Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-19 / 66. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. március 19., szerda S. A KÜLDÖTTGYŰLÉSEKRŐL JELENTJÜK KÖZLEKEDÉSRE NEVELÉS A GYÖNGYÖSI XI-ES ÓVODÁBAN Önbírálat felsőfokon Rendkívüli vitára készte­tő volt Kovács Gábornak, a kiskörei nagyközségi KISZ- titkárnak a beszámolója az elmúlt időszakban végzet­tekről, amelyet szombaton ismertetett küldöttgyűlésü­kön. Mint bevezetőül hangsú­lyozta, elsősorban a hibákat s azok okait igyekezett fel­tárni, úgy vélve, hogy az igazi megújulást sokkal job­ban segíti a hiányosságok feltárása, mint a dicshim­nuszok zengése. Megállapí­totta, hogy nem lehet el­menni szó nélkül amellett a tény mellett, hogy néhány évvel ezelőtt még kétszáz fölött volt a KISZ-esek szá­ma, s most alig százan van­nak. t A miértre a válasz: nehe­zebbek a gazdasági körül­mények, növekszik az ér­dektelenség, kevés a vonzó program, rendezvény, nincs is olyan terem, ahol össze­jöhetnének a fiúk, lányok, s még egy fontos dolog, nincs mód a fiatalításra, lévén ke­vés munkaalkalom Kiskö­rén. Kovács Gábor kiemelte azt is, hogy sajnos még az úgy­nevezett „hétvégi ifjakat”, a kollégiumból rendszeresen hazalátogatókat sem sikerül megnyerni. Gond van egyéb­ként a szervezeti élet rend­szerességével is, s azzal, hogy az üzemi négyszögek­ben nem mindig tudják a meghívottak társaik érdeke­it ügyesen érvényesíteni. Az értékeléshez hozzászó­ló küldöttek egyöntetűen úgy vélték, hogy bár nehéz len­ne a felsorolt negatívumo­kat letagadni, azért nem annyira sötét a kiskörei kép. A mérleg másik serpenyő­jébe dobva az eredménye­ket, hamar kiderül, hogy ta­lán még az ellenkező oldal­ra is billen az érzékeny mű­szer nyelve... Miklovics Magdolna, a községi alapszervezet titká­ra azt állította, a pedagó­gus KISZ-esek példamutató­an dolgoztak, annak ellené­re, hogy az iskola nem csak napi nyolc órára veszi ide­jüket igénybe. Nyári táboro­zásokat szerveztek többek közt az úttörőknek, meg má­jus elsejei, gyermeknapi mű­sorokat, és segítenek ab­ban is, hogy a nyolcadiko­sok jól fölkészüljenek a KISZ-es életre.. . Molnár József, a Kun Bé­la alapszervezet tagja nem értett azzal egyet, hogy a le­maradókat nem nevezte meg a beszámoló. Náluk, a ter­melőszövetkezetben éppen- hogy fellendülőben van a 84-es mélypont után a moz­galom — érvelt. A helyzetet kellőképpen elemezték akkoriban, majd munkához láttak. Ma már nemcsak a taglétszámuk van növekedőben, de egyre több konkrét látszatja is van megerősödésüknek. Lukács Ákos (ugyanebből az alapszervből), aki nem­régiben részt vett egy or­szágos találkozón, szintén úgy vélte, a kiskörei KISZ- esek állják a próbát a más településeken lakókkal szem­ben is, a lendületüket a má­sokéval összehasonlítva, nincs ok az elkeseredésre. Járdán József, a nagyköz­ségi tanács elnöke biztatta a résztvevőket. Minden igye­kezetükkel azon vannak az illetékesek, hogy több mun­kalehetőséget biztosítsanak a letelepedni szándékozók­nak. Bizonyos, hogy ha ki­alakul az üdülőkörzet, szá­mos fiatal megtalálja majd itthon is a számítását, nem kell ingázni, elvándorolni. Szólt arról is, hogy már megkezdték egy nagyterem kialakítását, ahol lesz mód mozivetítésekre és táncos összejövetelekre is. Szász János, a nagyközsé­gi pártbizottság titkára pe­dig azt kérte, legyenek a KISZ-tagok partnerek ab­ban, hogy a lehetőségeket a jövőben jobban kihasznál­hassák. Ne csökkenjen az aktivitás, a politizálókedv, a közösségért önként végzett munka. Mint ígérte, az ed­digieknél is több figyelmet fognak fordítani arra, hogy kellőképpen segítsék a he­lyi ifjúságot gondjaik meg­oldásában. A kiskörei gyűlés a beszá­moló elfogadásával, majd a küldöttek megválasztásával zárult. Németi Zsuzsa HOVA MENJEK? Tinikasziné, blöff és diszkó Mit csináljak a hét vé­gén? Nem mindig könnyű a tizen- és huszonéveseknek erre válaszolni, hiszen egy idő után unalmassá válik a moziba járás, érdektelenné egy-egy szombati „buli”, s ráadásul sokszor még a cél­talan lődörgés sem esik jól. Némi változatosságot ta­lán nyújtanak az Egri Ifjú­sági Ház állandó pénteki és szombati programjai. Ide lá­togattunk el a hét utolsó ta­nítási napján délután 4 óra­kor, amikor a Tinikaszinó nyitotta meg kapuit, szeren­csekereket, kártyajátékokat, rulettet, számítógépeket, cso­csót, valamint a blöff és lóugrás elnevezésű próbaté­teleket kínálva a szerencsés kezűeknek. Másnap délelőtt a kicsiké a porond, akik bábokat, maszkokat készítenek, majd ezek segítségével valamelyik ismert népmesét elevenítik fel dramatikus játszóházban. Ottjártunkkor a gyerekek éppen télűző és tavaszkö­szöntő versikéket, dalokat tanultak, színes krepp-pa­pírból vidám virágokat'vag­dostak, ősz szakállú télapó­kat, répaorrú hóembereket rajzoltak. A barkácsolás be­fejeztével aztán a paraván mögött életre keltették a bábukat, s harsányan üdvö­zölték a langyos, libegő ta­vaszt. Ugyancsak szombaton es­te 6 órától diszkó kezdődik. Érdekessége, hogy a tánc mellett videózhatnak, prog­ramozhatnak is a fiatalok. D. J. Munkába merülve Vajon melyikre tegyek? Pajtások írták: Február 15-én születésna­pi staféta keretében Heve­sen a Kprzeti- Általános Is­kola 4629. Számú Dobó Ka­tica Üttöröcsapata fogadta a a csepeli 3054. Számú Si­mon Bolivár, és a mezőkö­vesdi 3544. Számú Ságvári Endre Úttörőcsapat kis kül­döttségét. Csapatunk stafétafeladata volt, hogy névadónkról tab­lót készítsünk, s azt átadjuk a vendégeknek. A pajtások és nevelőik délelőtt érkez­tek, akiket az úttörőtanács fogadott. Kis pihenő után kedves vendégeink ismer­kedtek iskolánkkal, a heve­si kisdobosokkal, úttörőkkel. Délután került sor az „Ének­lő csoportok’’ bemutatójára. A műsorban a mezőkövesdi lányok népdalcsokrának és egy csepeli kisdobos zongo­rajátékának is tapsolhatott hálás közönségünk. Az ered­ményhirdetést, majd a va­csorát követően előkerültek a pingpongütök, sakk, tévé­foci és egyéb társasjátékok. Este így búcsúztunk új ba­rátainktól: „Viszontlátásra a következő helyszínen. Mező­köveseden!” Bonyár Judit, Hevesi Körzeti Általános Iskola tanulója Módszereiket videón is népszerűsítik (Tudósítónktól): A biztonságos közlekedés­re való nevelést elég ko­rán, már kisgyermek kor­ban el kell kezdeni. Nagy szerepe és felelőssége van ebben szülőknek, az óvodá­nak és az iskolának, a fel­nőttek személyes példamu­tatásának. Ebben a mun­kában megyénk gyermek- intézményei közül szép eredményeket ért el a Gyöngyösi Xl-es Számú Óvoda. Az 1984/85-ös tan­évben megnyerték a Me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács „Óvodák a bizton­ságos közlekedésért” elne­vezésű pályázatát. — Országos feladat, egy­re komolyabban kell ven­nünk a biztonságos közle­kedésre nevelést — mond­ja Bácskai Györgyné veze­tő óvónő. — Éppen ezért nagyon fontos a 3—6 éves korú gyermekeknél az alap­fokú közlekedési ismeretek elsajátítása. Mint minden ilyen intézmény, az utóbbi időben kiemelten foglalko­zunk mi is ezzel a kérdés­sel. A nevelő-oktató mun­kában, játékban, szabadidős foglalkozásokon séták, meg­figyelések alkalmával tuda­tosítjuk a különböző ve­szélyhelyzeteket, főleg a gyalogos szabályokat. Min­den csoportvezető óvónőnk egyben közlekedési felelős is. Az ezzel kapcsolatos ön­képzés is nagyon fontos. Jó a kapcsolatunk a megyei és a városi közlekedésbiztonsá­gi tanáccsal és a rendőrség­gel is. Intézményünkben dol­gozik dr. Puskás Rezsőné, a városi közlekedési munka- bizottság vezetője, 'aki nagy szorgalommal végzi ezt a munkát. — A tanév során milyen konkrét feladatokat végez­nek? — Minden év szeptembe­rében korcsoportonként meg­rendezzük a gyerekeik köz­lekedési hetét. Október az idős embereken való segí­tés hónapja. A téma: ho­gyan kell rajtuk segíteni a közlekedésben. November­ben a „Látni és látszani" KBT-akcióhoz kapcsólód- nak a foglalkozások. Elbe­szélgetés, játék, vetítés for­májában. Decemberben a téli közlekedés veszélyeire összpontosítunk. Gyakorol­ják a gyerekek a zebrán való átkelést ködös időben és megfigyelik a rendőr- lámpa működését. Az év el­ső hónapjában a szülőknek előadásokat, bemutatókat szervezünk. Nagyon lénye­gesnek tartjuk az anyukák, apukák állandó tájékozta­tását, a „veszélytérkép” is­mertetését. Márciusban rendszeresen benevezünk a megyei KBT által kiírt köz­lekedési rajzversenybe. A nyári hónapokban, ponto­sabban tavasztól késő őszig az udvaron kialakított, a közlekedési rendőrség által felfestett mozgatható KRESZ-pályákon sajátítják el a gyerekek a biztonsá­gos és helyes közlekedés szabályait... — Nagyon sok szemlélte­tőeszközzel rendelkeznek... — Ezekre kell és érdemes áldozni! — hangsúlyozza. — Az elmúlt évben vettük meg a „Kreszjáték óvo­dások számára’’ című kész­letet, s ezenkívül intézmé­nyünknek megvan a „Köz­lekedés világa" elnevezésű képkártyás sorozat. Ezeket igazán jól lehet hasznosíta­ni. A csoportszobákban meg­található az óvoda közleke­dési mákettje, melyen játé­kos formában tehetnék szert gyerekeink közlekedési is­meretekre. El kell, hogy mondjam: sok szép játé­kunk van. Kolléganőim kü­lönböző mosóporos flako­nokból igazán ötletes, 9 gye­rekek által kedvelt jármű­veket, szemléltetőeszközö­ket is készítenek. Intézmé­nyünk KRESZ-felelőse, Ma­gyar Belőné, nagy szorga­lommal veszi ki a részét eb-. bői a munkából is. — Tudnak-e továbblépni, hiszen sok szép eredményt értek el .. . —• Szeretnénk előbbre lép­ni a gyerekek hallásfej fesz­ítésében, megtanítani őket a távolság és a sebesség becslésére. Ez azért fontos, mert elősegíti, a veszélyér­zet fejlődését — mondja Bácskai Györgyné. — Ter­mészetesen a nevelőmunká­ban, a szülők körében a nagyobb közlekedési propa­gandában is vannak felada­taink. Különböző kis „jár­művek”, rollerok, kát- és háromkerekű kerékpárok beszerzésével szeretnénk nö­velni intézményünk ellá­tottságát. Egyébként a foglalkozá­sok módszereit a Heves Me­gyei Közlekedésbiztonsági Tanács felkérése alapján vi­deomagnóra rögzítik, mind a három korcsoportban. Egy nemrég született döntés alapján megyénk több más óvodájában is készítenek felvételeket és oktatási cé­lokra használják. Korcsog Béla A vendégük volt: Péter bácsi „Ha az előadó nincs te­kintettel. a hallgatóság ér­deklődésére, az más aljas­ságra is képes” — ezzel a régi jelmondattal kezdte rendhagyó előadását Nemes Péter, a tv műsorigazgatója nemrégiben az Egri Hámán Kató Megyei Üttörőházban. Az úttörők jól tudják, hogy „Péter bácsi”, jó ideig me­gyei úttörővezetőként dol­gozott. Most az úttörőmoz­galom megalakulásának 40. évfordulója tiszteletére kö­tetlen beszélgetésre, emlé­kek felidézésére kérték. Gyermekkorának „leg”- jeit. szájtátva hallgatták a pajtások. Ma már hihetet­lennek tűnik, hogy az első mozgalmi funkciója, az őrs­vezetői tiszt mekkora meg­tiszteltetést jelentett, s az is, hogy a legszomorúbb él­ménye egy kirándulással kapcsolatos, amiről le kel­lett mondania pénz és éle­lem híján. Pajtásként — bármennyire szerette volna —, Csillebércre sem jutott el, csak évek múltán, mint középiskolás ifivezető. Kalandos fiatalságából jó néhány sztorit említ. A gye­rekeket az első pilanatban lebilincseli közvetlensége, humora. A nyolc osztályt édesapja munkaköre miatt hat helyen végezte. Utólag visszatekintve ez egy szem­pontból nagyon hasznos-volt. Az állandó alkalmazkodás megtanította arra, hogy a beilleszkedésnél az a legfon­tosabb, hogy minden egyes új közösségben valami hasz­nosat kell csinálni. A középiskolában ébredt rá, hogy a jó közösség alap­ja az összetartozás. Tartoz­ni valakihez — ez a gon­dolat akaratlanul is a moz­galom felé sodorja az em­bereket. Azonban a moz­galmi munka" is csak akkor lehet jó és vonzó, ha a ta­gok nem az üres időtöltés mi­att vannak együtt, hanem tenni akarnak. Ezt szemlé­letes példával támasztja alá. Egy Nógrád megyei kis faluban, ahol sok szülő val­lásos volt, csapatvezetőként alig-alig tudta népszerűsí­teni az úttörőzést a gyere­kek között.. Így aztán indi­áncsapatot szervezett. Kis idő után Robin Hood sza­badcsapataként ismerte a környék őket. összetartó közösség alakult így ki, a kitérvelt célokhoz ' azonban az úttörőmozgalom adha­tott volna igazi segítséget. Így történt, hogy harmad­jára is átszerveződtek, .ez­úttal igazán tartalmas út­törőcsapattá. Emlékezetes akciókat so­rol a hetvenes évek elejéről. Ha vitéz vagy, jer velem, Népek hazája, nagyvilág... Népszerű, nagyméretű meg­mozdulások Voltak ezek. S hogy mi a jó akciók tit­ka? A .tét, amely mindenki fantáziáját megmozgatja A közönség soraiban moz­golódás támad és néhány pillanat múlva özönlenek a kérdések: miért nem ma­radt a mozgalomban Péter bácsi? Tévésként hogy tart­ja a kapcsolatot a gyere­kekkel? A válasz mindenkit meg­nyugtat. Filmcímeket, mű­sorterveket említ, amelyek a gyerekeknek készülnek. Kiemeli az anyák napi mű­sort, amit már tavaly is a fiatalok javaslata alapján állítottak össze. Fordul a kocka, most Pé­ter bácsi kérdez. — Mondjatok kapásból egy jó úttörőeseményt. Csend. Majd néhány bá­tortalan megjegyzés: az út­törő-olimpia ... — Érdekes-e ez a talál­kozó Számotokra? — Igen — jön kórusban a válasz. Az utolsó kérdésnek le­hengerlő hatása van: — Ha ti szerkesztenélek a júliusi műsort, a labdarú­gó VB ideje, alatt, mit ten­nétek a második műsorba? A fiúk nem fogynak ki az ■ ötletből, komoly zenei műsort, meg kell ismételni a Wagnert. A lányok meg­semmisültem hallgatnak. A társalgás most már csak a tévéműsorok körül forog. Kipirult arcú gyere­kek vitáznak, érvelnek, ma­gyaráznak. Hálásak, amiért Péter bácsi eljött és odafi­gyelt ötleteikre. Jutalma, amiért időt sza­kított a délutáni vélemény- cserére két cuppanós puszi, s egy csokor virág. (— b. k. —)

Next

/
Oldalképek
Tartalom