Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-05 / 80. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. április 6., vasárnap S. Női főkötő-ábrázolás a XVI. századból Ahogyan a pici gyermek megszületik, szinte azonnal a fejére kerül a főkötő, ez a félgömb formájú ruhadarab, amely az arcot szabadon hagyva az egész koponyát befedi. Nyilván nagyon sokan vélekednek úgy, hogy ezt a manapság leginkább horgolt, kötött, az áll alatt kis masnival megerősített alkalmatosságot egyenesen a csecsemők számára találták ki, hiszen annyira nekik való: tökéletesen borít, jól véd széltől és hidegtől. Pedig a fő- kötő eredetileg a felnőtt férfiak — köztük is királyok és más hatalmasságok — koponyaborítója volt. Böngészgetve régi 'képeskönyveket, előbb-utóbb rá is bukkanhatunk olyan metszetekre, amelyek különféle mesterembereket mutatnak, és ezek közül némelyik kobakján már ott feszül a főkötő. Ám amint az például Villard de Hon- necourt francia építőmester híres vázlatkönyvéből is kiderül, a XIII. század táján még korántsem azért bújtatták beléje a fejet, hogy azt melegítse, hanem azért, hogy leszorítsa a hajat. Igen, afféle frizurare- gulázóként viselték ezt a ruhadarabot a tetőfedő ácsok éppen úgy, mint a birkózók. (Ugyanis egy ösz- szefeszülő férfipár két tagMarcantonio Vecellio dózse süvege alól is főkötő villan elő (Tiziano festménye; Szépművészeti Múzeum, Budapest) ját szintén főkötőben örökítette meg az egykori művész.) A praktikus kobakborító aztán hamarosan karriert csinált; átvándorolt a koronás fejekre. Ez a dicsőség azért járt ki neki, mert nemcsak a hajat szorította le, hanem a zsíros fürtöket elválasztotta az ékes, fényes, aranyból, ezüstből összeszerkesztett királyi, fejedelmi fejékektől. A bizánci császárok például szinte kivétel nélkül fejkötősen pillantanak ránk koronáik alól, és a velencei dózsék is rendre így örökítőditek meg. Furcsa, de így van: a nők csak a XVI. század közepétől, végétől kezdték el hordani ezt a ruhadarabot. Köztük természetesen a magyar nagyasszonyok is, akik közül ipéldául Frangepán Kristófnét is egy ilyen haj- leszorítóval festettek meg az 1500-as években. A nők fején azonban hamarosan új alakot öltött a főkötő. Nem filcből vagy más vastag textíliából szabták, varrták, hanem — hogy csinosan öltöztessen, ne csak leszorítsa, de meg is mutassa a göndör fürtöket — kis szalagokból szerkesztették össze. Aztán pedig kötöttek, horgoltak is ilyen kacér kis hálókat. Különösen francia földön vál|t Munkácsy Mihály Köpülő asszonyán is főkötő borítja a hajat igen népszerűvé ez a viselet. Szintén a nők révén vált ez a praktikus viseleti darab az éjszakai alvás kellékévé. A magyar nemes asz- szonyok például nem sajnálták a pénzt és aranyos recefátyolt borítottak esténként fürtjeikre. Hogy kik ragaszkodtak továbbra is hozzá, s éltették szinte egészen napjainkig? Nos, ugyanazok a dolgozó férfiak, akiknek a fején annak idején megjelent. A mesterek, meg azok a földművesek is, akiknek szükségük volt egy jól melegítő, egyúttal a hajat is megregulázó fejfedőre. Magyarországon egészen a legközelebbi múltig használtak mezei munkához főkötőt. Nevezetesen azok a hartai (Bács-Kiskun megye) sváb parasztok, akik aratás idején hajnalban vászonból szabott főkötővel védték a fejüket, ahogyan a kévekötő köteleket „odafent” fonták. Manapság persze már gép arat és nincs szükség kévekötésre, mint ahogyan a sportolók sem viselnek jó ideje hajleszorító „neccet”. Igen, azt a sűrű szövésű, széles szalaggal összefogott hálót, amely oly annyira hozzátartozott például a focisták öltözékéhez. A főkötő ilyenformán meglelni látszik egyetlen és végleges helyét az apróságok gömbölyű kobakján. Oda nagyon illik, s nyilván nem is fog soha lekerülni onnan... A. L. FÉRFIHAJRÓL GYERMEKFEJRE A főkötő históriája EVANGÉLIKUS ISKOLÁK NYUGAT-MAGYARORSZÁGON A soproni gyűjtemény A reformáció magyarországi hódítása nyomán, a XVI. században hazánkban is elszaporodtak a protestáns, evangélikus „skólák”. Főként Nyugat-Magyaror- szágon, ahol több kiváló iskola nyílott. Az első magyarországi evengélikus iskolát 1531- ben Pápán alapították, majd néhány esztendő múltán követte a sárvári. Mindkettőt a környék humanista műveltségű földesura Nádasdy A KIOSZ Egri Alapszervezet Vezetősége 1986. április 14-én, (hétfőn), 9 órakor Egerben, a Hámán Kató Megyei Űttörőházban, (Eger, Bartók Béla tér 4. sz.) alapszervezeti vezetőségi és megyei küldőttválasztó KÜLDÖTTGYŰLÉST TART, amelyre az alapszervezethez tartozó kisiparosokat tisztelettel meghívjuk. Tamás nyittatta. Melanch- ton, a reformáció neves alakja a sárvári iskola élére a neves református hittudóst, Sylvester Jánost ajánlotta. A Nádasdy Tamás (1554-től az ország nádora) sárvár—újszigeti nyomdájában jelent meg 1539-ben Sylvester János munkája, a Grammatica Hungarolotina, az első nyomtatott latin nyelvű magyar nyelvtankönyv. A könyv példamondatai magyarok, az első így szól: „Ides az hazánk szerelme." A nyelvtankönyv egy eredeti példányát a soproni gyűjtemény őrzi Melanchton 1603-ban kiadott grammatikája és didaktikai munkája mellett. 1541-ben — Buda török kézre kerülte évében — Sylvester fordításában Sárvá- rott megjelent az Űj Testamentum, az első idehaza nyomtatott magyar nyelvű könyv. A másik jelentős protestáns központ a közeli Csep- reg mezőváros volt, neves iskolával, mígnem 1621-ben a császári zsoldosok bosszúból földúlták — mivel Nádasdy Pál csatlakozott a Habsburgok ellen fegyvert fogó erdélyi fejedelemhez, Bethlen Gáborhoz —, és 1233 embert, közöttük az iskola 300 diákját leöldösték. Csep- reget elpusztították, kirabolták, megpecsételték a virágzó mezőváros sorsát € magyar „Szent Bertalan éjszakán”. A nagyobb települések messze híres iskolái mellett (mint Pápa, Sárvár, Csepreg, vagy az alapítása 425. évfordulóját a közelmúltban ünneplő Soproni Evangélikus Líceum) kisebb helységek, mint Pereszteg, Lövő, Fertőszentmiklós, Nagy- cenk és Lózs is bírtak evangélikus iskolákkal. Legnagyobb hírre kétségkívül a Soproni Evangélikus Líceum emelkedett. A líceum — a neves poéta, Berzsenyi Dániel iskolája — számos emlékét őrzi a gyűjtemény, közöttük az egykori rektor, Kövesdy Pál Elementa linguae hungari- cae című munkáját (magyar nyelvtanát), a Zauna Péter alapította líceumi könyvtár értékes köteteit, s más tárgyi emlékeket az ősi „skóla” életéből. A líceum falai között működő Soproni Magyar Társaságnak — az ország első önképzőkörének — az emlékei is becses értékei a gyűjteménynek. A társaság levelező tagjai voltak olyan 'neves' irodalmárai a kornak, mint Kazinczy