Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-07 / 56. szám
6 NÉPÚJSÁG, 1986. március 7., péntek Szarvaskő kincsef?) a: WEHRLIT ÉNy 500 400 300 200 100 'Wehr/ítfömzs Földtani szelvény a szarvaskői Majortető- Vasbánya-hegyi részről EGYSZERRE AZ A ÉS A B IS Támad az influenza Az utóbbi napokban többszörösére nőtt az orvosi rendr lök beteglátogatottsága, a hét végi ügyeletek kihivási száma, valamint a gyógyszertárak forgalma. Folyamatosan érkéz nek az alapellátás orvosainak jelentései — az ország min den tájáról —, a járványügyi szervekhez az influenzás megbetegedésekről. A legutóbbi jelentések szerint hazánkban » népesség 4—5 százaléka kapta meg a betegséget. Borsod és Csongrád megye kivételével laz ország kórházaiban részle ges vagy teljes látogatási tilalmat rendeltek el az egészség ügy illetékesei. Ha Eger felöl közelítjük meg e kellemes kis bükk: falut, még a település elöl két földtani érdekesség kínálja magát megtekintésit Az egyik a Denevértáró e> környéke, a másik pedig az ún. Tóércbánya. Az Egei - patak mentén a falutól délre mélyebben, lúgos tulajdonságú és fémekben viszonylag szegény kőzetvonulatot figyelhetünk meg (gabbró), melynek egy körülhatárolt tömege népies nevén a „fekete kő”, vagyis a: wehrlit. Ennek legrégibb feltárása a Majortetö és Vasbányahegy között húzódó Majorárok oldalában van Ugyanis a múlt században, a wehrlit után kutatva itt kezdték vájni azt a 20—25 m hosszú Denevértárót, melyet azóta már többször is meghosszabbítottak, így ma kb. 45 méteres. A wehrlit érc elszigetelt pontokon Szarvaskő és Bélapátfalva között elszórtan fordul elő több km hosszúságú sávban. Ezt az érdekes, addig ismeretlen kőzetet valószínűleg 1830 körül kezdték megismerni. Szarvaskőn, erre a nehéz és rozsdakérges fekete kőzetre a község erdőmunkásai figyeltek fel először. S mivel a kőzetet Wehrle A., a Selmecbányái Bányászati Akadémia vegytan professzora vizsgálta meg részletesen, ezért emlékére wehrlitnek nevezték el, s a szarvaskői Vasbányahegyen az 1860-as években vált ismertté. Az első adatok e fontos ércről 120 évvel ezelőttről. az 1866—67-es évekből származnak, és a szarvaskői „wehrlittömzs”- röl 1910-ben Pálfy M. geológus ír ismertetőt. S annak ellenére, hogy az elmúlt évszázadban többször is, „terítékre” került a szarvaskői „fekete kő” ügye, a lényegi lépések általában megtorpantak. Mit is tartalmaz a wehrlit? összetételét Szabó József világhírű geológus professzorunk (1822—94) tisztázta először (1871) kimutatva, hogy e kőzetnek vas (Fe) — bőséges titán (Ti) és vanádium (V) tartalma van, tehát egv fontos titánvasérccet állunk szemben. Közismert, hogy a Ti és V ma már nélkülözhetetlen és drága fémek. Kiváló acélötvözők, melyek keménnyé és magas hőmérsékleten is rugalmassá, ellenállóvá teszik az oly fontos ötvözött acélt. Ez a súlyos, fekete színű wehrlit, mintegy 25%-ban ércásvány, melynek közelítően pontos összetételét a hazai Vasipari Kutató In. tézet állapította meg. Elemzésük szerint a szarvaskői érc: kb 25%-a vas, 7" j,-a titán és kb. 0,1—0,2%-a vanádium. Tehát a szarvaskői kőzetet elsősorban a titán magas értéke jellemzi. Fontosságát tekintve így a szarvaskői wehrlit elsősorban : titán- és vanádiumérc- nek tekintendő és nem vasércnek. A vas csupán mint melléktermék (!) vehető számításba, mert alacsony tartalma (25%) és kedvezőtlen kísérő kőzetei miatt a vasra való kohósí- tása nem gazdaságos. De az is bizonyítást nyert, hogy ez a szarvaskői érc az uráli és svédországi rokon összetételű kőzetekhez áll legközelebb. Ezért is indult meg még a múlt század végén e térség wehrlit vagyonának feltárása. És az ipar, a kohászat fejlődése hozta magával azt az igényt, amiért 1936-ban újult erővel megindult a wehrlit kohósításá- nak, így a vas, de elsősorban a titán tartalma kinyerésének . igazi hazai kísérlete. Mennyi lehet a szarvaskői wehrlitvagyon? A vasbányahegyi ércdús „fekete kő” (titánvasérc) után tudományos pontossággal Vendl Aladár kutatott, aki 1936 táján 25—60 m-es mélyfúrásokkal arra a nem kedvező megállapításra jutott, hogy a Pálfy M. által korábban (1910) igen nagyméretűre (kb. 5 millió tonnára) becsült wehrlítmezö nagy része valószínűleg már lepusztult. így csak egy 70X 30 m-es ellipszoid alakú és nem nagy rétegvastagságú „wehrlit-lencsével" állunk szembe, ami kb. 300 000 t ércvagyonnak felelhet meg. bár pontos adataink nincsenek. Ez a megállapítás a korábbi nagy érdeklődésre elég kiábrándítóan hatott, mert éppen akkor indultak országos kísérletek a wehrlitnek — de csak mint „vasércnek” — a feldolgozására. Ez a csökkent érc- vagvon lehűtötte a szarvaskői wehrlit iránti érdeklődést és a tervezett vaskitermelés alapvetően vesztett jelentőségéből. Ez annak ellenére történt, hogy Lengyel Endre geológus, aki 1956-ban kandidátusi értekezést is készített e témáról, újabb szarvaskői wehrlit-telepről írt. Szerinte a Margit-forrásnál levő Ú jhatár-völgyben — nem is mélyen — hasonló wehr- lit-réteg remélhető, ami a szarvaskői régióban egy újabb értékes felfedezés. Az érc feldolgozásának állomásai Mindezért egyre több kutató kísérletezett a szarvaskői érc feldolgozásával, több-kevesebb sikerrel. De a vasbányahegyi wehrlit- területen mindeddig nem volt termelés. A II. világháború előtt csupán érckohászati célokra szállított el belőle vagontételnyi meny- nyiségben az ózdi és diósgyőri vaskohó, és kísérleti célokra több németországi vasgyár. De a szarvaskői „fekete kő" nem hagyta nyugodni a kutatókat. Mert igaz, hogy mint vasércelőfordulás mennyisége miatt jelentéktelen, de mint titán- és vanádiumércnek van jelentősége, ha dúsítják. Így állt elő egyre sürgetőbben a szarvaskői wehrlit dúsításának gondolata, melynek kivitelezője elsősorban Vis- nyovszky L. kohómérnök volt, aki az ötvenes évek elején az oly fontos titán- oxid (TiO-j) kinyerésére készített eredményes eljárást. Ez a módszer 70—80%-os vas-titánkihozatalt is biztosított a szarvaskői wehrlit- böl. Mit remélhet a szarvaskői „fekete kő”? Ezt megjósolni aligha lehet. Még akkor sem, ha ez több mint egy évszázada a kutatók, geológusok. vegyészek, kohászok hosszú sorát foglalkoztatta és ezer oldallal mérhető fontosságának nyomdai nyilvánossága. Bár az is igaz, hogy a szarvaskői-- érc dúsításának és kohósításának problematikája hazai viszonylatban is közelebb jutott a sikeres megoldáshoz. De jól tudjuk, hogy a nagyüzemi berendezés felállítását mindez ideig és immár 120 év óta, több tényező megakadályozta. Ennek minden bizonnyal oka: egyrészt a jelenleg rendelkezésre álló csekélynek vélt érckészlet Szarvaskőn, másrészt kedvezőtlen kisérő kőzetei (szilikátok) és főleg a wehrlit kohászati nehézségei. A további gondolatébresztő remény legfeljebb az lehet, hogy a titán és vanádium gyorsan fokozódó és egyre parancsolóbb gyakorlati jelentősége újra a hazai wehrlit-telepek felé tereli a tudományos és gazdasági érdeklődést. S ebből a szarvaskői érc minden bizonnyal aligha maradhat ki. Megyénkben elsőként — az elmúlt hét végén — a Mátrai Állami Gyógyintézet kékestetői intézményében hoztak látogatást tiltó intézkedést. Milyen vírus okozza a jelenlegi járványt? Az influenza heveny fertőző megbetegedés, amelyet az influenza vírusa okoz. Nálunk, most többségében az influenza B-vírusa jelentkezik, de találtak A-cso- portba tartozó vírust is. Általában a déli megyékből indult . megbetegedések - összefüggésbe hozhatók a jugoszláviai B-vírus okozta megbetegedéssel. Csehszlovákiában viszont az A-vírus okozta járvány van kibontakozóban. A két virus közül az A-típusú a veszélyesebb, amely világjárványt is okozhat, míg a B-vírus kisebb jelentőségű, mert enyhébb lefolyású. A jelenlegi járványra is az a jellemző, hogy elszórtan egy-egy településre, közösségre kiterjedő gócok alakulnak ki. Olyan népességcsoportok veszélyeztetettek, amelyek ezzel a vírussal szemben védtelenek. A betegek túlnyomó többsége a 6—14 éves korú gyermekek és a csökkent ellenálló képességű idősek közül kerül ki. Mikor veszélyeztet az influenza? A megbetegedések időpontja általában késő ősszel vagy télen van, az utóbbi években viszont tél végén, kora tavasszal kezdődött a járvány. Az influenza ugyanis cseppfertőzés útján — levegőn keresztül — terjed és nagyrészt légúti megbetegedést okoz. Ennek tulajdonítható az, hogy az influenzás tömeges megbetegedések az őszi-téli időszakban jelentkeznek. Az őszitéli járványokra magyarázat lehet az is, hogy ilyenkor a szervezet ellenállóképessége gyengébb, mint máskor. Mennyi a járvány lefolyást ideje? A tapasztalatok szerint egy-egy járvány 8—10 hétig tart, s általában az 5—6. héten tetőzik. Hogy a mostani gócos halmozódás járvány- nyá szélesedik vagy sem, nehéz előre megmondani. Tény, hogy a fővárosban az influenzás megbetegedés már járványos méretekben jelentkezik. Az influenzo tünetei Legjellemzőbb tünet a magas láz, végtagfájdalom és az elesettség, de kisérheti — főleg gyermekeknél — hányás, hasmenés, felsölégúti hurut is. A szövődmények egyelőre még kisebb mértékben jelentkeznek. A gyógyulás lehetőségei: a szövődménymentes esetekben a gyógyulás egy hét alatt bekövetkezhet, sőt az enyhe lefolyású esetekben 3—5 nap is elegendő hozzá. A legfontosabb teendő: orvoshoz fordulni, kérjük az orvos tanácsát, s azt tatt- suk is be! A lázas betegek maradjanak odahaza és csak orvos előírása, tanácsa alapján 'szedjenek gyógyszert. Az influenzát „ki kell feküdni”, a lábon kihordott influenza később súlyos következményekkel járhat. A lázcsillapítás a legfontosabb: a gyógyszeres csillapítás (pl. Amidazophenum Kalmopirin, Chinacisal) mellett a priznic, a vizes > lemosás alkalmazható attól függően, hogy mire van szükség. A lázcsillapítás mellett kapjon hangsúlyt a könnyű étrend, a citromos tea, a limonádé, a gyümölcslé. A vírusbetegségeknek — így az influenzának — nincs hatékony gyógyszere, ezért elsősorban csak a láz és a kellemetlen közérzet miatt szükséges a gyógyszer szedése. Antibiotikumok (pl. Maripen, Semmicillin. Tét ran) az influenza vírusokra hatástalanok, amennyiben a kezelő orvos rendeli, akkor az antibiotikumtól a társfertőzés gyógyulását várja. Megelözhetö-e az influenza? Az influenza specifikus megelőzése védőoltással történhet, amelyet még a járvány előtt adnak a leginkább veszélyeztetetteknek. Amennyiben az influenzavírusban — akár a járvány során is — szerkezetváltozás következik be, akkor a védőoltás hatása csökken vagy hatástalan is lehet. Az elölt vírusokból készített oltóanyag védöha- tása, mintegy hatvan százalékos, de ez a védettségi állapot sem tartós, csak néhány hónapig tarthat. Az influenza megelőzése, illetve ellene való védekezés éppen ezért nagyrészben az emberek magatartásának függvénye: Védenünk kell a saját és embertársaink egészségét is! Ennek érdekében a következőket tanácsoljuk az influenzás fertőzés megelőzésére. Ehhez, elsősorban vitamindús táplálkozásra van szükség, így ajánlatos több zöldség, gyümölcs és főzelék fogyasztása. Ugyanis a bennük levő vitaminokra, ásványi anyagokra ilyenkor a szervezetnek nagy szüksége van. Lényeges a megnövekedett C- vitamin igény kielégítése, így ennek érdekében együnk sok mirelit gyümölcsöt, savanyú káposztát, s a déligyümölcsök is kiváló C-vi- tamin források. Helytelen az a gyakorlat, hogy a levertséget, a fáradékonyságot serkentő szerekkel próbáljuk ellensúlyozni. Inkább tartózkodjunk többet a szabadban, friss levegőn sétáljunk, sportoljunk. Különös gondot fordítsunk környezetünk tisztaságára, a személyi higiénia szabályainak, az egészséges életmód elemeinek betartására. Öltözködjünk az időjárásnak, a hőmérsékletnek megfelelően. Lehetőség szerint kerüljük a zsúfolt helyeket és ne látogassunk influenzás, lázas betegeket. Az influenza — mint már említettem —, cseppfertőzés útján terjed, ezért köhögésnél, tüsszentésnél használjunk zsebkendőt. A betegek maradjanak odahaza, s ne terjesszék az utcán, a munkahelyen az influenza kórokozóját. Milyen a gyógyszerellátás? A megye gyógyszertárai felkészültek a megnövekedett gyógyszerigény kielégítésére. Az influenza, a társfertözések, szövődmények gyógyításához szükséges alapvető medicinák rendelkezésre állnak. Ha vannak is vagy lesznek átmeneti hiányok, azok a szétosztás és a szállítás egyenetlenségeiből adódhatnak. Amennyiben az antibiotikumok közül valamelyik szer hiányzik vagy az ellátás korlátozott (pl. Tetran, Oletetrin, Semmicillin) úgy az ugyanolyan terápiás értékű antibiotikummal — orvosi előírás szerint — helyettesíthető. Láz- és fájdalomcsillapító szerek szintén megfelelő készletben rendelkezésre állnak. Gyógyszerek szedésekor azonban kérjük az orvos, a gyógyszerész tanácsát! Sipos Jenő toxicológus szakgyógyszerész Dr. Szűcs László oki. kohómérnök MINDEN ÉVBEN Mert megfontolté le Ki tudná megmondani miért olyan kiszámíthatatlan üzem a mezőgazdaság? Az időjárás szeszélye miatt, aminek annyira ki van téve? Tény, ez sem mellékes körülmény. De azért ... az ember mégis a legfontosabb. Igazolásul a gyöngyössolymosiak példájával szeretnék előhozakodni. Tavaly ugyancsak rájuk járt a rúd, ahogy szokás mondani. Volt úgy, hogy azt gondolták, az év végére csak a hiánnyal tudnak majd elszámolni. Aztán?,. Aztán fordult egyet a világ és több mint negyven százalékkal lett nagyobb a tiszta nyereségük. Csoda történt? — A szövetkezeti tagság többségének lelkiismeretes munkája, a szakmai hozzáértés és a megfontolt intézkedések sora volt a tavalyi eredményeink kulcsa — hallottuk dr. Nyilasi Jánostól, a Mátra Tsz elnökétől. A nehézségek pedig? Szigorodó közgazdasági szabályozók, a beszerzési árak növekedése és az időjárás. Például a szőlő. A szövetkezet összes bevételének a felét a szőlő adja a tervek szerint. Tavaly pedig a várt termésnek csak a harminc százalékát tudták begyűjteni a tőkékről. Micsoda különbség! Mivel lehet ezt a kiesést pótolni? Ügy határoztak, hogy a kukoricát nem vágják le mind silónak, hanem hagyják, hogy megcsövesedjen. Az állattenyésztésben a drágán termelt takarmányok emelték meg a költségeket. Ellensúlyozásul mindent megtettek, hogy a korábbi magas veszteségek megszűnjenek. Sokat segített az erdészeti ágazat. Nemcsak az árbevétele lépte túl a tervet, hanem a nyeresége is másfél millióval lett több. A műszaki ágazat látszatra „csak” kiszolgáló, de a valóságban a munkája meghatározhatja a termelés minden ágának az eredményességét. Dicséretükre legyen, hogy elvállaltak olyan feladatokat is, amelyek nem tartoztak rájuk. Igaz az is, hogy olykor késtek a teendőik elvégzésével. Végül — a költségekből megtakarítottak 1,2 millió forintot. Futotta erejükből a solymosiaknak arra is, hogy 32 ; hektáron telepítsenek szőlőt. Elkészítették a szőlőfeldolgozót. Több mint ötezer hektoliterrel növelték a bortárolójukat. Mindent egybevetve: több mint nyolc százalékkal emelkedett az egy dolgozó tagra jutó részesedés. A2 elmúlt öt év során a bérszínvonal növekedése meghaladta az ötven százalékot. Hogy jól dolgoztak a gyöngyössolymosiak, azt bizonyítja, hogy a VI. ötéves terv időszakában minden évben elnyerték a Kiváló Szövetkezet címet. Nagyon bizakodnak abban, hogy 1985 eredményei után is kiérdemlik ezt a kitüntetést. (gmf)
