtől az ágazatvezetőig tartozó munkakörökben. Ä többi között azért sem, mert az egyes állami intézkedések nyújtotta juttatásokból — például a kukoricatermesztés, vagy az állatlétszám növelésével kapcsolatban adható külön prémium — sem részesülhetnek. Ebből is látható: ez a vezetői réteg nem kellően érdekelt a gazdálkodás eredményessé tételében. Ezért is indokolt a termelésirányítók érdekeltségének mihamarabbi javítása. A fizikai foglalkozásúak közül a növénytermesztésben és az állattenyésztésben dolgozók jövedelme elmarad az átlagtól. A gépekkel dolgozóké, valamint az ipari-szolgáltató tevékenységet végzőké viszont meghaladja az átlagot. Régi tapasztalat, hogy az állattenyésztők nehéz munkáját, a kedvezőtlen időbeosztást máig nem sikerült kellőképpen elismerni. Ezért is akadozik az utánpótlás, jó szakemberek nélkül viszont nem lehet komoly eredményeket elérni. Mindent egybevetve a tsz- tagok keresetének növekedése 1983—84-ben nem érte el az életszínvonal-politikában megszabott szintet. Ez összefügg a mezőgazdaságot sújtott aszállyal, és az egyre szigorodó szabályozással. Tavaly megállt az állóeszközök értékének növekedése is. több mint tíz százalékkal nőtt a nullára leírt, elhasználódott gépek aránya. De mérséklődött — mégpedig 4 százalékkal — a szövetkezeti állatállomány értéke is. Mindez azt eredményezte, hogy a termelőszövetkezetek mintegy fele csak úgy tudta kielégíteni dolgozói érdekeltségét, hogy részben lemondott a tervezett fejlesztéseiről. Ilyen helyzetiben megnőtt a hagyományos és az újabb vállalkozási, szervezeti formák iránti érdeklődés. Az önelszámoló egység a leginkább bevált munkaszervezési rendszer az alaptevékenységben. Jellemzője, hogy az egység külön tervfeladatot kap, amihez meghatározott munkadíjtömeg felett rendelkeznek, s jórészt maguk határozzák meg a létszámot is. Az önelszámoló rendszer alkalmazása révén csökkenthető a vezetői fokozatok száma, könnyebbé válik az ellenőrzés. Azokban a tée- szekben, ahol önelszámoló egységek működnek, ott az átlagot meghaladó mértékben nőtt az eredmény, miközben a létszámot sikerült mérsékelni. Kiterjedten alkalmazzák a szövetkezetekben a részes művelést is, különösen a szőlő- és gyümölcs- termesztésben. Manapság a pénzrészes forma került előtérbe, ez jobban biztosítja a tag érdekeltségét az eredmény növelésében. Az új vállalkozási formák működésére 1982-től nyílt lehetőség. Ezeket elsősorban az ipari-szolgáltató tevékenység területén hozták létre. Mint várható volt, az új formák és szervezetek működése nem ment zökkenők nélkül. Több szövetkezetben elvetették a sulykot a jövedelem felosztásában, emiatt néhány gazdaság veszteségessé vált, sőt, meg is szűnt. A kezdeti hibákból okulva ma már az egész szövetkezet érdekeivel megegyező feltételek alapján működtetik az úi vállalkozási formák döntő többségét. Legtöbben az ipari és szolgáltató szakcsoportban dolgoznak az új típusú formák közül, e szervezetek jelentős mértékben hozzájárultak az eredményes gazdálkodáshoz. A vállalati gazdasági munkaközösségek általában kis- létszámú, rugalmas szervezetként jöttek létre a tée- szekben, működésük fokozza a teljesítményeket. Az átalányelszámolásos részlegekben legfeljebb 15-en dolgozhatnak. Ez az érdekeltségi forma áttekinthető, csökkenti az adminisztrációs terheket és költségeket. Az állatok kihelyezése is mind gyakoribb. Ez a forma előnyös a szövetkezet és a vállalkozó számára is: így hasznosítható a töredék-munkaidő, s jelentősebb beruházásra sincs szükség. Cs. J. Költségcsökkentés a baromfitelepen A költségek csökkentése, a jövedelmezőség növelése érdekében korszerűsítési munkálatok kezdődtek az agárdi mezőgazdasági kombinát jánosmajori baromfi- telepén. Mivel az évi ötmillió tenyésztojást kibocsátó telep teljes rekonstrukciójára nincs lehetőségük, egy- egy berendezés cseréjével, illetve korszerűsítésével, valamint a tartási körülmények javításával igyekeznek mérsékelni a kiadásokat. Már megkezdték az elektromos vezetékek felújítását és a világítótestek kicserélését. Eddig a telep valamennyi istállójában éjjel-nappal nagy fényerejű neoncsövek világítottak, pedig a baromfitartáshoz, a tenyésztojás-termeléshez elegendő a kisebb fényerő is. Ezért most áttérnek a 40, illetve 50 wattos égők alkalmazására, s azok fényereje is szabályozható lesz. Ily módon nemcsak az energiaköltségeket tudják mérsékelni, hanem emellett korszerűbb tartási körülményeket teremtenek. KITÜNTETETT BRIGÁDVEZETÖ Hobbija: a tetőkészítés Amikor Káposztás Györgyöt, a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat brigádvezetőjét kerestem telefonon munkahelyén. munkatársa veszi fel a kagylót: — Most bajos lesz lehívni, hisz a brigáddal együtt fönt vannak a tetőn! így hát üzenetet hagyok a másnapi találkozóra. A mátraházi Okisz-üdülő építkezésén keressük fel. Az impozáns épület középső részét „húzzák fel” éppen, mint később elmagyarázza, Hün- nebeok-csúszózsalus technológiával rekkenő hőségben. Korán őszülő, napbarnított arcú, derűs tekintetű férfi jön elém. Meglepődött, hogy éppen ővele akarunk riportot készíteni. — A közelmúltban magas kitüntetést kapott, a Szak- szervezeti Munkáért arany fokozatot. — Ezért kerestük föl — tárjuk fel látogatásunk indítékát. — A megyéből négyen vehettük át ezt az elismerést most a munka ünnepén. Budapesten, a SZOT-székház- ban ünnepség keretében adták át. Én arany fokozatot kaptam, hárman ezüstöt. — idézi fel az örömteli eseményt Káposztás György. — Minden bizonnyal régóta dolgozik a szak szervezetben. Milyen feladata, megbízatása van? — Mindig közösségi ember voltam Harminc évet ,.húzKáposztás György (Fotó: Szántó György) tamr le” a vállalatnál. Sokáig dolgoztam a KISZ-ben is — negyven éves koromig —. szinte a kezdetektől tagja vagyok a szakszervezetnek. 1974-től a pártnak is. 1979- től a vállalati szakszervezeti bizottságba választottak, s azóta ötévenként mindig újból megkaptam a kollektíva bizalmát. A vszb-ben munkavédelmi felügyelő vagyok. Mint ilyen, állandóan figyelemmel kísérem az előírások betartását, a védőruha használatát, s időről időre felméréseket is készítünk e témában. — Általában betartják a munkavédelmi szabályokat a HÁÉV dolgozói? —■ 1980-hoz képest sokat javult a helyzet. Az elmúlt öt esztendőben mindössze 8—9 baleset volt, s ez a csaknem kétezer tagú vállalati létszámhoz viszonyítva elenyésző. — ön se járt pórul még soha? — Szögbe lépésen kívül egyéb még nem történt velem . . Pedig nehéz munkát végez Káposztás György és az általa vezetett Május 1. szocialista brigád. Valameny- nyien ács-állványozók. A HÁÉV gyöngyösi II. számú fő-építésvezetőségének dolgozói. Mint a kivitelezésben dolgozó építők ők is vándorolnak. Ma Mátraházán, holnap Gyöngyösön, holnapután valamelyik más környékbeli faluban lesznek fenn a magasban, az épületen. — Nem is látott senki még kövér ácsot — jegyzi meg tréfásan a brigádvezető. Valamennyien ledolgozzuk a fölös kilóinkat, sokat mozgunk, cipekedünk. — Mióta vezeti ezt a kis közösséget? — 1969-ben lettem brigádvezető. Akkoriban tizennyolcán voltunk. Többször nyertük el az ezüst- és az aranykoszorús jelvényt. Az idén csak bronzot kaptunk. Lecsökkent a létszámunk. Heten vagyunk. Sokan elmentek külföldre, máshová dolgozni a nagyobb kereset reményében. Sok egyéni gondot és vállalati problémát kell összehangolnom, mint vezetőnek. Ez nemcsak szakmai feladat, egy kicsit szakszervezeti és pártmun- ka is. Az emberek ma már nehezen élnek meg a fizetésből, muszáj külön is dolgozni. Ez konfliktusokat Okoz. Talán épp emiatt van. hogy a korábbi közös brigádkirándulások is elmaradtak. — Szavaiból úgy tűnik, fontosnak tartja a pihenést, a szabadidőt.. . — Ügy gondolom, ha valaki gmk-zik, erején felül dolgozik, az később mindenképpen visszaüt. Szabadidőmben nyáron mindig elutazunk egy-egy beutalóval csereüdülésre. A vállalatnál erre van lehetőség. — És hét végenként? Van-e valami hobbija? — Nekem? Lehet, hogy furcsán hangzik, nekem a kedvtelésem a tetőkészítés Szombat, vasárnap családi házak építésénél segédkezem, hol (kalákában, hol maszekban. Szeretem csinálni a tetőt. Amikor elkészül és lejövök a magasból, nagyon jó érzés fog el; ezen rajta van a kezem nyoma Jámbor Ildikó Újdonság a helyi programértékesítés, a sütés- főzésre alkalmas nyársaló Szezonkezdés előtt a kempingek Megyénk legnépszerűbb, s egyben legkorszerűbb kempingjei — így az egri, a szilvásváradi, valamint a sástói — már április közepén megnyitották kapuikat a kikapcsolódásra vágyó kirándulók előtt. Az igazi szezon azonban júniusban kezdődik, a tanévzárás után. A kempingek felszereltségéről az idén életbe lépő új szolgáltatásokról, illetve a szórakozást biztosító létesítményekről Herényik Józsefné, a Heves Megyei Idegenforgalmi Hivatal csoportvezetője adott felvilágosítást. — Egerben mintegy 1200 lakókocsival érkező vendég verhet tanyát, a faházakban pedig 215 szálláshelyet biztosítanak. Az új szolgáltatások közül külön említést érdemel a júliustól igénybevehető helyi programértékesítés. Ennek lényege, hogy a turisták helyben kaphatnak ingyenes felvilágosítást a figyelemre méltó városi, illetve megyei programokról, a legérdekesebb látnivalókról. Bővül a kölcsönözhető kempingcikkek köre is, az ellátást javító kis üzletek — így zöldséges, palacsintasütő stb — pedig külön engedélyt kapnak a nyári üzemelésre. Az egri teniszpályát, amelynek egyenetlen burkolatára tavaly többen is panaszkodtak, jelenleg javítják. Kicserélik a felpúposo- dást okozó elemeket, s elvégzik a szintén sokszor kifogásolt tekepálya mennyezetszigetelését is. Várhatóan júliustól tökéletes körülmények között sportolhatnak az üdülők. Szilvásváradon 108 vendég faházakban kap helyet, a kijelölt részen pedig mintegy 400-an sátorozhatnak. Üjdonság a szabadtéri sütés-főzésre alkalmas nyársaló rész, amelynek kialakítása a napokban fejeződik be. A sportlétesítmények itt kifogástalan állapotban várják a kempinglakőkat. A kis sütödékre, a zöldséget, gyümölcsöt árusító pavilonok felállítására Szilvásváradon is megadják az engedélyt. Sástón. mint azt már egyik írásunkban is hírül adtuk, ugyancsak felkészültek a szezonra. A 400 sátorhely, az 56 személyes motel, a 42 faház, ha az időjárás is kedvez, nem marad kihasználatlanul. Az új melegvizes zuhanyozó, a kölcsönözhető televíziók, kerékpárok, a különböző sporteszközök a kulturáltabb, kényelmesebb pihenés biztosítékai. Az idén e három nyaralóparadicsom felújítására, illetve az említett szolgáltatások bővítésére mintegy három és fél millió forintot költenek. Ez az összeg első hallásra igen tetemesnek tűnik, Herényik Józsefné azonban elmondta, hogy alapvető változtatásokra nem elegendő. Ezzel a költséggel jóformán csak a Köjál által előírt követelményeket tudják teljesíteni. A felsorolt újítások, korszerűsítések azonban minden bizonnyal tovább növelik kempingjeink vonzerejét, amelyek a tervek szerint október közepéig lesznek majd nyitva a nagyközönség előtt. Ktrszeríí könnyűipari termékek A Szalag- és Zsinórgyár, amely a könnyűipari üzemek, szövetkezetek, kisiparosok háttéripari vállalata, öt év alatt 21 százalékkal bővítette a termelését. Évente mintegy 400 millió méter árut, bútor-, cipő-, konfekcióipari terméket gyárt Az idén további két százalékkal nő a termelés, és ezzel a mintegy 1500 féle cikket gyártó cég teljes egészében kielégíti az évi több mint kétezer megrendelőjének igényeit. (MTI-fotó: Varga László — KS)
