Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-09 / 83. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. április 9., szerda BEE Katasztrófa az útkereszteződésben Megyénkben először: balesetelhárítási gyakorlat lanti tűzoltókt s azonnal hozzákezdenek az oltáshoz. Vízfüggönyt bocsátanak az úttesten fekvő sérült és az égő teherautó közé is, hogy a közben odasiető mentők megkezdhessék munkájukat. Az orvosok először a szabadon levő sebesülteket ápolják. Szirénázva fut be a MÁV baleseti segélyszolgálata: az övék az egyik legkényesebb feladat — kiszabadítani az autókban rekedteket. Feltűnik a levegőben a rendőrségi helikop tér is, ők ellenőrzik fentről a forgalomelterelést és -irányítást. A tűzoltócsapat tagjai — Antal László, Rónai Ferenc, Prokaj András tűo. főtörzsőrmester és Süveges András tűo. zászlós — egy régebben megtörtént hasonló esetre emlékeznek munkájuk végeztével. Akikor „élesben” Hatvanban egy Zetor pótkocsija borult rá egy személyiautóra. Vezetőjét agyon is nyomta. Mindenesetre elmondják, igen is szükség van az ilyen gyakorlatra, hisz később az ezen tanultakat megfelelően alkalmazni is tudják. Előkerült a hidraulikus lemezvágó, melynek nyomása 450 atmoszféra. Miután a Mátra Volán darus kocsijai eltávolították a balesetet okozó Skodáról a teherautót, hozzákezdhetnek a jármű feldarabolásához. Már csak azért is fontos, mert így az orvosok is hozzáférhetnek a sebesültekhez. Alig néhány percbe telik, mikor már kiemelhetik az utasokat, akiket természetesen ezúttal bábuk helyettesítenek. A baleset elhárításában és a mentésloen résztvevők tevékenységét — miként azt dr. Jónás Pál r. alezredes, a megyei főkapitányság helyettes vezetője magyarázza — a törzs hangolja össze. Immár a mentők is végezhetik munkájukat A hattagú irányítócsoport egy híradós katonai teherautóban foglal helyet, a legkülönbözőbb, modern híradástechnikai eszközök társaságában. Ök azok, akik felelősek azért, hogy most rendben menjen minden a bemutatón, de ennél sokkalta nagyobb a felelősségük, amikor valóságos helyzetben dolgoznak. Miközben a helyszíni szemlebizottság látja el ilyenkor szokásos teendőit, Domoszlai László r. ezredest, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét a gyakorlat értékelésére kérjük meg: — A bemutató végén azt állapíthatjuk meg, valamennyi szerv teljesítette feladatát, még ha akadtak is kisebb zökkenők. Kétségtelen azonban, nagy jelentősége ennek az, hogy első alkalommal került sor ilyen jellegű összehangolt munkára. Az már most is nyilvánvaló, sok olyan tanulsággal lettünk gazdagabbak, amelyek segítségével „éles” helyzetben még gyorsabban, hatékonyabban teljesíthetjük tennivalóinkat. Szalay Zoltán II fényszedéssel ismerkedtek (Fotó: Kőhidi Imre) Tegnap egész napos bemutatót tartott a Révai Nyomda Egri Gyáregységében a Linotype-cég, amelyen a több megyéből összegyűlt nyomdász és szerkesztőségi szakemberek működés közben tanulmányozhatták a szövegelőkészítés, az oldaltervezés, és az ólmot teljes egészében nélkülöző lézeres levilágítóegység működését. A berendezésekkel a nyomdai munka legnehezebb és egészségre káros fázisa, a szedés, teljesen kiküszöbölhető Tegnap délben, tömeges sérülést okozó, több gépjárművet érintő közúti közlekedési baleset történt az M3-as és a 33-as főutak határában levő csomópontján. A nagyközség felől érkezett és körültekintés nélkül, szabálytalanul kanyarodott az M3-asra egy személygépkocsi. Emiatt ösz- szeütközött egy teherautóval, amely a két utast vivő személyautóra ráborult. Egy másik teherautó, hogy elkerülje a további katasztrófát, hirtelen jobbra rántotta a kormányt, s az út menti árokban kötött ki. Éghető anyagokat szállított, így pillanatokon belül hatalmas lángokat vetett. A Budapest felé közlekedő, utasokkal teli autóbusz ugyancsak beborulit az árokba. Az egyik jármű utasa a szántóföldre, a másiké az úttestre repült az ütközés következtében, ketten pedig bentrekedtek kocsijukban. Mindez szerencsére nem a valóság! A Belügyminisztérium Tűzoltó Országos Parancsnokságának parancsnoka rendelte el — Heves megyében először — A helyszínre érkező tűzoltók a lángok sikeres elfojtása után, a személygépkocsiból hidraulikus lemezvágóval szabadítják ki a sebesülteket (Fotó: Szántó György) Tömeges baleset az M3-as és a 33-as út kereszteződésében. A szerencsétlenséget előidéző Skoda teherautó, bal oldalon a kigyulladt gépjármű, távolabb jobbra, az árokba borult, utasokkal teli autóbusz közúti balesetelhárítási együttműködési ellenőrző gyakorlat megtartását. — Napjainkban mind több katasztrófáról kapunk hírt — említi Lukács Béla tűzoltó alezredes, megyei tűzoltóparancsnok, amikor a bemutató céljáról kérdeztük. — Elég csak olyanokra utalni, mint az indiai vagy az olaszországi gáztragédia, illetve a mexikói tűzvész. Hazánkban is mindinkább fennáll a veszélye annak, hogy tömeges balesethez kelljen kivonulniuk az elhárításban, a mentésben nélkülözhetetlen hatóságok dolgozóinak. Az elmúlt öt évben csak ' a tűzoltóságot 620 ilyen esethez riasztották. Megyénkben kilenchez, azoknak 12 halálos áldozatuk és 15 igen súlyos sérültjük volt. Ezért is van szükség több szerv összehangolt tevékenységére. Mai gyakorlatunknak éppen az eddigi jó együttműködés ellenőrzése a célja. A Mátravidéki Fémművek füzesabonyi gyárának portása 12 óra 10 perckor riasztja a megyei rendőr- főkapitány ság központi ügyeletét és az egri, a jászberényi, a gyöngyösi tűzoltókat, valamint a MÁV Miskolci Igazgatósága körzeti üzemfőnökségének baleseti segélyszolgálatát. A teherautót perzselő lángok egyre magasabbra csapnak. Húsz perc elteltével érkeznek a helyszínre az egri álPrága, tavasszal Négy nap az Aranyvárosban u/i. Amikor az IL—82-es gép landolt a prágai repülőtéren, már feloszlott a köd, ám az idő még mindig borongós ma. radt. A fedélzetről mintegy kilencven nő szállt le, akik Heves megye egész területéről érkeztek, nőnapi útra, a Szak. szervezetek Heves Megyei Tanácsa és a Budapest Tourist Egri Kirendeltsége szervezésében. Prága alapítója, IV. Károly Amíg buszunk a Bernnek Szálló felé hajtott, épp csak kóstolót kaptunk Prágából; de már akkor megfogalmazódott bennem: igazuk van mindazoknak, akik ezt a fővárost meseszépnek tartják, s különböző nevekkel — Száztornyú város, Barokk város, Arany Prága — illetik. ★ Képeslapunkat egy kis történelmi visszatekintéssel kezdjük. Nem árt ugyanis tudni, hogy az egymillió 300 ezer lakosú fővárost a XIV. században alapította IV. Károly. A régi Prága önálló tartomány volt, maximális önkormányzattal, saját városfallal. Az úgynevezett Óvárost az újjal, s a Hradzsin- nal — a gyönyörű várnegyeddel — 1791-ben vonták össze. Ekkor még területe 250 négyzetkilométer volt, csakúgy, mint megalapításakor, amikor Európa legnagyobb városának számított, negyvenezer lakosával. Századunk elején, az iparosítás során kapcsolták a környékbeli falvakat hozzá, s így ma már az ötszáz négyzetkilométernyi terület tíz kerületre oszlik. Aki Prágában barangol, annak nem árt tudni, hogy három metróvonalon közlekedhet: a piroson, a sárgán és a zöldön. E legutóbbit 1978-ban építették, s minden állomása más-más színű. Induljunk el az egymást keresztező vonalak egyikén, hogy megcsodálhassuk a Moldva folyót, amely huszonöt kilométer hosszúságban érinti a várost. Az ittenieknek olyan kedves, mint nekünk a Duna, csakhogy ezen a folyamon, csodák csodája hattyúk úsznak. Százával siklanak kecsesen a vízen, s ha jön egy hajó, méltóságos lassúsággal odébbhaladnak. A Moldván ível Közép-Euró- pa legelső kőhídja, a Károly híd. A fiatalok, a szerelmespárok előszeretettel sétálnak a hangulatos helyen, s megpihennek a szép szoborkompozíció alatt, amely a Moldva négy ágát szimbolizálja. k Még mindig az Újvárosban csodálhattam meg a Szent Károly-templomot, a XIV. században épült gótikus kolostort. Nem mesz- sze tőle magastik a kongresszusi palota, ahol a közelmúltban tartották a Csehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresz- szusát. A palotában háromezer ember fér el, hangversenyterme ezerkétszáz személyes. Nem véletlen, hogy a száztornyú jelzőt megkapta a csehek és szlovákok fővárosa. Bármerre sétál az ember, mindenütt talál egy gyönyörű templomot. Lenyűgöző a barokk Szent Borbála nevét viselő is. De a Károly negyedben levők is; szinte tobzódhat az ember a különböző stílusokban. A százharmincezer lakosú Újváros 17 kilométerre van a központtól, de pillanatok alatt megközelíthettük a C-metróval. A Felsővár negyedben nagyon érdekes kubista stílusú házakat láttunk, s barangolhattunk a Villanegyedben. A Vitus-katedrális amely a mi Rózsa-dombunkra emlékeztet. Itt lakik egyébként Karel Gott. a világhírű énekes, s közvetlen szomszédja Helena Vondraékova, akit a Kórház a város szélén bői ismertünk meg. A negyed egyébként hét dombra épült, a legmagasabbról gyönyörű kilátás nyílik a városra. Innen már csak egy ugrás a Sztrakovi stadion, amelynek óriási méretei szinte megdöbbentőek. Egyszerre 250 ezer embert fogad be, s egyidőben húszezer sportoló versenyezhet. Itt rendezik meg ötévenként a nemzeti spartakiádot, amely Csehszlovákia legnagyobb sportversenye. k Ki ne hallott volna már a Hradzsinról. Prága híres A székesegyház tizennégy ol. dalhajójának egyike váráról? Csak amikor ott jár az ember, döbben meg: ez nem is egy vár, hanem egy kis város a városban. A Hradzsin főépületében lakik a köztársasági elnök, s ha otthon tartózkodik, a homlokzaton leng a nemzeti zászló. Négy udvar fogja közre az impozáns palotát, s mindegyikben egy- egy nevezetes műemlék található. Számomra a Vitus-szé- kesegyház a leginkább lenyűgöző. A neogótika csodája ez a templom, magasba törő tornyaival, tizennégy oldalhajójával. Ha belép az ember, úgy érzi, hogy eltörpül, s eláll a lélegzete ennyi szépség láttán. A katedrálisban láttuk a híres Vencel-kápolnát, amelynek pincéje páratlan kincseket rejt magában. Többek között a királyi koronát, a jogarral együtt. Ám az ajtót hét zár csukja, s a hét kulcs a köztársaság vezetői és az egyházfők birtokában van. Csakis egyszerre juthatnak be rajta... A Hradzsinban ne menjünk még el a híres harangjáték mellett. (Nem tévesztendő össze az Orloj óra játékával, amelyről később még szólunk). Itt, a várnegyed kápolnájában, minden kerek órakor megszólal egy gyönyörű Mária-dallam, amelyet huszonhét harang játszik. Igaz-e a legenda, vagy sem — ma már nem lehet tudni. Mindenesetre: megható. Miért van huszonhét harang? Az valóság, hogy Prágában a középkorban nagy pestisjárvány pusztított. S úgy tartja a fáma, hogy élt egy özvegyasszony, akinek huszonhat gyereke és huszonhat ezüstpénze volt. A szörnyű járványban mindennap meghalt egy gyereke, s a szegény asszony egy-egy ezüst pénzért temette el őket. Utolsó áldozatként ő maradt — huszonhatodikként. A prágaiak összegyűjtötték a pénzt a temetésére — s a család emlékére építették a kápolnát, a huszonhét haranggal ... (Folytatjuk) Mikes Márta
