Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-02 / 77. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1986. április 2., szerda Antonov hazautazott Szergej Antonov kedd este hazautazott Bulgáriába. Rómában háromnapos, hatásköri vita után az igazságszolgáltatásnak sikerült találni egy „illetékes” bíróságot, amely dönthetett arról, hogy a bírósági ítélettel felmentett bolgár férfi elutazhat-e. Szergej Antonov és — Bulgáriában tartózkodó — két honfitársa ellen az volt a vád, hogy öt évvel ezelőtt ők voltak a pápa elleni merénylet szervezői. A felmentő ítélet ellenére Antonov mégsem hagyhatta el rögtön Rómát, mert kiderült: távozásához valamelyik illetékes bíróság engedélye szükséges. A pápa elleni merénylet ügyében ugyanis fellebviteli tárgyalás várható, s a rendelkezések alapján nem volt rögtön egyértelmű, hogy ilyen esetekben miként kell eljárni. A három év és négy hónap után szabadon enge-. dett Antonov védőügyvédéi rögtön kérvényezték védencük elutazásának az engedélyezését, s a kérést az első fokú esküdtszékhez továbbították (ahhoz, amely az ítéletet hozta). Santiapi- chi bíró azonban elhárította magától a feladatot, arra hivatkozva, hogy az esküdtszék rögtön az ítélethirdetés után, már szombaton feloszlott. Kedden az akta a bűnügyi törvényszékhez került, ez a testület úgy határozott, hogy Szergej Antonov elutazhat Olaszországból, de nem engedélyezte ugyanezt a szintén bizonyítékok hiányában felmentett török vádlottnak, Musza Szerdar Cele- binek, illetve honfitársának, a több mint háromévi börtönbüntetésre ítélt Omer Bagóinak. Amerikai rakéták afgán ellenforradalmároknak Az ABC amerikai tévé- társaság értesülése szerint az Egyesült Államokból útnak indították az afganisztáni területek ellen tevékenykedő afgán ellenforradalmároknak az első 200 darab korszerű Stinger típusú kézi légvédelmi rakétát. A Fehér Ház úgy dönött, hogy ezzel a fegyverrel látja el az Angola ellen fellépő zsoldos bandákat is. Sawimbi, a terroristák vezetője — amikor a múlt hónapban a Fehér Házban fogadták — személyesen kérte Reagan elnököt, hogy több korszerű amerikai fegyvert szállítson nekik. Mexikói légi katasztrófa Lezuhant hétfőn a mexikói légitársaság, a Mexicana de Aviacion egyik Boeing 727-es repülőgépe, fedélzetén 166 emberrel. A légitársaság szóvivője szerint a katasztrófának nincs egyetlen túlélője sem. A repülőgépen 158 utas és nyolcfőnyi személyzet tartózko- dott. A Mexikóvárosból Los Angeles felé tartó repülőgép a fővárostól mintegy 150 kilométerre északnyugatra a levegőben felrobbant, majd a Sierra Madre csúcsai között lezuhant. A Vöröskereszt, a katonaság és a rendőrség helyszínre érkezett egységeinek munkáját nehezíti a rossz időjárás. Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a robbanást. A pilóta tapasztalatlansága semmi esetre sem, mert eddig tizenötezer órát repült. Mihail Gorbacsov megbeszélései Samora Machellal A Szovjetunió határozottan és következetesen síkra- száll a világ különböző térségeiben kialakult konf- liktushelyizetek igazságos politikai rendezéséért, amelynek során feltétlenül tiszteletben kell tartani minden népnek azt a jogát, hogy maga válassza meg fejlődésének útját — hangsúlyozta kedden Samora Machellal folytatott megbeszélései során Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A szovjet vezető és a Frelimo párt elnöke, a Mozambiki Népi Köztársaság elnöke határozottan elítélte az Egyesült Államok és a Dél-afrikai Köztársaság úgynevezett „konstruktív együttműködését”, megerősítették szolidaritásukat Dél-Afrika és Namíbia népeivel akik az Afrikai Nemzeti Kongresszus és a Délnyugat-afrikai Népi Szervezet vezetésével szabadságukért küzdenek. Rámutattak, hogy az Afrika déli részén kialakult feszült és robbanás- veszélyes helyzet oka a beavatkozás és az agresszió politikája, amelyet az imperialista erők által támogatott fajüldöző pretoriai rendszer folytat a független afrikai államok ellen, valamint Namíbia törvénytelen megszállása. A találkozó során mindkét részről kifejezték az SZKP és a Frelimo párt, a Szovjetunió és Mozambik közötti baráti kapcsolatok és együttműködés elmélyítésére irányuló törekvésüket. E célok elérése érdekében egyeztettek egy sor, a jövőben végrehajtandó konkrét intézkedést. Az SZKP KB főtitkára kijelentette, hogy a mozambiki nép, mint eddig, a jövőben is szilárdan számíthat a szovjet nép támogatására igazságos harcában. Samora Machel mozambiki látogatásra hívta meg Mihail Gorbacsovot. A szovjet vezetd köszönettel elfogadta a meghívást. Többen megsebesültek húsvéthétfőn az észak-írországi Portadown városban, amikor összetűzésekre került sor a rendőrség és a protestáns lakosság között egy tüntetésen (Népújság-telefotó — AP — MTI - KS) Kivonják a francia megfigyelőket Libanonból A francia külügyminisztérium kedden bejelentette, hogy a libanoni hatóságokkal egyetértésben hazarendelik azt a francia katonai tűzszünet-megfigyelő csoportot, amely 1984 márciusa óta szolgált Libanonban a lausanne-i tűzszüneti megállapodás megfigyelésére. A helyzet alakulása nem teszi lehetővé, hogy betöltsék hivatásukat, hangoztatja a külügyminisztérium közleménye/ Az Elysée-palotához közelálló forrásokból kiszivárogtatták, hogy a megfigyelők hazahívása Mitterrand elnök és az új kormány egyeztetett döntése volt. E források szerint szombaton délelőtt Mitterrand elnök magához kérette Chirac miniszterelnököt, Jean-Bernard Raimond külügy- és Andre Giraud hadügyminisztert. Ekkor határozták el a megfigyelők kivonását, miután egy francia tiszt március 12-i meggyilkolása újból jelezte, hogy a libanoni polgárháborúban a francia katonák könnyű célponttá válhatnak. Mint Jean-Yves Bloun, a francia egység parancsnoka kedden Bejrútban elmondta, katonái még április folyamán végleg elhagyják Libanont. 1984 óta hét francia megfigyelő vesztette életét. A Palesztinái Nemzeti Megmentési Front elnevezésű, damaszkuszi bázisú szervezet küldöttsége hétfőn Bejrútban találkozott Nabih Berrivel, az Amal síita szervezet vezetőjével, a libanoni kormány tagjával. A Jász- szer Arafat palesztin ellenfeleit tömörítő szervezet és Berri tűzszüneti tervezetben állapodott meg, továbbá abban, hogy bezárják a szemben álló felek — az Amal és a bejrúti palesztinok — katonai irodáit. rC Külpolitikai kommentárunk ")—i Rímelő gondolatok KÖZHELY, S ÁLTALÁBAN IGAZ, hogy ünnepeken uborkaszezon köszönt a világra, az idei húsvét azonban Moszkvára, illetve az NSZK-ra irányította a figyelmet. Mihail Gorbacsov televíziós beszédében újabb fontos javaslatokkal fordult Washingtonhoz, a nyugatnémet városokban pedig — immár hagyományosan — tíz- ,és tízezrek dacoltak a kellemetlen időjárással, hogy részt vegyenek a húsvéti békemeneteken. A két színhely és a két esemény között látszólag csupán szándékolt összefüggéseket lehet találni. Valójában azonban szó sincs erről. Gorbacsov ugyanis azt fogalmazta meg beszédében, amiről áz NSZK-beli tüntetők plakátjai, transzparensei szóltak; a béke megőrzésének felelőssége hatotta át egyaránt a szovjet államférfit és a kerékpárokon, autókon és autóbuszokon gyűlésekre, felvonulásokra igyekvő nyugatnémeteket. A szovjet javaslat értelmében akár London, akár Róma vagy bármely más nyugat-európai főváros alkalmas színhelye lenríe egy szovjet—amerikai csúcstalálkozónak, a legközelebbi jövőben. Egyetlen témát: a kísérleti atomrobbantások moratóriumát kellene ezen az államférfiaknak megvitatniuk. Sajnos, az amerikai válsz ezúttal is, mint már annyi más szovjet kezdeményezésre, elutasítás volt. Pedig Mihail Gorbacsov Világosan fogalmazott: újabb esélyt kívánt ádni az amerikai kormányzatnak arra, hogy felelős döntést hozzon a világot leginkább érintő és érdéklő témakörben. BÉKE ÉS LESZERELÉS! — e két, egymásra nagyon is rímelő gondolát állt a nyugatnémet húsvéti itüntletiések középpontjában. Érthető okokból: az NSZK mindinkább fenyegetetté válik a Pershing-rakéták és a robotrepülőgépek telepítése révén. Noha a kormányszóvivő „pánikkeltéssel” vádolta a megmozdulások szervezőit, mind Hasselbachban, mind Wackers- dorfban hatalmas tömeg gyűlt össze. S a szónokok nem pánikot igyekeztek kelteni, „csak” arról győzték meg hallgatóságukat, hogy milyen következményekkel jár — járhat — a fegyverkezés folytatása, a nukleáris arzenál gyarapítása. A SZOVJET VEZETŐ INDÍTVÁNYA IS ezt a célt szolgálta. Az első legfontosabb lépést kívánta egyeztetni az USA-val: a nukleáris robbantások beszüntetését. Nem utolsósorban azért, hogy a vilá- '■ got söha többé ne kerítse hatalmába pánik, hogy a nukleáris veszély végleg elháruljon. A javaslatra adott első amerikai válaszok azt érzékeltetik: az Egyesült Államok még mindig nem érzi át annak súlyát és következményét, hogy az ésszerű javaslatokat sorra visszautasítja. A nyugatnémet tömegek lényegesen nagyobb felelősségérzetről tettek tanúbizonyságot, mint a washingtoni kormányzat. Vajha egyszer a tengeren túl is okulnának az európai példákon ! Gyapay Dénes Áprilisi Bulgária Bulgáriában a történészek, a politikusok és a költők, de maga az egész nép is „áprilisinak” nevezi a Bolgár Kommunista Párt politikai fő irányvonalát, amely immár harminc éve a gyakorlatban bizonyítja helyességét és életerejét. 1300 éves történelme során a bolgár állam sok drámai eseményt élt át, ismerte a felvirágzás és a hanyatlás, a szabadság és az idegen elnyomás korszakait. De a Balkán-félszigetnek nevezett nyugtalan útkereszteződés középpontjában fekvő állam mégis fennmaradt, ellenállt a történelem viharainak. Sőt, legújabbkori történetében — már mint szocialista állam — kimagasló sikereket ért el a gazdasági életben és a politikában, a nép anyagi és szellemi fejlődése terén. Ezek az eredmények a bolgár történelém legfontosabb fordulópontjának a következményei. 1944. szeptember 9-én a szovjet hadsereg győzelmes előrenyomulásának eredményeként és meghatározó segítségével a bolgár nép szocialista forradalmat hajtott végre hazájában. Ezzel új korszak — a szocializmus korszaka kezdődött el az ország és a nép történetében. 1944. szeptember 9-ét követően a forradalmi lendület és a dolgozó nép hatalmának megszilárdításáért végzett hősies munka, a nincstelenség ellen, a kizsákmányolás felszámolásáért és az emberhez méltó élet megteremtéséért vívott harc évei következtek. Ezt a harcot, mint korábban is, a nép politikai élcsapata — a Bolgár Kommunista Párt vezette. A bolgár kommunisták blagoevi—dimitrovi pártja irányította a nép erőit és energiáit. Bulgária fejlődésének útját a párt kollektív vezető testületé, a Központi Bizottság ülései és plénumái határozták meg. A szocialista forradalom győzelmét követő első kongresszusán, az 1948-as V. kongresszuson dolgozta ki a Bolgár Kommunista Párt a kapitalizmusból a szocializmusba. való átmenet időszakára, vonatkozó politikai fő irányvonalát. Ez az irányvonal a szocialista iparosítás, a mezőgazdaság önkéntes kollektivizálásának és a szocialista kulturális forradalom megvalósításának az útja volt. A bolgár kommunisták mindig tudatában voltak annak, hogy ez az út nem lesz egyenes, göröngyöktől mentes, sima út. Az emberi civilizáció egész története bizonyítja, hogy az új a régivel, az elavulttal vívott harcban születik, s az objektív és szubjektív okok szülte nehézségek leküzdésének menetében szilárdul meg. S ilyen nehézségek szinte elkerülhetetlenül jelentkeztek a Bolgár Kommunista Párt V. kongresz- szusán kidolgozott irányvonal megvalósítása során is. Tovább bonyolódott a helyzet és élesebben vetődtek fel a problémák Georgi Di-. mitrov 1949-ben bekövetkezett halála után, amikor Valko Cservenkov állt a párt élére. Bekövetkezett a személyi kultusz, az ország társadalmi-gazdasági és politikai fejlődésében megnyilvánuló komoly deformációk időszaka. A személyi kultusz, mint közismert, idegen a marxizmus—lenin- izmustól, a szocialista társadalom természetétől. A személyi kultusz a párt- és állami élet lenini normáinak megsértéséhez, dogmatikus és szektáns gondolkodáshoz és cselekvéshez, a társadalmi fejlődés objektív törvényszerűségei követelményeinek figyelmen kívül hagyásához, a szubjektivizmus és a voluntarizmus jeT lentkezéséhez és az V. párt- kongresszus által kijelölt irányvonaltól való elhajláshoz vezetett. Mindez elkerülhetetlenül negatív hatással volt az ország gazdasági fejlődésének ütemére, s ezt a munkanélküliség jelentkezése kísérte, feszült légkör alakult ki a társadalomban, különösen az élet- színvonal stagnálásával, a parasztsággal való helyes kapcsolatok megsértésével kapcsolatban. Mindezt azért szükséges — hacsak vázlatosan is — megjegyezni, hogy érzékelhető legyen, milyen rendkívül fontos helyet foglal el a Bolgár Kommunista Párt és a bolgár nép életében a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának 1956 áprilisában megtartott ülése, amely áprilisi plénum- ként lett közismert. Azóta harminc esztendő telt el. Ez, természetesen, rendkívül rövid időszak egy nép ezeréves történelméhez viszonyítva. Egy esemény jelentőségét azonban a társadalom fejlődésében bekövetkezett mélyreható változások méretei is intenzivitása alapján kell megítélni. Az áprilisi plénum Bulgária szocialista fejlődésében ilyen mélyreható, s máig tartó változások elindítója volt. Az áprilisi plénum véget vetett a szocializmus természetétől idegen személyi kultusznak. Határozott harc kezdődött e torz jelenség következményeinek felszámolására az ország politikai, gazdasági, kulturális és társadalmi életének minden területén. Megteremtődtek a lenini normák következetes alkalmazásának, a pártirányítás és a szocialista törvényesség elvei betartásának feltételei és garanciái a párt és a társadalom életének minden területén. Az áprilisi plénum vetette meg a Bolgár Kommunista Párt áprilisi politikai fő irányvonalának alapjait, biztosította a továbbfejlesztéshez, megszilárdításhoz és gazdagításhoz, a sokoldalú és gyors ütemű szocialista fejlődés kibontakozásához szükséges előfeltételeket. S nem sokkal az áprilisi plénum után befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, új lendületet kapott a szocialista iparosítás, kibontakozott a kulturális forradalom. Mind a városokban, mind a falvakban a szocialista termelési viszonyok lettek uralkodók. A Bolgár Népköztársaság fejlődésének illusztrálására elég megemlíteni, hogy az áprilisi irányvonal megvalósulása óta a nemzeti jövedelem nyolcszorosára, a munka termelékenysége 8,4- szeresére, az ország állóalapjainak értéke tízszeresére, az ipari termelés pedig 14-szeresére nőtt. De a gépipar termelési értéke 61- szeresére, a vegyiparé 55- szörösére emelkedett. A lakossági reáljövedelmek 4,4- szeresükre, a közfogyasztási alapok pedig 14-szeresükre nőttek. Jelentősen bővültek Bulgária poltikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai az egész világgal. Bulgária árucsere-forgalmának 78°/o-át a KGST-orszá- gokkal bonyolítja le, s ennek mintegy háromnegyed részét a Szovjetunióval. A Bolgár Kommunista Párt áprilisi irányvonalának következményeként ma Bulgária soha nem látott nemzetközi tekintélynek örvend. E tekintély kivívásában fontos helye van annak a következetes politikának is; amelyet a Varsói Szerződés tagállamaival egyeztetve a béke megőrzéséért, a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért, a Balkán-félsziget atomfegyvermentes övezetté nyilvánításáért, az egyenjogú és kölcsönösen előnyös kapcsolatok fejlesztéséért folytat. Az áprilisi irányvonal alkalmazásának ideje alatt Bulgária gyökeresen megváltozott, s e politikának nemcsak múltja és eredményei vannak, de van jövője, távlata is. Ezt bizonyítja majd a Bolgár Kommunista Párt XIII. kongresz- szusa is. Lengyel Károly