Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-04 / 79. szám
10. NÉPÚJSÁG, 1986. április 4., péntek Hang és kép „A tudomány és világa” mai oldalán a jövőbe lépünk. Pontosabban '— csak játszunk az idővel! Mert ami nálunk még a nagy többség számára elérhetetlen álom, az a fejlett országokban már valóság. A barázda nélküli hanglemez Modern objektívek A modern objektív számítógéppel tervezik A közelmúltban a szórakoztató ipar egy újabb készülékfajtával lepte meg az igényes zenekedvelőket: a digitális lemezjátszóval. E készülék megvalósításán több világcég fejlesztő ‘laboratóriumaiban is dolgoztak, és ennek megfelelően különböző rendszerek láttak napvilágot. Ügy tűnik, hogy ezek közül a Philips és a Sony cég együttműködésével kialakult CD-rendszer lett a győztes (CD = Compact Disc, azaz kompakt lemez). A hanglemezek hang- rögzítésében kezdettől a legutóbbi időkig az analóg módszert használták, ami abból állt, hogy a felvenni szándékozott hang erősségével és magasságával arányos barázdákat hoztak létre a lemezen amelyeket visszajátszásnál ismét hangrezgésekké alakítottak át. Ez az elgondolás kiállta ugyan az idők próbáját, de mégis akadt vele szemben néhány kifogás. Mindenekelőtt az, hogy nem tett lehetővé teljesen vagy majdnem teljesen torzítás- mentes felvételt és lejátszást. Arról nem is szólva, hogy a lemez anyaga viszonylag puha, nem védett a különböző mechanikai behatásoktól, ezért többszöri lejátszás után és tárolás közben a barázdák óhatatlanul megsérülnek, ami a jól ismert sercegést, kattogást idézi elő. A digitális hangrögzítési rendszer kiküszöböli az analóg módszer e hibáit, mivel egészen más alapokon nyugszik. A lemezre nem a hangrezgés mechanikai képét, hanem annak pillanatnyi jellemzőit rögzítik kettes szám- rendszerben. Azért ebben, mert itt csak két állapot, az igen és a nem, vagyis a van jel és nincs jel esete fordulhat elő, amit a lemez felületén egy lyuk vagy annak hiánya jellemezhet. A digitális lemezen ennek megfelelően — a lemez közepétől kiinduló spirál alakban — lyuk vagy úgy is mondhatjuk pontsor van, mikroszkopikus kis vája- tok sokasága. A digitális jelrögzítés a kompakt lemezen azzal az előnnyel jár, hogy az információ torzításmentesen konzerválható. A torzításmentességet már eleve az biztosítja, hogy a pontsort tömeggel, tehát tehetetlenséggel nem rendelkező lézersugárral „vágják”, és ezzel is játsszák le. A lézersugár kiválóan fókuszálható, így az egyoldalas, 60 perces műsoridejű digitális lemezt sokkal kisebb átmérőjűre lehet készíteni (30 cm helyett 10— 12 cm-re.) A szakemberek véleménye szerint azonban rövidebb hullám- hosszúságú olvasósugárral, s némi technológiai ügyeskedéssel ez az időtartam akár 90 percre is növelhető. A CD-rendszerű lemezjátszóiban tehát a lemezen lévő információt — alulról — egy erősen nyalábolt lézersugár tapogatja le, amelyet egy félvezető lézer bocsát ki. Ezt a sugarat a kódolásnak megfelelő elrendezésű és hosz- szúságú vájatok visszaverik, modulálják. Ugyanis a sugarat csak a vájatok által szabaddá tett lemez alumímiumrétege veri visz- sza. A lemez egyéb felülete. a kisebb karcolások, ujjlenyomatok, szennyeződések stb. a lézersugarat nem reflektálják. A visz- szavert, modulált sugarakat egy fotodióda érzékeli, és alakítja át elektromos jelekké. Ezek a jelek egy digitális-analóg átalakítóra kerülnek, amelynek kimenetéről erősítés után a szokásos sztereojelek vezérlik a hangszórókat. A lézeres letapogatás nagy előnye, hogy a hang- szedő és a lemez nem érintkezik, tehát nincs kopás és elhasználódás. Feltétel azonban, hogy a letapogatási sebesség állandó legyen, mintegy 125 cm másodpercenként. Ehhez lejátszáskor biztosítani kell a lemez fordulatszámának fokozatos csökkenését percenként 500-ról 215-re. A mindenkori helyes fordulatszám vezérléséhez az információt a lemez tartalmazza. Az ezüstösen fénylő korong átmérője mindössze 115 milliméter, vastagsága 1,1—2,0 milliméter, súlya 10—20 gramm. Egy-egy ilyen tiszta hangzású lemez 10—14 milliárd hangjelet tartalmaz. A digitális lemez készítése sok rokonságot mutat az integrált áramkörök jól kiforrott fotomaratási technológiájával. A lemezt fény- érzékeny lakkal vonják be, és erre lézersugár viszi fel azt a pontsort, amely a digitális egységekre felbontott zenei információt tartalmazza. E pontok helyén a fényérzékeny bevonat szabad utat enged a maratásnak, és lérejönnek a lemezen a parányi bemélyedések. Ezután a lemez sorsa már ismert a szokványos hanglemeztechnikából: a matricát galvanikus eljárással készítik, és a lemezt sajtolással sokszorosítják (műanyagba préselve, amelyet tükröző felületként alumíniumból gőzölt réteg borít). Ám a rendkívül kényes matricák mindegyikéről csupán 4—5 ezer lemez készíthető, ami megdrágítja a lemezgyártást. A gyártás egész folyamata csakis teljesen pormentes, tiszta levegőjű helyiségekben folyhat le: a mikroszkópikus méretű zenei információkat óvni kell. A kompakt lemezt végül is vékony fényáteresztő bevonattal látják el. Kompakt lemezek előállításával iés forgalomba hozatalával egyelőre csak a technikailag legfejlettebb országokban foglalkoznak. Am több országban — így hazánkban is — készülnek olyan digitális technikájúnknak jelzett hanglemezek. amelyeknél csupán digitális felvételi technika alkalmazásáról van szó. Sajnos, itt éppen a hangbarázda vágását, és annak hangrezgéssé való visszaalakítását nem tudják digitalizálni, meghagyván az analóg módon való gyártást. Ezzel a hangrögzítés egyik legnagyobb torzítási tényezőjét nem sikerül kiküszöbölni, és ugyancsak megmarad az elhasználódással, sérüléssel stb. kapcsolatos többi hátrány is. Nem megvetendő viszont, hogy az eredeti hang felvételére digitális módszerrel működő készüléket használnak, s így legalább az analóg magnetofon használatából származó torzítások elmaradnak. Ezzel a módszerrel azonban nem digitális, hanem jobb minőségű a nalóg technikájú lemezek készíthetők, amelyek megszólaltatásához nem szükséges speciális lejátszó. A fényképezőgép a modern technika ragyogó alkotása, akárcsak a számítógép. A gép a hozzáértő kezekben csodálatos dolgokat képes produkálni. S noha a fényképezés alapelvei az idők során nem változtak, annál inkább tökéletesednek magának a gépnek egyes részei. E folyamat jól érzékelhető például a gép lencséjén, az objektiven. Már a háború alatt elkezdődött az objektívek ref- lexmentesítése. A vákuumban rápárologtatott rendkívül vékony átlátszó réteg megszünteti a káros reflexeket, ezzel kiküszöböli a tükrözést. Az ún. T-réteg annál fontosabb, minél több tagból áll egy objektív. Ma már nem egy, hanem több réteget visznek fel a lencsék felületére, így színes felvételnél a színhűség is tökéletesebb. Űj tulajdonságú anyagok jelentek meg a lencsegyártásban, ezzel korlátlan lehetőségek nyílnak speciális objektívek tervezésére. A bonyolult számításokat a számítógépek könnyűszerrel elvégzik. Megfelelő lencsekombinációval Jaránylag rövid és könnyű teleobjek- tívek, nagy látószögű és Az elektrofotográfiai eljárások két széltében-hosz- szában elterjedt válfaja az elektrográfia és a xe- rográfia; mindkettő forradalmasította a másolatkészítés techikáját. Az eljárás fizikai alapja: villamos töltéskép létrehozása a fotokonduktivitás felhasználásával. A foto- konduktív anyag sötétben szigetel, ha megvilágítják, vezetővé válik. Jellegzetes anyagok ebből a típusból a cinkoxid és a szelén. Az elektrografikus sokszorosításban az egy oldalon cink-oxiddal bevont papír sötét környezetben nagy- feszültségre hozott vékony- huzal alatt mozog el, miközben csupasz oldala földelt fémlappal érintkezik. Ilyen módon negatív villa- mostöitést kap a bevont felület. Ha a töltéssel ellátott felületet valamilyen minta szerint megvilágítják, azok a felületrészek, amelyeket a fény ér, vezetővé válnak, és elvesztik villamos töltésüket. Az eredmény a rejtett, láthatatlan töltéskép. Láthatóvá azáltal válik, hogy a felületet pozitív töltéssel ellátott színes, termoplasztikus porral szórják be. A por csak ott tapad meg, ahol a felületen Egyáltalán nem új törekvés, hogy a telefonbeszélgetéssel egyidejűleg a távolból látható legyen a vonal másik végén lévő beszélgető partner. Már századunk húszas éveiben halszemoptikák készülnek. A folytonosan változtatható gyújtótávolságú zoom- és varioobjektívek ma már nemcsak a filmfelvevő gépekhez, hanem amatőr célokra is aránylag olcsón kaphatók. A gyújtótávolság változását és az élesre állítást mozgó, belső lencsetagok teszik lehetővé. Az alapobjektiv gyújtótávolságra standardizáló- dott, általában normálfilmes gépeknél 50 milliméter, 6X6-OS méretnél 85 milliméter körül van. Űjabban az egyszerű, olcsó kisfilmes gépeket 38 milliméteres gyújtótávolságú objektívvei szerelik. Ezek a gépek a régi box-gépek utódai — igényesebb kivitelben. A rövid gyújtótávolság na- gyobb látószöget és nagyobb mélység-élességet jelent. Minimális rekeszelésnél egy métertől a végtelenig minden éles. Nemrég 1:3,5-ös fényerejű alapobjektiv volt a legtöbb gépen, ma l:2,8-nál kisebb fényerejű objektivet szinte nem is látunk, de az 1:2, illetve 1:1,7 fényerő is igen gyakori. Az átlagos amatőr ezt a fényerőt — vagy a még nagyobbat — ritkán használja, viszont kénytelen nagyobb súlyt cimég megvan a töltés. A kép tartósítása ezután úgy történik, hogy a port „ráolvasztják” a papírfelületre. A xerográfia elve azonos az előbb elmondottal, de ott kísérleteztek ezzel Amerikában, később Európában is. 1935 és 1938 között létre is jött a telekép és telefonszolgálat Berlin, Lipcse, Nürnberg és Hamburg között. Mégis igazából a mai napig nem pelni, mert az ilyen gép „fejnehéz”, ezért hegymászásnál, sízésnél kellemetlen. Amatőr célra a 90 mm- es ,ftele" a legkedveltebb. természetesen nem valódi teleobjektívről, hanem jól szelénnel bevont fémlapon jön létre a porkép. A • képet közönséges papíron rögzítik kontakt eljárással, a papír átveszi a fémlapról a képet. A rögzítés ugyancsak hőhatással történik. terjedt el a képtelefon olyan mértékben, mint ahogy várható lett volna, pedig minden feltétel adva van hozzá. Némi előrehaladás történt Franciaországban, ahol három francia cég dolgozik a Visiphon elnevezésű képtelefonrendszeren. A francia posta nem is annyira magánelőfizetőkre gondol, mint inkább üzemekre, gyárakra, intézetekre, mert a visiphon- rendszer lehetővé teSzi, hogy a köztük lévő távolságtól függetlenül bizonylatokat, okmányokat, rajzokat mutassanak be egymásnak. Ezen túlmenően a francia Távközlési Kutató Központ (CNET) olyan rendszert is kidolgozott, amellyel a képtelefonnal továbbított képet rögzíteni tehet. A távolabbi jövőben a képtelefonhálózatot számítógéppel kapcsolják össze, és akkor egy előfizető például betekinthet a bankszámlájába. Az előfizetési díj a jelenlegi távkorrigált, hosszú gyújtótávolságú objektívról van szó. Valódi teleobjektív speciális célra a legkülönbözőbb gyújtótávolsággal kapható, természetesen magasabb áron és nagyobb súllyal. Az elektrofotografikus másológépek mindezeket a műveleteket automatikusan hajtják végre. A másolatok sem szárításra, sem semmiféle vegyi utókezelésre nem szorulnak, beszélő előfizetési díjának a tízszeresénél nem lesz több. Amerikában a Bell Telefontársaság Videophon néven fejlesztett ki képtelefonrendszert. A rendszer New York, Washington és Chicago között működik. Egy háromperces képtele" fon-lbeszélgetés New York és Washington között 16 dollárba kerül. Pillanatnyilag a videophon-beszélgeté- sek csak e három helyről történhetnek, de a Bell Telefontársaság reméli, hogy lassan általánossá válik a képtelefon, ahogyan az annak idején a telefonnal történt. Érdekes, hogy Amerikában is elsősorban az üzletemberek számára látnak fantáziát a képtelefonban Az átvezetésre egy 500 ki- lohertzes kábelt alkalmaznak, amely egyébként 125 normális telefonbeszélgetésre felel meg. Másolás elektrofotográfiával Képünkön egy korszerű elektrográfikus másológépet láthatunk (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Lesz-e képtelefon? Az amerikai videopbon.készülék (KS)
