Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-15 / 88. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. április 15., kedd S A keszthelyi Balatoni Múzeum HAZAI TÁJAKON A kultúra vára: Keszthely Az Európában elsőül rendszeresen működő mezőgazda- sági főiskolát alapító, majd a magyar nyelv és tudomány ápolását szolgáló helikoni ünnepségeket szorgamazó Feste­tics György levett kalappal állt meg Berzsenyi Dániel előtt, amikor a nagy költő közeli niklai otthonából belátogatva, Keszthely utcáin bandukolt. Jelképes tiszteletadás volt ez a Festetics család fiától. Nem csoda, hogy a bécsi udvar nem kedvelte Festetics Györgyöt, de áll a Georgikon, áll a tangazdaság majorja is, — ma már mint múzeum —, Fes­tetics helikoni ünnepségeiből tisztesen ápolt hagyomány lett, s az ország egyik varázslatosan szép kastélyában meg­maradt a hajdani nagyszerű könyvtár nyolcvanezer kötet­tel. De él-e Festetics György felvilágosult szellemének öröksége? A bölcsesség és a haza szeretete, amely összefűzte a kortárs gondolkodókat? A mi egyik kincsünk a megőrzés lehetősége. Készt, hely szemmel láthatóan jól sáfárkodik a rábízottakkal. A közelmúltban kerültek le az állványok a Balaton-kör- nyék legnagyobb góti­kus templomának, a főtéri Plébánia templom 15—16. századból feltárt freskói elől, a roppant áldozattal helyreállított Kastély Mú­zeum és parkja megnyílt a látogatók előtt, a látványos Major Múzeum terjeszke­dik, megszépült. Ennek a megújuló Keszthelynek most két egészen új hírvivőjét la­pozgatom. Cséby Géza, Keszthely hűséges szellemi leltározója Cservenka György mesteri fotóival igen vonzó albumot készített csalogatónak. A másikat Eszes László történész írta a feledésbe ment keszthelyi utcanevekről. Múlt századi „geográfiai” szótárban olvashatjuk, hogy „Keszthely magyar város, igen regényes és egészséges vidéken. A lakosok főleg szőlőművelésből, kézművek­ből és kereskedésből élnek. Van itt jeles urasági kas­tély ,és kert, derék uradal­mi épületekkel és példás gazdászattal, ásványos für­dővel a Hévíz pataknál, s a Balatonban jövedelmes halászattal." Akkor 7050 volt lakói száma, mára meghá­romszorozódott, s a jöve­delemforrások között nyu­godtan állhatna első helyen az idegenforgalom, hiszen a város fele érdekelt benne. A Goldmark Károly Mű­velődési Központ panteon­jának márványtáblái külön is felhívják figyelmünket Egry József festőművész és Csokonai Keszthelyen töl­tött napjaira, az amerikai polgárháború neves északi tábornokára, a keszthelyi Asbóth Sándor 48-as hon- védtisztre. Egyelőre beszo­rultak vollna ide a kapu al­jába, mint a néprajztudós Sági János fejfája? Lehet, de figyelmeztető feltétele immár megvan, hogy ne csak a Szendrey-telepről gondoljunk a keszthelyi szü­letésű Szendrey Júliára, s köztudott legyen. hogy keszthelyi biedermeier idők feledett, de kitűnő írója, Nagy Ignác és a merev Zep­pelin-rendszerű kormá­nyozható léghajó feltaláló­ja: Schwarz Dávid. Itt szü­letett a zeneszerző Gold- mark Károly és itt írta a János vitézt Kacsóh Pong­rác. Az emléktáblák gyara­podnak, a régi utcanevek fogynak. De hát hol van Berzsenyi és Festetics György szelle­me? Talán egy kis botani­kus