Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-25 / 71. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 71. szám ARA: 1986. március 25., kedd 1,80 FORINT Előrelátás Ügy tűnik, megyeszerte gond, hogy az alaposan megnyúlt tél miatt mező- gazdasági nagyüzemeink­ben késik a fejtrágyázás, de ugyanakkor erős késés­ben vannak a vetési mun­kálatok is. Hatvan térségé­ben, közelebbről a Lenin termelőszövetkezetben pél­dául, a nitrogéntápot a föl­dekre juttatták ugyan a növényvédő szolgálat re­pülőgépei, de a tavaszi ár­pa, a borsó vetése csúszó­félben van, illetve egyelő­re hozzá sem foghattak, hiszen a nehéz gépek pil­lanat alatt megsüllyednek az átázott talajon. Pedig ez a késedelem komoly követ­kezményekkel járhat. Mást ne mondjunk: a tenyész- idő befolyásolhatatlansága miatt, egymásra érnek a legkülönbözőbb növényi kultúrák. Igaz, nemrég már kezd­tünk bizakodni, s velünk együtt bizakodtak a nö­vénytermesztés felelős szakemberei, hiszen Heves legkülönbözőbb tájain szé­pen tűnőben volt a földe- 1cet borító hótakaró, s mind többször kiütötte a felhők közül a fejét a nap is! Az utóbbi egy-két na­pon lehullott, nagy meny- nyiségű csapadék, a hó és eső azonban , szertefosz- latta a reményeket. Ilyen­formán megint csak a tü­relem, a várakozás lépett előtérbe a hatékony munka helyett. Azaz, hogy: ahol min­dent alaposan megfontol­nak, végiggondolnak, ott megváltozik és megválto­zott a cél, a tennivalók tartalma ... ! Mire cél­zunk? Mit tanácsolunk? Talán túl sokat is okos­kodva? Az ember legfőbb táma­sza, segítője a gép, amely­nek a hatékonyság^ úgy fokozható, amilyen állapot­ban van, amennyit törőd­nek vele. Gazdaságainkban tehát ott tudják hasznosí­tani még a kényszerűen kieső időt, a talajművelés terén mutatkozó lemaradást is, ahol most a géppark mind tökéletesebb helyre- állításán, feljavításán fára­doznak. Továbbá: amerre, amelyik gazdaságban már pillanatra kész a tovább­lépés terve, elgondolása. Itt kifejezetten arra uta­lunk, hogy a teljesen üzem­képes állapotba hozott ma­sinák mellett kidolgozzák az emberi erő maximális igénybevételének a módiát és rendjét. Vagyis — mi­ként mondani szokták — repülőrajtra kész a kiszol­gálószemélyzet, s áthatja az a tudat, hogy a természet­tel dacolva kell majd egy­két napon belül munkába állnia. Tehát jönnek a nyújtott műszakok, jönnek az átdolgozott hétvégék vagy, ahol kellő erő áll rendelkezésre, két műszak­ban folyhat a megkövetelt, az idő által diktált nehéz munka. Nem tudják ezt a szö­vetkezetek, állami gazda­ságok földjein annyi ideje dolgozó emberek? Bizony­nyal igen. Most, egy ismét felbukkanó akadálynál mégis úgy éreztük: érde­mes e gondolatot fölemle­getni, az előrelátásra cé­lozni. Moldvay Győző Hazánkba érkezik az olasz külügyminiszter Guilio Andreotti, az Olasz Köztársaság külügyminisztere Várkonyi Péter küiflgyminlsz. tér meghívására március 25-én, kedden hivatalos látogatásra hazánkba érkezik. Dusán Cskrebics Magyarországra látogat Katona Imrének, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa titkárának meghívására Du­sán Cskrebics, a Szerb Szocialista Köztársaság Elnökségének elnöke március 25-én hiva­talos, baráti látogatásra Magyarországra érkezik. PEDAGÓGIAI NAP MEGYÉNKBEN Oktatásunk folyamatos fejlesztése Megyénkben hétfőn pedagógiai napot rendezett a Megyei Tanács Pedagógiai In­tézete. Az oktatók, nevelők számára kü­lönböző helyszíneken szerveztek összejö­veteleket, amelyeken módszertani kérdé­seket vitattak meg, neves szakemberek­től hallhattak új eredményekről, eljárá­sokról. A sok előadás közül kiemelést ér­demel például Szokolay Sándor Kossuth, díjas zeneszerzőé, aki a gyöngyösi zene­iskolában beszélt a huszadik század ma. gyár zenéjéről, vagy Pócs Ilona, a Gor­kij nyelviskola főigazgatójának tájékozta­tója, aki az egri Gárdonyi gimnázium­ban találkozott az érdeklődőkkel. Ezen­kívül még számtalan hasznos továbbkép­zést rendeztek. A legnagyobb érdeklődés dr. Gazsó Ferenc művelődési miniszter- helyettes szereplését előzte meg, aki az egri Megyei Művelődési Központban tar­tott előadást oktatáspolitikánk időszerű kérdéseiről. Dr. Gazsó Ferenc miniszterhelyettes Egerben Gazsó Ferencet, a Kiss Lajos nevét viselő úttörőcsapat tagjai fogadták a 12. Számú Általános Iskolában A megjelenteket Lövei Gyula, a megyei tanács mű­velődési osztályának veze­tője köszöntötte, külön üd­vözölte Kiss Sándort, az MSZMP Heves Megyei Bi­zottságának titkárát és Ma- róti Sándort, a megyei ta­nács általános elnökhelyet­tesét. Ezután következett a miniszterhelyettes, aki első­sorban az 1986. szeptember 1-i hatállyal életbe lépő ok­tatási törvény jelentőségé­ről szólt. Mint kiemelte, a magyar oktatás történetében mérföldkő ez, mivel jogilag átfogja a terület egészét. Je­lenti az irányítás megújítá­sát is, egy távlati fejlődés számára kíván utat nyitni. Lényege a folyamatos fej­lesztés elve, a mainál in­tenzívebb, jobb munkát tűz ki célul. Eddig mintegy 800 érvényes jogszabály rögzí­tette a jogokat és kötelezett­ségeket, ezentúl az áttekint­hetetlen szabályozás egysze­rűsödik. Szakmai körökben a leg­nagyobb vitát a feltétel- rendszer okozza. Országosan nem könnyű a helyzet, kü­lönösen az alapképzést nyúj­tó általános iskolák terén szükséges előrelépés. Jelen­leg egyharmaduk még nem teszi alkalmassá a diákjait a viszonylag alacsony kö­zépiskolai mérce teljesítésé­re sem. Természetesen mér­legelni kell a demográfiai hullám alakulását: az el­múlt években már az is je­lentős teljesítmény volt, hogy számottevően nem rom­lottak a körülmények. Akad­nak azonban területek, me­gyék, ahol krónikus a zsú­foltság, a pedagógushiány, nehezek a munkafeltételek. Ügy is fogalmazhatnánk, hogy halmozott hátrányok alakulnak ki. Számot kell vetni a reali­tásokkal, csak ott érdemes belevágni az újításokba, kí­sérletekbe, ahol erre lehe­tőség nyílik. Természetesen a kulturális kormányzat fel­figyelt a gondokra, így a pályaelhagyás méreteire is, s különböző módokon — la­káshoz jutás segítése, anya­gi juttatások növelése — igyekszik változtatni a sok­szor áldatlan állapotokon. El kívánják érni, hogy 1990- től meg lehessen tiltani, hogy képesítés nélküliek ta­nítsanak. A középfokon nagy meg­próbáltatások elé néznek a szakemberek, mivel nem épül annyi tanterem, ameny­nyi szükséges volna a de­mográfiai hullám tetőzése­kor. Átmeneti megoldásokat szükséges alkalmazni, de mindenképpen el kell ke­rülni itt is, hogy a kated­rára megfelelő végzettség nélküliek kerüljenek. Ezután Gazsó Ferenc ar­ról szólt, hogy az oktatási törvény szerves fejlődést irányoz elő, szabályozott ön­állóságot kívqn kialakítani. A tantervek és tankönyvek adottak, de a helyi sajátos­ságnak megfelelő módon lehet alkalmazni azokat. Nincs sablon, a szakképzett pedagógus autonóm joga a módszer kiválasztása. Az intézmény saját maga dönt minden lényeges pedagógiai kérdésben, s a működési rendet is maga szabja meg. Kulcsszerepe lesz az igaz­gatónak, a szakmai