Ferenc, Révai Miklós és a két Kisfaludy, Károly és Sándor. A második világháború során lebombázott soproni evangélikus tanítóképző emlékét őrzi az intézeti zászló, az egyenruha, az a néhány iskolai eszköz, irat, mely megmaradt a háború után. A soproni evangélikus egyházi gyűjteményben láthatók még a kőszegi és a győri evangélikus iskolák, közöttük a győri várban működő .seregiskola” emlékei is. HAZAI TÁJAKON Iák híres temploma A templom homlokzata Részlet a homlokzatról Freskók a délnyugati toronyrészben A nyugati határ közeiéiben, Szombathelytől 14 kilométerre, délnyugatra fekszik a bencés apátsági templomáról híres Ják község, a magyar honfoglalást követően az ősi Ják nemzetség szálláshelye; a nemzetség monostorának kiépültével a környék virtuális központja. A nagyméretű háromhajós nemzetségi templomot 1241-ben alapította Jáki Nagy Márton, s már az alapító halála után, 1256- ban szentelték föl. Az alacsony dombon álló kated- rális uralja a környéket, 10—15 kilométerről is jól látható, igazi dísze, központja volt a Ják nemzetségnek. A nagy hírű román stílű templom 1660—1666 között renoválásra szorult, mivel villámcsapás miatt megrongálódott. Az átépítés Folnay Ferenc apát nevéhez fűződik. (Ekkor készült a késő reneszánsz kapu, s a kapu fölötti timpanonban Folnay apát címere.) A vaskapu mostanában készült, Pölöskey József tehetségét dicséri. Az utolsó átalakítás és helyreállítás Schulek Frigyes tervei alapján — 1896— 1904 között volt, amikor a templomot eredeti állapotában állították helyre; s a barokk hagymasisakos ikupolák helyére is súlyos kősisakok kerültek. Igen szép a nyugati főhomlokzat bélletes kapuja, a szobrokkal díszített homlokfallal, és' a kapu mélyülő béliedében a hat pár oszloppal, a homlokzat kis fülkéiben Krisztus és az öt-öt apostol szobraival.’A szoborfejek későbbi munkák (valószínűleg a törökök „lefejezték” a szobrokat). Krisztus és a mellette lévő két apostol feje eredeti. Hasonlók a bam- bergi dóm hercegi kapuján lévő apostol-szobrokhoz, de a jáki szobrok korábban készültek. A két oldalsó fülkében Mária látható, ölében a kis Jézussal, jobbról pedig az oroszlánnal birkózó Sámson szobra. A kapuibéllet két külső oszlopa oroszlánokon nyugszik. A bal oldali vadállat egyik lábát egy szakállas fejre helyezi (a gonosz hatalmába jutott embert jelképezi), a jobb oldali oroszlán egy sárkányra tipor. A kapu fölött elhelyezett dombormű — két angyal 'között trónoló Krisztus — hasonló a bécsi Szent Ist- ván-dóm óriáskapuján láthatóhoz. A templom karzatáról jól áttekinthető a templom belső tere, szerkezete, a páratlanul szép nyolcszögű pillérkötegék, a késő román épületszobrászat értékes darabjai, közöttük sok sárkányos díszítéssel. Hajdan gyönyörű falfestmények díszítették a templomot. A freskókat 1256 előtt festette egy bizáncias stílusban dolgozó festő. Napjainkra csak a szentélyfalon és a déli torony aljában maradtak freskó- részletek, a szentély freskóján Szent György és a sárkány harca látható. A jáki katedrális naponta látogatható, állandó idegenforgalmi szolgálat van a katedrális előtti téren. B. J. A A A A A A A A - A A A A A A AZ EGRI PIÉRT STUDENT PAPÍRBOLTBAN ! (állomással szemben) tapéta- és engedményes tokos posztervásár 1986. MÁRCIUS 18-TÓL AMÍG A KÉSZLET TARTI yL B. J.
