Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-12 / 60. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 60. szám ARA: 1986. március 12., szerda 1.80 FORINT Gábor László Az egri Bazilika előtti térség díszes kandelábereit az egri vasöntöde munkásai készítették Élőszóval Sok szó esett már arról, hogy baj van a gyerekek írás- és olvasáskul- túrájával, görcsösen, nehézkesen botladoznak a sorok között. Azonban nemcsak ebben jelentkeznek gondok, hanem szóbeli megnyilvánulásaikban is, nehezen tudnak épkézláb gondolatokat megfogalmazni. A jelenség gyökere ösz- szetett: már a kiejtéssel baj van. Aránylag kis beszédhibák jellemzik a fiatalságunkat, sokan hadarnak, renyhén képzik a hangokat. Mindez nem igényelne különösebb beavatkozást, odafigyeléssel, gyakorlással már jelentős eredményt lehetne elérni. A következő probléma hogy ha ki kell állni mások elé, lesütik fejüket, nem vállalják a nyilvános szerepléssel járó megterhelést, hanem igyekeznek hamar túltenni magukat a feladaton. Az eszközök és a tartalom szűkössége megakadályozza őket abban, hogy szabatosan, szépen mondják el, amit akarnak. így aztán a megnyilatkozások — feltételek, szavalatok stb. — felemásan sikerednek. Ritka, mint a fehér holló a magát figyelemfel- keltően kifejező gyermek. Az általános iskola után még nehezebb a helyzet, a kamaszok az életkori sajátossággal járó zavartsá. got nyegleséggel leplezik, olyan nyelvi eszközöket használnak, amelyek nem tűrnek nyomdafestéket, s ha lehet, még csúnyábban bánnak anyanyelvűnkkel. Talán mondani se kell, milyen következményekkel jár ez. Sűrű életünkben kiment a divatból a mindennapos beszélgetés a családban, s azon kívül: az iskolákban megfigyelhető zavarok csak fokozódnak. S ha élni kell a demokratizmus fórumain a szavakkal, világosan el kell mondani valamilyen nézetet, álláspontot, egyszerűen képtelen lesz az ilyen körülmények között felcseperedett fiatalember a meggyőző érvelésre. Az eddiginél lényegesebben nagyobb figyelmet kellene fordítani az élőszóra. Egy időben nagy divatja volt a feladatlapoknak, a teszteknek, amelyek megakadályozták a gördülékeny fogalmazást, hiszen jószerivel egy szót, egy jelet kellett tenni a megfelelő helyre. Még ma is előfordul ilyen felad- mány, ahol nem kerek, egész mondatokkal kell válaszolni a kérdésre. Pedig nem elég az ilyen „gyorstalpaló” módszer ho- zadéka, mégha el is sajátítják a tanulók a szükséges ismereteket, nem tudják megfelelő módon formába önteni. Ügyelni kell arra, hogy minél többször szerepeljenek nyilvánosság előtt, még saját társaik előtt is, hiszen egymásnak legjobb kritikusai, segíteni kell őket abban, hogy megtalálják a megfelelő eszközöket. Akkor felnőttként is képesek lesznek megfelelő módon kiállni önmagukért és másokért. Várkonyi Péter Nicaraguában Várkonyi Péter külügyminiszter vasárnap, hivatalos, baráti látogatásra Nicaraguába érkezett. A managuai repülőtéren Miguel d’Escoto külügyminiszter fogadta a magyar diplomácia vezetőjét. Várkonyi Péter megkoszorúzta Carlos Fonsecának, a sandinista népi forradalom főparancsnokának emlékművét. Ezt követően került sor a két külügyminiszter hivatalos megbeszélésére. Várkonyi Péter találkozott Dora Maria Tellez egészségügyi miniszterrel is. Külügyminiszterünk kedden vidékre látogatott. Megszépülő parkok — Régi hangulatú telefonfülkék — Virágos erkélyek — Dicső emlékhelyek Munkálkodó városvédők A közvilágítás is lehet Szép A gyöngyösi Kálvária Zsolnay.porcelán stáel(Fotó: Kőhidi Imre) óit ez idő tájt telepítik a templomkertbe és az ide érkezőknek. A városszépítő egylet vezetőjétől, a Vak Bottyán Szakközépiskola tanárától, dr. Sereg Józseftől azt a tájékoztatást kaptuk, hogy tovább folytatják ők is vi- rágosító, fásító mozgalmukat. Különösen fontos, hogy zöld növény jusson az új lakótelepekre. Büszkék arra, hogy sikerült felkutatni Hertelendy Gábornak, az első magyar nádori huszárezred kapitányának az emlékhelyét. Ugyanígy folytatják az emlékhelyek kutatását az idén is. A városszé- pítési szempontból a fő munkálatok az Orczy-kastély környékére várnak. Kicserélik a park körüli kerítéseket és a lámpatartóoszlopokat. Űj kandeláberek kerülnek a fő térre is. Az újonnan elkészült lakótelepek névadására is odafigyelnek s arra is, hogy megtudják az ott lakók, ki is volt az, akinek a nevét szű- kebb környezetük viseli. Eger és Gyöngyös lelkes lokálpatriótái már csak a még jobb időre várnak, hogy megújító szép elképzeléseik minél szemet gyönyörködtetőbb módon valósággá váljanak — mihamarább. Pusztai Lászlónétól, az egri városszépészek képviselőjétől tudjuk, hogy évről évre egyre többen csatlakoznak a mozgalomhoz, idén például több mint félmillió értékben a kisiparosok vállaltak társadalmi munkát azért, hogy a bel- rosban a Bajcsy-Zsilinszky és Fellner utca sarkán elkészüljön az „István-kút”. Szeretnék, ha az egykori patinájához hűen megszépülne az Érseki palota előtti udvar is. Az egyház, a bor- kombinát és a városszépítő egyesület összefogásával hamisítatlan barokk.kertet alakítanak majd itt ki, s az Egri Vasöntöde Vállalat — akárcsak korábban — elkészíti a korhű kandelábereket is ide. Régi vágyuk válik majd valóra az ódon hangulatú telefonfülkék kitelepítésével is. Viszont nemcsak a hagyományos régi belváros értékeinek a megőrzésében munkálkodnak, hanem szeretnék, ha a Csebokszári-lakótelep is elveszítené „panell” külsejét. Általános erkélyvirá- gosítási akciót indítanak. Még megemlékeznek azokra is, akik száz évvel ezelőtt az első városi lámpát felgyújtották. Az Émász Sas úti telepére emléktábla kerül, akárcsak a közért, az egykori egri állampolgárokért oly sokat tevő Tittel Pál és Hell Miksa nevét viselő utcákra is. Mátraalji városunk, Gyöngyös is megszépült arcát kívánja mutatni polgárainak Ülést tartott a Szövosz elnöksége A Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa elnöksége kedden ülést tartott. A testület elemezte a fogyasztási szövetkezeti szervek belső ellenőrzésének helyzetét és értékelte az ellenőrzési irodák munkáját. Az elnökség megállapította: az Országos Tanács 1978- ban kiadott irányelveinek megjelenése óta hatékonyabbá és komplexebbé vált a fogyasztási szövetkezetekben és a vállalatoknál az ellenőrzés. A tulajdonosi és a hivatali belső ellenőrzés jól segítette a gazdálkodást, s a feltáró, vezetést segítő tevékenység szakmai színvonala jó. Mindez annak ellenére igaz — hangsúlyozta az elnökség —, hogy a tulajdonosi ellenőrzés még mindig számos formai elemet tartalmaz. A tulajdonosok, a tagok észrevételei nem kapnak kellő nyilvánosságot és helyenként sok kívánni valót hagy maga után a vezetői döntések, utasítások helyességének és végrehajtási eredményének állandó ellenőrzése. Kevés figyelmet fordítanak az új üzemeltetési formákra, ezen a helyzeten a jövőben változtatni kell. A (megyei ellenőrzési irodáknak a jövőben teljesebb körű szakértői vizsgálatokkal, konkrét szolgáltatásokkal kell segíteni a tulajdonosi, és a hivatali belső ellenőrzést. A megyei szövetségek érdekképviseleti munkáját elsősorban a tagsági érdekekkel, a gazdálkodás szabályszerűségével, jövedelmezőségével, etikai kérdéseivel összefüggő elemzésekkel, s a szabályozók hatásainak feltárásával segíthetik az ellenőrzési irodák. A hatékonyabb ellenőrzést szolgálná, ha megszüntetnék az állam ellenőrző szervekkel párhuzamosan végzett ellenőrzéseket, elsősorban gazdasági, pénzügyi és piaefetügyeleti területen. A feladatok indokolják, hogy a megyei ellenőrzési irodák a jövőben önálló szervezetként működjenek. Mérleg a szerződéses kereskedelem helyzetéről A szerződéses kereskedelem helyzetéről — elsősorban az öt évvel ezelőtt vállalkozóknak átadott üzletek további sorsáról — tájékoztatták kedden az újságírókat a Belkereskedelmi Minisztériumban. Elmondták: . a szerződéses rendszer alapvetően beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Az e rendszerben működő üzletek érezhetően javították a lakosság ellátását, a vállalkozóknak jó jövedelmet biztosítottak, s növelték a vállalatok nyereségét is. A szerződéses üzletek száma jelenleg mintegy 12 ezer, nagyobb részük — 7500 — vendéglátó- hely, s körülbelül 4500 a különféle kiskereskedelmi bolt. A vállalkozók az elmúlt öt év alatt csaknem 1 milliárd forint tőkét ruháztak be a szerződésbe vett üzletekbe, amelyek a korábbinál 10— 20 százalékkal kisebb létszámmal és kevesebb vállalati eszközállománnyal működnek, ugyanakkor 50 százalékkal nagyobb nyereséget értek el, mint korábban. A szerződéseket a jogszabály szerint lesgfeljebb ötévi időtartamra lehet megkötni, így az elsők az idén járnak le. A tájékoztatón hangsúlyozták: változatlanul az az alapelv, hogy akiknek a szerződése lejárt, szintén csak versenytárgyaláson juthatnak ismét az üzlethez. Ez teszi lehetővé, hogy a társadalmi vagyonnal való gazdálkodás ne váljék „hit- bizománnyá". Az eddigi üzletvezetők lényegében egyetlen előnyt élveznek: az újabb versenytárgyaláson nem kell túllicitálniuk versenytársaikat: ha velük azonos összeget ajánlanak fel. ismét megkaphatják az üzletet. A minisztérium vezetőinek véleménye szerint a szerződéses rendszer csak ilyen módon szolgálja a versenyszellem ébren tartását, s ezzel a lakosság ellátásának javítását. Az időszakonkénti versenytárgyalást ösztönző hatásúnak tartják, hiszen ha a vállalkozók az üzletet meg kívánják tartani, a lehetőségek maximális kihasználására kell törekedniük. Mindemelett bebizonyosodott, hogy a jól bevált szerződéses üzletek vezetői az új versenytárgyalásokon is eredményesen licitálnak. Az idén eddig 41 szerződés járt le, s 29 korábbi üzletvezető pályázta meg ismét a már egyszer vezetett boltot. Közülük 26-an meg is nyerték a versenytárgyalást. A határozott idejű szerződés az üzletvezetőnek is- jogi védelmet jelent, hiszen nem mondható fel annak lejártáig, ha a másik szerződő fél kifogástalanul eleget tett kötelezettségeinek. A sajtótörvény tervezetéről tárgyalt az Országgyűlés kulturális bizottsága Az Országgyűlés kulturális bizottsága kedden megvitatta a készülő sajtó- törvény tervezetét, amelyet várhatóan napirendre tűznek a parlament tavaszi ülésszakán. A törvényjavaslatot — amelynek elemző értékelését a témához igazodó helyszínen, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában tartották — a bizottság egyetértéssel fogadta, s úgy határozott, hogy a vitában felmerült néhány szövegponto- sitó javaslattal együtt indítványozni fogja törvényerőre emelését a parlament plénumán. A képviselők munkaülésén felszólalt Péter János, az Országgyűlés alel- nöke is, s az eszmecserén részt vett az újságíró társadalom számos vezető személyisége. A MUOSZ elnöksége nevében Pálfy József elnök köszöntötte a tanácskozásra egybegyűlteket, kifejezve azt a meggyőződését, hogy a születőben levő sajtótörvény hosszú időn át segíti majd az újságírókat hivatásuk még felelősségteljesebb és eredményesebb gyakorlásában. A törvényjavaslathoz dr. Markója Imre igazságügyminiszter fűzött rövid kommentárt, mindenekelőtt hangsúlyozva a isajtómun- ka, a tömegtájékoztatás — illetve a rájuk vonatkozó, törvényi szinten kodifikált rendelkezések — politikai, társadalmi jelentőségét. Elmondta, hogy több éves előkészítő munka, szakmai viták sorozata — s az elhangzott véleményeket figyelembe vevő többszöri átdolgozás — előzte meg a tervezet formába öntését. Hozzászólt többek között még Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének főtitkára. Ezután a kulturális bizottság, — amelynek ülésén Bognár Rezső elnökölt — megtárgyalta és elfogadta idei munkatervét.