mun­kaközösségnek, s a szakta­nácsadássá átalakuló szak­felügyeletnek is. A lényeg az, hogy hatékony legyen az oktatás-nevelés, magát az eredményt kell mérlegre tenni. A szakmai kérdések­ben nem lehet hatósági irá­nyítás, viszont hatékonyan elemezni kell a teljesítményt. Meg kell teremteni a szemléleti egységet, tudni kell merre haladunk, mire törekszünk. A délutáni órákban dr. Gazsó Ferenc ellátogatott az Egri 12. Számú Általános Iskolába, ahol dr. Göcző Gé- záné, a városi tanács műve­lődési osztályának vezetője és Kiss Sándorné iskolaigaz­gató fogadta. Tájékoztatást hallgatott meg a város és ezen belül az intézmény munkájáról, megtekintette az épületet. Ezt követően látogatást tett a Megyei Ta­nács Pedagógiai Intézetében, ahol dr. Horváth Tamás igazgató mutatta be a nem­rég alakult szakmai mű­helyt. Gábor László Az iskola életéről Kiss Sándorné igazgatónő, az egri általá­nos iskolák helyzetéről pedig dr. Göcző Gézáné, a városi tanács osztályvezetője tájékoztatta a vendégeket (Fotó: Kőhidi Imre) Megkezdődött a X VII.' kongresszusa A prágai művelődési pa­lotában tegnap délelőtt megkezdődött Csehszlová­kia Kommunista Pártja XVII. kongresszusa. A ta­nácskozáson a párt 1 675 000 tagjának és tagjelöltjének képviseletében 1545 küldött vesz részt. A CSKP kongresszusán 108 országból 127 kommu­nista és munkáspárt, haladó baloldali mozgalom és nem­zeti felszabadítási szervezet delegációja van jelen. A Magyar Szocialista Munkás­párt küldöttségét Németh Károly főtitkárhelyettes ve­zeti, a szovjet küldöttség élén Mihail Szolomencev, az SZKP KB Politikai Bi­zottságának tagja, a KB pártellenőrzési bizottságá­nak elnöke áll. Pontosan 10 órakor foglal­ta el helyét az elnökségben Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, valamint a Köz­ponti Bizottság elnökségé­nek és titkárságának tagjai. A csehszlovák nemzeti himnusz elhangzása után Gustáv Husák nyitotta meg a CSKP legfelsőbb fórumá­nak tanácskozását. A délelőtti ülésen Vasil Bilak, a CSKP KB Elnök­ségének tagja, a KB titká­ra elnökölt. A küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét. Ez a következő: 1. a CSKP Központi Bizottságának po­litikai beszámolója; 2. Je­lentés a Központi Ellenőrző és Revíziós Bizottság tevé­kenységéről; 3. Jelentés a Csehszlovák Szocialista Köz­társaság gazdasági, és tár­sadalmi fejlődésének fő irá­nyairól az 1986 —90-es évek­re és a 2000-ig terjedő idő­szakra; 4. A kongresszusi dokumentumok vitája és el­fogadása; 5. A CSKP Köz­ponti Bizottsága, valamint a Központi Ellenőrző és Re­víziós Bizottság megválasz­tása. A kongresszus megválasz­totta a tanácskozás elnöksé­gét, a szerkesztőbizottságot, a jelölőbizottságot és a man­dátumvizsgáló bizottságot. A küldöttek egyhangúlag el­fogadták a tanácskozás ügy­rendjét. Ezután Gustáv Hu­sák, a CSKP KB főtitkára lépett a szónoki emelvény­re és előterjesztette a Köz­ponti Bizottság politikai be­számolóját. (Folytatás a 2. oldalon) Elhunyt Rácz Pál Mély fájdalommal tudat, juk, hogy Rácz Pál elvtárs, az MSZMP Központi Bi­zottságának volt tagja, a Magyar Népköztársaság New York-i állandó ENSZ. képviseletének vezetője hosszan tartó betegség utón elhunyt. Rácz Pál elvtárs temetése 1986. március 28-án, pénte­ken 13.00 órakor lesz a Me­ző Imre úti temető munkás- mozgalmi panteonjában. Elhunyt elvtársunk bará­tai, harcostársai, volt mun­katársai 12.30 órakor róhat, ják le kegyeletüket a Mező Imre úti temető fedett dísz­ravatalozójában. AZ MSZMP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA A kereskedelem kínálata húsvét előtt Szaporodnak a polcokon a piros, sárga, kék, zöld cso­kitojások, s az ilíatszerbol- tökban is egyre bővül a köl­niválasztók. Közeledik a húsvét. Milyen ellátás vár­ható az ünnepek alatt? — erre a kérdésre kerestük a választ. — Huszonöt, erre az al­kalomra készült csokoládé­fajtából válogathatnak a vá­sárlók megyénk boltjaiban — tájékoztatott Oláh Zol­tán, a Heves Megyei Élel­miszer Kiskereskedelmi Vál­lalat áruforgalmi osztály­vezető-helyettese. — Ezek­nek majdnem a felét a ha­gyományos tojások adják, amelyek között tej-, fondán- és nugátfélével is találkoz­hatunk. A figurális édes­ségek közül legkeresettebbek a kövérkés, szalagos, nagy fülű, úgynevezett „babanyu- lak”, de a csirke- és bárány­formájú csemegék sem ma­radnak sokáig érintetlenül a boltokban. A táblás csokoládék mi­nőségileg nem különböznek az egyébként megszokottak­tól, mindössze díszítésük tükrözi az ünnepi hangula­tot. — Sokan drágállják a „húsvéti nyuszikat” ... — Túl nagy különbség nincs a mindennapi és az idényjellegű cikkek árai kö­zött, mindössze az, hogy ez utóbbiak csomagolása ké­zi munkát igényel, ezért jobban meg kell fizetni. — S mivel öntözhetik a lányokat, asszonyokat a fiúk, férfiak? — ezt Balogh Ist- vánnétól, a Széchenyi utcai Kleopátra illatszerbolt veze­tőhelyettesétől tudtuk meg. — Bőséges a kínálatunk mind a kicsinyek, mind pe­dig a nagyobbak számára. Levendula, kéknárcisz, szé­na, citromos, édeskés és gyöngyvirág illatú kölniket árusítunk, ezek egy részét aerosolos, spray-s, nagyobb hányadát pedig csavaros üvegecskéfcben. Újdonság a gyerékek számára gyártott katicabogár, télapó, kutya, hóember és bohóc alakú lo- csolkodófiola. Árban is széles skálán mozognak a készítmények: a legolcsóbb 16,20, a legdrá­gább francia parfömök pe­dig 5—600 forintba kerül­nek. No, persze nemcsak köl­niből, csokinyusziból áll a húsvét, ezért Oláh Zoltán­tól affelől is tudakolóztunk, hogyan elégítik ki az ünne­pi igényeket kenyérből, tej­ből és húsfélékből. — Megyénkben — és ezt most lekopogom — mind ez ideig egyszer sem volt nagy gond a kenyérellátással. Március vége előtt most is összeülünk, és ellenőrizzük az üzletek megrendeléseit. Ha kell, felül is bíráljuk ezeket, általában úgy, hogy a kért mennyiséget bővít­jük. Tartalékokkal is ren­delkezünk, Egerben és Gyön­gyösön 20—20 mázsa, Hat­vanban pedig 10 mázsa ke­nyér „áll készenlétben”. — Tejből nem kell fölös szállítmányokat halmoznunk, mivel ebből a termékből ru­galmasan tudjuk követni az áruházak szükségleteit, s akár az utolsó pillanatban is útnak indíthatunk külde­ményeket. — Egyébként az ünnepek előtt, március 28-án reggel 7 órától este 7-ig, 29-én pe­dig reggel 7-től délután 1 óráig ügyeletet tartunk Gyöngyösön, vállalatunk központjában, valamint Egerben, a Gólya utcai ki- rendeltségünkön. Egy-két al­kalmazottunk gépkocsival még e két napon a megyén belül bárhová el tudja jut­tatni az utánipótlást. — A húsfélékkel egy ki­csit több problémánk van. Ilyen időtájt elég sokan főz­nek kocsonyát, ám a bele­való füstölt körömből és csü­lökből a Heves Megyei Hús­ipari Vállalat nem tud any- nyit kínálni, mint ameny- nyit a vásárlók venni sze­retnének. Jobb a helyzet a sonkával, ebből 162 mázsát, füstölt vágott combból 118 mázsát, tarjából pedig 51 mázsát küldenek a különfé­le boltokba. Tőkehúsból a húsvét hetén 585 mázsát ér­tékesítünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom