Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-12 / 36. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. február 12., szerda K? '• ÍS f. KONGRESSZUS ELŐTT Lépni vagy lépegetni••• A KISZ-szervezetein.k mindennapi tevékenységének egyre gyakoribbá váló kérdése, a termelési mozgalmaik megújítása. A fő kérdés az, hogy vajon mennyire vagyunk képesek a gazdaságban végbemenő változásokat a mozgalmi eszközeinkkel elősegíteni, illetve ennek folyamatát a kívánt irányba befolyásolni. Ifjúsági Szövetségünk eszközei — termelési mozgalmak, akciók, munkaformák — döntően a hatva- nas évek közepén alakultak hi, s az akkori követelményeknek jól megfeleltek. A felgyorsult változások azonban szükségessé teszik — mint az élet más területein is — áttekintésüket, az új helyzethez igazodó változtatásukat, illetve új formák megteremtését. Ezt az is indokolttá teszi, hogy a KlSZ-szervezeteink nagy részében alapkövetelmény- nyé vált a gazdasági munka színvonalas elvégzése. A társadalmi munkákon és kommunista műszakokon való részvételre a fiatalokat elsősorban a helyi szociális célok megvalósítására lehet legkönnyebben mozgósítani. Ezek népszerűsége azonban attól függ, hogyan sikerül tájékoztatni a fiatalokat a műszak céljáról, s milyen visszacsatolást kapnak a befolyt összeg felhasználásáról. Az újítómozgalom az Alkotó Ifjúság pályázat ma már általánosan elterjedt munkaformák, működésük azonban nem mentes a problémáktól. Javult ugyan az újítók anyagi megbecsülése, viszont továbbra sem egyszerűsödött az újítások elfogadtatásával és bevezetésével járó bürokratizmus. Az Alkotó Ifjúság pályázati rendszer kialakításával a KISZ egy új csatornát nyitott az ötletek, kezdeményezések felkarolására. Tapasztalataink szerint ezen ötletek hasznosítási aránya rendkívül eltérő, ritkán haladja meg a húsz százalékot. Ezt az űrt felismerve hozta létre a KISZ Központi Bizottsága és az Állami Fejlesztési Bank az Alkotó Ifjúság Egyesülést, melynek alapvető céljai közé tartoaik az innovációs folyamat meghatározott részeibe való bekapcsolódás, az újítások, találmányok, pályamunkák stb. ... menedzselése, az ötlettől a megvalósulásig terjedő folyamat gördülékenyebbé tétele. A megye KlSZ-szerveze- tei a helyi sajátosságoknak megfelelően igen széles mozgalmi palettáról választják ki azokat a munkaformákat, amelyekkel elősegíthetik a gazdaságpolitikai célkitűzések megvalósítását. Az eredményes választás olyan elemző munkát igényel szervezeteink részéről, amelynek színvonalas elvégzéséhez segítséget kaphatnak az irányító KlSZ-bizottsá. goktól s azok munkabizottságaitól a MTESZ tagegyesületeitől, az FMKT-któl, FAT-októl, illetve az irányító pártszervezetektől. A munkaformák megválasztása már döntő a későbbi eredmények elérésében. Csak olyan akcióhoz adhatja biztonsággal nevét egy. egy alapszervezet, amelyik megfelel sajátos követelményeinek. E munka kapcsán keressük azokat a megoldásokat, amelyekben a fiatalok megtalálják munkájuk valódi értelmét, ami után valóban szívesen fejtenek ki értékeket létrehozó tevékenységet. Készülve a KISZ XI. kongresszusára valameny- nyiünk közös feladata azt átgondolni, hogy a jelenleg működő termelési munkaformák mennyire felelnek meg a magasabb követelményeknek. Mi azokkal értünk egyet, akik azt vallják: az az ember, aki sohasem kísérli meg a „lehetetlent" az nehezen fogja elérni a lehetségest is. Szántósi Rafael KISZ MB pol. munkatársa Pajtások írják Az Egri 9-es Számú Általános Iskola 3. a osztályos tanulói részt vehettek a Hámán Kató Megyei Úttörőház Varázsóra című irodalmi játszóház két délutánján. Az egyiken papírbábukat készítettünk- Mindenféle állatokat. Ildi néni, aki megtanított erre, azt mondta, hogy a következő délutánra egy