Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-04 / 79. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. április 4., péntek 1. „A Neiutftaq kérdez — válaszol dr. Várkonyi Péter külügyminiszter” „Leglőhh törekvésünk a béke biztosítása Tagadhatatlan, hogy az utóbbi időben felpezsdült a nemzetközi élet. Hazánk szinte minden polgára számára természetes, hogy odafigyel a külpolitikai eseményekre, hiszen elemi érdekei fűződ­nek azok kedvező alakulásához. Mit hozott az elmúlt három hó­nap, mit hozhat az 1986-os év a külpolitikában? E mindannyiunk számára fontos kérdés megválaszolására kérte fel a Népújság dr. Várkonyi Péter külügyminisztert. (Folytatás a 2. oldalról) Pál r. századost r. őrnagy- gyá, és Varga László r. szá­zadost ugyancsak r. őrnagy- gyá. A belügyminiszter di­cséretben és jutalomban ré­szesítette Fejes Pál r. alez­redest és Kovács László r. őrnagyot. A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ve­zetője Kiváló Rendőr jel­vényt adományozott Páll i Gyula r. törzszászlósnak és Lukács József r. zászlósnak. A Kiváló Társadalmi Mun­káért érmet vette át Hidy Pál, az egri helyőrségi mű­velődési otthon igazgatója és Oláh Sándor tűzoltó őr­nagy. A Heves Megyei Tűzoltó- parancsnokságon rendezett ünnepségen a Haza Szolgá­latáért Érdemérem ezüst fo­kozatát kapta meg Sipos Imréné, a bronz fokozatot Molnár Miklós tűzoltó fő­törzsőrmester, a Tűzbizton­sági Érem arany fokozatát vette át Fodor József tűz­oltó törzszászlós és Török Lajos, a Mátravidóki Fém­művek tűzvédelmi előadó­ja, vállalati tűzoltó főhad­nagy, az ezüst fokozatot Csege Gyula, a HÁÉV tűz­védelmi osztályvezetője, a bronzot Prokaj Márton tűz­oltó törzsőrmester, Stass János tűzoltó törzsőrmester és Juhász Attila, az egri Tüzép vezetője­A megyei tűzoltóparancsnok a törzsgárda Jelvény V. foko­zatát adományozta Bata Sándor- nénak, dicséretben és Jutalom­ban részesítette Bezzeg József tűzoltó zászlóst, Bata József I. osztályú szaksegédtisztet, Já­szerényi Miklósáét, dr. Rab Já­nos tűzoltó századost, Rónai Pé­ter tűzoltó főhadnagyot, Pro­kaj István tűzoltó főhadnagyot és Sebestyén Sándor tűzoltó főtörzsőrmestert. A megyei tűz­oltóparancsnok a belügyminisz­ter megbízásából 10 év szolgá­lat után Szolgálati Érdemérem­mel tüntette ki Rózsa István tűzoltó zászlóst. Az MHSZ megyei dolgozói kö­zül Honvédelmi Érdeméremmel tüntették ki 15 év szolgálat után Sasvári Jánost, az MHSZ Kivá­ló Munkáért Érem ezüst foko­zatát kapta Farkas Kálmán és Simon János, a bronz fokoza­tot Holló Győző, Koncz József- né és Pál Györgyné. Főtitkár­helyettesi dicsérő oklevelet és jutalmat kapott Garabás Lász­lódé. összesen kilencen része­sültek törzsgárdajelvény-elisme- résben. A társadalmi munkatár­sak közül az MHSZ Kiváló Munkáért Érem ezüst fokozatát vette át Búza József, a Verpe­léti Dózsa Tsz elnöke és Első József, a Parádsasvári Üveggyár igazgatója. A sportszervezésben élenjáróknak ugyancsak kitüntetéseket nyújtottak át. Megyénk dol­gozói közül a Sport Érdem­érem ezüst fokozatát kap­ta meg Pirók László, He­ves Város Tanácsa sportfel­ügyelője. Az OTSH Kiváló Munkáért kitüntető jelvényt vette át Csépány Ferenc, a Gyöngyösi Sportegyesület ügyvezető elnöke. OTSH el­nöki Dicsérő Oklevélben ré­szesült Terenyei Istvánné, a Heves Megyei Tanács sport- szövetségi és rendezvényiro­dájának előadója. A honvédelmi bizottság­ban, az államigazgatási és a társadalmi szervezetekben több éven át végzett ki­emelkedő tevékenysége el­ismeréséül, a honvédelmi miniszter a Haza Szolgála­táért Érdemérem arany fo­kozatát adományozta dr. Ze- lei Józsefnek, a Füzesabony Városi Jogú Nagyköz­ségi Pártbizottsága munka­társának, az ezüst fokozatot Rozgonyi Tivadarnak, a hatvani városi pártbizott­ság munkatársának, 20 évi szolgálat után a Honvédel­mi Érdemérmet kapta Tóth Józsefné, a hevesi városi pártbizottság munkatársa, 10 év után Donovár And­rásáé, a Heves Megyei Ál­latforgalmi és Húsipari Vál­lalat osztályvezetője és Pócs János, az egri városi párt- bizottság titkára. Elismerés ifjúsági munkáért Kiváló ifjúságmozgalmi tevékenységéért a KISZ Köz­ponti Bizottsága az Ifjúsá­gért Érdemérem kitüntetés­ben részesítette Bódi Bélát, a Gagarin Hőerőmű Vál­lalat vezérigazgatóját, Haff­ner László megyei ifjúsági titkárt. Farkas lmrénét, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának szakelőadóját, a megyei pénzügyi ellenőrző bizottság elnökét, Jankovits Bélánét, a Gyöngyösi Keres­kedelmi és Vendéglátóipari Szakmunkásképző Intézet tanárát és Vismeg Borbá­lát, a Mátravidéki Fémmű­vek füzesabonyi gyárának szociálpolitikai csoportve­zetőjét. A KISZ Érdemérem ki­tüntetést kapta meg Édes Józsefné, az apci Qualität Könnyűfémöntöde raktári nyilvántartója, Fülöp And­rás’ az Egri Dohánygyár személyzeti előadója, a he­lyi KISZ-bizottság titkára, a KISZ KB; tagja, Nagy László, a tarnamérai ifjú­sági tábor gondnoka, Tajti Zoltán, a Mátraalji Szénbá­nyák dolgozója és Tóth Ti­bor, a Mátravidóki Fémmű­vek KISZ-bizottságának tit­kára. A Kiváló Ifjúsági Vezető érem a kitüntetése Bata Lászlónak, a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalat KISZ-bizottsága titkárá­nak, Bodonyi Ferencnek, a hatvani áfész áruházi osz­tályvezetőjének, Demeter Ti­bornak, a Mikroelektronikai Vállalat villanyszerelőjé­nek, Fridél Lajosnak, az Eg­ri Ifjúsági Ház igazgatójá­nak, Krizsán Ferencnek, a Mátraalji Szénbányák ecsé- di külfejtéses bányaüzeme gépésztechnikusának. Orosz Györgynének, a Mátraalji Szénbányák igazgatósága számviteli előadójának, Ró­zsa Gyulának, a Mátra­alji Szénbányák igazgatósá­ga előadójának, Nagy Ist- vánnénak, a Hatvani Duna Cipőgyár 2. Számú Gyáregy­sége munkaügyi adminisztrá­torának, Ságiné Szűcs Klárá­nak, a KISZ Hatvan Városi Bizottsága titkárának, Szécsi lmrénének, a Mátravidéki Fémművek minőségi ellen­őrének, Tóthné Zele Máriá­nak, a Heves Megyei Taná­csi Tervező Vállalat segéd­tervezőjének, a vállalati KISZ-bizottság titkárának. Vas Istvánnak, a MÁV Hat­van—salgótarjáni Pályafenn­tartási Főnökség páíyames- terének és Vincze Istvánnak, az Egri Dohánygyár labora­tóriuma vezetőjének. Az Aranykoszorús KISZ- jelvényt kapta meg Bodor