kerten belül Mikus Gyula festőművész műter­mében, jó érzékű gyűjtők könyvespolcai, képei között, vagy éppen mai keszthelyi írók — Aranyi László, Ka- ray Lajos, Kántor Lajos, Simán Mária, Szeles József — tisztes szándékában ? -Keszthely ezeken túl a mai kulturális élet medencéje és szellemi határa kiterjed messzi a városon kívül. Za­laegerszegről, Hévízről, Ta­polcáról járnak ide koncer­tekre, színházi előadásra, kiállításra. Már a szem is gyorsul, ha végignézhet Keszthely felől a Balaton végtelennek látszó tükrén, s megpihen­het végül az ország leg­szebb tája, a Badacsony, Szigliget, Szentgyörgyhegy, Csobánc láttán. Jó tudni, hogy a szellemi ajándékok gazdag tárgyi feltételei pe­dig napróL napra újjászület­nek, gyarapodnak. A Bala- ton-part egyik karakteres városa így válhat ismét hű, nevének eredetéhez, a Cas- tellumhoz, Kestelhez, Kezt- hetíiez, Kostelhez, kastély­hoz, s lehet ennek jegyében is a kultúra „vára”, erős­sége”. Koczogh Ákos A Festetics- kastély — a mai Helikon Kastély- múzeum (Cservenka György felvétele — KS) Római utak Pannóniában A Római Birodalom virágzása előtti idők­ben a Földközi-tenger medencéjének élete a tengerre korlátozódott, mert hiányoztak a jó utak. Az addigi rossz utakon a szárazföldi közlekedés nehéz, lassú és drága volt. Aho­gyan nőtt, gyarapodott Róma, úgy ismerték föl a rómaiak, hogy a birodalom kormány­zásának, a gazdasági életnek és a hadvise­lésnek egyaránt nélkülözhetetlen eszköze a tartós, jó út, amelyen a kereskedők, hiva­talnokok és katonák kényelmesen és gyorsan juthatnak céljukhoz. A legrégibb, -a legelső ró­mai utat, a közismert Via Appiát, amely Dél-Itáliával kötötte össze Rómát, i.e. 321- ben építették. Technikája még kezdetleges volt. Mind­össze kavics vagy zúzott kő­réteg, glarea strata. Később -meghosszabbították, és ugyanekkor ijelentősen ja­vult építési módszere, kü­lönösen azzal, hogy a zúza­lékot kőlapokkal helyettesí­tették. Állítólag ezt az újí­tást kar.thágci útépítő mér­nököktől tanulták. A Via Appia, a irómai utak alaptí­pusa végső formájában hosz- szú -és merev bevágás, ame­lyet a földbe ástak és kát egymás feletti elemből áll: alsó része, az alap, amely­nek két rétege lapos kövek­ből és cementtömbökből ké­szül. Közé zúzott■ követ és téglatörmeléket szórtak. Fel­ső része a borítás, amely négyszegletes vagy sokszögű bazaltkockákból áll. A római út tehát tulajdonképpen egy földbe fektetett tömör fal, -egyszerű, szép és hatalmas —, írja lelkesen Léon Homo A római kultúra című mun­kájában —, elmúlhatatlan alkotása a római kultúrá­nak; később ez lett a min­tája Itália és a világ min­den egyéb országútiénak. Az itáliai úthálózat, amely­nek főbb vonalai már a köz- társasági korban kialakultak, a császárkorba-n teljesedik be. A tartományok útháló­zata főképpen az i.sz. II. és III. században nyeri el vég­ső formáját. Rómából, a fővárosból 29 út vitt a birodalom külön­böző tartományaiba, köztük Pannóniába, ahova a Via Popilián, majd annak meg­hosszabbításán, az Armini- umtól Nauportusig tartó úton kellett menni, ahol — pon­tosabban a Dráva menti Poetovió városnál — a Pan­nóniái úthálózat csatlako­zott a birodalmi főúthoz. Ez a város hadászatilag fontos pontja volt e területnek, -mert innen vitt tovább az ősi kereskedelmi út, ame- ilyet ma Borostyánkő-útnak nevezünk, Savaria (Szom­bathely) és Scarbantia (Sop­ron) érintésével Carnuntu- mig (Altenburg). Savariából két másik je- llentős út ágazott le. Az egyik Arrabondba (Győr) H eti umor ét elején — Az idő pénz. — Tudom, de én a pénzt jobban szeretem bankjegyek formájában. k — Nem azt Ígérted, hogy jó tanuló lesz belőled? — De igen, papa. — És én pedig nem ígér­tem neked verést, ha ez nem történik meg? vitt, ahol beletorkollott a Vindobona (Bécs) irányából Brigetio (Ószőny) érintésé­vel Aquincum felé vezető Dunamenti, ún. limes-útba. Ennek az útnak a széles­sége 10,5—12 méter volt, az oldalsó szegélyfalak magas­sága átlag elérte a fél mé­tert. A másik út Mogentianae (Keszthely) irányába vitt, innen Sopianae (Pécs) után csatlakozott az Aquincum- Mursa (Eszék) közötti útba, amely déli irányban veze­tett tovább, s Traianus-út- ként ismerjük. E főútvonaliak mellett a rómaiak építettek másodla­gos fontosságú vagy másod­rendű, úgynevezett szomszé­dos utakat — viae vicinales —, (vicinális utak), amelyek összekötötték egymással a főutakat. Ilyen volt a Bala­ton (Pelso) mindkét partján futó, Aquincumot Poetovio- val összekötő út, amelynek maradványai helyenként még ma is láthatók, sőt, Badacsony alatt felső köz­útként használják, aztán a Sopianaet Gorsiummal,- to­vábbá Annamatiával (Du- naföldvár melletti Baracs- puszta, ahol erődített tábor állt), illetve Gorsiumot An­namatiával összekötő út. Veszprém mellett vitt a Sopianaet Arrabonával ösz- szekötő út, érintve a Gyu- laffyrátót melletti Pogány- teleket, azaz római nevén Cimbrianát. Cimbriana je­lentős település, forgalmi csomópont völt, itt keresz­tezte egy másik, Sabariából Aquincumba vezető út a Sopianae—arrabonai utat. Ugyancsak ezen a tájon, £)skünél érte el a már em­lített, a Balaton északi part­ján futó út a Poetovio— Aquincum vonalat, miközben Litérnél keresztezte a So­pianae—Arrabona útvona­lat. Ennek az útnak a men­tén feküdt a híres balácai villa, amelynek mozaik pad­lóburkolatai, falfestményei és stuccói legnevezetesebb — De igen, papa. — És nem tartottad meg az ígéretedet. — Ez így van, papa. Ezért meg kell, hogy kérjelek: te se tartsd meg a tiedet! ★ — Archimédes kiugrott a vízből és ezt kiabálta: Heu­réka! Heuréka! — mondja a tanuló a fizikaórán. — És mit jelent az, hogy Heuréka? — kérdezi a taní­tó. — Megtaláltam ... — És mit talált meg Ar­chimédes? — A szappant! római kori emlékeink közé tartoznak. A másodrendű utak nem építési módjuk­ban és tartósságukban vol­tak másodlagosak, hanem rendeltetésüknél fogva, mert csupán összekötő szerepet kaptak, nem voltak részei a birodalmi útvonalak fő ütőerének. Provinciái vi­szonylatban azonban a So­pianae—Arrabona és a Poe­tovio—Aquincum útvonal is főútnak számított, s ugyan­olyan gonddal és techniká­val építették a légiók kato­nái, mint bármelyik itáliai főutat. Kellett is. hiszen a birodalmi postaszolgálat — cursus publicus — is eze­ken bonyolódott le, s za­vartalanságát állomásokkal, fogadókkal és lóváltó he­lyekkel biztosították. A Római Birodalom