Népújság, 1986. április (37. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-15 / 88. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 88. szám 1986. április 15., kedd ÁRA: 1,80 FORINT NE CSAK ÜNNEPI ALKALOMMAL védelme Tisztújítás az észak-magyarországi bizottságnál Természetes módon akkor kerül iá figyelem homlokterébe valamilyen társadalmi jelenség, ha mindennapos feszültségforrássá válik. Így .például környezetvédelemről is azóta esik sok szó, mióta szeny- nyezett a levegő, a víz. Ugyanígy baj van a családok körül is, egyre több olyan gond jelentkezik, amely a familiáris kapcsolatok lazulásából, átalakulásából következik. Elsősorban a legvédtelenebb korosztályok szenvedik a legtöbb 'hátrányt ebből: a gyerekek és az öregek. Ha az összetartás kopik, az ő helyzetük válik leginkább ingataggá, hiszen ők szorulnak rá a legjobban a támogatásra. Nem csoda, ha a kétnapos országos családvédelmi tanácskozás — amely iaz elmúlt hét végén zajlott — ezekre a veszélyekre hívta föl leginkább a fi- igyelmet. Nem volt könnyű dolga a Siófokon össze- igyűlt szakembereknek, hiszen olyan kérdésekről kellett vitatkozniuk, amelyek mindnyájunk húsába vágnak. .'Mi'TlÉWUriSa _valam ilyen rokoni kötelékben élünk, elválaszthatatlanul a társadalom többi kis sejtjétől: szomszédok, barátok, közeli és távoli ismerősök sorsáról értesülünk nap mint nap. A hírek egyáltalán nem biztatóak, sok az összezördülés, a türelmetlenség, ia tragédiába fúló élet. Tévednénk, ha azt gondolnánk: csak napjaink világára jellemzőek e feszültségek. Mióta létezik a család, örökösen válságban van, soha nem volt ideális, ahogy néha most nosztalgikusan felidézzük emlékeinkben. Viszont fel- igyorsult körülöttünk minden, s ebben a -hajtósabb, [ kapkodósabb ritmusban J kevésbé van idő rendezni ' ;a megbeszélnivalókat, tisztázni a mindenképpen fellépő konfliktusokat. Észrevétlenül duzzadtak I ezek a jelenségek veszé- I lyessé, össztársadalmi mé- I retben fenyegetővé. Néhány j évtizeddel ezelőtt még él- I itek olyan illúziók az új I [társadalmat felépítők kö- j rében, hogy e gondok a j fejlődéssel egy csapásra j megoldódnak, nem érde- I ímes különösebb figyelmet ! áldozni rájuk. Ma már í tudjuk, hogy ez nem így j van. öröklődnek és újra- I termelődnek kóros beideg- 5 ződések. Üj és új formák szü- I létnek mostanában arra, j hogy a család megtalálja í és képviselje valódi hiva- ! tását. Már tizenkét köz- í pont alakult az ország- i ban segítésére. Megyénkben j is újabb és újabb lötletek, ’ határozott elképzelések ■ kellenek ahhoz, hogy mér- ; sékeljük a gondokat. Mert alkotó munkánk í hátterében nélkülözhetetlen ez... Gábor László A 80-as évek első felében igen nehéz gazdasági körülmények között végezte munkáját a Magyar Kereskedelmi Kamara Észak-magyarországi Bizottsága. 1982-ben alakult újjá, amikor létrehozták a tizenhét fős elnökséget, valamint a Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megyét összefogó regionális irodát. Az elmúlt időszakban nőtt a tagvállalatok száma és ma megközelíti a százharmincat. Ebből Heves megyében huszonegy termelőegység kamarai tag. Az eltelt időszak munkáját értékelték és tisztújítást tartottak hétfőn délelőtt Miskolcon, a Borsodi Állami Építőipari Vállalat tanácstermében az észak-magyarországi bizottság tagjai, illetve a tagvállalatok képviselői. Az elnökségben foglalt helyet többek között Szuhai Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának munkatársa, dr. Asztalos Miklós, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetője és Bágyi Imre, Heves Megye Tanácsának elnökhelyettese is. Dancz Pál, a kamara észak-magyarországi bizottságának társelnöke nyitotta meg az ülést, majd