Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-07 / 56. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. március 7., péntek 3. Befejezte munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa pillanatok társadalmi fejlődés meggyor­sításának, a világbéke meg­szilárdításának irányvonala. Megvalósítása minőségileg új szintre emeli a szovjet társadalmat, maradéktalanul felszínre hozza a szocializ­mus előnyeit a gazdaságban, a tudományban és a kultú­rában, a demokráciában, az emberek egész életmódjá­ban. Önök érzékelhették a kong­resszus pártszerüen igényes, alikotó, tárgyszerű légkörét A szovjet társadalom vala­mennyi rétegét, hazánk ősz- szes nemzeteit és népcsoport­jait képviselő pártküldöttek teljesen egységesek voltak az előttünk álló feladatok el­vi értékelését illetően, kife­jezésre juttatták azt az aka­ratukat és eltökéltségüket, hogy végrehajtsák ezeket a a feladatokat. Szeretném hangsúlyozni, hogy bármilyen belső vagy külpolitikai jellegű kérdése­ket old is meg a lenini párt, saját magát mindig az ösz- szes forradalmi, demokrati­kus, haladó erők elidegenít­hetetlen részének tekinti. Fi­gyelembe vesszük, hogy min­den sikerünk, az Október céljaiért és eszményeiért folytatott harcban kivívott minden győzelem, erősíti a béke és a társadalmi hala­dás potenciálját. Az SZKP, mint a kongresszus hangsú­lyozta, ebben látja fő inter­nacionalista kötelességét és ezt maradéktalanul teljesíti. A kongresszuson a köz­ponti helyek egyikét foglal­ták el a háborúnak és a bé­kének, az atomfenyegetés megszüntetésének problé­mái. A nukleáris katasztró­fát meg kell akadályozni Fel kell és fel lehet építeni a veszélytelen békét, a jó­szomszédság békéjét, amely­ben minden nép elfoglalhat­ja méltó és mások által tisz­teletben tartott helyét. A Szovjetunió ilyen világra tö­rekszik, annak része kíván lenni, és a kongresszus meg- - erősítette ezt. Kedves elvtársak, baráta­ink! Önök nemcsak vendé­gei voltak kongresszusunk­nak, hanem — úgy véljük résztvevői is. Kivették ré­szüket munkájából azzal, hogy támogatták a megúj­hodás szellemét, amely a kremli palota termében ural­kodott. támogatták az SZKP (Folytatás a 4. oldalon) Kádár János küldöttekkel beszélget Lázár Györgyöt kenyérrel és sóval köszöntötték Az SZKP központi vezető szervei A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága csütörtöki ülé­sén Mihail Gorbacsovot választotta az SZKP KB főtitkárává. A Központi Bizottság első ülésén megválasztották az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjait és póttagjait is. A PB tagjai a következők: Mihail Gorbacsov, Gejdar. Alijev, Viktor Cseb- rikov, Andrej Gromiko, Gyinmuhamed Kunarjev, Jegor Ligacsov, Nyikolaj Rizskov, Eduard Sevardnadze, Vlagyimir Scserbickij, Mihail Szolomencev, V italij ,V orotnyikov és Lev Zajkov. A póttagok a következők: Pjotr Gyemicsev, Vlagyimir Dolgih, Borisz Jel­cin, Jurij Szolovjev, Nyikolaj Szljunykov, Szergej Szokolov és Nyikolaj Ta- lizin. A Központi Bizottság Titkársága a következőikből áll: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Atekszandra Birjukova, Anatolij Dobrinyin, Vlagyi­mir Dolgih, Alekszandr Jakovlev, Jegor Ligacsov, Vagyim Medvegyev, Vik­tor' Nyikonov, Georgij Razumovszkij, Lev Zajkov és Mihail Zimjanyin. Mihail Szolomencevet választották a Központi Bizottság mellett működő Ellenőrző Bizottság elnökévé. Ivan Kapitonovot a Központi Revíziós Bizottság elnökévé. (Folytatás a 2. oldalról) detését, ha nem állna annak a harcnak az élére, amely azért folyik, hogy az embe­riséget meg lehessen szaba­dítani a háborútól való ret­tegés és az erőszak terhétől. A szovjet politika fő célja: biztonságos és igazságos vi­lágot minden nép számára. A háború és a háborús ké­szülődés, a gyűlölet és az erőszak hirdetése elleni har­cot mi az összes nemzetkö­zi kapcsolatok demokratizá­lásának, a világ politikai légköre valódi javításának elválaszthatatlan részeként tekintjük. A nukleáris veszély egy szempontból egy szintre hoz­ta az államokat: egy nagy háborúban senkinek nem adatik meg, hogy kívül ma­radjon, vagy hogy hasznot húzzon a más bajából. Az egyenlő biztonság az idő sür­gető parancsa. Ennek biz­tosítása egyre inkább olyan politikai feladat lesz, ame­lyet csak politikai eszközök­kel lehet végrehajtani. Ide­je, hogy az államok közti kapcsolatok a fegyvereknél biztosabb alapra épüljenek. Más alternatívát nem látunk és nem keresünk. Sajnos, a nemzetközi kö­zösségben még mindig je­len vannak azok, akik kü­lönleges, csak az ő igényei­ket szolgáló biztonságot kí­vánnak. Erről tanúskodik a Washingtonban uralkodó ész­járás. Ott a korábbiakhoz hasonlóan az erőről beszél­nek, amelyet továbbra is a nemzetközi politika legmeg­győzőbb érvének tekintenek. Ügy tűnik, vannak, akik egyszerűen félnek a szovjet —amerikai kapcsolatok, az egész nemzetközi helyzet ko­moly, hosszan tartó felme­legedésének kialakult lehe­tőségétől. Nem először kerülünk szembe ilyen helyzettel. A militarista agresszív erők természetesen most is job­ban szeretnék a szembenál­lást tartósítani, hosszú idő­re szólóvá tenni. Nos, mit kell nekünk tennünk, elv­társak? Becsapni az ajtót? Nem kizárt, hogy éppen er­re ösztökélnek bennünket. De mi pontosan felismerjük az ország sorsa, a világ sor­sa iránti felelősségünket. Éppen ezért nem szándéko­zunk azoknak a kezére ját­szani. akik rá akarják kény­szeríteni az emberiséget, hogy hozzászokjon a nuk­leáris veszélyhez, a fegyver­kezési hajszához. A szovjet külpolitika a kölcsönös megértés keresé­sére, a párbeszédre irányul: arra, hogy a békés egymás mellett élés, mint az álla­mok közti kapcsolatok egye­temes normája, kapjon meg­erősítést. Világos elképzelé­sünk is van arról, hogy mindezt miként lehet elér­ni és a béke megőrzését, megszilárdítását szolgáló konkrét munkaprogramunk is van. A Szovjetunió komolyan és nyílián, aktívan és becsüle­tesen szerepel — s továbbra is így fog szerepelni — a nemzetközi színtéren. Készek vagyunk arra, hogy kitartó, kezdeményező módon kiesz­közöljük a fegyverkezési haj­sza radikális korlátozását, hogy megbízható, minden ál­lam számára egyenlő nem­zetközi biztonságot építsünk ki. Erőteljesen és bátran hangzott a kongresszusi kül­döttek felszólalásaiban a bé­ke megőrzésének, a fegyver­kezési hajsza megfékezésé­nek parancsa. Ezt a paran­csot a párt töretlenül végre fogja hajtani. Azzal a felhívással for­dulunk a más társadalmi rendszerű államok vezetői­hez, hogy tanúsítsanak fe­lelősséget a világpolitika mai kulcskérdésében, a háború és a béke problémájában. Az SZKP és a szovjet ál­lam vezetése mindent meg fog tenni azért, hogy biz­tosítsa népünk számára a tartós béke és szabadság kö­rülményei között végzendő munka lehetőségét. Mint a kongresszus ismételten meg­erősítette, pártunknak, a szovjetek országának sok szövetségese, követője és partnere van külföldön, az emberiség békéjéért, sza­badságáért és haladásáért vívott harcban. őszintén örülünk, hogy itt láthatjuk a szocialista álla­mok vezetőit. Engedjék meg. hogy a kongresszus nevé­ben szívből jövő köszöne- tünket fejezzük ki ezen or-. szágok kommunista pártjai­nak és népeinek az SZKP- val, a Szovjetunióval vállalt szolidaritásukért! Égész sor szocialista ál­lambeli testvérpárt számára ez az év szintén a kong­resszus éve. Sokban hasom lóak azok a problémák és feladatok, amelyeket maga a történelem fejlődése állít a hatalmon lévő kommunis­ta pártok elé. fezeket meg­válaszolva, minden egyes párt a maga részéről hoz­zájárul a világszocializmus közös tapasztalatai kincses­tárának gazdagításához. Sok sikert Önöknek, kedves ba­rátaink! Az SZKP hálás azokért a meleg szavakért, amelye­ket a kommunista, forradal­mi-demokratikus, szocialis­ta és szociáldemokrata pár­tok, a demokratikus, fel­szabadító, háborúellenes Az SZKP Központi Bizott­sága csütörtök délután a moszkvai Kreml Kongresz- szusi Palotájában fogadást adott az SZKP XXVII. kong­resszusára meghívott külföl­di vendégek tiszteletére. A fogadáson megjelentek kom­munista és munkáspártok, forradalmi-demokratikus, szocialista, szociáldemokra­ta és egyéb pártok, demok­ratikus társadalmi szerveze­tek képviselői. Ugyancsak jelen voltak a fogadáson az erők és mozgalmak képvi­selői intéztek hozzá. Nagy­ra értékeljük, hogy megér­tik és támogatják az átfogó nemzetközi biztonsági rend­szer létrehozásának a kong­resszuson megfogalmazott eszméit, a nukleáris fegy­ver századunk végéig törté­nő felszámolásának tervét. Az SZKP meggyőződése, hogy ezek megfelelnek min­den nép, minden ország, az egész emberiség valódi ér­dekeinek. Elvtársak! Kongresszu­sunk megmutatta, hogy a társadalmi fejlődés jelenle­gi. fordulatot jelentő idö­SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagjai és póttagjai, az SZKP KB titkárai, az SZKP KB tagjai és póttag­jai, a Központi Revíziós Bi­zottság tagjai. A külföldi vendégeket Mi­hail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára köszöntötte. Üdvözlő beszédében a kö­vetkezőket mondta: Kedves Elvtársak és Ba­rátaink! A párt Központi Bizott­sága nevében üdvözlöm a szakában a lenini párt tör­ténelmi feladatainak magas­latán áll. Az egész pártun­kat képviselő küldöttek ne­vében, erről az emelvényről ki szeretném jelenteni: mi, kommunisták, nagyrabe- csüljük a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, minden szovjet ember bi­zalmát. Számunkra a nép, a haza, a szocializmus és a béke érdekei mindenekfö- löít állnak. Erőnket, ener­giánkat nem kímélve vég­rehajtjuk a Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusának határoza­tait. Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusá­nak itt összegyűlt külföldi vendégeit' Önök, akik részt vettek a kongresszus mun­kájában, meggyőződhettek róla, milyen nagy a kong­resszus jelentősége pártunk, népünk életében. A kongresszus rendkívül felelősségteljes, lényegében fordulatot jelentő fejlődési szakaszban határozta meg az SZKP általános irányvo­nalát, amely a gazdasági és Fogadás a külföldi vendégek tiszteletére Uljanovszkban Pillanatkép a tanácskozásról

Next

/
Oldalképek
Tartalom