Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-04 / 53. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam. 53. szám 1086. március 4.. kedd ARA: 1,80 FORINT ÚJ NAPIREND AZ SZKP XXVII. KONGRESSZUSÁN A célok összhangban vannak a szovjet nép létfontosságú érdekeivel, eszményeivel és békevágyával Beszámoló és vita a gazdasági és társadalmi fejlesztés fő irányairól Az SZKP XXVII. kongresszusa hétfőn a moszkvai Kreml Kongresszusi Palotájában megkezdte második munkahetét. Az SZKP KB politikai beszámolójának, a központi revíziós bizottság jelentésének, a pártprogram új szövegezésének és a szervezeti szabályzat módosított változatának megvitatása és jóváhagyása után áttért a kongresszus napirendjének ötödik pontjára: „A Szovjetunió gazdasági és társadalmi fejlesztésének fő irányai 1986—1990-re és a 2000-ig tartó időszakra”. Mint ismeretes, a gazdasági és társadalmi fejlesztés fő irányait az 1990-ig terjedő időszakra — az 1981—1985-ös időszakon túl — már az SZKP XXVI. kongresszusa is tárgyalta. A hétfő délelőtti ülésen Andrej Gromiko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke látta el az elnöki tisztséget. Kevéssel 10 óra után adta meg a szót Nyikolaj Rizskovnak. a Politikai Bizottság tagjának, a Miniszter- tanács elnökének, hogy tartsa meg előadói beszédét az ötödik napirendi pontról. A „fő irányok” tervezetét az előzetes országos vitára bocsátás során sok ezer kollektívában összesen mintegy 110 millió ember elemezte, véleményezte, egészítette ki javaslataival, ötleteivel. Így került a közel 100 oldalas okmány a pártkongresszus elé, amely három napot szentel megvitatásának. Folytatta munkáját az SZKP XXVII. kongresszusa. A képen a harmadik sorban (balról jobbra) a magyar delegáció tagjai: Gáspár Sándor, Szűrös Mátyás, Rajnai Sándor, Kótai Géza hallgatják Nyikolaj Rizskovot Nyikolaj Rizskovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének beszámolója Elöljáróban Nyikolaj Rizs- kov megállapította: az SZKP Központi Bizottságának a XXVII. kongresszus elé terjesztett politikai beszámolója, amelyet Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára tartott, alkotó módon, a marxizmus—leniniz- mus megingathatatlan elveinek jegyében mélyrehatóan megalapozta a társadalmi-gazdasági fejlődés meggyorsításának koncepcióját, átgondolt formában «tartalmazta a párt-, az állami és társadalmi élet kérdéseinek egész komplexuméit. Újító szellemben határozta meg a szocializmus sokoldalú tökéletesítésének stratégiáját s taktikáját, az SZKP és a szovjet állam bel- és külpolitikáját. A felhalmozódott fogyatékosságok és nehézségek okainak értékelésében az eszmei tartalom, az elméleti gondolkodás mélysége és a megalkuvás nélküliség, az új feladatok meghatározásában a realizmus és merészség — mindez alapot ad arra, hogy nagy történelmi jelentőségűnek tekintsük az SZKP KB politikai beszámolóját — mondotta. lA továbbiakban kifejtette, hogy a gazdasági és társadalmi fejlesztés 1986— 1990-re és fa 2000-ig szóló fő irányainak tervezete, amelyet a párt Központi Bizottsága a kongresszus elé ter~ jesZtott, fontos politikai és népgazdasági dokumentum. A Fő Irányok tervezete teljes mértékben megfelel a szovjet emberek létérdekeinek, a jövőbe vetett reményeinek. Ezt teljes erővel megmutatta a tervezet valóban országos népi vitája, amelyben hozzávetőlegesen 110 millió állampolgár vett részt. I. A Szovjetunió társadalmi és gazdasági fejlődése a XI. ötéves tervidőszakban — Eredmények és következtetések Az előadó elmondotta: A Fő Irányok tervezete összegezte az elmúlt ötéves tervidőszak eredményeit. Ezek minden alapot megadnak arra, hogy levonjuk a következtetést: a szovjet emberek munkája jelentős mértékben hozzájárult az ország gazdasági hatalmának megerősítéséhez. Ezen az alapon nőtt a nép jóléte, a szükséges színvonalon tartottuk hazánk védelmi képességét. A párt ugyanakkor kritikusan elemezte a kialakult helyzetet, és intézkedéseket tett á gazdasági építés vezetésének megerősítésére, mindenekelőtt a szervezettség és a munkafegyelem növelésére. Ezek az intézkedések az egész nép támogatására találtak, és lökést adtak előrehaladásunkhoz. Ennek eredményeképpen 1983 elejétől némi előrelépés történt. bizonyos főikig megjavult a XI. ötéves terv teljesítésének menete. A teljes volumen 1981—85-ben, milliárd rubelben Az abszolút növekedés 1981—85-ben 1976—80-hoz viszonyítva, milliárd •rubelben A teljes növekedés 1981—85-ben 1976—80-hoz viszonyítva, százalékban Fogyasztásra és felhalmozásra felhasznált nemzeti jövedelem 2398 353 117 Ipari termelés 3778 628 120 Mezőgazdasági termelés (1983-as árakon) 1010 53 106 Teherforgalom az ösz- szes szállítási fajtában (trillió tonna km-ben) 37,1 5,7 118 Állóeszközök üzembe helyezése 815 147 122 Beruházások 842 125 117 Kiskereskedelmi áruforgalom 1466 226 118 Az előadó kiemelte a népgazdaság néhány fontos eredményét, majd hangoztatta, hogy minden nehézség ellenére a párt maximális erőfeszítéseket tett a XXVI. kongresszuson jóváhagyott népjóléti tervek megvalósítására. Emelkedett a munkások és alkalmazottak átlagos havi keresete, a termelőszövetkezeti dolgozók bére, növekedtek a társa-, dalmi fogyasztási alapok. A XXVI. kongresszus célkitűzései Tényleges teljesítés A munkások és alkalmazottak átlagos havi munkabére, 1985. az 1980-as év százalékában 113—116 113 Termelőszövetkezeti dolgozók átlagos havi keresete, 1985. az 1980-as év százalékában 120—122 129 Társadalmi fogyasztási alapok. 1985. az 1980-as év százalékában 120 125 Átadott lakások 1981-1985- ben, millió négyzetméter összterület 530—540 552 Átadott gyermekintézmények 1981—1985-ben, millió hely 2,5 2.9 Átadott általánosan képző iskolák 1981—1985-ben, millió tanulóhely 4.3 5,2 Kórházi ágyak száma, 1985. az 1980-as év százalékában 108—110 108,7 Felső- és középfokú szakoktatási intézményekben végzett szakemberek száma 1981— 1985-ben, millió fő 10 10,5 Nyikolaj Rizskov rámutatott: az öt év alatt tehát nem keveset tettünk, ugyanakkor nyíltan meg kell mondani. hogy nem sikerült teljes mértékben elérni az ötéves terv feladatait. Számos ágazat nem tudta teljesíteni a kitűzött célokat. Gyökeres változtatásokra és mélyreható változtatásokra volt szükség, és a párt kitartóan kereste az ország előtt álló feladatok átfogó megoldásait. Erre az átalakításra ösztökélte a kommunistákat, az egész szovjet népet az SZKP Központi Bizottságának 1985. évi áprilisi teljes ülése, amely áttörést eredményezett társadalmunk életében. A legfontosabb most az, hogy a szocialista terv- gazdaság előnyeit és növekvő lehetőségeit kihasználva következetesen valósítsuk meg az SZKP gazdasági stratégiáját. II. Az ország társadalmi- gazdasági fejlődésének meggyorsítása — a 2000. évig szóló stratégiai feladat A Fő Irányok tervezete — mondotta a kormányfő — olyan jelentős problémák és nagyszabású komplex célprogramok tudományosan megalapozott kidolgozásán alapul, amelyek lényegében átfogják a 2000-ig tartó időszakot. Ilyenek: az élelmiszer- és energiaprogram, a gépipar és a kemi- zálás fellendítése, a közszükségleti cikkek termelésének fokozása és a szolgáltatások fejlesztése. A szocializmusban a társadalmi termelés legfőbb célja a nép anyagi és kulturális színvonalának állandó növeTanácskozik a kongresszus (N épújság- telei otó — TASZSZ — MTI KS) lése. A jelenlegi szakaszban a kommunista párt azt tűzi ki feladatul, hogy minőségileg új szintre emelkedjék a jólét. Az előadó ezután rámutatott: A társadalmi termelés és a népjólét ilyen szintjét elérni a kitűzött időszak alatt kizárólag előrehaladásunk hatékonyságának lényeges növelése és ütemének lényeges gyorsítása útján lehet. Ennek megfelelően fokozni akarjuk a nemzeti jövedelem dinamikáját. Növekedésének üteme az előző ötéves tervidőszak évi átlagos 3,1 százalékáról 5 százalékra emelkedik a XIV. ötéves tervidőszakban. A szocializmus alapvető problémái megoldásának fő iránya végső soron a társadalmi munka termelékenységének növelése. A Fő Irányokban azt a célt tűztük ki, hogy népgazdasági szinten- 2000-ig 2,3—2,5-szeresé- re növeljük a munkatermelékenységet. Ennek eredményeként a szovjet gazdaság a fejlődés minőségileg új útjára lép: a termelés növelése első ízben valósul meg a munkaerő-szükséglet egyidejű csökkentésével. A gazdaság anyagi erőforrások iránti szükségleteinek kielégítésében távlatilag az a feladat, hogy a tüzelőanyag-, energia-, nyersanyag-, fém- és egyéb anyagszükségletek növekményét 75—80 százalékban megtakarításból fedezzük. Történelmi jelentőségű feladat, hogy a tudományosműszaki forradalom vívmányai alapján végrehajtsuk a népgazdaság új műszaki rekonstrukcióját. E nagyszabású célok és feladatok megvalósítása lényegesen előbbre viszi az országot a társadalmi haladás útján, jelentősen megerősíti világgazdasági helyzetét, s még jobban növeli a szocializmus vonzerejét. Ehhez mozgósítanunk kell minden erőnket és tartalékunkat, működésbe kell hoznunk a szocialista termelés növelésének és hatékonysága fokozásának valamennyi tényezőjét. A legfontosabb az emberi tényező sökolda- lú aktivizálása. III. A XII. ötéves terv — fontos szakasz a párt gazdasági stratégiájának megvalósításában (Folytatás a 2. oldalon)
