Népújság, 1986. május (37. évfolyam, 102-127. szám)
1986-05-01 / 102. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 102. szám ÁRA: 1986. május 1., csütörtök 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A falusi emberek régidöktől fogva ünnepelték május elsejét úgy, mint az újra- zsendülő anyaföld nagy nyitányát, a természet virágba szökkenését. Májusfák állításával, majálisokkal köszöntötték a termést megalapozó tavaszt. Csaknem száz éve azonban e népi hagyományokban gazdag nap új tartalmat is kapott. A II. Internacionálé — a jogaikért küzdő munkások vérével vörösre festett chicagói tüntetés napját — örök emlékül és örök tiltakozásul munkásünneppé kiáltotta ki. Azóta ez a nap a nemzetközi munikásosztály nagy harci seregszemléje. Az évszázados küzdelem, a jobbító szándéktól vezérelt harc egységessé, célját világosan látó, azért cselekvő, az internacionalizmus ezernyi szálával összekapcsolódó, meghatározó erővé érlelte a világ proletárjait. Ez a munkás- osztály ima erősebb, mint valaha, vezető szerepet tölt be a történelem alakításában, kezében tartja a történelmi kezdeményezést. A II. Internacionálé felhívásához csatlakozott a magyar munkásság is, és 1890-ben Budapesten, a Hősök terén 60 ezer ember tett hitet a proletár internacionalizmus eszméje mellett. Akik akkor tüntettek, azok ma már csak emlékeinkben élnek, de harcuknak, áldozatos munkájuknak köszönhetően testet öltött a szívekben, a reményekben élő és táplált gondolat. Győzelmet aratott a munkáshatalom, él és erősödik a munkás—paraszt állam, a Magyar Népköztársaság. Él és legyőzhetetlen erővé változott a proletár nemzetköziség eszméje. A dolgozóik élete, a munká&sors sohasem volt könnyű. Többszörösen nehéz volt azoknak, akik a közösségért, az osztály egészéért cselekedtek, harcoltak. Tisztelettel gondolunk e napon is azokra, akik vállalták ezt a sorsot, az előttünk járó nemzedékekre, akiknek munkája társadalmi rendünkben, épületekben, hidakban, népünk magasabb műveltségében él tovább. Az ő példájuk és a minden emberben élő vágy az élet szépségeire, örömeire, a teremtő békére adja azt az erőt, amely ezen a közös ünnepen közel hozza egymáshoz a világ dolgozó népeit, haladó erőit. Viharos kilencvenhat esztendő telt el a munkásság első májusi seregszemléje óta. önkényuralom, kizsákmányolás, háborúk, forradalmak és ellenforradalmak időszakai váltották egymást hazánkban, de a világ minden táján ugyanígy. Ez alatt az idő alatt a magyar munkások, a városok, a falvak legöntudatosabb dolgozói hol titokban, üldözöttként, hol horthysta rendőrökkel és csendőrökkel verekedve, de mindig, minden év május elsején hitet tettek amellett, hogy a magyar dolgozók a proletár nemzetköziség hívei, mindenkor hűek a munkásság sorsközösségét jelképező vörös zászlóhoz. S ezt az elkötelezettséget, ezt a hűséget fejezik ki negyvenegy esztendeje szabadon, derűs májusi ünnepségeiken, együtt társadalmunk többi osztályával, rétegeivel idézve elért eredményeinket, köszöntve emberhez méltó életünket. Az alig több mint négy évtized alatt népünk nagy és történelmi utat tett meg, s hatalmas feladatokat oldott meg. Megváltozott az ország arculata, az egykori falvak, a terjeszkedő nagybirtokok, a rosszul felszerelt ipari üzemek helyén egy új, szocializmust építő ország született, megteremtve a feltételét hazánk társadalmi, gazdasági, politikai átalakulásának, annak a folyamatnak, amely napjaink valóságát is jellemzi. Azt még nem állíthatjuk, hogy minden tekintetben jól éltünk a lehetőségekkel, hogy kiaknáztunk mindent, amire 1 megvolt a módunk, hogy hiba és megtorpanások nélkül tettük, amit tettünk. De azt igen, hogy olyan társadalmi rend alapjait raktuk le, amely — Lenin gondolataival élve — megteremtette a lehetőségét annak, hogy mindaz, amivel az emberiség nagy alkotói, forradalmárai az elmúlt korokban álmodtak, most és a jövőben megvalósulhasson. Ebben a megközelítésben ünnepeljük az egész ország és a nép újjászületését, egy gondoktól nem mentes, de alapjában életerős gazdaság fejlődését, azt, hogy művelt, tanult nemzetté lettünk. Ünnepeljük szocialista építésünk minden eredményét és megteremtőjét, az alkotó embert. Nagy út van mögöttünk, komoly vívmányokat mondhatunk magunkénak, olyanokat is, amelyek előre látásához képzelőerőnk kevésnek bizonyult. Emelt fővel idézhetjük eredményeinket, de nem feledhetjük a hibákat, meglévő társadalmi, gazdasági gondjainkat sem. Napjainkban, határainkon belül és kívül több a feszültség, mint korábban, nehéz feladatok megoldásán fáradozunk. Ezért van az, hogy a társadalmi párbeszédekben, kisebb és nagyobb közösségekben, köznapi ügyeinket sorolva, több szót ejtünk gondjainkról, megoldást sürgető, feszítő ellentmondásairól, s nem feledkezünk meg mindezekről az ünnepek táján sem, mert előre nézünk és hat4láj"4 ünnepén ladunk, s minden eddiginél világosabban látjuk az út akadályait. Ez a gondolkodás is része erősödő nemzeti öntudatunknak. Ebben a kritikus szellemben végezte munkáját a Magyar Szocialista Munkáspárt XIII. kongresszusa, tanácskozott múltunkról és jövőnkről, elkötelezett felelősséggel határozta meg tennivalóinkat, erősítette meg pártunk politikai irányvonalát. Ezt a programot tette magáévá népünk, s fejezte ki egyetértését a tanácstagi és országgyűlési választásokon. E zért a programért dolgozni érdemes, megvalósítása odaadó munkát vár el, megköveteli, hogy mindenki képessége legjavát adja, kíméletlenül lépjen fel a közömbösség ellen, amely eltűri a rongálást, a tétlenséget, a pazarlást. Elsősorban gazdasági célkitűzéseink megvalósítására kell energiánkat összpontosítani, mert országunk előrehaladásának, a családok és az egyének gyarapodásának, a munka- és életkörülmények további javításának alapvető feltétele gazdasági fejlődésünk meggyorsítása. Ez a gyorsító energia bennünk van és életre kelhet a tervszerűbb, a szervezettebb munkában, a nagyobb munkafegyelemben, az anyag és az energia ésszerűbb felhasználásában, a munkaidőalap védelmében, hasznos kitöltésében. A gazdasági munkával párhuzamosan fejlesztenünk kell társadalmi-politikai intézményeinket, meg kell szabadítani bürokratikus kötöttségeiktől, s a megkezdett úton tovább haladva kell erősíteni a szocialista de- mókrácia minden elemét, az élet minden területén, a társadalom anyagi és szellemi életében egyaránt. Életünk, munkánk megvalósításának nemzetközi feltételei nem jók, az utóbbi években nem javultak. Zaklatott, válságokkal, kiéleződött konfliktusokkal terhelt világban élünk. Az imperializmus erőinek felelőtlen politikája árnyékot vet a világra, veszélyes ponthoz juttatta el az emberiséget. Fegyverkezési hajszát kényszerít a világra, nem elégedve meg a földi támaszpontok létesítésével, fenntartásával, a világűr militarizálását tervezi. A gazdasági, a kereskedelmi és a kulturális kapcsolatok fejlesztése helyett tilalomfák állításán munkálkodik, megkülönböztető intézkedéséket léptet életbe. Ezzel az emberiség létét veszélyeztető politikával szemben a szocialista közösség országai a béke megőrzésén fáradoznak, mindent elkövetnek az ellentmondások tárgyalásának útján, a politika, a diplomácia eszközeivel való feloldásáért, a tárgyalások folytatásáért. Arra törekszenek, hogy békében, biztonságban éljünk; atomfegyverek nélkül lépjünk a XXI. századba. Ezt a politikai törekvést fogalmazta meg az SZKP XXVII. kongresszusa, erre irányulnak a Szovjetunió újabb és újabb — többségében még válasz nélkül hagyott vagy indoklás nélkül elutasított — javaslatai, egyoldalú intézkedései. Ebben érdekeltek leginkább a szocialista országok, a világ haladó erői és cselekszenek a béke megvédéséért. Belső gondjaink, a még meglévő és már a szocializmus építése során jelentkező újabb ellentmondások feloldása, a nemzetközi kihívás, még nagyobb összefogást kíván népünktől. Megköveteli a felelősségteljes munkát, az igazi, hazáját szerető emberhez méltó cselekedetet. S ez napjainkban nem más, mint vállalni a szocializmust, az országot, vállalkozni arra, hogy nemcsak többet teszünk érte, hanem fegyelmezettebben és okosabban is, azonosulva a munkásosztály célkitűzéseivel, érdekeivel és élcsapatának, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikájával. Tennivalóink sora elvárja, hogy ismerjük helyürtket a világban, erősítsük a proletár internacionalizmusra alapozott kapcsolatainkat. Mi már történelmi szövetségesnek tudhatjuk a világ első népi államát, a Szovjetuniót, a szocializmust építő országok sorát, a világ valamennyi demokratikus haladó mozgalmát. Ez a szövetség biztosítéka a békének, a békés alkotó munkának. Bár fagyos szelek fújnak a világban, de az eddig megtett út ismeretében állíthatjuk, hogy a világtörténelem nem a szocializmus ellenében, hanem annak reményében alakul. A május elsejei ünnepek lényegét jelentő, csaknem évszázados hagyomány gazdagságával rendelkező munkásszolidaritás, a népek szolidaritásává, összefogásává szélesedett. Köszöntsük ünnepünkön ezt az összefogást, az alkotó munkát, a becsületesen dolgozó munkást, mindazokat, akik értéket teremtenek, szolgálva ezzel anyagi, szellemi életünk gyarapodását, társadalmi, gazdasági fejlődésünket. Kiss Sándor az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára MÁJUS 1. TISZTELETÉRE Átadták a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitüntetést a Mátraaljai Szénbányáknak Mint lapunkban is beszámoltunk róla, vállalati ünnepség keretében Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára adta át a Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetést a Mátraaljai Szénbányák kollektívájának. Szerdán a Parlamentben került sor a Szocialista Munka Hőse elismerések átadására is. Baranyai Tibor ünnepi köszöntője Szerdán délután a rádióban, este pedig a televízióban Baranyai Tibor, a Szak- szervezetek Országos Tanácsának főtitkára mondott ünnepi köszöntőt május elseje alkalmából. Emlékeztetett arra, hogy ez alkalomból értékeink létrehozóját, a dolgozó embert és magát a munkát ünnepeljük. Ugyanakkor hitet teszünk eszméink igazsága, jövőnk biztonsága mellett is. Köszöntjük a munkásokat, a parasztokat, az értelmiségieket és alkalmazottakat, akik nagy nemzeti céljaink megvalósításán fáradoznak. Hangsúlyozta, hogy népünk szorgalma, tehetsége az elmúlt több mint négy évtized alatt egy új országot teremtett. A munkás- osztály megalkotta, majd megvédte és megerősítette hatalmát, a korábbi május elsejék harci céljait nemzeti összefogással valósággá változtatta. Kiemelte, hogy megkezdtük az ország és népünk boldogulását szolgáló, reális tervek végrehajtását. Éppen a munka ünnepén kell nyíltan szólni arról, hogy az eddiginél többet és jobbat alkossunk, dolgozzunk. A társadalomért felelősséget érzők ma sürgetik és megteszik a munkát javító lépéseket, de jól tudják, hogy semmilyen in- tékedés nem pótolhatja a dolgozók önként vállalt szorgalmát, elkötelezettségét. Átadták a SZOT-díjakat A SZOT Szállóban szerdán ünnepélyesen kiosztották az 1986. évi SZOT-díjakat. Az ünnepségen részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának titkára és a kulturális élet számos más vezető személyisége. Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára üdvözlő beszédében méltatta a kitüntetettek munkásságát, elkötelezett alkotásaikat, amelyek széles tömegeknek segítenek eligazodni a társadalmi kérdésekben, s utat mutatnak az emberi kapcsolatok kiteljesítéséhez. Ezután Gáspár Sándor átadta a SZOT-díjakat. SZOT-díjat kapott Ancsel Éva egyetemi tanár, Bán Róbert filmrendező, Bereményi Géza író, Boross Lajos népzenész, Dóri József népdalénekes, Ezüst György festőművész, a Falurádió című műsor alkotóközössége. Felkai Eszter színművész, Garas Dezső színművész, Ja- chinek Rudolf színművész. Lakatos Iván rendező-operatőr, Nolipa István Pál festőművész, Pálfai Gábor fotóriporter, Radványi Dezső szerkesztőségvezető. Sólyom Nagy Sándor operaénekes, Tamás Menyhért író, Tillai Aurél karnagy, Tökei Ferenc filozófus, Vratni József művelődési központ igazgató, valamint a Zsolnay Porcelángyár tervező kollektívája. (MTI) Lázár György fogadta Martin Bangemannt Lázár György, a Minisztertanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Martin Bangemannt, a Német Szövetségi Köztársaság szövetségi gazdasági miniszterét. A megbeszélésen jelen volt Veress Péter külkereskedelmi miniszter és Ernst-Friedrich Jung, az NSZK budapesti nagykövete is. A MUNKA UNNEPELTJEI Kiváló gyár az egri KAEV Az idén 100 éves jubileumát ünnepli a KAEV Egri Gyára. Szerdán egész napos programsorozatot tartottak ab/ból az alkalomból, hogy a kollektíva megkapta a Kiváló Gyár címet. A délelőtti órákban gyárlátogatásra került sor, délután pedig az egri Platán étterem volt az ünnepi munkás gyű Lés színhelye. A társadalmi és tömeg- szervezetek képviseletében a rendezvényen megjelent Németh László, a megyei párt- végreihajtó bizottság tagja, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első titkára, Fábryné Dohai Ilona, az SZMT titkára és dr. Varjú Vilmos, Eger Város Tanácsának elnöke. A 10. Számú Általános Iskola tanulóinak műsora és az ünnepi beszéd után a vállalat 1985. évben végzett kiemelkedő tevékenységéért járó Kiváló Gyár címét dr. Czinder Lajos, a KAEV vezérigazgatója adta át a kollektívának. Az egri gyár dói. gbzói rászolgáltak a kitüntetésre, hiszen az elmúlt esztendőben rekord árbevételt értek él, s túlteljesítették exporttervüket. Ezt követően Németh László a Munka Érdemrend bronz fokozatát nyújtotta át Bogos Sándor normacsoport-vezetőnek. Heten a Kiváló Munkáért miniszteri kitüntetést vehettek át. (Folytatás a 2. oldalon)
