Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-17 / 115. szám

6. NÉPÚJSÁG, 1986. május 17., szombat ÚJ MUNKASTÍLUST KÍVÁN Rugalmasabb napirend az óvodában Sokak szerint a hetvenes évek oktatási reformjainak jó része csak arra volt alkalmas, hogy mérhetően csökkenjen a gyerekek tudásszintje. Az epés megjegyzésben kétségte­lenül van igazság, s a jelek azt mutatják, hogy az okta­tásügy irányítói is levonták a tanulságot a sokszor meg­alapozatlan és elsietett intézkedésekből. A fejlesztés ter­mészetesen nem állt meg, de csak hosszabb próbák, a gyakorlati tapasztalatok összegzése után kapnak zöld utat a hasznosnak tűnő módszerek, melyeket alkotóik igyekez­nek jobban a reális követelményekhez igazítani. A gyerekek kis csoportokra oszlanak, ■. • mások horgásznak az akvárium Egyesek festegetnek... tövében ... MINDENNAPI NYELVÜNK A nyelv­használati alkalmazkodás A nyelvhasználati alkal­mazkodás készségéről és képességéről, s ugyanakkor a nyelvi leleményesség me­részségéről is szólunk ak­kor, amikor szólásaink mai Ínyei v/használatu n kban vál­lalt sajátos szerepéről mu­táltunk be néhány valóban beszédes példát. Arról a nyelvhasználati jelenségről és gyakorlatról van szó. hogy egy-egy szó­lásunk nem eredeti formá­jában és használati értéké­ben vállal kifejező, közlő saerepkört, hanem alaki és jelentésbeli variációjában, s a változat hordozza a lé­nyeges, illetőleg a legma­ibb mondanivalót. A szó- ilás formájának „átszerelé­se”, megcsonkítása, ,,kifor­dítása” azonban „visszaka­csint” az eredeti, a teljes alakra: jelentésrétegeinek elcsúszása éppen ezáltal vá­lik alkalmassá, hogy az ol­vasó képzetkapcsolási kész­ségét is mozgásba hozza. Példatárunk erre vonat­kozólag is nyújt ismeret- anyagot. Lapunk hasábja­in jelent meg ez a szöveg- részlet : „Sophoklész nyom­dokába lépni csak hasonló képességek birtokában le­ihet, illetve érdemes. Ellen­kező esetben csak a ma- kó—jeruzsálemi távolságot érzékeljük” (Népújság. 1985. jún. 17.). A távolságot mi­nősítő jelző egy régi ma­gyar szólás alkotó részeként ismeretes. Az olvasó tuda­tában felképzik a teljes forma: Messze van, mint Makó Jeruzsálemtől. A két alakváltozat csak együtte­sen biztosítja az idézett szövegrészletben szerephez jutott megcsonkított alak- változat külön sajátos mon­danivalóját. Egy-egy megcsonkított szólásunk nem várt be­szédhelyzetekben is vállalja a szinte képtelennek tűnő nyelvi szerepet, különösen akkor, amikor a megcson­kított alakváltozat nagyon messze távolodott a szólás eredeti formájától. Az Au­tó-motor lapjain jelent meg ez a szövegrészlet: „Lépni kell olyan irányban, ami az autójavításnak és az autós- társadalomnak is megfelel­ne. De egyre vigyázzunk: ami jó Boncidán. az nem biztos, hogy beválik Henci- dán is" (Autó-motor, 1986. febr. 4.). Az olvasóban az a gyanú is felmerül, hogy a szöveg megfogalmazója nem ismeri a szólás eredeti formáját és jelentését. A szólásnak két változa­tát ismerjük, illetőleg a két helynév eltérő alakban és Ihaisználatli értékben .vállal kulcsszerepet. Mint népme­séi fordulat így hangzik: Hencidától Boncidáig folyt a sárga lé (messzi földön híres lakodalmat csaptaik: volt bőven sárga lé: sáf­ránnyal ízesített lakodalmi tyúkleves). A másik válto­zat: Megveti magát, minta hencidai asszony (megma­kacsolja magát). A két hely­ség messze esik egymástól. A megcsonkítom változat tehát azt sugallja, hogy más­más vidék, eltérő igények­ről is tanúskodhat. Talá­lóbb és beszédesebb példát szolgáltat a nyelvhasználati alkalmazkodásra ez a szö­vegösszefüggés: „Az író is mondani akar valamit. Még az is, aki vak-tyúkalapon dolgozik” (Magyar Nemzet. 1986. febr. 8.). A megcson­kult változat magába sűríti ezeknek a teljesebb alak- változatoknak a furcsa fin­tort is sugalló mondaniva­lóját: Vak tyúk is talál né­ha szemet, vak tyúk is lel gyöngyszemet, a vak tyúk addig piszkál, míg szemre talál. Dr. Bakos József Egyre inkább tért hódít az elgondolás, hogy a tanuló­kat aktívabbá kell tenni, jobban bevonni a tanórai munkába — gondoljunk pél­dául a Zsolnay-féle magyar- tanítási kísérletre — s a nevelésben is nagyobb te­kintettel kell lenni a „ne­bulók” személyiségére. Hasonló elvek alapján ala­kul át az óvodai munka is. A megyeszékhely nyolc „gyermekkertje” már az új rend szerint dolgozik, s mun­kájukat dr. Kelemen Sán- dorné, a Kallómalom utca 1—3. szám alatti óvoda ve­zetője, városi szakfelügyelő fogja össze. — Tulajdonképpen nem nagy a változás — tájékoz­tat. — A rugalmasabb napi­renddel igyekszünk otthono­sabbá tenni az óvodát. Kü­lönösen a kiscsoportosok szá­mára, akik még fokozottan igénylik, hogy személyre sza­bottan foglalkozzanak velük. A délelőtt nekik játékkal telik, ehhez igyekszünk jobb fel­tételeket teremteni. Általá­ban hamar kialakul néhány csoport: az egyik például festeget, a másik várat épít, a harmadik babázik. Az óvónő feladata, hogy mind­egyikre figyeljen. Rugalma­san kezeljük a tízóraizást is, hiszen van, aki hajnali fél hatkor reggelizett, má­sok esetleg csak nyolc óra körül. Nálunk gyakorlatilag 9—10 óra között mindenki akkor ül az asztalhoz, ami­kor valóban éhes és önálló­an étkezik. Amikor a lap 1946. má­jus 1-én megindult, a hazai — s ezen belül a megyei — belpolitikai élet alapvető tényezője, a Baloldali Blokk­nak a reakciós erők ellen vívott harca volt. A reak­ciós, jobboldali erők elleni eredményes harc volt a fel­tétele a kiosztott föld meg­védésének, az újjáépítés sikerének, a stabilizációnak és a szocialista forradalomba való fokozatos átmenet meg­valósításának. A jobboldali, reakciós erők gyűjtőhelye megyénkben is a Független Kisgazda. Föld­munkás és Polgári Párt volt. Az újságnak alig volt olyan száma, ahol ne kapott volna helyet a kisgazdapárt reakciósoktól való megtisz­tításának követelése. A re­akció elleni harcot szolgálta a lap. a B-listázások lefo­lyásának bemutatásával, a népbírósági ítéletek közlé­sével. Természetesen a legna­— Nem vezet ez a nagyobb szabadság anarchiához? — Egyáltalán nem. A ki­csiket teljesen leköti még a játék, csodálatra méltó intel­ligenciával és bájjal műve­lik. Az ebéd már közös és nálunk is kötelező az alvás. A nagyobbaknál pedig egy­re több a kötött, irányított foglalkozás. Ezenkívül szá­mos követelménynek kell eleget tenniük és számos szokást be kell tartaniuk a gyerekeknek. Kezdve a kö­szönésen, folytatva az étke­zés előtti kézmosáson, a kul­turált táplálkozáson, vagy azon, hogy asztalát, játékait mindenki rendben tartsa, s társaival hogyan viselkedjen. Szó sincs anarchiáról: mind­össze igyekszünk jobban al­kalmazkodni a picinyek élet­kori adottságaihoz és meg­próbáljuk otthonosabbá ten­ni az óvoda légkörét. A nevelési célok itt is ugyanúgy megvannak, de az elérésükhöz szükséges módszerek szabadabban vá­laszthatók. — Ez új szemléletet és elmélyültebb munkát kíván az óvónőktől. Hogyan fo­gadták ők a változást? — Valóban sok múlik az ő hozzáállásukon és ebből adódhatnak is kezdetben problémák. A munkájuk nem lesz nehezebb, de új stílust kíván. Kifinomultabb nevelői fogásokra van szük­ség. a gyerekekkel való gyob teret a baloldali erők megyei sikereinek bemuta­tása kapta. Több számban foglalkozott azzal a küzde­lemmel, amelyet az egri, újonnan földhöz juttatott kisgazdák, a szőlőjét vissza­perelni kívánó Petrő Kál­mánná ellen eredményesen vívtak meg. Az újjáépítés hősi munkáját bemutató írá­sok közül kiemelkedik a tiszafüredi hidcsatáról szóló cikk. Az új forint megterem­tése után, annak megvédé­sére mozgósított. Népszerű­sítette a parasztság szövet­kezését. az akkortájt sorra alakuló földművesszövetke­zetek legjobbjairól riporto­kat közölt. A munkás—pa­raszt szövetség erősítését szolgálta a falujárók (cse­peliek. pestszenterzsébetiek, egercsehiek stb.) munkasi­kereiről szóló híradásokkal. Az 1947-es év eredményei közül a hároméves terv elő­készítésének bemutatása, s az augusztusi választások méltatása került a közép­pontba. nagyobb azonosulásra. A fiatalok hamar megér­tették ezt és nagy kedvvel dolgoznak így. A gyerekek­kel kialakított szorosabb kapcsolat végül is több si­kerélményt kínál. — Nem fenyeget az a ve­szély, hogy a kicsinyek így szertelenebbek, nehezen ke­zelhetők lesznek? — A tapasztalataink ezzel éppen ellentétesek. A sze­mélyesebb kontaktus miatt jobban ragaszkodnak hoz­zánk, nyugodtabbak, ki­egyensúlyozottabbak. Szin­te még az otthoni konflik­tusaikat is kijátsszák ma­gukból. — A szülők hogyan viszo­nyulnak ahhoz, hogy gyerme­kükkel más módon foglal­koznak az óvodában? El­képzelhető például, hogy egy szigorú családi légkör­ben feszültséget okozhat az óvoda módszereinek és a pa­pa, mama nevelési szoká­sainak eltérése... — A mi intézményünkben e téren is kedvezőek a ta­pasztalatok. Az új módszer „óvodai belügy” maradt, a szülőket nem is foglalkoz­tatja és még senki sem akar­ta ezért máshová vinni a cse­metéjét. Az iskolaérettséggel sincsenek gondok, sőt véle­ményem szerint kreatívabb, élénkebb és érdeklődőbb is­kolások lehetnek a mi óvo­dásainkból. — Az országos tapaszta­latok is ilyen kedvezőek? — Egyértelmű igennel fe­lelhetek. Annak ellenére, A lap 1947. augusztus 17-i számához melléklet készült, amelyben egy-egy cikkíró beszámolt arról, hogy a me­gye életének egyes terüle­tein mit hoz majd a há­roméves terv. Az újság vá­lasztási közleményei közül kiemelkedik Kádár János‘ nak, a megye listavezető képviselőjelöltje augusztus 24-i. választási beszédének ismertetése, az MKP megyei képviselőjelöltjeinek (Sú­lyán György, Szomolyai Ágostonná) bemutatása. A politikai és gazdasági sikerek mellett a kulturális élet új vonásai is az azokat megillető helyet kaptak a lapban. A közigazgatás szá­mára munkás—paraszt szár­mazású hivatalnokokat kép­ző egri közigazgatási tanfo­lyam, a megyei népi kollé­giumok megszervezése. a Szabad Föld, Téli Esték mind-mind fórumot kaptak. A szerkesztőség fontos feladatának tartotta a me­gye forradalmi és haladó hagyományainak ismerteié' hogy látszólag nincs szó gyö­keres változásról, alaposan felmérték a módszer hatá­sait és gondosan felkészítet­ték a vezető óvónőket. Én például három évig jártam az Országos Pedagógiai In­tézetbe továbbképzésre, s nagyon rokonszenves volt. hogy nem utasítottak ben­nünket, hanem csak aján­lották a kísérletet, s igye­keztek meggyőzni hasznos­ságáról. Nemcsak engem si­került megnyerniük. . . Dr. Kelemen Sándorné sza­vait Balogh Lászióné, a me­gyei óvodai felügyelő is meg­erősíti. — Mi lényegében két éve gyűjtjük a tapasztalatokat, s azokat egyértelműen po­zitívnak tartom, ahogy a ru­galmasabb nevelési szemlé­let pedagógiai előnyei is könnyen beláthatok. Egy há­rom-négyéves gyermek szá­mára még játék a világ, s a játék által ismeri meg a vi­lágot: hagyni kell hát ját­szani, s eközben úgy kor­mányozni, hogy ismeretei gyarapodjanak. Az is hasz­nos, hogy a kicsik kedvük szerint kialakított csoportokra osz­lanak, hiszen ez közelebb áll a családmodellhez. A ru­galmasabb napirend fokozza önállóságukat, kezdeménye­zőkészségüket, a személye­sebb kapcsolat növeli kötő­désüket az „óvónénikhez”. Akik egyébként a módszer kulcsai: szakmai igényessé­güktől, felelősségérzetüktől sét. a tudományos világné­zet népszerűsítését is. For­radalmi és haladó hagyomá­nyainkat főként Kolacskov- szky Lajos mutatta be, míg a tudományos ismeretek ter­jesztésében Dancza János jeleskedett. Elismerésre méltó az a küzdelem is, amelyet Kolacskovszky La­jos a lap hasábjain az egri múzeum megteremtéséért ví­vott. Bár a lap alapvetően po­litikai jellegű volt, nem zár­kózott el a szépirodalmi és művészeti anyagok közlésé­től sem. Szépirodalmi anya­got (novella, tárca, vers, regény, könyvismertetés) természtesen csak nagyon keveset közölhetett. A heti egy, illetve egyidőben két­szeri megjelenés korlátot szabott ennek. A szépirodal­mi anyagoknak csak a he­lyi szerzőktől származó ré­sze eredeti publikáció (pl. Tanner József novellái, tár­cái), a többi utánközlés (pél­dául részlet Falujárás cím­mel Nagy István: Erdélyi úton című könyvéből). Is­mertette többek között Ivó Andric: Híd a Drinán és Bölöni György: Az igazi Ady című könyvét. A lap művészeti anyaga a színházzal, a képzőművé­szettel és filmmel kapcsola­tos. A színházi élettel a Színház, a képzőművészet­tel a Művészet, a filmmel pedig a Film rovatban fog­lalkozott a lap. Ismerteté­seket. kritikákat közölt a különféle színtársulatok ég­és munkastílusuktól függ a siker. A kibontakozó új pedagó­giai irányzatokat szemlélve úgy tűnik, hogy nemcsak gazdaságunk, de közoktatá- tunk is az „intenzív fejlesz­tés" korába lépett: mind több múlik a pályán dolgo­zók szakértelmén és elhiva­tottságán. A módszer egyéb­ként kísérlet szintjéről hi­vatalos eljárássá lép majd elő. Az 1987 szeptemberében érvénybe lépő új nevelési program követelményként állítja majd alkalmazását az ország óvodái elé ... Kép és szöveg: Koncz János ri előadásairól. (Ebben az időszakban még Egerben nem volt állandó színtársu­lat.) Méltatta az újság töb­bek között Bíró Lajos: Fel­szállott a páva és Steinbeck: Egerek és emberek című színművének bemutatását. A szerkesztőség hadat üzent a könnyűműfajoknak, főleg az operettnek, s a prózai, tartalmas darabok gyako­ribb műsorra tűzését köve­telte. A Művészet rovatból Bíró Ákos budapesti festő­művész és Hamza Tibor eg­ri festőművész kiállításának méltatása emelhető ki. A Film rovatban főként a fel- szabadulás előtt nem látha­tó orosz-szovjet filmek is- mertetéséyel foglalkozott. (Halló Moszkva. A népek ítélőszéke. Az ifjúság ünne­pe.) A lap nemcsak a korabeli politikai, gazdasági, társa­dalmi és kulturális élet hű krónikása, hanem a kommu­nista mozgalom és a balol­dali mozgalmak szervezeti fejlődésének is. Természete­sen az újság a legtöbbet a kommunista párt szervezeti életével foglalkozott. A párt szervei és szervezeteinek eseményeit a Párthírek ro­vatban közölte. Rovatot kapott a lapban a szakszer­vezet, a MADISZ, az MDSZ is. Végül megemlítem, hogy szót kapott a lapban a me­gye sportélete is. Ennek be­mutatására a Testedzés ro­vat szolgált. (Folytatjuk) Szecskó Károly 40 ÉVVEL EZELŐTT Első kommunista lapunk: a Heves Népe IV 3. Dr. Kelemen Sándorné ve­zető óvónő; „Igyekszünk otthonosabbá tenni az óvo­dát”

Next

/
Oldalképek
Tartalom