Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-07 / 81. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. április 7., hétfő ■■■■■»■■■I 3» A megelőzés-vöröskeresztes feladat is A VI. ötéves terv időszakában nőtt az egészségügyi ellátás színvonala, ugyanakkor — sajnálatos módon — nem javult a lakosság egészségi állapota. Napjainkban az egészségtelen életmód népegészségügyi problémát, társadalmi gondot jelent. Éppen ezért a lakosság egészségi állapotának javítását csak a társadalom minden rétegére kiterjedő megelőzési programok kibontakoztatásától lehet remélni. Az egészségügyi ágazat által meghirdetett megelőzési programhoz kapcsolódik a Magyar Vöröskereszt tevékenysége, így az Eger Városi Vöröskereszt vezetősége és egészségnevelési munkabizottsága is. Tevékenységünket az egészség- ügyi szolgálat szakmai irányításával a közművelődési tervekben foglaltaknak megfelelően végezzük. Össztársadalmi ügy Milyen célokat fogalmazott meg az egészségnevelési munkabizottság az 1986. évi — s a napokban elfogadott — munkatervében ? Az egészségvédelem keretében fontos feladatnak tekintjük a megelőzési program össztársadalmi üggyé való kiszélesítését, támogatását. Egészségnevelési munkánk kiemelt feladata: a lakosság egészségkultúrájának fejlesztése, az egészséges életmódnak megfelelő szokások és magatartás kialakítása. Az egészséget segítő életmód kialakítására buzdít az 1986. évi egészségügyi világnap jelmondata is: „Egészséges életmóddal — mindenki nyertes!” Az egészségnevelési munka- bizottság koordinálja és támogatja a vöröskeresztes alapszervezetek egészség- védelmi tevékenységét, s javasolja az alábbi programok megvalósítását: egészségügyi napok, hetek szervezésével, az ismeretterjesz- jesztés és felvilágosítás különböző módszereit és eszközeit alkalmazva segítsék az egészséges életmód kialakítását. Fokozottabb figyelmet fordítsanak a mezőgazdasági és ipari üzemek, valamint az orvosi székhellyel nem rendelkező társközségek egészségvédelmére. Bekapcsolódunk a halálozásért döntően felelős betegségcsoportok kockázati tényezőinek leküzdésére irányuló városi és megyei megelőzési programba. Ennek megfelelően kiemelt feladatunk: a szívós érrendszeri, a daganatos megbetegedések, a balesetek, különösen a háztartási balesetek, valamint az erőszakos halálozás megelőzése. Közreműködünk az egészségkárosodást okozó helytelen életmódbeli szokások kialakulásának megelőzésében, illetve visszaszorításában. a dohányzás, alkoholfogyasztás, túlzott gyógyszerfelhasználás és kábítószerpótló szerek elleni harcban. Az ifjúsági szervezeteink kiállítások, pályázatok, előadások, fórumok szervezésével irányítsák rá a figyelmet a káros szenvedélyek elleni küzdelemre. Ebben az évben megkülönböztetett figyelmet fordítunk a különböző szűrővizsgálatok szervezésére, s az azokra való mozgósításra, különös tekintettel a kiemelt feladatra: az onkológiai megbetegedések megelőzésére! A szűrővizsgálatok hatékonysága érdekében együttműködünk az egészségügyi hálózattal, a népfronttal, a szakszervezetekkel. az ifjúsági szövetséggel. Tisztaság és környezetvédelem Fontos feladatunknak tartjuk a családsegítő egészségnevelési tevékenységünk fokozását: a család szerepének erősítéseit a gyermekek egészséges életmódra nevelésében, a szülői ház és az iskola közös egészségvédelmi tevékenységének támogatását, az idős emberek egészséges életmódjának, családi kapcsolatainak ápolását. Az egészségvédelem sajátos területe a tisztasági mozgalom, a környezetvédelem. Fokozott figyelmet fordítunk a tisztasági mozgalom fejlesztésére, szélesítésére és értékelésére, a közegészségügyi és járványügyi előírások ismertetésére, a környezeti higiéné megteremtésére és védelmére. A lakóterületi tisztasági mozgalom jobban igazodjon a településfejlesztési követelményekhez, míg a munkahelyi, az üzemi, valamint az iskolai alapszervezetek ez irányú munkája tudatosabban alakítson ki helyi jellegű környezetvédő magatartást. Más szervekkel közösen veszünk részt különféle tisztasági mozgalmi akciók szervezésében, környezetvédelmi őrjáratokban és az értékelések lebonyolításában. Nagy gondot fordítunk az elmaradott néprétegek egészségnevelésére, felvilágosítására. Fokozzuk a lakosság egészségpolitikai tájékoztatását, Iszélesítjük egészségügyi propaganda- munkánkat az egészségvédelmi célkitűzések hatékonyabb megvalósítása érdekében. Hagyományos vöröskeresztes feladatunk az elsősegélynyújtó tanfolyamok szervezése, az oktatás irányítása, a tanfolyamok színvonalának emelése, a versenyek lebonyolítása. Nagy figyelmet szentelünk az általános és a középfokú iskolákban folyó tanfolyamok szélesítésére, a főiskolai alapszervezetben az elsősegélynyújtó tanfolyam megszervezésére. Javasoljuk, hogy a munkahelyi alapfokú elsősegélynyújtó tanfolyamokon — a helyi sajátosságok figyelembevétele mellett — szerepeljen a háztartási balesetek megelőzése, illetve a baleseti elsősegély oktatása is. Az ipari és mezőgazdasági üzemekben szintén a megelőző és gyakorlati szemléletű elsősegélynyújtás oktatását szorgalmazzuk. Továbbra is támogatjuk a gépjárművezetői elsősegélynyújtó tanfolyamokat, különös tekintettel, a gyakorlati oktatás fokozására. Megszervezzük az elsősegélynyújtó oktatói gárda továbbképzését a mentőszolgálat szakmai irányításával. Korszerű táplálkozás Alakításának elemei közé tartozik: a korszerű táplálkozás, a rendszeres testedzés. a sport, a fizikailag aktív életmód elfogadtatása. Az egészséges táplálkozás megvalósítása érdekében termékbemutatóval, kóstolóval, tanácsadással egybekötött korszerű táplálkozási napokat szervezünk. Ennek sikere érdekében együttműködünk a sütőipari és tejipari vállalat vezetőivel, a Vöröskereszt és alapszervezeteivel. Ilyen jellegű rendezvények szervezését tervezzük nagyobb üzemeinknél — így például az egri Finomszerelvénygyárnál, a Csepel Autónál, a KAEV-nél, az Egri Dohánygyárnál, a Borkombinátnál, az Iparcikk Kiskernél, a Tanépnél, a Vilatinál. Természetesen más alapszervezetek kezdeményezését is támogatjuk. A szervező munkában egyik legfontosabb feladatunk a vöröskeresztes világnapra való felkészülés, melynek 1986. évi jelszava: A véradás — életmentés! Csatlakozunk a je’mondat- hoz és egészségnevelési munkánk során tudatosítjuk a véradás jelentőségét, ismertetjük a vérből készült életmentő gyógyszereket, készítményeket, amelyek hozzájárulnak a betegségek megelőzéséhez, gyógyításához. Javasoljuk alapszervezeteinknek a hatékonyabb egészségnevelési munka érdekében különféle kiállítások szervezését: az egészséget elősegítő életmód, a szabadidő kulturált eltöltése, a káros szenvedélyek, szokások leküzdése, visszaszorítása. A Rajtunk is múlik, illetve a Dohányzás káros az egészségre című kiállítás anyagai igényelhetők a megyei Köjál egészségnevelési osztályától. Támogatjuk az ifjúsági, és a felnőtt alapszervezeteinknek a káros szenvedélyek eHeni küzdelem jegyében, valamint a novemberi fogászati és testápolási hónap sikere érdekében végzett szervező munkáját Egészségnevelési rendezvényeikre, programjaihoz kérjenek előadókat a Vöröskereszt egészségügyi előadói gárdájának tagjai sorából: a Kórház- és Rendelőintézetből, az Egészség- ügyi Gyermekotthonból, a Megyei Köjáltól és a Gyógyszertári Központtól. Az alapszervezetek közvetlenül is hívhatnak előadókat a felsorolt intézmények vöröskeresztes titkárai vagy a városi Vöröskereszt segítségével. Egészségnevelési munkánkkal arra törekszünk, hogy a lakosság aktívan közreműködjön az egészség- politikai célok megvalósításában, valamint saját és embertársaink egészségének megőrzésében. Sipos Jenő a Vöröskereszt Eger Városi Vezetőségének tagja Hogy az alkony is szép legyen... Emberek és esetek Délután az otthonban ... (Fotó: Perl Mártont III 2. Szegő doktor és felesége többféle módszerrel is megpróbálkoztak. Kísérletet tettek például arra, hogy az otthonban élő öregek és azok hozzátartozói között a megszakadt kapcsolatokat helyreállítsák. A családba való visszavezetés azonban ekkor már szinte lehetetlennek mutatkozott. A szálak már nem csupán elvékonyodtak, hanem el is szakadtak. Ez a felismerés vezette a házaspárt arra a következtetésre, hogy csak is a prevenció, vagyis a megelőzés jelenthet kivezető utat. Első lépésként azokat a veszélytényezőket igyekeztek felderíteni, amelyek leginkább leselkednek az idős emberekre. — Nem volt könnyű dolgunk — emlékezik vissza Szegő Imre —, hiszen a szakirodalom sem nyújtott hathatós támogatást erre nézve. Tehát nem kaptunk feleletet arra, hogy mit kell vizsgálni ennél a generációnál, illetve, hogy egyáltalán melyik korosztálynál kellene elkezdenünk ezt a megelőző tevékenységet. Végül úgy ítéltük meg, hogy az egy esztendővel a nyugdíj előtt álló férfiaknál és nőknél indítjuk el ezt a „szűrést”. Ez azért is célravezetőnek mutatkozott, mert a nyugdíj — így vagy úgy — mindenkinél alapvető változások forrása, s gyakran nem mentes a kisebb- nagyobb megrázkódtatásoktól. — S milyen ún. veszély- tényezőket állapítottak meg? — Az első az egészség- ügyi vonal. Ez fölöttébb fontos, mivel jó néhányan, leromlott testi, fizikális állapotuk miatt kerülnek be az otthonokba. Ezért kell még idejében feltérképezni az esetleges betegségeket. Második az egyén szociális helyzete. Foglalkozunk a lakáshelyzettel. a jövedelmekkel stb. A következő a tevékenységgel kapcsolatos, tehát, hogy vannak-e az illetőnek tervei, elképzelései a jövőre vonatkozóan vagy sem. Végezetül az elmagányosodást kell figyelembe venni. Ezt csak akkor lehet elhárítani, ha fény derül az idős ember családi viszonyaira, így — többek között — arra, hogy gyermekei látogatják-e egyáltalán. — Űpv tudom, h későbbiek folyamán egy , ötödik szempont is felmerült... — Igen. Méghozzá a jogi problémák. Számtalan öreg majdani pihenését zavarhatják a kellően le nem zárt jogi ügyek. Márpedig ezeket nem lenne szabad átvinni az idős korba. Ezért egyfajta jogi szolgálatot is megszerveztünk. Pereket indítunk. nyerünk meg, vesztünk el... A hevesi orvosi rendelőben 1976-ban indult a gerontológiai szakrendelés. Évente összesen mintegy négyszáz-ötszáz embert — 54 esztendős nőket és 59 éves férfiakat — hívnak be a fent említett vizsgálatok elvégzésére. Bár a részvétel önkéntes, iaz érintettek nyolcvan százaléka ennek el. lenére ás felkeresi laz orvost. Remek eredmény ez. főként ha meggondoljuk, hogy a kötelező tüdőszűrésen sem sokkal nagyobb a megjelentek aránya. — A gerontológiai szak- rendelésre érkezettek — magyarázza dr. Szegöné Szűcs Erzsébet — egy gondozónő fogadja. Első lépésként — az ő segítségével — az idős emberek kitöltenek egy adatfelvételi lapot. Ez már sokat elárulhat nekünk, tudniillik az általános adatokon túl — születési év, családi állapot, kereset stb. — speciális kérdésekre is válaszolni kell. Érdekesebb kérdések az adatlapról: Nyugdíjba szívesen megy? Nyugdíj után akar-e dolgozni? Külön lakó gyermekei látogatják-e, s milyen időközönként? A karácsonyt hol szokta tölteni? Családtagjai igénylik-e munkáját, tanácsát? Elégedett a sorsával? — A válaszokat .— ahogyan látom <— többnyire aláhúzással kell jelölni. Elegendő ez egy is&emélyiség teljes megismeréséhez? — Nem. Éppen ezért egy összefoglaló szociálpolitikai lapot is készítünk, melyen részletes jellemzés szerepel. Miután ezekkel végeztünk, jöhet az orvosi vizsgálat. Ez sem hagyományos, mert különösen azokra az esetleges betegségekre koncentrálunk, amelyek főként az idős korúakat érinthetik. Te* hát az egészségügyi vonatkozású adatokat is regisztráljuk. A lap egyik példánya nálunk marad, a másikat pedig — a diagnózissal együtt — elküldjük az illétő körzeti orvosának. A továbbiakat neki kell elvégeznie. hiszen a gondoskodás az alaphálózatra épül. Persze az ottani ellátás színvonalát jelentősen befolyásolja az orvos személyisége. — S mi itörténik akkor, amikor azonnal intézkedni kell? — Ilyen is van. A lapok kódolása után kapunk egy általános értékmérő számot — egytől négyig terjedően —, amely a veszélyeztetettség fokát fejezi ki. Akiknek a neve mellett hármas szerepel, azokat figyelni kell, illetve részgondozásba venni. Akinél négyest látunk. ott rögvest cselekszünk. A .másik két csoporttal legalább öt évig — a következő „újraszűrésig” — nem kell foglalkozni. A veszélyhelyzettől tesszük függővé, hogy az idős nőket és férfiakat milyen időközönként látogatjuk meg. Természetesen erre pusztán a férjemmel nem lennénk képesek, mert ez a gerontológiai tevékenység egy városra és tizenhét községre — mintegy negyvenötezer emberre — terjed ki. Óriási segítséget nyújt ehhez a Vöröskereszt, pontosabban ennek helyi alapszervei. Az ebben dolgozók igazán lelkesen támogatják a munkánkat. S hogy az eredményes cselekvés sem lehetetlen — ha kellő kitartással, igyekezettel párosul —, arra álljanak itt a következő esetek. 1. 59 éves férfi elválik feleségétől, majd újra nősül. Fia és lánya megvetik válásáért, s elhagyják. Szegő doktorék előtt kiderül, hogy az idős ember egyetlen vágya, hogy gyermekei látogassák. A Szegő házaspár levélben kéri a fiút, keresse fel apját. A válasz pozitív, a hosszas beszélgetés elsimította az ellentéteket. Azóta kettejük kapcsolata rendezett. 2. Idős embert két hónappal a nyugdíjazása előtt fegyelmi határozattal elbocsátanak munkahelyéről, mert ittasan ment be dolgozni. Szegő doktorék felvették a kapcsolatot az szb- titkárral. Kérték: ilyen rövid idővel a nyugdíj előtt ne bontsák fel a munkaviszonyt. Válasz: az illető gépen dolgozik, s a vállalat — az italozás miatt — fél a balesettől. Szegőék kérése: akkor bízzák meg más jellegű tevékenységgel. EredDr. Szcgőné Szűcs Erzsébet mény: a fegyelmi határozatot visszavonták, a férfi a cégtől ment nyugállományba. 3. A fiatal pár együtt lakott a szülőkkel. Az idős néni háztartásbeli, férje kis nyugdíjjal rendelkezett. A fiatalok később elköltöztek, s az öregeknél hagyták hathetes gyermeküket. A Szegő házaspár — ügyvédi segítséggel — unokatartási peri indított a fiatal pár ellen. A bíróság a férjet ötszáz, a nőt négyszáz forint tartásdíj fizetésére kötelezte. Sokaknak talán érthetetlen, hogy a jogi szolgáltatást milyen eszközökből lehet honorálni. Nos. nincs szükség pénzre. Dr. Puskás Endre — aki egyébként egy budapesti nagyvállalat jogtanácsosa — immár nyolcadik éve segíti a házaspár munkáját. Teszi mindezt ingyen, mégis felelősségteljesen. — Szép feladat ez — mondja Szegőné Szűcs Erzsébet —. de sok persze a kudarc is. S az is tény: az üzemekkel, gyárakkal sok esetben lényegesen kön y- nyebb szót érteni, mint az érzéketlen gyermekekkel. A lényeg, hogy nem szabad' feladni soha ... (folytatjuk) Sárhegyi István