Beck Tamás, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöke tartott előadást a népgazdaság helyzetéről. Szólt arról, hogy a VII. ötéves terv megvalósítása jelentős erőfeszítéseket igényel az országtól, a kollektíváktól. Elsődleges feladatunk — hangoztatta —, a gazdaság teljesítőképességének, fokozása, a hatékonyság javítása, a külső egyensúly megőrzése. Ez utóbbi érdekében nélkülözhetetlen a konvertibilis elszámolású export bővítése. Emlékeztetett arra, hogy a külpiaci munka élénkítésére, a kivitel fokozására a kormány nemrég úgynevezett „rásegítő" intézkedéseket hozott. Azzal a céllal tette mindezt, hogy elősegítse ezen a téren a mihamarabbi kibontakozást. Végül hangsúlyozta, hogy 1986 hátralévő kilenc hónapjában nagy összefogásra, erőfeszítésekre lesz szükség, hogy az éves terv sikeresen teljesüljön. Ezután dr. Énekes Sándor, a kamara észak-magyarországi bizottságának elnöke tartott beszámolót. Vázolta az 1982—85 közötti időszak munkáját. Elmondta, hogy a bizottságnak négy állandó testületét hozták létre: a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari, a belkereskedelmi, közgazdasági és a határmen- ti bizottságokat. Kiemelkedő eseményként említette a finnországi Poriban megrendezett egri napokat, ahol a tíz kiváló vállalat mellett a kamara észak-magyarországi bizottsága is sikerrel szerepelt információs irodával. A tagvállalatok igénylik a kamara munkáját, amely képes segítséget nyújtani a gazdasági feladatok megvalósításához. A jövő feladatairól szólva aláhúzta, hogy a mező- gazdasági és az ipari szövetkezetek felé ezentúl jobban nyitnak, hiszen az északmagyarországi térség gazdaságában ezek is fontos (Fotó: Szántó György) szerepet játszanak. Az Elnöki Tanács 1985-ben törvényerejű rendelettel a Magyar Kereskedelmi Kamarát társadalmi szervezetté nyilvánította. Ennek szellemében a gazdaságirányítás döntéselőkészítési munkája során észrevételeket, megalapozott véleményeket, elemzéseket várnak tőle. Ezt kívánják tenni a következő időszakban is. A beszámoló után vitára került sor. Felszólalt többek között Fodor Sándor, a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója, a kamara észak-magyarországi bizottsága mezőgazdasági és élelmiszer- ipari bizottságának elnöke. Hangoztatta az élelmiszer- gazdaság szerepét az exportban. Kiemelte a termékek minőségének javítását. Miklós Imre, az MSZMP Borsod Megyei Bizottságának osztályvezetője három megye: Heves, Borsod és Nógrád vezető párttestületeinek nevében mondott köszönetét a kamara eddigi munkájáért. Azt elemezte, hogy a nép- gazdasági érdekek csak akkor valósulhatnak meg igazán, ha ezekkel szorosan kapcsolatba kerülnek a vállalati érdekek is. Ebben pedig a kamarának is fontos közvetítőnek kell lennie. Végül megválasztották az új tisztségviselőket és a húsztagú elnökséget. Az észak-magyarországi bizottság elnöke Drótos László, a Lenin Kohászati Művek vezérigazgatója lett, társelnöke Dancz Pál, az Eger— Mátravidéki Borgazdasági Kombinát vezérigazgatója, és Cressai Sándor, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyár igazgatója. A család 0 kereskedelmi kamara és a gazdasál Mindannyjunk kincse: anyanyelvűnk Murcsányi László: „Magyarságunk «gyík záloga anyanyelvűnk .. Emberi mivoltunk egyik fontos tényezője a nyelv, amely gondolataink hordozója. Régi mondást a stílus maga az ember. Tehát a személy beszédmódja jóval több, mint csupán a szavak használata. Hogyan lehet az anyanyelvvel élni, hogyan lehet vele visz- szaélni és hogyan illene igazából használni: ezek a kérdések kaptak hangsúlyt az anyanyelv hete rendelvény- sorozat megyei megnyitóján, amelyet tegnap délután tartottak meg Gyöngyösön. a városi tanács nagytermében a TIT megyei vezetősége jóvoltából. A megjelenteket Murcsányi László, a városi tanács elnökhelyettese köszöntötte. — Második évtizede immár, hogy esztendőről esztendőre felerősödik és pár napig a nyilvánosság közelében zajlik az a folyamat, amely tudatosítja, hogy nagy (kincsünk a gondolatcserénk eszközrendszere, a kultúránk és hagyományaink hordozója és magyarságunk egyik záloga, az anyanyelvűnk. Majd arról beszélt: a fel- szabadulás után államérdek lett, hogy minden ember megtanuljon a >maga és mások ügyében hatásosan beszélni. A beszédre nevelés az emberformálás, a köz- -életiségre való szoktatás fontos részévé vált. — Az anyanyelv hete éppen áprilisban, a költészet napjának hónapjában kerül sorra az utóbbi időkben. Ez a tény önmagában is hangsúlyt kap — folytatta. — Régi igazság, hogy a nyelvtanulás, a beszéd, s az írás tanulása végigkíséri mindannyiunk életét. Hangsúlyozta még, az iskolai és az iskolán kívüli nyelvművelésnek az a feladata, hogy rendszeressé tegye az egyéni nyelvápolást és ennek szükségességét tudatosítsa. Ma az a célunk, hogy az egész nép tanulja meg anyanyelvét jól használni. Akkor sem szabad elcsüggedni, türelmetlenked- rri, ha azt látjuk, hogy igyekezetünknek nincs sok foganatja. Bizakodóaiknak kell lennünk, mert az emberek egyre dnkább szükségét érzik annak, \hogy anyanyelvűket hibátlanul hasznáL ják. A hivatalos programban ezt követően dr. Bakos József kandidátus előadása szerepelt: Nyelvhasználat és társadalmi felelősség cím alatt. Akik arra készültek, hogy valamiféle nyerészkedő gondolatsort lesznek kénytelenek végighallgatni, azoknak csalódniuk kellett. Igaz, kellemesen ... Miről hallhattunk? Többek között arról, hogy az ember ugyan egyén, de ugyanakkor társadalmi lény is. A kétféle alapesetben a — A beszédmód jellemző -az emberre — hangsúlyozta dr. Bakos József kandidátus nyelvhasználat is általában különböző. Alapigazságot tartalmaz a minősítés: „Szólalj meg, és megmondom, ki vagy”. A beszédkészséget ugyan már a gyerekkorban elsajátítjuk bizonyos színvonalon, de ezt később tárgyalókészséggé nem fejlesztjük. Pedig a hivatalos helyen, a hivatalos környezetben másként kell a nyelvet használni, mint az egyéni életben. A beszédmód jellemző az emberre. Tehát a beszédforma a jellemvonások hordozója is. Aki durva és se- kélyes a gondolatainak megformálásában, a beszédstílusában, annak emberi értékei is csak hasonlóak lehetnék. A nyelvhasználat a családi gőzösségben sokszor gátlástalan. Igaz, önmagában véve „csúnya” szó nincs, mindig a használatától függ, hogy az adott hangsort ordenárénak vagy közönségesnek érezhetjük-e. Részletes elemzést hallhattunk továbbá az előadások, az értekezletek és hozzászólások jellegzetességen ről. Ilyen kategóriákat sorolt fel a tanácskozásokra vo. natkozóan: akkurátus, okoskodó, bölcselkedö, fontoskodó \ 'és szellemeskedő. Mindezek riasztóak. Az érvelést meg kell tanulnunk, különben semmitmondássá sekélyesednek a mondataink. Törődnünk kell az érvek felhasználásának a fokozásával is. Nemcsak az előadóknak kell felkészülniük a mondandójukra, hanem a hallgatóságnak is a témára. Jó volna a különböző tanácskozásokon törődni a hallgatók figyelmének alakulásával, megfelelően gazdálkodni az idővel, hogy csakugyan hasznos legyen minden szervezett összejövetel1. A -hagyományoknak megfelelően az anyanyelvi hét rendezvénysorozata nemcsak néhány napig tart, hanem május végéig elhúzódik. Mintegy kilencven előadás hangzik elsősorban áL rtalános és középiskolákban, illetve művelődési házakban, de sor kerül ilyen alkalmakra üzemekben is. G. Molnár Ferenc Éljen a proletár internacionalizmus, a kommunista és a munkáspártok szolidaritásai
