Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-09 / 83. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. április 9., szerda BEE Katasztrófa az útkereszteződésben Megyénkben először: balesetelhárítási gyakorlat lanti tűzoltókt s azonnal hozzákezdenek az oltáshoz. Vízfüggönyt bocsátanak az úttesten fekvő sérült és az égő teherautó közé is, hogy a közben odasiető mentők megkezdhessék munkáju­kat. Az orvosok először a szabadon levő sebesülteket ápolják. Szirénázva fut be a MÁV baleseti segélyszol­gálata: az övék az egyik legkényesebb feladat — ki­szabadítani az autókban re­kedteket. Feltűnik a leve­gőben a rendőrségi helikop tér is, ők ellenőrzik fentről a forgalomelterelést és -irá­nyítást. A tűzoltócsapat tagjai — Antal László, Rónai Fe­renc, Prokaj András tűo. főtörzsőrmester és Süveges András tűo. zászlós — egy régebben megtörtént hasonló esetre emlékeznek munká­juk végeztével. Akikor „éles­ben” Hatvanban egy Zetor pótkocsija borult rá egy személyiautóra. Vezetőjét agyon is nyomta. Minden­esetre elmondják, igen is szükség van az ilyen gya­korlatra, hisz később az ezen tanultakat megfelelő­en alkalmazni is tudják. Előkerült a hidraulikus lemezvágó, melynek nyo­mása 450 atmoszféra. Mi­után a Mátra Volán darus kocsijai eltávolították a balesetet okozó Skodáról a teherautót, hozzákezdhet­nek a jármű feldarabolásá­hoz. Már csak azért is fontos, mert így az orvosok is hozzáférhetnek a sebe­sültekhez. Alig néhány perc­be telik, mikor már ki­emelhetik az utasokat, aki­ket természetesen ezúttal bábuk helyettesítenek. A baleset elhárításában és a mentésloen résztvevők tevékenységét — miként azt dr. Jónás Pál r. alezredes, a megyei főkapitányság he­lyettes vezetője magyarázza — a törzs hangolja össze. Immár a mentők is végez­hetik munkájukat A hattagú irányítócsoport egy híradós katonai teher­autóban foglal helyet, a legkülönbözőbb, modern hír­adástechnikai eszközök tár­saságában. Ök azok, akik felelősek azért, hogy most rendben menjen minden a bemutatón, de ennél sok­kalta nagyobb a felelőssé­gük, amikor valóságos hely­zetben dolgoznak. Miközben a helyszíni szemlebizottság látja el ilyenkor szokásos teendőit, Domoszlai László r. ezre­dest, a Heves Megyei Rend­őr-főkapitányság vezetőjét a gyakorlat értékelésére kérjük meg: — A bemutató végén azt állapíthatjuk meg, vala­mennyi szerv teljesítette feladatát, még ha akadtak is kisebb zökkenők. Kétség­telen azonban, nagy jelen­tősége ennek az, hogy első alkalommal került sor ilyen jellegű összehangolt mun­kára. Az már most is nyil­vánvaló, sok olyan tanul­sággal lettünk gazdagabbak, amelyek segítségével „éles” helyzetben még gyorsabban, hatékonyabban teljesíthet­jük tennivalóinkat. Szalay Zoltán II fényszedéssel ismerkedtek (Fotó: Kőhidi Imre) Tegnap egész napos bemutatót tartott a Révai Nyomda Egri Gyáregységében a Linotype-cég, amelyen a több me­gyéből összegyűlt nyomdász és szerkesztőségi szakemberek működés közben tanulmányozhatták a szövegelőkészítés, az oldaltervezés, és az ólmot teljes egészében nélkülöző léze­res levilágítóegység működését. A berendezésekkel a nyom­dai munka legnehezebb és egészségre káros fázisa, a sze­dés, teljesen kiküszöbölhető Tegnap délben, tömeges sérülést okozó, több gépjár­művet érintő közúti közle­kedési baleset történt az M3-as és a 33-as főutak határában levő csomópont­ján. A nagyközség felől ér­kezett és körültekintés nélkül, szabálytalanul ka­nyarodott az M3-asra egy személygépkocsi. Emiatt ösz- szeütközött egy teherautó­val, amely a két utast vi­vő személyautóra ráborult. Egy másik teherautó, hogy elkerülje a további kataszt­rófát, hirtelen jobbra rán­totta a kormányt, s az út menti árokban kötött ki. Éghető anyagokat szállított, így pillanatokon belül ha­talmas lángokat vetett. A Budapest felé közlekedő, utasokkal teli autóbusz ugyancsak beborulit az árok­ba. Az egyik jármű utasa a szántóföldre, a másiké az úttestre repült az ütközés következtében, ketten pedig bentrekedtek kocsijukban. Mindez szerencsére nem a valóság! A Belügyminisz­térium Tűzoltó Országos Parancsnokságának pa­rancsnoka rendelte el — Heves megyében először — A helyszínre érkező tűzoltók a lángok sikeres elfojtása után, a személygépkocsiból hidraulikus lemezvágóval sza­badítják ki a sebesülteket (Fotó: Szántó György) Tömeges baleset az M3-as és a 33-as út kereszteződésében. A szerencsétlenséget előidéző Skoda teherautó, bal oldalon a kigyulladt gépjármű, távolabb jobbra, az árokba borult, utasokkal teli autóbusz közúti balesetelhárítási együttműködési ellenőrző gyakorlat megtartását. — Napjainkban mind több katasztrófáról kapunk hírt — említi Lukács Béla tűz­oltó alezredes, megyei tűz­oltóparancsnok, amikor a bemutató céljáról kérdez­tük. — Elég csak olyanokra utalni, mint az indiai vagy az olaszországi gáz­tragédia, illetve a mexikói tűzvész. Hazánkban is mindinkább fennáll a ve­szélye annak, hogy tömeges balesethez kelljen kivonul­niuk az elhárításban, a mentésben nélkülözhetetlen hatóságok dolgozóinak. Az elmúlt öt évben csak ' a tűzoltóságot 620 ilyen eset­hez riasztották. Megyénk­ben kilenchez, azoknak 12 halálos áldozatuk és 15 igen súlyos sérültjük volt. Ezért is van szükség több szerv összehangolt tevékenységé­re. Mai gyakorlatunknak éppen az eddigi jó együtt­működés ellenőrzése a célja. A Mátravidéki Fémmű­vek füzesabonyi gyárának portása 12 óra 10 perckor riasztja a megyei rendőr- főkapitány ság központi ügye­letét és az egri, a jászbe­rényi, a gyöngyösi tűzoltó­kat, valamint a MÁV Miskolci Igazgatósága kör­zeti üzemfőnökségének bal­eseti segélyszolgálatát. A teherautót perzselő lángok egyre magasabbra csapnak. Húsz perc elteltével érkez­nek a helyszínre az egri ál­Prága, tavasszal Négy nap az Aranyvárosban u/i. Amikor az IL—82-es gép landolt a prágai repülőtéren, már feloszlott a köd, ám az idő még mindig borongós ma. radt. A fedélzetről mintegy kilencven nő szállt le, akik He­ves megye egész területéről érkeztek, nőnapi útra, a Szak. szervezetek Heves Megyei Tanácsa és a Budapest Tourist Egri Kirendeltsége szervezésében. Prága alapítója, IV. Károly Amíg buszunk a Bern­nek Szálló felé hajtott, épp csak kóstolót kaptunk Prá­gából; de már akkor meg­fogalmazódott bennem: iga­zuk van mindazoknak, akik ezt a fővárost meseszép­nek tartják, s különböző nevekkel — Száztornyú vá­ros, Barokk város, Arany Prága — illetik. ★ Képeslapunkat egy kis történelmi visszatekintés­sel kezdjük. Nem árt ugyanis tudni, hogy az egy­millió 300 ezer lakosú fő­várost a XIV. században alapította IV. Károly. A régi Prága önálló tartomány volt, maximális önkor­mányzattal, saját városfal­lal. Az úgynevezett Óvá­rost az újjal, s a Hradzsin- nal — a gyönyörű várne­gyeddel — 1791-ben vonták össze. Ekkor még területe 250 négyzetkilométer volt, csakúgy, mint megalapítá­sakor, amikor Európa leg­nagyobb városának számí­tott, negyvenezer lakosá­val. Századunk elején, az iparosítás során kapcsol­ták a környékbeli falvakat hozzá, s így ma már az ötszáz négyzetkilométernyi terület tíz kerületre oszlik. Aki Prágában barangol, annak nem árt tudni, hogy három metróvonalon közle­kedhet: a piroson, a sárgán és a zöldön. E legutóbbit 1978-ban építették, s min­den állomása más-más szí­nű. Induljunk el az egy­mást keresztező vonalak egyikén, hogy megcsodál­hassuk a Moldva folyót, amely huszonöt kilométer hosszúságban érinti a vá­rost. Az ittenieknek olyan kedves, mint nekünk a Du­na, csakhogy ezen a folya­mon, csodák csodája hattyúk úsznak. Százával siklanak kecsesen a vízen, s ha jön egy hajó, méltóságos lassú­sággal odébbhaladnak. A Moldván ível Közép-Euró- pa legelső kőhídja, a Ká­roly híd. A fiatalok, a szerelmespárok előszere­tettel sétálnak a hangula­tos helyen, s megpihennek a szép szoborkompozíció alatt, amely a Moldva négy ágát szimbolizálja. k Még mindig az Újváros­ban csodálhattam meg a Szent Károly-templomot, a XIV. században épült góti­kus kolostort. Nem mesz- sze tőle magastik a kong­resszusi palota, ahol a kö­zelmúltban tartották a Csehszlovákia Kommunis­ta Pártja XVII. kongresz- szusát. A palotában három­ezer ember fér el, hangver­senyterme ezerkétszáz sze­mélyes. Nem véletlen, hogy a száztornyú jelzőt megkapta a csehek és szlovákok fő­városa. Bármerre sétál az ember, mindenütt talál egy gyönyörű templomot. Le­nyűgöző a barokk Szent Borbála nevét viselő is. De a Károly negyedben le­vők is; szinte tobzódhat az ember a különböző stílu­sokban. A százharmincezer lako­sú Újváros 17 kilométerre van a központtól, de pilla­natok alatt megközelíthet­tük a C-metróval. A Felső­vár negyedben nagyon ér­dekes kubista stílusú háza­kat láttunk, s barangolhat­tunk a Villanegyedben. A Vitus-katedrális amely a mi Rózsa-dom­bunkra emlékeztet. Itt la­kik egyébként Karel Gott. a világhírű énekes, s köz­vetlen szomszédja Helena Vondraékova, akit a Kórház a város szélén bői ismer­tünk meg. A negyed egyéb­ként hét dombra épült, a legmagasabbról gyönyörű kilátás nyílik a városra. Innen már csak egy ug­rás a Sztrakovi stadion, amelynek óriási méretei szinte megdöbbentőek. Egy­szerre 250 ezer embert fo­gad be, s egyidőben húsz­ezer sportoló versenyezhet. Itt rendezik meg ötéven­ként a nemzeti spartakiádot, amely Csehszlovákia legna­gyobb sportversenye. k Ki ne hallott volna már a Hradzsinról. Prága híres A székesegyház tizennégy ol. dalhajójának egyike váráról? Csak amikor ott jár az ember, döbben meg: ez nem is egy vár, hanem egy kis város a városban. A Hradzsin főépületében lakik a köztársasági elnök, s ha otthon tartózkodik, a homlokzaton leng a nem­zeti zászló. Négy udvar fogja közre az impozáns pa­lotát, s mindegyikben egy- egy nevezetes műemlék ta­lálható. Számomra a Vitus-szé- kesegyház a leginkább le­nyűgöző. A neogótika cso­dája ez a templom, magas­ba törő tornyaival, tizen­négy oldalhajójával. Ha be­lép az ember, úgy érzi, hogy eltörpül, s eláll a lé­legzete ennyi szépség lát­tán. A katedrálisban láttuk a híres Vencel-kápolnát, amelynek pincéje páratlan kincseket rejt magában. Többek között a királyi ko­ronát, a jogarral együtt. Ám az ajtót hét zár csukja, s a hét kulcs a köztársaság ve­zetői és az egyházfők bir­tokában van. Csakis egy­szerre juthatnak be rajta... A Hradzsinban ne men­jünk még el a híres harang­játék mellett. (Nem tévesz­tendő össze az Orloj óra já­tékával, amelyről később még szólunk). Itt, a várne­gyed kápolnájában, minden kerek órakor megszólal egy gyönyörű Mária-dallam, amelyet huszonhét harang játszik. Igaz-e a legenda, vagy sem — ma már nem lehet tudni. Mindenesetre: megható. Miért van huszonhét harang? Az valóság, hogy Prágában a középkorban nagy pestisjárvány pusztí­tott. S úgy tartja a fáma, hogy élt egy özvegyasszony, akinek huszonhat gyereke és huszonhat ezüstpénze volt. A szörnyű járvány­ban mindennap meghalt egy gyereke, s a szegény asszony egy-egy ezüst pén­zért temette el őket. Utol­só áldozatként ő maradt — huszonhatodikként. A prá­gaiak összegyűjtötték a pénzt a temetésére — s a család emlékére építették a kápolnát, a huszonhét ha­ranggal ... (Folytatjuk) Mikes Márta

Next

/
Oldalképek
Tartalom