Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-18 / 91. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 91. szám ÁRA: 1986. április 18., péntek 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Új rendelőintézet, új iskola Két hatvani beruházás — kérdőjelekkel Épül az új rendelőintézet Hatvanban jelenleg két közérdekű, fontos beruházás munkálatai foglalkoztatják leginkább a város közvéleményét. Jó lenne, ha mielőbb birtokba vehetné az egészségügy a kórház melletti új rendelőintézetet, amelynek építését 1983-ban kezdte meg a Heves Megyei Állami Építőipari Vállalat 73 millió forintos költségelőirányzattal. s már át kellett volna adnia. — Anyanyelvűnk Ritkán gondolunk bele abba, hogy milyen bensőséges viszony fűz bennünket anyanyelvűnkhöz. Csak használjuk, sokszor szépre, jóra, máskor meg csak koptatjuk, csúfítjuk, szür- kítjük. Inkább akkor érzékeljük jelentőségét, ha cserbenhagy bennünket. Szólni kéne mások előtt, igazolni nézeteinket, tetteinket, s nem sikerül úgy hajlítani a mondatokat, hogy belássák: nekünk van igazunk. Hirtelen — bármennyire is szeretnénk — kicsúszik kezünkből a hallgatóság, hamisan csengenek fordulataink, elvesztik meggyőző erejüket. Azt hiszem, legrosszabb álmainkban fordulhat elő velünk ilyesmi, ami azért a valóságban is fenyegető: kevesen képesek arra, hogy a közéletben értő és hathatós módon bánjanak a nyelv eszközeivel. Éppen ezért választotta ebben az évben a TIT témájául a nyelv társadalmi használatát, hogy hozzájáruljon ahhoz a folyamathoz, amit röviden demokratizálódásnak hívunk. Ez összetett jelenség, mert nemcsak a fórumok megteremtése, a lehetőségek kibontakoztatása a feladat, hanem az is, hogy ezeken az állampolgárok valóban gyakorolják jogaikat, merjenek és tudjanak kiállni maguk és társaik érdekeiért. Nem könnyű feladat változtatni a beidegződéseken. „Hétköznapi” beszédünk rányomja a bélyegét a „nyakkendős” felszólalásainkra is. Az, aki családi és munkahelyi környezetében nem szokta meg az épkézláb fogalmazást, gondolatai hú köntösének megkeresését, az bizony akkor is bajba kerül, ha j más minőségben kell forgatnia a szó fegyverét. Pedig ilyen eset gyakran előfordul, elő kell adni mondandónkat a tanácson, a bíróságon, a jelölőgyúlésen, s még folytathatnám a sort. Persze, a másik oldalon , is van tennivaló. A hiva- I tatokban gyakorta vissza- j élnek a nyelv eszközeivel, s a homályos, magyarta- ; lan megfogalmazásokkal igyekeznek tekintélyt kovácsolni maguknak. Ez el- ’ riasztja a jóhiszemű ügyfelet, aki maga is bikfa- • nyelven próbálja előadni panaszát, s persze beletörik a bicskája. Akad tehát megoldandó feladat bőven, hogy valóban hatékonnyá válhasson az értekezlet, kevéssé időrablóvá az ügyintézés, gördülékennyé a hivataljárás. Alkalmazkodni kell a feladathoz, mindig a legmegfelelőbb kifejezésmódot találva a cél elérésére. Bántó a rosszul megszerkesztett írás, beszéd. S nem azért, mert formaérzékünk tiltakozik. Csak az tud tisztán bánni a nyelvvel, akinek a fejében is I rend van. Gábor László Ahogyan a legilletékesebb, Tamás Miklósáé, a helyi tanács tervcsoportjának veze. tője most tájékoztatott bennünket, a kivitelezés munkálatával az idei esztendő harmadik negyedévében végez a vállalat, s átadja a terepet a Medicornak, amely a szükséges orvosi gépek, műszerek beszerelését, mun. kába állítását intézi. Mindezek alapján a városvezetés arra számit, hogy még ebben az esztendőben az új, 17 munkahelyes rendelőintézetbe lehet összpontosítani a város és környéke járóbeteg-ellátását. Ugyanakkor azonban olyan aggályát is kifejezte Tamás Mik loan é, miszerint az időben feladott megrendelések ellenére a tőkés relációból várt orvosi gépek, berendezések bizonyos hányada nem érkezik meg, s ez a tény hátráltathatja az egész intézmény munkájának beindítását. Itt azonban nem kell komoly időeltolódásra gondolni, mert beépítés dolgában legfeljebb az utolsó ne. gyedévre visszaigazolt gépekről, műszerekről lehet szó. Egyébként a pillanatnyi helyzetet illetően megtudtuk, hogy belső szerelési, vakolási, válaszfalazási munkák és vezetékszerelések ’ folynak a kórházkertben, s ezt követi még június végéig a külső-belső burkolatok, valamint a szerelvényezések elvégzése. Hatvannak ebben az évben — az előjelek szerint — új iskolája is lesz. Azt most ne szárazzuk, hogy a legszerencsésebb volt-e a telepítés helyének kijelölése! Inkább arra kértünk választ a tervcsoport vezetőjétől, hogy várható-e valóban az intézmény átadása, az oktató-nevelő munka szeptemberi beindítása? A Széchenyi út mentén épülő tanintézetre az 1983-as évben 50 millió forintot irányoztak elő, s a munkák elvégzésére a Heves Megyei Tanácsi Építőipari Vállalattal kötött szerződést a város. Ebben az összegben tíz tanterem, konyha, diákétterem, a létesítmény teljes berendezése szerepel, és a kivitelező ez év júliusának végéig befejezi az építés-szerelési munkát, augusztus hónapra pedig az üzembe helyezés és a beköltözés marad. A nyár folyamán tart továbbá a tereprendezés, valamint egy iskolához vezető út, járda megépítése, amely szintén a tanácsi építők „asztalára” tartozik. Mindezek kapcsán mégis megjegyezte Tamás Miklós- né, hogy az 1985-ös esztendőben a gazdasági körülmények miatt kérdőjelek merültek fel a kivitelezés határidejét, teljesítését illetően. Szüneteltetni kellett az építkezést, ehhez járult a szokatlanul kemény és hosz- szú tél, amely ugyancsak károsan befolyásolta a munkálatokat. A helyi vezetés azonban bízik a tanácsi vállalat igazgatóságának ígéretében, s reméli, hogy kötelezettségének — a korábbi évek gyakorlatához híven — ezúttal is eleget tesz. Persze, egy iskola nem iskola tornaterem nélkül, továbbá az adott gyermeklétszám azt is feltételezi, hogy újabb tantermeket ragasszanak majd a nyár végén átadandókhoz. E tekintetben olyan felvilágosítást kaptunk a tervcso- port vezetőjétől, miszerint az új, a VII. ötéves terv időszakában — 1988. évi befejezéssel — az iskolaépítés második ütemeként még hat tantermet és egy korszerű tornacsarnokot kap a város hatodik általános iskolája. Moldvay Győző Ez lesz a város új iskolája (Fotó: Szántó György) A FŐTITKÁRI BESZÁMOLÓ UTÁN Tanácskozik az NDK kommunistáinak XI. kongresszusa A Német Szocialista Egységpárt csütörtökön reggel megnyílt XI. kongresszusán Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára terjesztette elő a Központi Bizottság beszámolóját. Bevezetőjében elégedetten rögzítette, hogy maradéktalanul sikerült végrehajtani az öt éve megtartott X. pártkongresszus határozatait, majd átfogóan foglalkozott a nemzetközi helyzettel, a Német Demokratikus Köztársaság gazdaság- politikájával, a tudomány és a kulturális élet feladataival, az ország belső fejlődésével és az NSZEP szerepével. Honecker a béke biztosítása szempontjából nagy fontosságot tulajdonította két német állam viszonyának is. Figyelmeztetett arra, hogy a nyugatnémet politikusok nem hagyhatják figyelmen kívül a második világháború nyomán Európában kialakult realitásokat. Európa szívében két szuverén, egymástól független német állam — az NDK és az NSZK — létezik, e két állam különböző társadalmi rendszerekhez és szövetségekhez tartozik. Mindkét államra különös felelősség hárul a béke megőrzésében — hangsúlyozta Honecker és megerősítette, hogy az NDK változatlanul tartja magát az 1985. március 12-én elfogadott közös nyilatkozathoz. amelyben Helmuth Kohl nyugatnémet kancellárral együtt hitet tettek a határok sérthetetlenségének, valamennyi állam területi integritásának és szuverenitásának tiszteletben tartása mellett. A Német Demokratikus Köztársaság szigorúan megtartja és teljes mértékben alkalmazza Nyugat-Berlin vonatkozásában az 1971. szeptember 3-i négyoldalú egyezmény előírásait — mondotta és hangoztatta egyúttal, hogy a jövőben is szembeszáll az egyezmény megkérdőjelezésére irányuló minden kísérlettel. Útját állja minden olyan próbálkozásnak, amelynek célja aláásni azt az alapelvet, miszerint Nyugat-Berlin nem része az NSZK-nak és nem kormányozható általa. Ezután az elkövetkező évekre vonatkozóan öt pontban foglalta össze az NDK és az NSZEP külpolitikai céljait: 1. Hatékony fegyverzet- korlátozási és leszerelési intézkedésekkel kell útját állni a nukleáris háborúnak, meg kell akadályozni a világűr militarizálását, fel kell számolni a nukleáris fegyvereket, a konfrontáció helyett meg kell valósítani a népek együttműködését; 2. Erősíteni kell a testvéri szövetséget a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal; Támogatni kell a nemzeti és társadalmi felszaba(Folytatás o 2. oldalon) MSZ M P-küldöttség utazott Brüsszelbe A Belga Kommunista Párt meghívására csütörtökön Brüsszelbe utazott az MSZMP küldöttsége, amely Antalóczy Albertnek, a Központi Bizottság tagjának vezetésével részt vesz a párt április 18. és 20. között megrendezésre kerülő XXV. kongresszusán. Szakemberek a vendéglátásról Országos tanácskozás Egerben Vendinform ’86 címmel kétnapos tanácskozás kezdődött csütörtökön Egerben, az MSZMP megyei bizottságának oktatási igazgatóságán. Az eseményen hazánk húsz tanácsi irányítású vendéglátóipari vállalatának vezetői vesznek részt. A nyitónapon a megjelenteket — közöttük dr. Benies Lászlót, a Belkereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjét, Kürtösi Károlyt, a megyei pártbizottság munkatársát, Miskolczi Lászlót, a megyei tanács osztályvezetőjét és Nagy Sándort, a KPVDSZ megyei titkárát — Mécs Imre, az Egri Panoráma Szálloda- és Vendéglátó Vállalat igazgatója köszöntötte, majd Miskolczi László szólt Heves megye kereskedelméről, vendéglátásáról, idegenforgalmáról. Többek között elmondta, hogy a kereskedelem teljesítette a VI. ötéves tervit célkitűzéseket, s az árukínálat kiegyensúlyozott volt. A kiskereskedelmi hálózat fejlődése jelentős, viszont a kistelepülések üzleteinek egy részét továbbra sem bővítették kellőképpen, s akad még pótolnivaló a lakótelepek bolthálózatának fejlesztésében is. A vendéglátásban az új üzemeltetési formák bevezetése jelentős minőségi változást jelentett. A hagyományos keretek között működő üzleteknél viszont az elkövetkezőkben még nagyobb erőbevetésre van szükség. Dr. Benics László aktuális vendéglátóipari kérdésekről beszélt. Így kiemelte: a magyar gasztronómia továbbra is jelentős idegenforgalmi vonzerő, s ezzel élni kell. A turizmus szükségleteit azonban össze kell egyeztetni a lakossági igényekkel. A „közgazdasági környezetről” megállapította, hogy általában megfelelő mozgásteret biztosit minden vendéglátóipari egység számára. Felhívta a figyelmet a szolgáltatások színvonalának emelésére, arra is, hogy a gyorsétkeztetésben — az önkiszolgáló éttermek, ételbárok mellett — újabb formákkal kell élni. A kezdeményezőket állami támogatással is segítik. Arról is szólt, hogy sokszor fölöslegesen neveznek el idegen szóval éttermeket, üzleteket, ezért ahol csak lehet, ott az elkövetkezőkben a magyar megfelelővel kell élni. A mai, befejező napon szekcióülésekkel folytatódik a tanácskozás, majd közös vitában összegzik az elhangzottakat. fltomfegyvermentes világot az ezredfordulóra!