Marianna, a KISZ Gyöngyös Városi Bizottságának titká­ra, Homa János a Népújság belpolitikai rovatának he­lyettes vezetője, Kis Szabó Ervin, a Népújság gazda­ságpolitikai rovatának mun­katársa, Kolacskovszky Ist­vánné, a KISZ Heves Me­gyei Bizottságának admi­nisztrátora, Sipos Jolán, a Ho Si Minh Tanárképző Fő­iskola hallgatója, Szántási Rafael, a KISZ Heves Me­gyei Bizottságának titkára, Szeredi Erzsébet, a KISZ Heves Megyei Bizottságának politikai munkatársa, Tapol­cámé Képes Zsuzsanna, a Hatvani Konzervgyár belső ellenőre, Varga Mihály, a KISZ Füzesabony Városi Jo­gú Nagyközségi Bizottságá­nak titkára, Vörös Andrea, a gyöngyösi Berze Nagy Já­nos Gimnázium tanulója. A KISZ KB Dicsérő Oklevelét vehette át Bessenyei Csaba, a 212. Sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulója. Ducsai József. a Finomszerélvénygyár hevesi gyárának víz-gáz szerelője. Fá­bián Emilné, a KISZ Heves Me­gyei Bizottságának telefonköz­pont-kezelője. Kovács Attila, a KISZ Eger Városi Bizottságá­nak politikai munkatársa és Nagy Istvánná, a KISZ Heves Megyei Bizottságának takarító­nője. Kiváló Dolgozó kitüntetésben részesült Tyukodiné Zeke Ibo­lya, a KISZ Heves Megyei Bi­zottságának titkárnője és Szabó Gyula, a Hámán Kató Politikai Képzési Központ gondnoka. Az úttörőmozgalomban kifej­tett eredményes munkája elis­meréseként az Üttörővezetői Ér­demérem kitüntetést kapta meg Farkas Károlyné, a Füzesabo­nyi 1. Számú Általános Iskola tanára, Lassú Imre, a Hevesi 5. Számú Általános Iskola igaz­gatóhelyettese, Marsi Pálné, a Gyöngyösi 3. Számú Általános Iskola tanára, Timkó Gyuláné, a Hatvani 1. Számú Általános Iskola tanára és Varga Zoltán­ná, az Egri Városi Kisegítő Iskola tanára. — Miniszter elvtárs, a nemzetközi helyzet alakulá­sát szemügyre véve beszél­hetünk-e új reményekről három hónappal az évkez­dés után? — Neves Külföldi politi­kusoktól hallani mostanában, hogy a nemzetközi viszo­nyok — mindenekelőtt az őket lényegesen befolyásoló kelet-nyugati kapcsolatok — jelenlegi állapota jobb, mint akárcsak fél évvel ezelőtt, a még korábbi időszakról nem is beszélve. Ezzel magam is egyetértek. De hozzátenném, megítélésem szerint a feszült­ség és az enyhülés elemei ma is jelen vannak a nem­zetközi életben. Ezért nekem az idei esztendő kilátásairól szólva inikóbb az óvatos, re­ményteljes várakozás kifeje­zés tetszik leginkább. — A nemzetközi élet meg­határozó tényezője a szov­jet—amerikai viszony. Mi­lyen fejlemények várhatók a két nagyhatalom kapcso­latában? — A szovjet—amerikai kapcsolatokban kedvező irá­nyú változások álltak be. Az SZKP főtitkára és az ameri­kai elnök tavaly novemberi megbeszélései bízvást tekint­hetők nagy jelentőségű po­zitív eseménynek. Nem arról van szó, hogy a találkozó egy csapásra minden feszült­séget feloldott volna, ami az elmúlt években felhalmo­zódott a Ikét nagyihatalom viszonyában. Nyilvánvaló, hogy ez nem is lehetett cél­ja. A genfi „csúcs” igazi ér­tékét a beindult folyamatok adják. Ügy gondolom, ma talán jobb a megértés mind­két nagyhatalom részéről a másik politikáját motiváló tényezők iránt, s reméljük, hogy az Egyesült Államok részéről is meglesz a foko­zottabb .politikai akarat az eltérő érdekek figyelembevé­telével, a reális alapokon nyugvó megállapodások ke­resésére. A Szovjetunió állhatatosan, rendkívüli rugalmasságot ta­núsítva töreksziik a ímegegye- zésne. Ennek a politikai gondolkodásnak a jegyében született a január 15-én köz­zétett szovjet leszerelési program, ezt tükrözik az SZKP XXV'II. kongresszusá­nak külpolitikai vonatkozású dokumentumai. A két nagy­hatalom kapcsolatát nyilván­valóan alapvető módon be­folyásolja majd, hogy mi­lyen érdemi magatartást ta­núsítanak amerikai részről a szovjet javaslatok iránt, hogy valóban kész-e az Egyesült Államok vezetése a nukleáris fenyegetés felszá­molására. — Ilyen nagyszabású le­szerelési csomagtervvel Mi­hail Gorbacsov előtt egyet­len politikus sem lépett a világ közvéleménye elé. Ho­gyan fogadták a szovjet ja­vaslatokat? — A békeszerető emberek nagy tömegei mellett szá­mos tőkés ország kormánya, felelős politikusai nyilatkoz­tak helyeslőén a szovjet kez­deményezésről. Az Egyesült Államok magatartása a gya­korlatban — az alkalman­ként elhangzó általános jel­legű pozitív szóbeli megnyi­latkozások ellenére —■ igen ellentmondásos. Nem biztat gyors előrehaladással az a válasz sem, amelyet az ame­rikai fél az SZKP XXVII. kongresszusának előestéjén juttatott el Moszkvába a ja­nuár 15-i szovjet nyilatko­zatra. Szovjet részről megvan a politikai akarat a megegye­zésre, de a reális megálla­podásokhoz arra van szük­ség, hogy a másik fél is az egyenjogúság alapján tartsa tiszteletben partnere érde­keit és tegye meg a meg­egyezéshez vezető út ráeső részét. Kívánatos volna, ha a következő szovjet—ameri­kai csúcstalálkozón ebben a szellemben már konkrét lé­pések is születhetnének. — Több tárgyalási fórum is működik napjainkban, Genfben, Bécsben, Stock­holmban. A külső szemlélő­nek néha úgy tűnik, eddig vajmi kevés eredmény szü­letett ezeken a megbeszélé­seken. ön szerint hozhat-e fordulatot ezen a téren 1986? — Túlzás lenne még fordu­latról beszélni, de tény, hogy bizonyos mozgás máris érez­hető. Ügy tűnik, a közepes hatótávolságú nukleáris esz­közök tekintetében a genfi szojvet—amerikai tárgyalá­sokon kirajzolódhatnak az előrelépés lehetőségei. Ami p>edig a bécsi ihaderőcsökken­tési és a stockholmi biza­lomerősítési és leszerelési tanácskozásokat illeti, a leg­újabb értesülések szerint szintén bizonyos közeledés, kedvező előjelű változás ta­pasztalható az álláspontok­ban. Az európai biztonsági és együttműködési folyamat jelentős állomása lesz az ez év őszén Bécsben megnyíló találkozó, amely ugyancsak hozzájárulhat ahhoz, hogy az idei esztendő pozitív válto­zásai tartóssá váljanak a ke­let-nyugati kapcsolatokban. — Engedjen meg saját dolgainkról néhány kérdést. Miként látnak bennünket, a Magyar Népköztársaságot a nagyvilágban? — A pozitív megítélést két tényező határozza meg min­den ország esetében: stabil-e a politikai rendszere és mi­lyen teljesítményt mutat fel a gazdasága. Nálunk kiegyen­súlyozott politikai viszonyok uralkodnak. Ügy gondolom, a munkánkat illetően sem kell szégyenkeznünk, még akkor sem, ha az elmúlt években valóban nehéz prob­lémákkal kellett megküzde- nünk. Lényeges, hogy to­vábbra is keressük azokat a módszereket, amelyekkel gazdaságunk működését ha­tékonyabbá tehetjük. Hazánk nemzetközi tekintélye egye­nes arányban van azokkal az eredményekkel, amelyeket az országon belül értünk el. A mai bonyolult nemzetközi viszonyok között még in­kább igaz, hogy osak haté­kony hazai tevékenységünk­kel és a párbeszédet szorgal­mazó aktív külpolitikai mun­kával őrizhetjük meg sza­vunk súlyát a nemzetek kö­zösségében. — A magyar külpolitika számára kézenfekvőén nagy jelentősége van a szövetsé­geseinkhez fűződő kapcsola­toknak. Kérem, szóljon ezek alakulásáról. — Ez nagyon fontos kér­dés, különösen most, amikor a szocialista országok több­sége ugyanazzal a kihívás­sal találja szemben magát: át kell térnie a gazdálkodás intenzív szakaszára, meg -kell felelnie a műszaki-tudomá­nyos fejlődés által támasz­tott egyre bonyolultabb kö­vetelményeknek. Mindez azt igényli, hogy magasabb szintre emelkedjen az egy­más közötti együttműködés. A lépésváltás valamennyi területen megkezdődött. A népgazdasági tervek egyezte­tése során már érvényesül­nek a fokozott minőségi szempontok. Intézkedése­ket teszünk a gazdasági fej­lődést hordozó iparágak és technológiák egyeztetett fej­lesztésére. Egyesítjük erőin­ket az új nyersanyag- és energiaforrások feltárásá­ban, illetve gazdaságos hasz­nosításában is. A KGST legutóbbi, rendkívüli tanács­ülése pontosan ezekkel a kérdésekkel foglalkozott. Ugyancsak fontos szerep* van a szocialista országok külpolitikájának egyezteté­sét szolgáló különféle ta­nácskozásoknak. Az SZKP XXVII. kong­resszusa a fejlődés energikus gyorsítására, a társadalmi­gazdasági előrehaladást aka­dályozó tényezők felszámo­lására összpontosító progra­mot hirdetett meg. és ez két­ségkívül ösztönzőleg hathat szövetségi rendszerünk tag­országainak hasonló irányú törekvéseire is. — Az idei esztendő — nemzetközi békeév. Milyen törekvések jellemzik a ma­gyar külpolitikát ezzel ösz- szefüggésben? — Legfőbb törekvésünk a nemzetközi béke biztosítása. Hozzá kívánunk járulni ah­hoz, hogy a január 15-i szov­jet béketerv mielőbb meg­valósuljon és a fegyverzet­csökkentés a kölcsönös érde­kek számbavétele révén tar­tós folyamattá váljon- Mind­ebben az olyan «kis országok is «kivehetik részüket, mint Magyarország. Sajátos lehe­tőségeiket. hagyományos kap­csolatrendszereiket felhasz­nálva megkönnyíthetik egy olyan légkör kialakulását, amelyben a nagyhatalmak könnyebben megértik egy­mást. Diplomáciánk ilyen irányú törekvései teljes összhang­ban állniak az MSZMP XIII. kongresszusán kitűzött fel­adattal: a Magyar Népköz­társaság külpolitikájának biz­tosítania kell a békés építő- munka kedvező külső felté­teleit. Ennek valóra váltásán munkálkodunk. — Köszönjük az interjút. V. F. A gyöngyösi Kálvária-parti lakótelep (Fotó: Szántó György) Ünnepségek, kitüntetések

Next

/
Oldalképek
Tartalom