va­lamennyi közútjának a csomópontja a miliarium aureum volt. vagyis az az arany mérföldkő, amelyet Augustus császár állíttatott föl a Forum Romanumon, s innen számították a tá­volságokat (mint most ná- tlunk a Lánchíd budai ol­dalán felállított „nulla ki­lométerkő”.). Az utak men­tén állították fel a mérföld­köveket, amelyekre felira­tot véstek. Erről lehetett le­olvasni a legközelebbi város távolságát. AB AQ MP Ilii, azaz a rövidítés feloldva: ab Aquinco milia passum IV. vagyis Aquincumtól négy mérföldre (egy római mér­föld egyenlő ezer dupla lé­péssel, ami kb. másfél ki­lométernek felel meg). Hogy a római mérnökök milyen gondosan jelölték ki útjaik nyomvonalát, arra talán az a legjellemzőbb, hogy modern korunk sem tudott jobbat kitalálni, mert — legalábbis Pannóniában — mai autóútjaink és autó­pályáink csaknem minde­nütt a római utak vonala­it követik, rajta vagy mel­lette futnak. Dr. Csonkaréti Károly — A férjem nagyon ke­ményfejű, amikor pénzről van szó ... — Nem próbáltad még a vízkúrát? — Az meg mit jelent? — Az ember ilyenkor sír- vafakad és kitartóan zokog. •k — Nem tudnál rólam egy olyan mesét kitalálni, amely­ben szellemesnek és bölcs­nek ábrázolnál engem? — kérdezi a szamár Aesopus- tól. — De igen. De akkor eb­ben a mesében más néven kellene szerepelned. Eger Város Tanácsa V. B. Munkaerő­szolgálati Iroda állásajánlatai: Mátra ÉLVEGY Egri Fiók: Eger, Lenin út 198. Felvesz középfokú iskolai végzettséggel, kétéves gyakor­lattal adatrögzítőt és számlagépírót. Felvesz továbbá férfi raktárost; női és férfi árukezelőket. HM-i Állami Építőipari Vállalat: Eger, Lenin út 140/B. Felvételt hirdet ózdi munkahelyre: ács, kőműves, villany- szereiő szakmunkás, valamint kubikos és segédmunkás munkakörbe. Jelentkezni lehet a fenti címen. . HM-i Autójavító Vállalat: Eger, Faiskola u. 5. Felvesz gépkocsi-előadót középfokú végzettséggel; verpeléti szervizébe: gép jármű-villamossági szerelőt; Tehergépjármű Javító Leányvállalatához autószerelőket. Mátra Volán Egri Üzemegység: Eger, Lenin út 194. Egri és bélapátfalvi telephelyre gyakorlattal rendelkező tehergépkocsi-, valamint Uzemanyagszállító gépkocsiveze­tőket keres felvételre. HM-i ZÖLDÉRT Vállalat: Eger, Klapka u. 9. Egri Hűtőházába szakirányú végzettséggel rendelkező fő­raktárost keres felvételre. Továbbá felvesz 3—4 heti idő­tartamra nyugdíjasokat (nőket burgonyacsomagolásra, férfiakat szalmabálázásra). Egri Hűtőház, Külsősor u. Gyöngyösi Hűtőházába felvételre keres középfokú gép. ipari végzettséggel rendelkező, 30—50 év közötti műszaki vezetőt. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés: Gyöngyösi Hűtőház, Papp János, hűtőház vezetőjénél. Finomszerelvénygyár: Eger Felvételre keres kazánlakatost; gépi forgácsolót; fém­szerkezeti lakatost; géplakatost; férfi betanított munkást. Egri Autójavító Ipari Szolgáltató V.: Eger, Lenin út 129—131. Egri munkahelyre felvesz anyagbeszerzőt; autósbolt­vezetőt. Kerecsendi munkahelyre alkalmaz adminisztratív csoportvezetőt; targoncavezetői vizsgával rendelkező raktári kiadót. Érdeklődni lehet: a fenti címen, a vállalat főmérnökénél.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom