Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)

1986-05-15 / 113. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. május 15., csütörtök SZOVJETUNIÓ Fiatalok a legfontosabb építkezéseken A középmúltban 35 külön­böző építkezésre indultak el a moszkvai fiatalok, az or­szág nehezen megközelíthe­tő. de ásványi kincsekben gazdag területeire. Űj váro­sokat, ipari üzemeket, erő­műveket és vasútvonalakat fognak építeni. 1986-ban összesen több mint 120 ezer fiatal utazik ezekre az épít­kezésekre. körülbelül 20 ezerrel több. mint az elő­ző években. 1985-ban három új város építését kezdik meg. Ebből kettő, a romantikus nevű Kedrovij (Cédrus) — a tomszki területen, Nyugat- Szibériában — és a Szol­nyecsnij (Napos) a haba- rovszki területen, a Távol- Keleten — a szó szoros ér­telmében teljes város lesz. A harmadik pedig, szintén a habarovszki területen már több mint fél évszázaddal ezelőtt felkerülhetett volna a térképre. Ugyanis ott épí­tik majd fel, ahová a 30- as években az Amur menti Komszomolszk városát ter­vezték. Akkor azonban, mi­vel nehezen lehetett meg­közelíteni a területet, és a hatalmas Amur folyón mű­szakilag igen bonyolult lett volna, a hídépítés, az építke­zés helyszínét a folyó men­tén száz kilométerrel feljebb jelölték ki. Gj városokat építenek a fiatalok A távol-keleti térség fej­lesztésével azonban szüksé­gessé vált, hogy új várost építsenek a jelenlegi Nyizs- nyaja Tambovka helyén. 1986 elején megjelentek itt az első fiatal építők. Már­cius közepére elkészült az ezer főt befogadó lakótelep, és az újabb csoportok kez­dik meg a város, az útháló­zat, a nitrogén-műtrágyagyár és egy olyan kikötő építését, amely folyami tengerjáró ha­jók fogadására is alkalmas lesz. Piatalok egy új-szibériai építkezésen LENGYELORSZÁG Újra áll a királyi palota Tizenöt éve született a döntés a varsói királyi vár­palota újjáépítéséről. Mi­lyen feladatokat lát el ma a várpalota? Milyen újjáépí­tési munkálatok vannak még hátra? S mikor lehet majd megcsodálni a várpa­lota valamennyi helyiségét? Bevezetőként egy kis tör­ténelmi ízelítő. A XII. szá­zadiban a jelenlegi várpalo­ta helyén csak egy kis falu volt. Alig száz évvel ké­sőbb fejedelmi udvar kez­dett itt épülni, először még fából, majd kőből. Ez volt a kezdete a várpalota néven ismert építménynek. A ké­sőbbi évszázadok során a várpalota egyre épült és szé­pült. Közben azonban több­ször is elpusztult, kifosztot­ták, a gyűjteményeket el­hurcolták. Ez történt pél­dául a Lengyelország elle­ni svéd hadjárat idején, 1655-ben. De a vár mindig újjászületett. Végleges pusz­tulása a II. világháborúban következett be, amikor a német csapatok 1944-ben a levegőbe röpítették. A várpalota háború utá­ni történetének egyik fon­tos állomása a 15 évvel ez­előtti újjáépítésre vonatko­zó döntés. Nyers állapotban 1964-re elkészült a várpa­lota épülete, majd ezt kö­vetően megkezdődtek a bel­ső rekonstrukciós munkála­tok, amelyek még ma is folynak. 1984 szeptemberé­ben az újjáépült királyi vár­palota kiállítási területének 98,3 százalékát megnyitották a nagyközönség előtt. Ez 103 termet jelent. Ezek közé tartozik a gótikus, rene­szánsz és barokk pincehelyi­ségek sora, valamint az ud­vari termek együttesét al­kotó tíz földszinti terem. A földszinten találhatók a kép­viselők egykori termei, az első emeleten a királyi lak­osztályok. a második eme­leten pedig a kincstár ter­mei. Tulajdonképpen már csak a Nagy Bálterem helyreállí­tása van hátra, ez azonban különösen nehéz feladat. A terem falait 700 négyzetmé­ter stukkódisszel kell borí­tani, s a falak mentén 34 aranyozott stukkódíszitésű oszlopot kell elhelyezni. E terem rekonstrukciós mun­kálatai a tervek szerint 1988 decemberében fejeződnek be. Az újjáépült várpalota lá­togatói — naponta 1800-an — mintegy ezer, különböző művészeti műfajokat repre­zentáló kiállítási tárgyat csodálhatnak meg. A várpa­lotában az állandó kiállítá­son kívül időszaki bemuta­tókat is rendeznek. Varsót — leigázhatatlan városnak nevezik. Sokan 1945-ben az elpusztított vá­rost látva azt jósolták, hogy csak a jövő században kel­het újra életre. Ez a jóslat nem vált be: újjászületett a Marszalkowska. a Nowy Swiat utca, az Óváros, ma pedig már újra a régi he­lyén áll a királyi várpalota. BULGÁRIA A bolgár kultúra ünnepén Van a bolgároknak egy sajátos ünnepük. Május 24. — Cirill és Metód napja. Ezt a napot pirosbetűs ünnepként jelzik a naptárak, a szláv írásbeliség, a bolgár közoktatás és kultúra napjaként tüntetik fel. Meglehet, Bulgária az egyetlen ország a világon, ahol a kultúrának saját, hivata­los ünnepe van. CSEHSZLOVÁKIA Óvodák és iskolák a természetben Valamikor a múlt század iközepén, még a török rab­ság idején alakult ki a szo­kás, hogy Cirill és Metód napján, május 24-én tart­sák meg az iskolákban a tanévzáró ünnepélyeket. Az ünnepségek azonban hamar túlléptek az iskoláik falain. S a szocialista Bulgáriában ma az ünnep az egész nép ünnepe, igazi népünnep, hi­szen a kultúra is az egész népé. Magam immár majdnem harminc esztendeje vettem először részt ezen a szép ünnepen. Plovdivban tanul­tam ösztöndíjasként, s elő­ző nap tettem le első vizs­gámat bolgár nyelvből. Még aznap átestem a tolmácsko­dás tűzkeresztségén is. Ma­gyar gyermekek érkeztek a városba és a Komszomol városi bizottságától tolmá­csot kerestek. Rám esett a választás. Nehéz volt. De a másnapi ünnep feledtette a fáradalmakat. A magyar gyermekekkel együtt mi is ott voltunk a plovdiviak ün­nepi felvonulásán, majd Aszenovgrádban ifjúsági baráti találkozón vettünk részt. Tudom, nagy szemű, finom földieperrel is meg­kínáltak, Izére már nem emlékszem, de a tavaszi vi­rágos, színpompás ünnep emléke ma is bennem él. Akkor szerettem meg má­jus 24-ét, szeretem azóta is, s a legszebb, legbolgárabb ünnepnek tartom. Mit ünnepelnek a bolgá­rok május 24-én? A szlávok írásbeliségét, drillt és Metódot. az írás­beliség megteremtőit. A két néptanító apostolt, akik 1100 esztendeje a beszélt nép­nyelv alapján alkották meg a szlávok első ábécéjét. Morvaországban végeztek hittérítő tevékenységet, Pan­nónia — a mai Dunántúl — földjén is megfordultak. Út­ban Róma felé eljutottak a zalavári szláv fejedelmi udr varba is. Metód később Pan­nónia érseke volt. Pannó­niái emléküket most Jenzer Frigyes szobrászművész al­kotása, egy emlékoszlop hir­deti, melyet tavaly avattak föl Zalavár határában. A szláv népek apostolok­ként tisztelik drillt és Me­tódot. Joggal. Tettük, a szláv írásbeliség megalkotása for­radalmi és demokratikus tett volt. Forradalmi volt, mert bátran szembeszállt a kora középkori „három­nyelvűség” dogmájával, mely szerint az istentiszteletek nyelve csak a héber, a gö­rög és a latin, azaz a há­rom „szent” nyelv lehet. Demokratikus volt a tettük, mert minden nép számára hozzáférhetővé kívánta ten­ni az írás és a tudás kin­cseit. Azért szállt síkra, hogy minden nép a saját nyel­vén írjon és olvasson. drill és Metód halála után Bolgárország fogadta be tanítványaikat és így a szláv írásbeliség bölcsője lett. Cirill nevét viseli ma is a szlávok ábécéje. 1933- ban, a lipcsei perben Georgi Dimitrov büszkén mondta vádlói szemébe, amikor azok vadnak és barbárnak ne­vezték a bolgárokat: „Egy olyan nép, amely 500 évig áit idegen kinyomás alatt és nem vesztette el nyelvét és nemzeti jellegét .........nem v ad és nem barbár.... Jó­val korábban..., amikor V. Károly német császár azt mondta, hogy németül csak a lovaival beszélget, amikor a német nemesek és a ta­nult emberek csak latinul írtak és szégyelltek németül szólalni, a „barbár" Bulgá­riában drill és Metód apos­tolok megteremtették és el­terjesztették az óbolgár írás­beliséget". Ünneplik a bolgár közok­tatás és kultúra napját is. Az ünnepet szokás szerint falvakban és városokban felvonulásokkal köszöntik. Felvonulnak a diákok a pe­dagógusok, ünnepelnek a kultúra és a művészetek dolgozói. A tarka kavargás­ban transzparensek is fel­tűnnek. Számok vannak raj­tuk, az oktatás és a kultúra fejlődésének adatai. A leg­kisebbek, az elsősök az ábécé betűit emelik magas­ba. Szimbólumnak is felfog­hatók ezek az antik metszé­sű betűk. Azt jelképezik, hogy innen, a szláv írásje­lek megalkotásától kezdő­dött el a bolgár kultúra fej­lődése. S az egyes betűktől eljutott a könyvek, folyó­iratok és újságok millióiig, az ősi népdaloktól a világ operaszínpadait meghódító bolgár énekesekig, az egy­kori székesfővárosok, Plisz- ka és Preszláv romjaikban is lenyűgöző épületeitől a modem tengerparti architek­túráig, a naiv középkori ter­mészettudományos megfi­gyelésektől a világűr titkait kutató bolgár műszerekig. Elmondhatjuk, hogy drill és Metód műve ma jó ke­zekben van a baráti Bul­gáriában. Főiskolás korom­ban mindig a sajátomnak is éreztem május 24. ünne­pét. A felvonulások, a Ma- rica-parti jó beszélgetések, vidám nótázások emléke azóta sem halványult el. Igaz, tanult szakmámhoz hűtlen lettem, s magam is a bolgár kultúra népszerű­sítésének szolgálatába áll­tam. Cirill és Metód ünne­pe sajátos, bolgár ünnep, de mégis valahogyan egyete­mesen emberi is. Csakúgy, mint 1100 évvel ezelőtt Ci­rill és Metód munkássága. Az is az embert, a népe­ket szolgálta. S az embert, az emberi szellem kitelje­sedését, a népek közeledé­sét és barátkozását szolgál­ja napjainkban a szocialista bolgár kultúra is. Ezt is ünneplik a bolgá­rok és Bulgária sokasodó barátai szerte a világon május 24-én! L. K. Csehszlovákiában rendkí­vül nagy gondot fordítanak a gyermekek egészségének megóvására, testi fejlődésé­re, arra, hogy a jövő gene­rációja minél fejlettebb le­gyen. Ezt a célt szolgálják, sok egyéb mellett, a mint­egy 40 éve létrehozott, úgy­nevezett természetiskolák és -óvodák. Az óvodás és álta­lános iskolás gyerekek a ta­nítási év alatt 14—21 napot üdülőközpontokban tölte­nek. A szokásos tanítás mel­lett naponta 5—6 órát a sza­badban tartózkodnak. Az ál­talános iskolások általában évente egyszer utaznak a természetiskolába, az erősen iparosított vidékeken élő gyermekek kétszer. A ter­mészetiskolában részt vevő gyermekek száma az utolsó öt évben megháromszorozó­dott: 1985-ben 330 ezer volt a résztvevők száma. Ezek közül 70 ezer volt az óvodás. 1990-re 450 ezer gyermek részvételére számítanak. A természetiskolák szá­mára az üzemek szakszerve­zetei biztosítják az üdülő­ket és több mint hetven üdülő közvetlenül a taná­csok igazgatása alatt áll. A szülőknek csak egy jelképes összeget, a tényleges költsé­gek 10 százalékát kell kifi­zetniük, a különbözetet, mintegy 600 millió koronát az állam fedezi. Az utolsó öt év orvosi és pedagógiai vizsgálatai azt mutatják, hogy a gyerme­kek számára a novembertől áprilisig terjedő időszak a legmegfelelőbb. Az iskolaév Csehszlovákiában csakúgy, mint nálunk, szeptembertől júniusig tart. A természet- iskolák jótékony hatása a visszatéréstől számított egy- három hónapig érvényesül. A tanítást hozzáigazítják a természetiskola igényeihez. Didaktikus játékokon, ver­senyeken, vitákon, honisme­reti kirándulásokon keresz­tül folyik az oktatás. A ta­nulók önállóbban dolgoznak tankönyveikből. Az óvodás gyermekek és az alsó tago­zatos iskolások számára, a természetiskola kiváló neve­lőhatású, erősíti a barátsá­gokat, a kollektív érzést, kö­tődésüket a természethez. Szemléletes oktatás a természetben A prágai VII. kerületi álta­lános iskola tanulói a „Spoje” üzem hegyi üdülőjében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom