Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-23 / 95. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. április 23., szerda Biztonsági Tanács Nem született határozat Külföldi újságírók népes csoportja kereste fel a líbiai Bengázit, hogy a helyszínen győződjön meg az amerikai bombatámadás következményeiről (Népújság-telet'otó: — AP — MTI — KS) Az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában keddre virradóra az Egyesült Államok, Fran­ciaország és Nagy-Britan- nia képviselője a Líbia el­leni amerikai légitámadáso­kat elítélő határozattervezet ellen szavazott Mivel mind­három ország állandó tagja a testületnek, ellenszavaza­tuk azt jelentette, hogy nem született határozat. Az el nem kötelezett országok ál­tal előterjesztett javaslat ellen szavazott a BT két nem állandó „nyugati' tagja Ausztrália és Dánia is. Ve­nezuela tartózkodott. A tervezet elfogadása mel­lett kilenc ország — Bulgá­ria, Kína. Kongó, az Egye­sült Arab Emirátusok. Gha­na, Madagaszkár, Thaiföld. Trinidad és Tobago. vala­mint a Szovjetunió — fog­lalt állást. Az elvetett határozatter­vezet elítélte a terrorizmus megnyilvánulásának vala­mennyi formáját, amelyet „egyének, csoportok és álla­mok’’ követnek el, és fel­szólította az Egyesült Álla­mokat: mondjon le a táma­dás mindenfajta eszközéről és az ezzel való fenyegetés­ről. A javaslat egyúttal han­got adott a nemzetközi kö­zösség mély aggodalmának, amelyet a békét és bizton­ságot fenyegető amerikai lé­pés váltott ki. Jurij Dubinyin szovjet és Alt Trikli líbiai küldött ag­godalmának adott hangot a nyugati állásfoglalások mi­att, rámutatva arra, hogy az újabb amerikai támadások előjele lehet, mégpedig min­den olyan állam ellen, amely szemben áll a wa­shingtoni vonallal. Vernon Walters amerikai ENSZ-nagykövet teljesség­gel elfogadhatatlannak mi­nősítette a tervezetet, mert­hogy az, mint mondta „egy kalap alá vesz bűnösöket és áldozatokat". Portugál tiltakozás A portugál zöldek képvise­lői Amodovar közelében tiltakozó plakátot állítottak föl. ezzel a szöveggel: Ne­met mondunk a csillagok háborújára. Amodovárnál egy radarállomás építését tervezik, amely része lesz az amerikai űrfegyverkezési programnak (Népújság-telefotó: — EPA — MTI — KS) Lomejko sajtóértekezlete Mihail Gorbacsovnak az NSZEP kongresszusán elő­terjesztett javaslatát az eu­rópai hagyományos haderők és fegyverzetek radikális csökkentéséről szovjet rész­ről úgy tekintik, mint az ez év január 15-i szovjet lesze­relési program továbbfej­lesztését és még konkrétabb formába öntését — hangsú­lyozta kedden Moszkvában megtartott sajtóértekezle­tén Vlagyimir Lomejko. a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője. A Mihail Gorbacsov által javasolt csökkentésre, szov­jet elképzelés szerint fo­lyamatosan, pontosan meg­állapított határidőkkel és állandó ellenőrzés mellett kerülne sor. A NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kezdenék meg, s a többi eu­rópai ország folyamatosan csatlakozna hozzájuk — mondotta Lomejko. A csökkentési folyamat idején állandóan biztosítani kell a megfelelő ellenőrzést, ami nemzeti eszközök, nem­zeti módszerek, köztük a he­lyi ellenőrzés igénybevételé­vel valósulna meg. A csök­kentés idején biztosítani kell azt is, hogy egyik fél se mérhessen váratlan csa­pást a másikra — hangsú­lyozta Lomejko, aki sajná­latosnak nevezte, hogy Wa­shington a javaslat alapo­sabb megismerése nélkül, azonnal negatívan nyilat­kozott az új szovjet indít­ványról. A külügyminisztériumi szó­vivő a Líbia ellen végre­hajtott amerikai támadásról szólva kijelentette. hogy Washington most azt akarja elhitetni a közvéleménnyel, hogy bármikor, bárhol bün­tetlenül végrehajthat kato­nai beavatkozást. Ezt a tév­hitet hivatott táplálni az az állítás is, hogy az Egyesült Államok csupán egy repülő­gépet veszített Líbia elleni akciója során. A Szovjetunió különböző, köztük saját for­rásokból rendelkezésre álló adatai szerint ennél na­gyobbak voltak az amerikai veszteségek — hangsúlyoz­ta Lomejko. rC Külpolitikai kommentárunk )—i Az utolsó esély? RENDEZÉSI TERVEK ÉS ELLENTERVEK, nyi­latkozatok és cáfolatok, híresztelések és hivatalos bejelentések. Az elmúlt napokban a jelek szerint újabb fejezet kezdődött a ciprusi válság oly régóta húzódó történetében, ám ez sem ígér érdemi válto­zást ahhoz képest, ahogyan a kis földközi-tengeri sziget görög és török népközössége közötti, holt­pontra jutott tárgyalások ügye a legutóbb, néhány hónapja lezáródott. A patthelyzet feloldására ismét az ENSZ főtitká­ra tett kísérletet. Pérez de Cuellar részletesen ki­dolgozott tervezetben fogalmazta meg az Aphrodite istennő egykori hajlékának tartott sziget politikai jö­vőjével kapcsolatos elképzeléseket. Ezek lényege, hogy szövetségi alapon kerülne sor az ország egye­sítésére. s a leendő görög államfő éppúgy vétójog­gal rendelkezne a parlament határozatait illetően, mint török alelnöke. Az eddigi reagálások alapján nem sok az esély ar­ra, hogy a mostani kezdeményezés áttöréshez vezet­ne. Pedig jó néhány diplomata vélekedett úgy, hogy Cuellar próbálkozása talán az utolsó esélyt jelenti a több évtizede kirobbant krízis békés rendezésére. Meglehet, ez a vélemény túl borúlátó, s azt sem le­het tisztán látni, hogy a Kiprianu ciprusi elnök, il­letve török ellenlábasa, Denktas részéről nyilvános­ságra hozott válaszok mennyiben takarnak egyelőre taktikai megfontolásokat. ANNYI AZONBAN VALÓSZÍNŰ, hogy a török ciprióták a Cuellar-javaslat viszonylag gyors elfo­gadásával inkább készségüket igyekeznek hangsú­lyozni az előrelépésre, semmint a hajlandóságot a változatlanul nyitott, heves ellentéteket szülő prob­lémák megoldására. Kiprianu kormányának eluta­sító reagálása viszont ellenkezőleg,'épp e tisztázatlan kérdéseket helyezi előtérbe (görög menekültek, a tö­rök csapatok jelenléte, stb.). A ciprusi elnök ugyan­akkor megismételte, hogy a ciprusi válság rendezé­sére továbbra is két lehetőséget lát: akár nemzet­közi konferencia keretében, akár a két népközösség közti közvetlen megbeszélések révén. AZ ÁLLÁSFOGLALÁSOK TEHÁT — remélhető­leg — korántsem tekinthetők véglegesnek. A feszült­ség feloldása, a békés kibontakozás mindenesetre szükségessé tenné, hogy az érintett felek egyetlen esélyt se hagyjanak ki. Erre pedig most talán több lehetőség látszik, mint korábban. Szegő Gábor N igéria, mondhatjuk, a legek földje Afriká­ban. A kontinens leg­népesebb és egyik leggazda­gabb állama. Brit gyarmat volt, függetlenségét 1960. október 1-én nyerte el, s az azóta eltelt több mint ne­gyedszázad alatt sikereket és kudarcokat egyaránt átélt 90 millió lakója Áldás és csapás Mi foglalkoztatja manap­ság leginkább a nigériaia­kat? Mint bárhol másutt a világon, mindenekelőtt a gazdasági helyzet. Az olaj­termelő államok közül ta­lán ezt az afrikai országot érinti legkedvezőtlenebbül az olajárak zuhanása, hi­szen valutabevételeinek több mint 90 százalékát a fekete arany eladásából nyeri. A kőolaj egyszerre áldás és csapás Nigéria számára. Ál­dás, mert Afrika-szerte iri­gyelhető gazdasági alapot nyújt az ország fejlődésé­hez; a fordított előjelű olaj- árrobbanással ez az alap bangida személye a nemze­ti egység kovácsolásában is garanciát jelent az emberek számára. Bővülő együttműködés Nigéria, noha a tőkés vi­lághoz kötődik, egy sor nem­zetközi kérdésben haladó ál­láspontot képvisel. Síkra- száll a dél-afrikai fajüldöző rezsim felszámolásáért, Na­míbia függetlenségéért. Kül­politikai tevékenységének fő területe Afrika, támogatja a felszabadító mozgalmakat, nemegyszer közvetít a vitás kérdések tárgyalásos rende­zése érdekében Fokozottan figyel a világra, fejleszti kap­csolatait a földrészen kívüli államokkal, így Magyaror­szággal is Hazánk és Nigéria között a kapcsolatok kedvezően fej­lődnek. amit bizonyít az is. hogy árucsere-forgalmunk immár mintegy 70 millió dollárt tesz ki. A többi kö­zött komplett kórházi be­rendezéseket. oktatási intéz­ményeket, gyógyszereket szállítunk a távoli afrikai országba, s jók a lehetősé­gek az élelmiszeripari együtt­működésre. Törekszünk a műszaki-tudományos, vala­mint a kulturális-oktatási kapcsolatok fejlesztésére is. Eddig 200 nigériai fiatal vé­gezte egyetemi tanulmánya­it nálunk, s most is több mint hetvenen tanulnak fel­sőoktatási intézményeink­ben. A kétoldalú kapcsola­tok bővítésére kínál továb­bi lehetőséget Losonczi Pál­nak, az Elnöki Tanács el­nökének mostani látogatása. Kocsi Margit A főváros. Lagos centruma (Fotó: Time — KS) Nigéria elnöke most veszélybe került. És csapás, mert — miközben nem hasznosították minden téren megfelelően a bezú­duló olajdollárokat — elha­nyagolták a kevésbé látvá­nyos eredményeket produ­kálni képes területeket, fő­leg a mezőgazdaságot. Rá­adásul az ország külföldi adóssága meghaladja a 20 milliárd dollárt. Ibrahim Badarnosi Ba- bangida vezérőrnagy, az or­szág elnöke ezért különö­sen nagy gondot fordít a gazdasági bajok orvoslásá­ra. Programjában már az idei év végére könnyebb mindennapokat ígér honfi­társainak. Ösztönzi a külföl­di tőkeberuházásokat, a me­zőgazdaság és az ipar fej­lesztését, szigorú intézkedé­sekkel próbálja megzaboláz­ni az inflációt, a korrupci­ót, csökkenteni a munka- nélküliséget. A remény embere S hogy erőfeszítései siker­rel kecsegtetnek, arra egy példa a múltból. Nigéria még az olajkorszak előtt a világ második kakaóbab-exportőre volt, élen járt a pálmaolaj és a földimogyoró termesz­tésében is. Az itt élő em­bereket erős szálak fűzik a mezőgazdasághoz, jó néhá- nyan csupán kényszerből fordítottak hátat ennek a te­rületnek. Babangida tervei­ben épít erre a kötődésre, de hitelekkel, korszerű me­zőgazdasági gépek beszerzé­sével is bátorítja a vállal­kozó kedvű farmereket, hogy elérje: Nigéria néhány esz­tendő múlva mezőgazdasági termékekből ismét önellátó legyen. Babangida elnök szemé­lye a reményt testesíti meg a nigériaiak többségének a szemében. Nemcsak azért, mert gazdaságilag tőle vár­ják sorsuk jobbra fordulá­sát, hanem mert jól emlé­keznek arra, hogy a törzsi ellentétek milyen szörnyű megrázkódtatásokat képe­sek előidézni. Emlékeznek a biafrai testvérháborúra, amely több mint kétmillió, zömében ártatlan ember éle­tét oltotta ki, s amely mind­máig legszomorúbb fejezete a független Nigéria törté­netének. Az országban csak­nem 300 etnikai csoport él. s a legnagyobbak — észa­kon a fulánik és hauszák, nyugaton a jorubák, keleten pedig az ibók — a lakosság felét teszik ki. Nigériában még ma is feladat a törzsi ellentétek feloldása, a poli­tikai stabilitás megszilárdí­tása, az „egységes Nigéria" szellemének erősítése. Ba­Afrika óriása Szovjet javaslat a vegyi fegyverek gyártásának eltiltására A Szovjetunió kész meg­állapodni a vegyi fegyvere­ket gyártó üzemek, beren­dezések rendszeres nemzet­közi, helyszíni ellenőrzés mellett történő leszerelésé­ben. A jelentős új javaslatról kedden tájékoztatta a saj­tót Viktor Iszraeljan nagy­követ, a genfi leszerelési tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője Az új javaslatok, amelye­ket Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára a napokban Berlinben már jelzett, azt célozzák, hogy megszület­hessen az egyezmény a ve­gyi fegyverek gyártásának eltiltásáról, a készletek meg­semmisítéséről. A kérdésről 17 éve tárgyalnak Genfben. de — bizonyos haladás el­lenére — áttörést még nem sikerült elérni. A megállapodás legfőbb akadálya a tervezett egyez­mény ellenőrzésének kérdé­se. A Szovjetunió új javas­latai a következők: az egyezmény aláírása után az államok hivatalosan bejelen­tik a területükön lévő, ve­gyi fegyvereket gyártó álla­mi és magántulajdonban lé­vő üzemeket, azok helyét. Az üzemek berendezését meg kell semmisíteni vagy le kell szerelni, mégpedig szi­gorú, rendszeres helyszíni ellenőrzéssel, mind nemzeti, mind nemzetközi alapon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom