Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)
1986-03-27 / 73. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. március 27., csütörtök mni 3. A GMSZ diákjainak képernyőre irt üdvözletét a vendégkönyvbe jegyzett kedves sorokkal viszonozta Lázár György A megyeszékhely büszkeségét, a piaccsarnokot is bemutatták a vendégnek (Folytatás a 2. oldalról) munkakongresszus volt, minden fölösleges formalitástól mentes. A felszólalásoknál nem voltak úgynevezett tiszteletkörök, mindenki egyből a mondandójára tért rá. Igen erős volt a kritikai hangvétel. A sok bíráló észrevétel ellenére, mégsem a panaszkodás, a fásultság volt a jellemző, hanem éppen fordítva, mindenki &azt kívánta, hogy felgyorsuljon a fejlődés. A kongresszus határozatai jó alapot adnak ahhoz, hogy a megújulás a társadalom minden szférájában bekövetkezzen. A válaszadást követően Be- reczki Sándorné csoportvezető ajándékot adott át Lázár Györgynek, aki azt megköszönte. Tolmácsolta a Központi Bizottság és Kádár János üdvözletét a kollektívának, majd sok sikert és eredményes munkát kívánt. Délben Lázár György Horváth Árpád, Barta Alajos és Maróti Sándor kíséretében az egri, Csebokszári városrészben levő Gép- és Műszeripari Szakközépiskolába látogatott. A magas rangú vendéget Szabó Péter igazgató, valamint Varga Sándor, a pártalapszervezet titkára köszöntötte. Szabó Péter ismertette az iskola történetét, az oktató-nevelő munka fontosságát és szólt gondjaikról is. Rámutatott, hogy a komplex intézmény iskolából, háromszázhúsz személyes kollégiumból, valamint önálló tanműhelyből áll. Csaknem hétszáz nappali tagozatos tanuló, valamint csaknem ennyi felnőtt oktatását végzi hetven pedagógus és segíti hatvantagú technikai személyzet. A feltételek az oktatáshoz biztosítottak. Kiemelte, hogy az elmúlt fél évtizedben sokat fejlődött az intézmény. Meghonosították a számítástechnikát és zárt láncú videorendszert építettek ki. A szakmai munka növekvő színvonalát jelzi, hogy a végzős tanulók egyre nagyobb számban tanulnak tovább egyetemeken, főiskolákon, és évente országos tanulmányi versenyeken is érnek el helyezéseket. Az intézménynek négy, úgynevezett bázisvállalattal: a Kaev Egri Gyárával, a Vilatival, a Finomszerelvénygyárral, valamint a Csepel Autó Egri Gyárával van kapcsolata. A végzős tanulók egy része ezekben az említett üzemekben helyezkedik el. Az igazgató hangsúlyozta, hogy nagy várakozással tekintenek a szeptembertől életbe lépő új oktatási törvény elé. Aláhúzta, hogy sikerült zökkenő- mentesen beindítani a technikusképzést gépgyártás-tech- nológiai, finommechanikai és automatizálási, illetve ipari elektronika szakon. Végül elmondta, hogy a jövőre gondolva, a VII. ötéves tervben tovább bővítik az intézményt, hogy még inkább kielégítsék a vállalatok igényét a szakemberellátásban. A tájékoztató után a Minisztertanács elnöke az iránt érdeklődött, hogy azoknak a végzősöknek a munkájáról, akik az érettségi bizonyítvány megszerzése után nem tanulnak tovább egyetemeken, főiskolákon, hanem elhelyezkednek, hogyan vélekednek a vállalatok. Szabó Péter elmondta, hogy évente öt osztályból száznegyve- nen-százötvenen érettségiznek. Ezekből legalább kilencven tanuló továbbtanul. A többi 8—10 különböző területen helyezkedik el vagy elmegy a szakmából. Vannak, akik rádió-tv vagy kisgépszerelőnek képezik át magukat. A végzősök közül legalább harmincán a már említett vállalatoknál helyezkednek el. — Büszkén mondhatom, hogy főleg a Finomszerel- vénygyárban, több olyan osztályvezető dolgozik, aki korábban iskolánkban érettségizett. Az igazgató ezután iskolalátogatásra invitálta Lázár Györgyöt és kítéretét. A pneumatikái laboratóriumban az irányítástechnikai műszerészjelöltek dolgoztak. Egyikük, Naár Ákos, a III. C-ből, arról tájékoztatta a Minisztertanács elnökét, hogy bejutott az országos fizikai verseny döntőjébe. — Sírokból jöttem — mondta —, rendkívül sokrétű képzést kapunk itt az iskolában. Szeretnék egyetemre menni, ha érettségiztem és a szakmában elhelyezkedni. — Sok sikert hozzá — tolmácsolta jókívánságait Lázár György az élenjáró tanulónak. Ezt követően a forgácsolóműhelyben, az esztergapadokon dolgozók munkájába pillantott be, majd a jövőt szemléltető, számítógéppel vezérelt CNC-esztergapadot mutatták be a miniszterelnöknek, amely működtetésére ezúttal Tóth Balázs, IV. B. osztályos tanuló dolgozott ki programot. A számítógép- teremben is elidőzött a Minisztertanács elnöke, s meggyőződhetett arról, hogy a tíz korszerű számítástechnikai eszközt miként használják fel az oktatásban. Iskolai látogatása végén néhány sort írt be a vendégkönyvbe: „Örülök, hogy alkalmam nyílt megismerni a jó hírű iskolát... Az életre való felkészítésben sok sikert kívánok ..." Ebéd után Lázár György, kísérőinek társaságában, gyalogos sétára indult az egri műemléki belvárosban. Dr. Varjú Vilmos, a megye- székhely tanácsának elnöke kalauzolta. Végigsétált az Egészségház, a Jókai, a Baj- csy-Zsilinszky utcán, majd a Dobó téren néhány percben a városi tanács elnöke felvázolta a négy ötéves terv alatt megvalósuló és befejezéséhez közeledő belvárosi rekonstrukciós programot, amelyre két és fél milliárd forintot költenek. — És hogyan állnak a pincefeltárásokkal — érdeklődött a miniszterelnök. Megtudta, hogy eddig 130 kilométer hosszúságú pince- rendszert tártak fel a megyeszékhely alatt, amelyre több mint egymilliárdot fordítottak. A pincék egy részét nemcsak feltárták, hanem felújították. A Minisztertanács elnöke ezután a belvárosi ABC-be ment, ahol a vásárlók népes, húsvét előtti forgatagában Nyilas József üzletvezető köszöntötte. Nyomban bemutatta a házi jellegű hevesi kenyeret, amely közkedvelt a fogyasztók körében. — Honnan szerzik be az árukat? — kíváncsiskodott Lázár György. — Vannak állandó szállítóink — felelte Nyilas József —, mint a miskolci, a gyulai vagy a pápai húskombinát. Arra törekszünk, hogy minél több primőrt kínáljunk — mutatott a pultra az üzletvezető. — így van paprika, uborka és saláta is. Mi a folyamatos ellátásra törekszünk, de vannak gondjaink is. Tizennégy ember hiányzik a létszámból, akiket nehezen tudunk pótolni. Ez amiatt van — gondolok elsősorban a fiatalokra —, hogy alacsony a fizetés, így nincs megfelelő utánpótlás. A Minisztertanács elnöke ezt követően megtekintette az új egri piaccsarnokot, amely a belváros egyik reprezentatív épülete, és közkedvelt a vásárlók körében is. Helyet kaptak itt az őstermelők, a Zöldért, a TSZKER, valamint a magánkereskedők is. A bejárat mellett Lázár György özvegy Szekeres József né őstermelőhöz fordult: — Mi most a legkelendőbb? — érdeklődött mosolyogva. — A tavaszi vetéshez szükséges magvak, így a borsó, a bab, a hagyma — válaszolta az idős asszony. A Katona téren, a Széchenyi utcában, valamint a Bazilika előtti téren meggyőződhetett a kormány elnöke az egri városszépítők aktív munkájáról is. Kandelábereket, padokat készítettek a műemléki környezethez igazodva. A Szabadság térre érve, fiatal nő köszöntötte, kezében virágcsokorral a járókelők közül Lázár Györgyöt. — Juhászné Kormos Klaudia vagyok — mutatkozott be. — Egercsehibe utazom, mert ott lakom. Erőt, egészséget kívánok önnek — mondta közvetlen szavakkal, búcsúzásként. Vendégünk visszaérkezett a megyei pártbizottságra, amelynek nagytermében szűkebb hazánk vállalatainak, gyárainak, termelőszövetkezeteinek párttitkáraival, igazgatóival, elnökeivel találkozott. Barta Alajos köszöntő szavai után eszmecsere alakult ki a miniszterelnök, valamint a jelenlevő gazdasági vezetők között. Dr. Győry Sándor, a Mát- raalji Szénbányák vezérigazgatója a hazai lignitvagyon jelentőségéről, ezen belül saját kollektívájuk szerepéről szólt. Kiemelte azokat a törekvéseket, amelyeket a lignit komplex hasznosításáért tesznek. Felhívta a figyelmet ennek az ásványi anyagnak energetikai, mezőgazda- sági célú, valamint a lakosság szénellátásában való fel- használására. Rajki Sándorné, a Gagarin Hőerőmű párt- bizottságának titkára az erőmű VII. ötéves tervi rekonstrukciós programjáról szólt. Elmondta, hogy saját fővállalkozásban valósítják meg a 9—9,5 milliárdos programot, amelyben a felgyülemlett műszaki tapasztalatokat igyekeznek hasznosítani. Ezzel összefüggésben beszélt a háttéripari gondokról. amelyek, ha nem kerülnek megoldásra, nehezíthetik az említett program megvalósítását. Kifejtette azokat az intézkedéseket, amelyeket a munkaidőalap jobb kihasználásáért tettek és tesznek a jövőben is. Dr. Domán László, az Egri. Dohánygyár igazgatója azt méltatta, hogy a múlt év tavaszán megalakult a vállalati tanács, amelynek tagjait szakmailag, politikailag továbbképzik. Kiemelte, hogy ez az új irányítási forma a vállalati önállóság egy újabb fokát jelenti. Frecska Sándor, a Nagyrédei Szőlőskert Termelőszövetkezet elnöke a 2900 heKtá^on gazdálkodó nagyüzem mindennapjairól beszélt. Elmondta, hogy fő célkitűzésük az adottságaiknak megfelelő termelési szerkezet kialakítása volt, amely az úgynevezett több lábon állást valósítja meg. Hangsúlyozta, hogy 1985-ben főleg a szőlőt sújtotta a kedvezőtlen időjárás, amely jelentős kieséseket okozott. Ezek pótlására szigorú intézkedéseket hoztak erre az évre az élőmunka hatékonyságának fokozásával. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szövetkezet a jövőben is aktívan részt vállal az exportfeladatokból. Nagy János, a Gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat pártbizottságának titkára arról beszélt, hogy a következő évekre is dinamikus termelésfejlesztést irányoztak elő. Közreműködnek a Minisztertanács által meghirdetett elektronikai program megvalósításában. Dr. Horváth Lajos, az apci Qualität Könnyűfémöntöde igazgatója azt emelte ki, hogy a közgazdasági szabályozórendszer legyen biztonságos, és jobban segítse a vállalatokat a kiegyensúlyozottabb tervezőmunkában. Demeter Pál, a Csepel Autó Egri Gyárának igazgatója azt méltatta, hogy gazdasági kibontakozásunk alapvető érdeke, a nemzeti jövedelem növelése. Ez pedig csak a vállalat szorgalmas, értéktermelő munkája nyomán valósulhat meg. Váradi János, az Eger— Mátravidéki Borgazdasági Kombinát műszaki igazgatója a másfél évvel ezelőtt megkapott önálló külkereskedelmi jog előnyeiről beszélt. Felhívta a figyelmet a márka- és eredetvédelem fontosságára, a nemzetközi piaci munkában. Molnár Gábor, a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója felvázolta azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a fejlesztés érdekében tettek. Így a termelőszövetkezetekkel összefogva közös erővel szarvasmarha-vágóvonalat létesítettek, és májusban adják át rendeltetésének az ezertonnás hűtőházat is. Dr. Puskás Sándor, a Magyar Nemzeti Bank Heves Megyei Igazgatóságának igazgatója az 1979 óta folytatott, egyensúlyra törekvő gazdaságpolitika eredményeiről beszélt. Utalt a fejlesztési források szűkösségére, és az érdekeltségi viszonyok hosszabb távú javítására tett javaslatot. Lázár György válaszában köszönetét mondott a találkozásért. Hangsúlyozta, hogy népünk, az ország, az MSZMP XIII. kongresszusa határozatainak megvalósításáért dolgozik. Az embereket, a társadalmat, a növekvő demokratikus légkör szellemében az eredmények mellett foglalkoztatják gondjaink, ez természetes dolog. Kiemelte, hogy hazánkban ma alkotó gondolkodás politikai egység van. A szocialista országok, élükön a Szovjetunió kezdeményezésére valamelyest javult a nemzetközi helyzet. A békekezdeményezések elismerést arattak az egész világon és ezek megfelelnek nemzeti érdekeinknek is. Kiemelte, hogy a nemzetközi gazdaságban viszont az elmúlt időszakban nem történtek látványos változások. Belső gazdálkodásunkról szólva elmondta. hogy a párt XIII. kongresszusa által meghatározott társadalmi-gazdasági dinamizálódási program megvalósítása nélkülözhetetlen. Ebben pedig az egyetlen járható út a hatékonyság növelése, a termelési szerkezet gyorsabb ütemű átalakítása, az export foKozása. Ennek érdekéber. a belső erőket kelt mielőbb mozgásba hoznunk Ahol lehet gyorsítjuk a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztését 1986-ban az eddigieknél nagyobb teljesítményekre lesz szükség az iparban, a mezőgazdaságban, az élet minden területén ahhoz, hogy a tervben megfogalmazott célkitűzéseket sikerrel megvalósíthassuk. — Társadalmunk képes arra — hangoztatta, —, hogy mihamarabb mozgásba hozzuk azokat az erőket, amelyek a jobb munkához vezetnek. A kormány érdemben foglalkozik ezekkel a kérdésekkel és várhatóan bizonyos rásegítő intézkedéseket hoz a kibontakozás érdekében. A köz- gazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztése hosz- szabb folyamat. Az a célunk, hogy a népgazdasági és a vállalati érdekeket viszonylagos egyensúlyba hozzuk. Az eszmecsere Barta Alajos zárszavával ért véget. Köszönetét mondott Lázár Györgynek Egerben tett látogatásáért. A vállalati vezetőket pedig arra kérte, hogy az esztendő további részében tegyenek meg mindent azért, hogy Heves megye vállalatai, üzemei még jobban hozzájáruljanak a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. Lázár György és kísérete az esti órákban utazott vissza Budapestre. Tudósítás: Kaposi Levente Mentusz Károly Fotó: Kőhidi Imre Derűs sztorik a város történetéből A látogatás záróakkordjaként a megye gazdasági egységeinek vezetőit tájékoztatta Lázár György országunk mai helyzetéről, a legsürgősebb tennivalókról
