Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-16 / 114. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 114. szám ARA: 1986. május 16,. péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Az egri közterület-felügyelet tapasztalatai A tavalyi év folyamán — a városi tanács égisze alatt — alakult meg az egri közterület-felügyelet. Akkor még csak két felügyelővel, ma már négy hi­vatásos környezetvédő, és több társadalmi aktíva is segít megőrizni Eger tisztaságát és rendjét. Cseppben a tenger Egy KlSZ-küldöttgyűlé- sen tette nemrég szóvá az egyik résztvevő: jó lenne, ha az ifjúsági szövetség­hez tartozó fiaitalok — akik a mezőgazdaságban dolgoznak — az alapszer­vezeteken belül sertéste­nyésztő szakcsoportokat alakítanának. Ugyanis nép­gazdasági érdek hogy hús- termelésümikön javítsunk. A felvetésre többen is elutasítóan reagáltak. Igaz, mondták, hogy az úgyne­vezett Vállalkozói KISZ- szervezetek eddig is szép eredményeket tudhatnak magukénak a gyárakban. Nem egy helyen ily módon jelentős summához jutot­tak, és a kasszába befolyt összegből videóberendezé­seket vásároltak, korszerű ifjúsági klubokat alakítot­tak ki, sóit a dolgozó ta­gok között is szép pénzt osztottak szét. De miért éppen a sertéstenyésztésre, agy ilyen nehéz fizikai megterhelést igénylő fel­adatra vállalkozzanak? Érvek hangzottak el pro és kontra. A kételkedők elsősorban a technikai fel­tételeket nem látták biz­tosítva a tenyésztéshez. El­kerülte a figyelmüket, hogy több gazdaságban is akad olyan istálló, amely par­lagon hever, jobb esetben raktárnak használják. Ki- mondva-k imon dat lan u 1 ott volt a levegőben, hogy a kocákkal való foglalkozás — a bűzlő trágyahordás miatt — afféle alantas do­log, s most, amikor egyre kevesebb háztáji gazdaság­ban foglalkoznak ilyesmi­vel, miért éppen a fiata­lok nyakába akarják „sóz­ni’’ ezt a tennivalót. Végtére is szolgál-e ta­nulsággal ez a diskurzus? Ugyanis az ifjak egyálta­lán nem határolták el ma­gukat a munkától. Legfel­jebb a dolgok könnyebbik végét fogták meg. de, emiatt szólhatunk-e rossz szót is azoknak, akik nem a többletmunkát utasítot­ták el, hanem a könnyebb és nehezebb feladatok kö­zül a számukra kedvezőb­bet választották. Alighanem e döntés cseppjében is a tenger egésze tükröződik. Neveze­tesen: manapság egyre in­kább jellemzi társadalmun­kat. hogy az emberek egy hányada arra törekszik, hogy a lehető legkisebb erőbefektetéssel minél több pénzhez jusson. A vállalt feladat pedig lehetőleg ne legyen trágyaillatú, mint jelen esetben a sertések piszka. Igen ám, csakhogy vala­kiknek elő kellene terem­teniük a húst is. Jóllehet a ma még húszon-, har­mincévesek ódzkodnak et­től, de előbb-utóbb meg kell ezzel barátkozniuk, hi­szen azok az idősek nyug­díjba mennek, akik ma kicsiben és nagyban ser­tést tenyésztenek. Homa János Nem a bírságolás a cél Az eltelt időszak tapasz­talatairól kérdezzük dr. Ko­vács Ágnest, az Egri Városi Tanács igazgatási osztályá­nak vezetőjét. — A közterület-felügyelet mind létszámában, mind felszereltségében sokat fej­lődött. Szélesedtek lehetősé­geink is, s — legalábbis remélem — többé kevésbé sikerült elfogadtatnunk ma­gunkat a közvéleménnyel. Tennivalónk p>ersze még bő­ven akad. Jellemző, hogy 1985-ben 173 esetben kellett a helyszínen bírságolni. A listán — sajnálatos módon — vezet a parkrongálás, a terület engedély nélküli használata, a tiltott helyen történő árusítás, de akad jócskán köztisztasági és par­kolással kapcsolatos vétség Is. El kell mondanom azt is, hogy nem a bírságolást tekintjük elsődleges célunk­nak. Rendszeres felvilágo­sító tevékenységet folytatunk — például a sajtó útján — ám minden állampolgárt nem áll módunkban ötször vagy tízszer figyelmeztetni. Ezért olykor elkerülhetetlen a helyszíni bírság. Kedve­zőtlen tapasztalat az is, hogy az emberek mintegy har­minc százaléka nem hajlan­dó befizetni a kiszabott bün­tetést. — Mely területen vannak leginkább problémák? Tegnap délelőtt adta át Hevesen Az év lakóháza pá­lyázat 25 ezer forintos dí­ját Maróti Sándor, a megyei tanács általános elnökhelyet­tese Szutor Lászlónak és nejének — mint építtetők­nek — és a tervező, felelős — Legfontosabb felada­tunk a város tisztaságának megőrzése. Elég nehéz azon­ban tetten érni a szemete­teket, hisz nem állíthatunk mindenki mellé egy-egy közterület-felügyelőt. Rengeteg autós parkírozik tiltott helyen, parkokban, díszburkalotokon stb. Ezek­nél az eseteknél viszonylag könnyű dolgunk van, ugyan­is a fényképfelvételek ké­szítésével bizonyítani tud­juk a szabálytalanság té­nyét. Az állampolgárok en­nek ellenére gyakran vi­tatkoznak velünk. tegyük hozzá: teljesen alaptalanul. Eger belvárosában tovább­ra is nagy gond a parkíro­zás. Talán kevesen tudják, hogy például a Székesegy­ház mögött már tilos vára­kozniuk a buszoknak. És még valami: hiába rendel­kezik néhány autós behaj­tási engedéllyel, azért rájuk iis ugyanúgy vonatkoznak á KRESZ szabályai. Tehát az engedély sem menti fel őket a kötelezettségek alól. Fokozott figyelmet fordí­tunk ama, hogy az árusok csak engedéllyel, a megfe­lelő helyen és csak azt a terméket árusítsák, /ame­lyekre az iratok feljogosít­ják őket. Példának említ­hetem, hogy tilos szeszes italt forgalmazni stadionok közelében. Egyre többen vannak, ákik tisztában van­nak ezekkel a rendelkezé­sekkel. inkább csak a vi­műszaki vezető építésznek, dr. Kuba Gellértnek. Szembetűnő, hogy arányai­ban mennyivel több ízléses, amellett gazdaságos épület ítészül Hevesen, mint a me­gye más térségeiben. Nem annyira a kivagyiság, mint dékről bejött kereskedők­kel van baj. Egyébként azok­kal, akik kiváltották az en­gedélyt, legtöbbször közlik is a közterület-felügyelők, hogy kik a szabálytalanko­dók. hisz az. aki illegálisan kínálja a portékáit, konku­renciát jelent számukra. Segítenek az aktívák — Vajon a lakosság kö­rében van-e tekintélye a felügyelőknek és kapnak-e segítséget munkájukhoz? — kérdezem Kovács Csabát, közterület-felügyeleti cso­portvezetőt. — ügy érezzük, egyre többen látják be, hogy szük­ség van munkánkra. A vá­rost négy körzetre osztot­tuk. s ennek folytán egy területre mindig ugyanaz a személy megy ki. így a la­kosság lassan megismer miniket, s természetesen mi is megimerjük az ott lakó­kat. A polgárok általában készségesek. S bőven adnak felvilágosítást nekünk kü­lönféle ügyekben. Meg kell említen i azt is, hogy a Mély­építő és Városgondozási Üzem nyugdíjas aktivistái is megismerjük az ott lakó­nak. Rengeteg információt kapunk tőlük. Hetente egy­szer pedig közösen járjuk Eger utcáit és tereit. To­vábbra is számítunk a nép­front társadalmi aktíváira, a lakó- és utcabizottságok közreműködésére. Támogatásukkal bizonyára nagyobb sikert érhetünk el abban, hogy városunk tisz­ta és kulturált település be­nyomását költse mind az itt lakók, mind az idelátogató turisták szóméra. a valóban reális igények diktálják az építtetők szán­dékait, és az építészek — nem feladva művészi elkép­zeléseiket — igen jól szol­gálják ezeket az igényeket. Mint Zámbori Ferenc, a me­gyei tanács osztályvezetője kiemelte: az Április 4. út 37. számú családi ház igen jó példája a nagy használati érték és a gazdaságos megr valósítás kettős követelmé­nyének. A megszokott sá­tortetős házakkal szemben a tetőtérbeépítéses, Jégfűté- ses ház egy szezonban mind­össze 6 ezer forintból fűt­hető, és csaknem száz négy­zetméter hasznos lakóterü­letet tartalmaz. Miután dr. Kuba Gellért terve számos jó ötletet tartalmaz, a ház bemutatására a későbbiek­ben még visszatérünk. Képünkön a tulajdonos, Szutor László elhelyezi a csigaházat ábrázoló plaket­tet, — az év lakóháza jel­képét — most elkészült csa­ládi fészkén. Csigaház a — házon Lázár György a XVI. kerületben Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Minisztertanács elnö­ke csütörtökön egész napos munkalátogatást tett a fő­város XVI. kerületében, ab­ban a városrészben, amely a hajdani Mátyásföld, Sas­halom, Rákosszentmihály, Árpádföld és Cinkota ösz­szesen 33,5 négyzetkilomé­teres területét öleli fel. Délután a Minisztertanács elnöke a kerületi nagyválla­latok pártbizottsági titkárai­val és gazdasági vezetőivel eszmecserét folytatott idő­szerű gazdaságpolitikai kér­désekről. Az Országos Béketanács kitüntetési ünnepsége A béke- és barátsági hónap alkalmából kitüntetési ün­nepséget tartottak csütörtö­kön az Országos Béketanács székházában. Az ünnepi eseményen Se­bestyén Nándorné, az OBT elnöke beszédében szólt a béke- és barátsági hónap jelentőségéről, majd elmond­ta, hogy az ENSZ nemzet­közi békeéve a remény és optimizmus jegyében kezdő­dött meg. Az ez alkalomból meghirdetett program azt célozza, hogy atomfegyverek nélkül léphessük át a két­ezredik év küszöbét. Az Or­szágos Béketanács üdvözli a Szovjetunió leszerelési kezdeményezéseit, s Mihail Gorbacsovnak. az SZKP fő­titkárának azt a legújabb bejelentését, hogy a Szovjet­unió idén augusztus 6-ig meghosszabbítja a nukleáris robbantások egyoldalú, ön­ként vállalt moratóriumát. — A világ valamennyi bé­keszerető lakosát eavesiti az a közös akarat, hogy ne le­gyenek többé a népeket fe­nyegető atomfegyverek a Földön. A béke- és barát­sági hónap eseményei is jó alkalmat nyújtanak ahhoz, hogy minél több állampol­gárt megnyerjünk a béke­mozgalom számára — han goztatta az OBT elnöke. Ezt követően Sebestyén Nándorné kitüntetéseket adott át a békemozgalom legkiválóbb aktivistáinak. Az Országos Béketanács Ki­tüntető Jelvényét 69-en kap­ták meg. Az Országos Béketanács a Békemozgatom Emlék-pla­kettje kitüntetést adomá­nyozta több kollektívának. Az OBT emléklapját kilenc személy és négy kollektíva vehette át. TÁRSADALMI MUNKÁSOK ELISMERÉSE Egy év munkáját értékelte a megyei közlekedésbiztonsági tanács Több, mint 36 ezer sze­mélygépkocsi van Heves megyében, és évente két és fél millió hazai és külföldi turista, valamint jelentős tranzitszállítások terhelik sokszor a tűrés határáig útjainkat. Ilyen körülmé­nyek között a közlekedés- biztonsági tanácsok társa­dalmi iméretekben kibonta­kozott balesetmegelőző pro­pagandájának. a közlekedők széles körű felvilágosításá­nak, a nevelésnek eredmé­nyeként is csak szerény mértékben javult a közle­kedésbiztonsági helyzet. Másfél százalékkal volt ke­vesebb tavaly a személysé- riiléses baleset az előző évi­től és 4,3 százalékkal keve­sebben haltak meg útjain­kon. Némileg emelkedett a gyalogosokat ép az idős ko­rdákat ért balesetek aránya. A gyermekbalesetek száma ugyancsak kevesebb, de sú­lyossága növekedett. Azt ér­demes megemlíteni, hogy az összes balesetek több mint húsz százalékát nem a me­gyében lakók, 1,8 százalékát pedig külföldi állampolgá­rok okozták. A növekvő szi­gor ellenére sem sikerült az ittasságot száműzni a köz­lekedésből, minden ötödik baleset okozója szeszes ital hatása alatt vezette jármü­vét! Ha lehet úgy fogal­mazni, a forgalmat zavaró, mások épségét veszélyezte­tőkkel szemben rendőreink nem voltak vajszívűek. Ahol elegendő volt. figyelmezte­tést. súlyosabb esetben hely­színbírságolást alkalmaztak, a szabályokat durván meg­sértőkkel szemben több mint kétezerhétszáz esetben szabálysértési feljelentést tettek. Az ittas vezetők ki­szűrése érdekében több mint tizenötezer esetben vették elő az alkoholszon­dát:. s hogy nem hiába, azt bizonyítja, hogy 749 eset­ben be kellett voni}i a veze­tői engedélyt. Bár felerősödtek a nega­tív jelenségek, a durva, ag­resszív szabályszegő maga­tartások, a gépjárművek gyarapodása, a forgatom nö­vekedése ellenére a közút­jainkon zavartalan volt a forgalom. Többek között er­ről szólt dr. Jónás Pál r. alezredes, a Heves Megyei Közlekedésbiztonsági Tanács ügyvezető elnöke a testület tegnapi ülésén, amely az el­múlt év munkáját értékelte. A tanácskozás munkájában részt vevő Oláh György, az OKBT aleloöke ezúttal je­lentette be. hogy a nyugál­lományba vonult Pálinkás Ferenc tisztét a testület élén Domoszlai László r. ezredes, a megyei rendőr-főkapitány­ság új vezetője vette át. Áz MKBT korábbi elnöke a jö­vőben alelnökként segíti majd a testület munkáját. A beszámolót követő vi­tában többen szóltak a gya­logosok biztonságát szolgáló teendőkről, a fiatalok köz­lekedési neveléséről, a pe­dagógus és a szülő felelős­ségéről, az ittas vezetés el­leni hatékonyabb fellépés­ről, a közlekedési balesetek megelőzését segítő propagan­da. oktató- és nevelőmunka eredményeiről és feladatai­ról. A tanácskozáson Domosz- Lai László r. ezredes, az MKBT elnöke kitüntetése­ket és jutalmakat adott át a közlekedés biztonsága ér­dekében kifejtett eredmé­nyes társadalmi munkáért. A belügyminiszter Közleke­désbiztonsági Erem arany fokozata kitüntetést kapta Tóth Sándor, az egri 13-as Számú Általános Iskola igazgatóhelyettese, az OKBT elnöke Nívódíjban részesí­tette Zakar Jánost a Mis­kolci Körzeti Rádió Egri Stúdiójának vezetőjét. Dísz­plakettet kapott Kiss István r. főhadnagy, a Gyöngyös Városi KBT titkára. Tárgy­jutalmat kapott Bartók Pé­ter, Varga Endre, Farkas Júlia, Fehér Istvánné, dr. Hargitai Rezső. Zavarkó Fe­renc, Képes András, Mezei András, Mákos Márton, Var­ga János, Csermák Jánosné. Sasvári János, Molnár Gyu­la, Rózsa Gyula, Kutnyák Géza és Holczreiter István- né. Ezúttal adták át a Ve­zess biztonságosan és az Is­kolák a közlekedés bizton­ságáért versenymozgalom legeredményesebb kollektí­váinak az elismeréseit is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom