Népújság, 1986. március (37. évfolyam, 51-75. szám)

1986-03-12 / 60. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. március 12., szerda ■ s Az iskola — görbe tükörben Diákkabaré-fesztivál a „Keriben” Nem csalódtak azok, akik március 6-án este össze­gyűltek a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakkö­zépiskola nagytermében, hogy megnézzék a három legjobb egri diákkabaré-cso- port műsorát: szórakoztató, helyenként sziporkázó hu­morú előadásokat nevethet­tek végig. A rövidebb-hosz - szabb jelenetekben teríték­re kerültek az iskola és a kollégium életének jellemző pillanatai, a házsártos és álmodozó tanárok, a han­gyaszorgalmú és lusta diá­kok csakúgy, mint az ottho­ni élet, a szülők „visszássá­gai”. A szoros versenyt végül a „kerisek” nyerték, a Gár­donyi Géza és a Dobó Ist­ván Gimnázium csapatai előtt — megérdemelten. Ok játszottak a leglelkesebben, és némelyik műsorszámuk felnőtteket megszégyenítő színvonalról és ötletgazdag­ságról árulkodott. A három diákszínpad társulatában négy egyéniséget is felfe­dezhettünk. A dobósok műsorát pél­dául egy tizenöt éves, aprócs­ka lány Kishonthy Edina találta ki és állította szín­padra. A szereplőket is ő toborozta társai közül, és a nálánál kétszerié nagyobb fiúkkal is meg tudta értet­ni magát. Ha a szükség úgy hozta: még a hangját is felemelte. Nehezítette még a dolgát, hogy ő is játszott a közönségdíjas darabban. A gárdonyisok között két fiú kapta a legnagyobb tapsot: Kovács Attila és Szabó Attila. Utóbbi a né­zők elismerése mellé a zsűri különdíját is átvehette. Mindketten hatásosan, át­éléssel, szinte már rutino­san játszottak, „el tudták adni” a produkciót. Ezek után már nem volt megle­petés, hogy mindketten azt nyilatkozták; a gimnáziu­mi évek elmúltával sem hagyják abba a játékot, szeretnének amatőrként to­vábbra is színpadra lépni. A saját szerepeiket ők ma­guk írták, és annak bizonyí­tására, hogy a komolyabb Jobbra a legjobb alakításért járó díj tulajdonosa, a gárdonyi« Szabó Attila Kollégiumba készül a fiú. Az utolsó jófajta zsíroskenyér indu­lás előtt Kishonthy Edina, a do­bosok „főnöke" nemcsak rendez, játszik is.. műfajokban is otthonosak, közös versösszeállítással indulnak a megyei diákna­pokon. A kereskedelmisek a ver­seny végén egy lányt dobál­tak nagy éljenzések köze­pette a magasba. Így nem volt nehéz kitalálni, hogy ő, Fekete Kinga a főleg kol­légistákból álló társulat mo­torja. Egy tanár szerepé­ben olyan alakítást nyúj­tott, hogy ugyancsak esély- lyel pályázott a különdíj­ra, ráadásul számtalan öt­lettel segítette a műsor ki­alakítását. A kétévente megrendezés­re kerülő diákkabaré-fesz­tivál az idén is sikeresnek és hasznosnak bizonyult. Lehetőséget nyújtott a szí­nészettel kacérkodóknak képességeik megméretteté­sére és véleményük sajátos formában történő kifejezésé­re is. Kár, hogy huszonnégy hónapot kell várni a folyta­tásra ... Hogy mik meg nem történnek óra előtt? (Fotó: Koncz János) A negyvenedik születésnap Számvetés szűkebb hazánk úttörőmozgalmáról A Magyar Üttörők Szövetsége 1946-ban — négy évtizede alakult meg. A csapatok­ban — mint alapvető szervezeti egységek­ben — folyó nevelőmunka célja az volt, s az ma is változatlanul, hogy — a KISZ elvi irányítása mellett a 6—14 éves gyere­kek önálló társadalmi szervezeteként az iskola nevelőpartnere legyen, s így járul­jon hozzá a szocialista szellemű közösségi neveléshez. Az itteni munka tartalmi, szervezeti, metodikai vonatkozásban a szo­cialista pedagógia koncepciójának megfe­lelően történik, összehangoltan az iskolai neveléssel. Sajátos annyiban, hogy egyes feladatok, módszerek hangsúlyosabbak. Az elsődleges és meghatározó közvetett nevelési módszerek más, az iskolaitól el­térő tevékenységi formákat, szerveződési lehetőségeket kínálnak. Az úttörőszövetség 40. szü­letésnapjára és az úttörő­vezetők IX. országos kon­ferenciájára készülődve me­gyénkben is vissza kell te­kintenünk arra, hogy az el­telt évek, évtizedek alatt végzett tevékenység meny­nyire szolgálta a gyer­meki személyiség kollektív társadalmi irányultságá­nak fejlesztését, vagyis az úttörőcsapatok a mindenna­pi életükkel mennyiben tel­jesítették társadalmi hiva­tásukat. Az úttörőcsapatokban a csapatvezetőségek nevelési feladataikat eredményesen látják el, a gyermekönkor­mányzati fórumokkal har­monikus kapcsolatban van­nak. Mind több helyütt is­merték fel az elmúlt esz­tendők során azt, hogy a csapatközösség fejlődése lehetővé teszi a gyermekön­kormányzati szervek hatás­körének lehetőségeinek bő­vítését. Keresték azokat a formákat, amelyek nagyobb teret adnak a közösségi élet kialakítására, a gyerekek beleszólására. Ezáltal mind jobban magukénak érzik a közösséget, s cselekszenek a célok érdekében. A túl­nyomórészt pedagógus-út- törővezetők mindig alapve­tő teendőjüknek tekintették a társadalmi, közéleti helytállásra nevelést, azt, hogy a fiatalokban kiala­kítsák a világban való el­igazodás képességét, s ez­által megfeleljenek a mind magasabb követelmények­nek. Ennek alapvető felté­tele, az úttörőcsapatok több szálú kötődése a társa­dalomhoz. Valamennyi úttö­rőcsapatnak van tartalmas társadalmi kapcsolata. Az üzemek, a vállalatok, a ter­melő- és fogyasztási szö­vetkezetek, az intézmények, a társadalmi és tömegszer­vezetek, a fegyveres erők és testületek kollektíváival kialakított együttműködés a csapatok életének szerves részévé vált. Mind jellem­zőbb a több évre szóló együttműködés, á közösen tervezett, szervezett és ér­tékelt tevékenység. , Ta­pasztalataink szerint visz- szaszorulóban vannak a csak anyagi támogatásra korláto­zódó egyezségek, amelyek tartalmi jegyeket nem vagy alig foglaltak magukba. Sok — de nem elég — szülő vált aktív úttörővezetővé, s vesz részt a csapat vagy annak kisebb egységei éle­tében. Emelkedett azoknak a családoknak a száma, akik fiaik-lányaik őrsét, raját fogadják egy-egy foglalko­zásra lakó- és víkendház- ban, hétvégi telken. Az utóbbi években több helyen nyugdíjasok is bekap­csolódtak a csapatok életé­nek mindennapjaiba, és még színesebbé teszik a di­ákprogramokat. A pajtások bekapcsolódá­sa a lakóhely közéletébe ma már sokkal többet jelent, mint meghívók széthordása vagy műsor biztosítása a település állami ünnepein. A tisztasági őrjáratok, a lakóhelyszépítési akciókban való részvétel, a hulladék- gyűjtés, az óvodások patro­né lása, egy-egy idős ember segítése a gyerekek tenni- akarását mutatják, és de­monstrálják azt, hogy tud­nak is tenni tágabb környe­zetükért, lakóhelyükért, az ott élőkért. S nemcsak az úttörőcsa­pat kért helyet magának — kisebb nagyobb helyi felada­tok vállalásával a lakóhely közéletében, de a lakóhely adta lehetőségek egy-egy kollektíva sajátos arculatát is meghatározzák. Az egyik­nél a népművészet valame­lyik ága, a másiknál a hon­ismereti búvárkodás, egye­bütt a zene, a tánc vagy a természet- és környezetvé­delmi munka, vagy épp a víz közelsége jelenti azt a sajátos profilt, mely meg­adja a karakterét a prog­ramnak. Vallom sok kollé­gámmal együtt, hogy az út­törőélet koronája a nyári táborozás. A jól előkészített, gyerekekkel közösen terve­zett, szervezett, átélt tábor­nak semmivel nem pótolható nevelőereje van, életre szóló élmények forrásává válik* Van néhány olyan úttörőcsa­pat, amely ezt a lehetősé­get könnyelműen elszalaszt­ja, de jelentősek az ered­ményeink is. 1985-ben 10 ezer gyerek jutott el tá­borba, s ez minden koráb­binál nagyobb szám. Igaz, hogy megyénkben négyszer ennyi kisdobos és úttörő él! A tanácsi szervek, sőt ma­guk az úttörőcsapatok is nagy erőfeszítéseket tettek az utóbbi években a tábo­rozás fejlesztése, feltételei­nek javítása érdekében. En­nek nyomán értük el, hogy minden közigazgatási egy­ségnek van saját tanácsi ke­zelésű tábora — Eger vá­rosban kettő is. Többen ren­delkeznek saját táborral, tá­borhellyel vagy teljes tá­bori sátorfelszereléssel. Említésre méltóak azok a kezdeményezések is, melyek nyomán iskolaépületekben alakítanak ki ilyeneket. Egyre népszerűbbek a ván­dortáborok, központi sátor­táborok. Nem ritka jelen­ség az sem, hogy egy úttö­rőcsapat több tábort szer­vez egy nyáron, szaktábori jelleggel. El kell azonban mondani, hogy a költségek emelke­dése mind nagyobb anyagi terhet ró a családra, ame­lyeket csak kis mértékben tudunk — központi és sa­ját pénzügyi forrásokból — csökkenteni. Az úttörőszövetség szüle­tésnapjára, az úttörővezetői konferenciára készülve szám. bavesszük nevelőmunkánk eredményeit — a hiányos­ságokat sem elhallgatva —;, s azokat a „társakat”, „szö­vetségeket”, akik velünk együtt tettek céljaink meg­valósítása érdekében. Ilyen partnereink már eddig is sokan voltak, s bízunk ben­ne, hogy a jövőben számuk csak növekszik. Legfőkép­pen azért, mert a felnövek­vő nemzedék nevelése az egész társadalom ügye, s felelőssége. Révészné Bőgős Zsuzsanna KISZ-küldöttértekezletről jelentjük Eredmények a Gagarinban Bizonyára sokáig emléke­zetes marad a visontai fiatalok körében a Gagarin Hőerőmű Vállalat KISZ- küldöttértekezlete. A ren­dezvény — melyen többek között Sós Tamás, a megyei KISZ-bizottság első titkára is részt vett — oldott lég­körét talán úgy lehet a leg­jobban jellemezni, hogy együtt volt az elkötelezett­ség, az őszinteség és a derű. Valamennyi résztvevő előzetesen kézhez kapta a KISZ-bizottság írásos be­számolóját az 1985-ös moz­galmi évben végzett mun­káról. Ehhez és a közelgő XI. KISZ-kongresszus vita­anyagához Tresó László, a KISZ-bizottság titkára fű­zött szóbeli kiegészítést. A KISZ KB Vörös Vándor­zászlajával kitüntetett if­júsági szervezet 1985-ben is eredményes és színvonalas mozgalmi munkát végzett. Területükön jól megvalósul­tak a KISZ X. kongresz- szusának határozatai. Önál­lóság, az új iránti fogé­konyság, jó gazdaságpolitikai munka jellemzi tevékeny­ségüket. Egyes területeken országosan is kiemelkedő eredményekkel rukkoltak ki. A XII. moszkvai VIT-re a legnagyobb összeget aján­lották fel hazánk ifjúsági szervezetei közül, amelyet társadalmi munkaakciók­kal teremtettek elő. Bene­vezve a „Verseny a millió­kért ...” akcióba ötszáz tonna vas- és papírhulladé­kot adtak át a MÉH-nek. Az Áfor fáradtolaj gyűjtési versenyén az országban az 5. helyet szerezték meg Űj színfoltot hozott mozgal­mi munkájukba az ifjúsági brigádok szervezése és azok eredményes tevékenysége. Védnökséget vállalt a KISZ- szervezet a GHV nagyre­konstrukciós programja fe­lett. Üj módszerek bevezeté­sével a politikai képzések színvonalában is javulást értek el. Igaz, ehhez a ked­vező tárgyi és technikai fel­tételek is hozzájárultak. Szervezeti életük erősödött. Fokozódott a hat alapszerve­zetet irányító KlSZ-bizott- ság számonkérő, ellenőrző munkája. Növelték a köve­telményeket az aktívákkal és a tagsággal szemben. Patro- nálási tevékenységük szé­les körű és aktív, összes­ségében tehát a Gagarin Hőerőmű kétszáz fős KISZ- tagsága eredményes munkát könyvelhet el. Tresó László kiegészíté­séből kirajzolódtak az idei feladatok is. A KISZ meg­újulási törekvéseinek a gyakorlatba való átültetését, a politikai jelleg erősítését, a munkafegyelem és az ideológiai nevelőmunka ja­vítását tűzték ki célul ma­guk elé. Konkrét terveik között szerepel az FMKT kialakítása, a KISZ-hez való kötődést elősegítő szimboli­kus rendszer (például for­maingek, egységes okleve­lek készíttetése .. .) fej­lesztése és a szakszervezeti ifjúsági tagozat segítése. A küldöttértekezleten a beszámolóhoz és a kong­resszusi vitaanyaghoz tí­zen mondták el a vélemé­nyüket. Hangsúlyozták: a KISZ politikai jellegének erősítését, az érzelmi kötő­dés és az egymással való törődés fontosságát, a formá­lis dolgok mellőzését, az „idősebb” KISZ-tagok er­kölcsi megbecsülését. Meg­fogalmazódott az „azt csi­náld, amihez kedved van” elv érvényesítése, az érdek- védelem, valamint a párt­tagajánló és -nevelőmunka fontossága. Szó volt a fe­gyelmezett, jó gazdasági munka szükségességéről is. .. A továbbiakban megvá­lasztották az ifjúkommuniS. ták a GHV KlSZ-bizottsá- gát és az április 12-én sor­ra kerülő Gyöngyös városi KISZ-küldöttértekezlet kül­dötteit. A KISZ-bizottság titkárának újra Tresó László kapott bizalmat. A KISZ Gyöngyös Városi Bi­zottságába. pedig Kristóf Il­dikót delegálták. Az ese­mény az aktívák jutalma­zásával ért véget. (korcsog) Popsarok Állócsillagok tündöklése Az év első hónapjai néhány régi ismerős új próbálko­zásával kezdődtek, s ezek az előadók ismét bebizonyítot­ták, nem véletlenül lettek a közönség kedvencei 15—20 évvel ezelőtt. Két éve az USA könnyű­zenei piaca leplezetlen jó­kedvvel szemlélte, ahogyan Barbra Srteisand első film­rendezői próbálkozása és az ezzel egyidőben megjelent rockalbum az „Emotion”, gombnyomásra eltűnt a sül­lyesztőben. örültek az újság­írók is, hiszen a sikertelen­ség is remek témát szolgál­tat a szenzációéhes tolifor­gatók számára. Most ismét nagyot fordult a világ. A nemrégiben elkészült új le­mez, a „Broaiway Album” viszont ismét siker, s Barb- rát az egekig magasztalják azok, akik két éve a pokol­ba kívánták. A téma a West Side Storyból ismerős, de az elektronikus hangeffektusok minden eddigitől furcsább, érdekesebb Streisand-hang- zást eredményeztek. Nem hiányzik a szenvedélyes, for­radalmi hangvétel sem, s a lemez mondanivalóját a leg­nagyobb sláger refrénje fe­jezi ki legjobban — „Egy­szer, valahol új életet talá­lunk”. Egy egészen más irányzat, s más fogyasztóréteg bálvá­nya, Frank Zappa. Mindig különc akart lenni — isme­rős a típus —, aki átható vizsgálat alá veszi a társa­dalmat, s közben egy alsó­nadrággal integet. Rövid nadrágjában, botrányos orr­lyukszőrzetével úgy néz ki. mint egy fejlődésében visz- szamaradt anarchista. Leg­újabb videójában szerepel varietérészlet, ismert sztárok imitációja, rengeteg beszéd és zaj. Az elmúlt hónapban meg­jelent Bob Dylan régóta várt lemezgyűjteménye. Az 53 szám, amelyek közül 18-at eddig még nem adtak ki, az 1961—81-es időszakot öleli fel. Sting, a Police vezéralak­ja új rekordot állított fel. A londoni Royal Albert Hall a legpatinásabb koncertter­mek egyike. Ebben az épü­letben még soha, senkinek sem sikerült egy hónapon belül hat koncertet adnia. Ez is fényes bizonyítéka a gi­táros-énekes népszerűségé­nek. Végül még egy hőskori sztárcsapatról szóló, rövid hír. A Rolling Stones együt­tes, mely az idén, eddigi munkásságáért Grammy-dí- jat kapott, áprilisra ígéri új nagylemezét. Gadanecz György

Next

/
Oldalképek
Tartalom