Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-23 / 95. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1986. április 23., szerda Biztonsági Tanács Nem született határozat Külföldi újságírók népes csoportja kereste fel a líbiai Bengázit, hogy a helyszínen győződjön meg az amerikai bombatámadás következményeiről (Népújság-telet'otó: — AP — MTI — KS) Az ENSZ Biztonsági Tanácsában keddre virradóra az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britan- nia képviselője a Líbia elleni amerikai légitámadásokat elítélő határozattervezet ellen szavazott Mivel mindhárom ország állandó tagja a testületnek, ellenszavazatuk azt jelentette, hogy nem született határozat. Az el nem kötelezett országok által előterjesztett javaslat ellen szavazott a BT két nem állandó „nyugati' tagja Ausztrália és Dánia is. Venezuela tartózkodott. A tervezet elfogadása mellett kilenc ország — Bulgária, Kína. Kongó, az Egyesült Arab Emirátusok. Ghana, Madagaszkár, Thaiföld. Trinidad és Tobago. valamint a Szovjetunió — foglalt állást. Az elvetett határozattervezet elítélte a terrorizmus megnyilvánulásának valamennyi formáját, amelyet „egyének, csoportok és államok’’ követnek el, és felszólította az Egyesült Államokat: mondjon le a támadás mindenfajta eszközéről és az ezzel való fenyegetésről. A javaslat egyúttal hangot adott a nemzetközi közösség mély aggodalmának, amelyet a békét és biztonságot fenyegető amerikai lépés váltott ki. Jurij Dubinyin szovjet és Alt Trikli líbiai küldött aggodalmának adott hangot a nyugati állásfoglalások miatt, rámutatva arra, hogy az újabb amerikai támadások előjele lehet, mégpedig minden olyan állam ellen, amely szemben áll a washingtoni vonallal. Vernon Walters amerikai ENSZ-nagykövet teljességgel elfogadhatatlannak minősítette a tervezetet, merthogy az, mint mondta „egy kalap alá vesz bűnösöket és áldozatokat". Portugál tiltakozás A portugál zöldek képviselői Amodovar közelében tiltakozó plakátot állítottak föl. ezzel a szöveggel: Nemet mondunk a csillagok háborújára. Amodovárnál egy radarállomás építését tervezik, amely része lesz az amerikai űrfegyverkezési programnak (Népújság-telefotó: — EPA — MTI — KS) Lomejko sajtóértekezlete Mihail Gorbacsovnak az NSZEP kongresszusán előterjesztett javaslatát az európai hagyományos haderők és fegyverzetek radikális csökkentéséről szovjet részről úgy tekintik, mint az ez év január 15-i szovjet leszerelési program továbbfejlesztését és még konkrétabb formába öntését — hangsúlyozta kedden Moszkvában megtartott sajtóértekezletén Vlagyimir Lomejko. a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője. A Mihail Gorbacsov által javasolt csökkentésre, szovjet elképzelés szerint folyamatosan, pontosan megállapított határidőkkel és állandó ellenőrzés mellett kerülne sor. A NATO és a Varsói Szerződés tagállamai kezdenék meg, s a többi európai ország folyamatosan csatlakozna hozzájuk — mondotta Lomejko. A csökkentési folyamat idején állandóan biztosítani kell a megfelelő ellenőrzést, ami nemzeti eszközök, nemzeti módszerek, köztük a helyi ellenőrzés igénybevételével valósulna meg. A csökkentés idején biztosítani kell azt is, hogy egyik fél se mérhessen váratlan csapást a másikra — hangsúlyozta Lomejko, aki sajnálatosnak nevezte, hogy Washington a javaslat alaposabb megismerése nélkül, azonnal negatívan nyilatkozott az új szovjet indítványról. A külügyminisztériumi szóvivő a Líbia ellen végrehajtott amerikai támadásról szólva kijelentette. hogy Washington most azt akarja elhitetni a közvéleménnyel, hogy bármikor, bárhol büntetlenül végrehajthat katonai beavatkozást. Ezt a tévhitet hivatott táplálni az az állítás is, hogy az Egyesült Államok csupán egy repülőgépet veszített Líbia elleni akciója során. A Szovjetunió különböző, köztük saját forrásokból rendelkezésre álló adatai szerint ennél nagyobbak voltak az amerikai veszteségek — hangsúlyozta Lomejko. rC Külpolitikai kommentárunk )—i Az utolsó esély? RENDEZÉSI TERVEK ÉS ELLENTERVEK, nyilatkozatok és cáfolatok, híresztelések és hivatalos bejelentések. Az elmúlt napokban a jelek szerint újabb fejezet kezdődött a ciprusi válság oly régóta húzódó történetében, ám ez sem ígér érdemi változást ahhoz képest, ahogyan a kis földközi-tengeri sziget görög és török népközössége közötti, holtpontra jutott tárgyalások ügye a legutóbb, néhány hónapja lezáródott. A patthelyzet feloldására ismét az ENSZ főtitkára tett kísérletet. Pérez de Cuellar részletesen kidolgozott tervezetben fogalmazta meg az Aphrodite istennő egykori hajlékának tartott sziget politikai jövőjével kapcsolatos elképzeléseket. Ezek lényege, hogy szövetségi alapon kerülne sor az ország egyesítésére. s a leendő görög államfő éppúgy vétójoggal rendelkezne a parlament határozatait illetően, mint török alelnöke. Az eddigi reagálások alapján nem sok az esély arra, hogy a mostani kezdeményezés áttöréshez vezetne. Pedig jó néhány diplomata vélekedett úgy, hogy Cuellar próbálkozása talán az utolsó esélyt jelenti a több évtizede kirobbant krízis békés rendezésére. Meglehet, ez a vélemény túl borúlátó, s azt sem lehet tisztán látni, hogy a Kiprianu ciprusi elnök, illetve török ellenlábasa, Denktas részéről nyilvánosságra hozott válaszok mennyiben takarnak egyelőre taktikai megfontolásokat. ANNYI AZONBAN VALÓSZÍNŰ, hogy a török ciprióták a Cuellar-javaslat viszonylag gyors elfogadásával inkább készségüket igyekeznek hangsúlyozni az előrelépésre, semmint a hajlandóságot a változatlanul nyitott, heves ellentéteket szülő problémák megoldására. Kiprianu kormányának elutasító reagálása viszont ellenkezőleg,'épp e tisztázatlan kérdéseket helyezi előtérbe (görög menekültek, a török csapatok jelenléte, stb.). A ciprusi elnök ugyanakkor megismételte, hogy a ciprusi válság rendezésére továbbra is két lehetőséget lát: akár nemzetközi konferencia keretében, akár a két népközösség közti közvetlen megbeszélések révén. AZ ÁLLÁSFOGLALÁSOK TEHÁT — remélhetőleg — korántsem tekinthetők véglegesnek. A feszültség feloldása, a békés kibontakozás mindenesetre szükségessé tenné, hogy az érintett felek egyetlen esélyt se hagyjanak ki. Erre pedig most talán több lehetőség látszik, mint korábban. Szegő Gábor N igéria, mondhatjuk, a legek földje Afrikában. A kontinens legnépesebb és egyik leggazdagabb állama. Brit gyarmat volt, függetlenségét 1960. október 1-én nyerte el, s az azóta eltelt több mint negyedszázad alatt sikereket és kudarcokat egyaránt átélt 90 millió lakója Áldás és csapás Mi foglalkoztatja manapság leginkább a nigériaiakat? Mint bárhol másutt a világon, mindenekelőtt a gazdasági helyzet. Az olajtermelő államok közül talán ezt az afrikai országot érinti legkedvezőtlenebbül az olajárak zuhanása, hiszen valutabevételeinek több mint 90 százalékát a fekete arany eladásából nyeri. A kőolaj egyszerre áldás és csapás Nigéria számára. Áldás, mert Afrika-szerte irigyelhető gazdasági alapot nyújt az ország fejlődéséhez; a fordított előjelű olaj- árrobbanással ez az alap bangida személye a nemzeti egység kovácsolásában is garanciát jelent az emberek számára. Bővülő együttműködés Nigéria, noha a tőkés világhoz kötődik, egy sor nemzetközi kérdésben haladó álláspontot képvisel. Síkra- száll a dél-afrikai fajüldöző rezsim felszámolásáért, Namíbia függetlenségéért. Külpolitikai tevékenységének fő területe Afrika, támogatja a felszabadító mozgalmakat, nemegyszer közvetít a vitás kérdések tárgyalásos rendezése érdekében Fokozottan figyel a világra, fejleszti kapcsolatait a földrészen kívüli államokkal, így Magyarországgal is Hazánk és Nigéria között a kapcsolatok kedvezően fejlődnek. amit bizonyít az is. hogy árucsere-forgalmunk immár mintegy 70 millió dollárt tesz ki. A többi között komplett kórházi berendezéseket. oktatási intézményeket, gyógyszereket szállítunk a távoli afrikai országba, s jók a lehetőségek az élelmiszeripari együttműködésre. Törekszünk a műszaki-tudományos, valamint a kulturális-oktatási kapcsolatok fejlesztésére is. Eddig 200 nigériai fiatal végezte egyetemi tanulmányait nálunk, s most is több mint hetvenen tanulnak felsőoktatási intézményeinkben. A kétoldalú kapcsolatok bővítésére kínál további lehetőséget Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének mostani látogatása. Kocsi Margit A főváros. Lagos centruma (Fotó: Time — KS) Nigéria elnöke most veszélybe került. És csapás, mert — miközben nem hasznosították minden téren megfelelően a bezúduló olajdollárokat — elhanyagolták a kevésbé látványos eredményeket produkálni képes területeket, főleg a mezőgazdaságot. Ráadásul az ország külföldi adóssága meghaladja a 20 milliárd dollárt. Ibrahim Badarnosi Ba- bangida vezérőrnagy, az ország elnöke ezért különösen nagy gondot fordít a gazdasági bajok orvoslására. Programjában már az idei év végére könnyebb mindennapokat ígér honfitársainak. Ösztönzi a külföldi tőkeberuházásokat, a mezőgazdaság és az ipar fejlesztését, szigorú intézkedésekkel próbálja megzabolázni az inflációt, a korrupciót, csökkenteni a munka- nélküliséget. A remény embere S hogy erőfeszítései sikerrel kecsegtetnek, arra egy példa a múltból. Nigéria még az olajkorszak előtt a világ második kakaóbab-exportőre volt, élen járt a pálmaolaj és a földimogyoró termesztésében is. Az itt élő embereket erős szálak fűzik a mezőgazdasághoz, jó néhá- nyan csupán kényszerből fordítottak hátat ennek a területnek. Babangida terveiben épít erre a kötődésre, de hitelekkel, korszerű mezőgazdasági gépek beszerzésével is bátorítja a vállalkozó kedvű farmereket, hogy elérje: Nigéria néhány esztendő múlva mezőgazdasági termékekből ismét önellátó legyen. Babangida elnök személye a reményt testesíti meg a nigériaiak többségének a szemében. Nemcsak azért, mert gazdaságilag tőle várják sorsuk jobbra fordulását, hanem mert jól emlékeznek arra, hogy a törzsi ellentétek milyen szörnyű megrázkódtatásokat képesek előidézni. Emlékeznek a biafrai testvérháborúra, amely több mint kétmillió, zömében ártatlan ember életét oltotta ki, s amely mindmáig legszomorúbb fejezete a független Nigéria történetének. Az országban csaknem 300 etnikai csoport él. s a legnagyobbak — északon a fulánik és hauszák, nyugaton a jorubák, keleten pedig az ibók — a lakosság felét teszik ki. Nigériában még ma is feladat a törzsi ellentétek feloldása, a politikai stabilitás megszilárdítása, az „egységes Nigéria" szellemének erősítése. BaAfrika óriása Szovjet javaslat a vegyi fegyverek gyártásának eltiltására A Szovjetunió kész megállapodni a vegyi fegyvereket gyártó üzemek, berendezések rendszeres nemzetközi, helyszíni ellenőrzés mellett történő leszerelésében. A jelentős új javaslatról kedden tájékoztatta a sajtót Viktor Iszraeljan nagykövet, a genfi leszerelési tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség vezetője Az új javaslatok, amelyeket Mihail Gorbacsov, az SZKP főtitkára a napokban Berlinben már jelzett, azt célozzák, hogy megszülethessen az egyezmény a vegyi fegyverek gyártásának eltiltásáról, a készletek megsemmisítéséről. A kérdésről 17 éve tárgyalnak Genfben. de — bizonyos haladás ellenére — áttörést még nem sikerült elérni. A megállapodás legfőbb akadálya a tervezett egyezmény ellenőrzésének kérdése. A Szovjetunió új javaslatai a következők: az egyezmény aláírása után az államok hivatalosan bejelentik a területükön lévő, vegyi fegyvereket gyártó állami és magántulajdonban lévő üzemeket, azok helyét. Az üzemek berendezését meg kell semmisíteni vagy le kell szerelni, mégpedig szigorú, rendszeres helyszíni ellenőrzéssel, mind nemzeti, mind nemzetközi alapon.