kiválasztott állatról játsszunk el egy mesét. Mi A három kismalacot adtuk elő. Ez olyan jól sikerült, hogy csokoládét is kaptunk, de a fő jutalom az volt, hogy az egész csoportot elvihette a napközis tanító nénink a múlt héten a Zenebohócok- jutalomjátékra. Pedig ide csak néhány kiváló úttörő jöhetett minden iskolából. Az úttörőházban a műsorban négy bohóc szerepelt. Pityiri, Zongori, Szigort és a főbohóc: Vigyori. Nagyon sokat nevettünk rajtuk. Gyerekeket is bevettek a játékukba. Volt ott lufifújó-, kólaivóverseny, tréfás fogadás, vers- és énekverseny. A legmulatságosabb a kukta-bukta játék volt. Két csoportban tíz-tíz pajtás állt a színpadra. Vigyori egy mesét mondott, és amikor elhangzott a kukta vagy bukta szó, le kellett guggolni a megfelelő nevű csoportnak. Persze sok hasonló szó is volt a mesében, amikor többen leguggoltak. Ezek kiestek. A győztesek, mint a többi játékban is csokit, rágót, cukorkát kaptak. Nagyon jól éreztük magunkat, csak az a kár, hogy hamar elszaladt az idő. Nagy Katalin az Egri 9-es Számú Általános Iskola 3. a osztályos tanulója POP-SAROK Olaszos lim beat-papák Az elmúlt év legjelentősebb, itthon lezajlott köny- nyűzenei rendezvénye kétségkívül a magyar Live Aid volt. Nagyszerű vállalkozás, az ötletért, s a lebonyolításért minden dicséretet megérdemelnek a szervezők. Emberségben tehát már „világszínvonalúak” vagyunk. Aki viszont ott volt a koncerteken vagy legalább a tévében látta a produkciót, megállapíthatta: sajnos a művészi színvonal nem volt méltó az eseményhez. Persze, ez nem egyedi jelenség. Az elmúlt években könnyűzenei értéket keresni botorság lett volna. Nálunk senki sem óhajt versenyre kelni a külföldi előadókkal, kényelmesebb megoldásként, marad a pénz utáni futás. Igaz, a szórakoztatóiparnak a közönséget kell kiszolgálnia, s a nagyérdemű nem is nagyon igényli a tartalmas zenét. Az utóbbi időben zenészeink megfeledkeztek másik jelentős tennivalójukról. Hol marad az ízlésalakító muzsika? Kivételek természetesen akadnak. Az egyetlen átütő sikert arató ilyen mű az István, a király. Ez a Szörényi—Bródy-alkotás sem elsősorban zeneileg emelkedett a többi fölé, s mellesleg anyagilag sem volt utolsó a szakmában. Néhány lemez, mely jóval több figyelmet érdemelt volna: a Fonográf — Jelenkor. Ugyan, kit érdekelt ez a lemez? Amikor mindenkit lefoglalt Szörényi Levente búcsúzása a koncertpódiumtól. Pedig zeneileg, szövegileg egyaránt remekmű. Az egykori lázadó zenének erősen politikus hangvételű korongja meglehetősen borús képet alkot mai világunkról, s erre már nem vevő az olaszos limonádékhoz, kifestett, csupagyö- nyör lányokhoz és „belőtt hajú” fiúkhoz szokott hallgatóság. A Hobo Blues Band Vadászat című lemeze szintén olyan, melyre érdemes lenne emlékezni esztendők múltán is, de még az együttes rajongói közül is többen értetlenkedve fogadták' ezt a próbálkozást. Az őszi nagy LGT-turnén sem az Ellenfél nélkül dalaira tombolt a közönség. A minap kezembe akadt egy régi újság. Nézzük, hogy 1972—73 fordulóján milyen lemezek készültek: Szörényi — Utazás, Koncz Zsuzsa — Jelbeszéd, Omega — V., Skorpió — Rohanás, GLT — Bumm. Ugye, még a fiatalabbak is ismerik ezeket a felvételeket. Vajon 10—15 év elteltével, hány ilyen albumot tudunk felsorolni a mai termésből? Csoda, ha néhány beat- papa, esetleg nagypapa is gitárt ragad újra? Az R—GO, a Hungária, a Dolly Roll és a Neoton vidámkodva próYoko Ono békekoncertet ad fővárosunkban március 14. én, a BNV A-pavilonjában. A programot, amelyen több magyar együttes, is fellép, a nemzetközi békeév és a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében rendezik. (Népújság-telefotó — KS) bál a tinik kegyeibe férkőzni. A rock új apostolai, akik előszeretettel hirdetik — csak a szívemet adom —, egyre gyakrabban revüsztá- rok másodállásban, lásd a tévé szilveszteri műsorát. Az újabb hullámot — HIT, Prognózis, GM—49 — felejtsük el! Talán csak a KFT az, amely a maga kategóriájában külföldi mércével mérve is, megállja a helyét. Ez a kétes értékű dicsőség viszont — úgy érzem — kevés vigasz egy ilyen zenei kultúrájú országnak, mint a miénk. Gadanecz György Bizonyára sokan felfigyeltek már arra az — ősz óta látható — plakátra, melyen egy óriási negyvenes szám békegalambot formáz, hátán kék és piros nyakkendős gyerekekkel, a kép nevezetes évfordulóra, a magyar úttörőmozgalom 40. születésnapjára hívja fel a figyelmet, mely az 1985 86-os úttörőév legkiemelkedőbb eseménye lesz június 2-án. Egyre több híradás jelenik meg erről a sajtóban. rádióban és televízióban. Javában tart az ünnepi készülődés az iskolák úttörő- csapataiban is. A négy évtizedet dokumentáló bőséges szakiroda- lom áttanulmányozása felnőttek: pedagógusok, mozgalmi szakemberek feladata. A mai diákokat is érdekli viszont a múlt, a hőskor. Rájuk gondolt a Magyar Ú ttörők Szövetsége, amikor egy — az ünnepi készülődést segítő — könyvet jelentetett meg Képes úttörőmozgalom- történet címmel. írta Ancsin Pálné és dr. Tóth József, illusztrálta Varga Judit. A szerzők ily szavakkal biztatják az előszóban ifjú olvasóikat: „Tekintélyes szellemi kincset ígér ez a munka. A legkisebbektől a leg- nagyobbakig találhatnak e sorokban hasznos olvasmányt, izgalmas feladatot, fontos adatokat”. A 72 oldalas könyv nem csupán küllemében színes, hiszen az ismeretek gyarapítását szolgáló tényszerű adatok mellett irodalmi szemelvények: versek, elbeszélések. regényrészietek teszik még tartalmasabbá. Móra Ferenc, Fehér Klára, Ágh István, Gyárfás Endre és még jó néhány ismert alkotónk neve fémjelzi a színvonalat. Megtudhatjuk, hogy a politikai gyermekszervezet mozgalmi életének kibontakozása már a Tanácsköztársaság idején megkezdődött. A világ első úttörőcsapata 1919-iben alakult meg hazánkban, s Marx Károly nevét viselte. Olvashatunk arról is, hogy 1957 óta használatos a „kisdobos" elnevezés, és arról is, hogy miikor és milyen körülmények között alakult meg például a csillebérci közpon. ti tábor. A tizenöt éve működő zánkaj úttörőváros bemutatása mellett érdekes tudósítást is találunk a könyvben a világ leghosszabb úttörővasútjáról, ami megint csak a magyar gyerekek büszkesége. Megemlékeznek a szerzők a Pajtás és Kisdobos újságok elődjéről, mely a Gyermekújság címet viselte, és 1946-ban jelent meg. Az érdekességek között, a Tu- dod-e címszó alatt sokféle információ található. Például az, amelyik egy nemzetközi gyermekszervezetről. a C1MEA budapesti megalakulásáról és tevékenységéről tájékoztat. A könyvaján, lások és a munkáltató feladatok mellett részletes magyarázatot is nyújt a jelképekről. Megemlíti azt is, hogy első úttörőindulónk (Ej, haj, száll az ének ...) zenéjét nem kisebb zeneszerző, mint Kodály Zoltán szerezte. És persze, olvasható még tudósítás táborokról. pró. bázásokról, úttörőtalálkozókról, szolidaritási akcióikról, valamint régi közösségi játékokról. Végül, de nem utolsósorban megemlékeznek a szerzők a szövetség egyik alapítójáról, Trencsényi-Wal- dapfei Imréről is, aki 1946- ban a megszülető politikai gyermekszervezetről a következőket mondta: „Az úttörőmozgalom célja: szabad hazában szabad embereket nevelni. A szabad ember tudja, mit várhat másoktól, mivel tartozik másoknak.” Június 2-ig, a hátralevő időben minden kisdobos és úttörő elolvashatja az itt bemutatott könyvet, amely hozzásegíti őket, hogy az ünneplés ne felszínes megmoz. dulás legyen. Ilo.wai Ferenc Angliából lőttem... Susanna Nemeth Manchester környékéről. Boltonból érkezett Heves megyébe 1983 szeptemberében. Azóta itt él. Nem ment vissza Angliába. — Meglep, hogy milyen jól beszélsz magyarul. Tanultad a nyelvet? — Igen, de nem vettem nyelvórákat. Szüleim harminc évvel ezelőtt mentek ki Angliába, ott ismerkedtek meg egymással. Mivel minden rokonunk itt él Budapesten és Mezőkövesden, így már végleges ide. költözésem előtt is gyakran töltöttem a szünidőt Magyarországon, s ezek a látogatások elég sok gyakorlási lehetőséget teremtettek számomra. — Mi késztetett arra, hogy véglegesen hazánkban telepedj le? — Anyu mindig azt szerette volna, hogy itt tanuljak, de én féltem, és nem mertem rászánni magam mindaddig, amíg meghívás nem jött a Magyarok Világ- szövetsége Lapjától. Ennek az volt a lényege, hogy egy évig Budapesten tanulhatok népi táncot a Vasas Ifjúsági Házban. Természetesen elfogadtam a meghívást. Egyébként több mint tizennégy éve népitáncolok, mivel anyámnak is ez volt a hobbija, az ő kérésére kezdtem el tizenkét éves koromban. Utána pedig egyszerűen megszerettem. Hogy is mondják ezt náLatok? Igen, igen, a rabja lettem. — A meghívás Budapestre szólt, közben letelt az egy év is. Onnan hogy kerültél Egerbe? — Mezőkövesdi rokonaimmal néztük meg egy párszor Egert. Nagyon megtetszett. Hangulatos. Budapestet túl zsúfoltnak találtam. Érdeklődtem, hogy van_e Egerben, vagy a környékén néptáncegyüttes. Volt. Ekkor határoztam úgy, hogy idejövök, és végleg Magyarországon maradok. — Hogyan éltetek kinn, mivel foglalkoztatok? — Anyu Magyarországon titkárnő volt. Angliában nerr. tudott hasonló munkakörben elhelyezkedni. Nehezítette a helyzetét az is, hogy annak idején egyálta(Fotó: Koncz János) ián nem beszélt angolul. Kezdetben egy cérnagyárban kapott állást, s mellette otthon varrogatott. Sokszor besegítettem neki. Miután befejeztem az iskolát, én is varrni tanultam. Ekkor tizenkilenc éves voltam. Később mindketten otthagytuk munkahelyünket, és afféle bedolgozói munkában műanyag táskákat készítettünk, otthon, szerényen éltünk, ugyanis apu több mint öt éve munkanélküli. Csak ideiglenesen kapott feladatot egy-két hétre, maximum egy hónapra. Jelenleg is segélyt kap, amely 30 font hetente. Minimális összeg. Fokozatosan lett ne_ hezehb a sorsunk, és igencsak meggondoltuk, hogy mit veszünk, mire költjük a pénzünket, pedig testvérem sincs. — Jártál már Angliában 1983 óta? — Ó hogyne, többször is. Minden nyáron találkoztam a szüleimmel. Tavaly például három alkalommal is hazalátogattam. Két éve nem töltöttük együtt a karácsonyt, most ez is összejött. — Leveleztek? — Nem, Anyu inkább telefonon hív fel, ha van valami probléma, vagy tudni szeretné, mi történik velem. Sok barátom van, főleg az együttes tagjai közül, de a városból is több embert ismerek. Szabad időmben sókat kötök, néha úszom és minden este tornászom egy keveset. Jaj, és szórakozom! Kedvelek mindenféle táncot. Az együttes tagjaival sűrűn járunk diszkóba. Az a jó, hogy itt ehhez sokkal kevesebb pénz kell. Boltonban egy-egy esti kiruccanás rr.inimium 15 fontba került. Ez azért elég sok. Egyébként varrónőiként helyezkedtem el, és terveim között szerepel, hogy ha lehetséges, nyitok egy maszek üzletet de ez a butik nem lenne hagyományos. — Tehát döntésed végleges: Magyarországon maradsz. — Jelenleg úgy érzem, hogy soha nem megyek visz- sza Angliába. Itt sokkal nyugodtabb vagyok és boldogabbnak érzem magam. Kelemen Erzsébet Jól képzett fiatal szerelő szakmunkásokat. valamint gépírni tudó középiskolai végzettségű adminisztrátort felveszünk. Jelentkezni lehet személyesen KÖZGÉP EGER V Lenin út 263. Az Egri Tűzoltóparancsnokság Eger, Vincellériskola u. 5. felvételt hirdet TITKÁRNŐI beosztás betöltésére. Feltétel: érettségi, gyors- és gépíró szak. iskola, 5 éves gyakorlat. Bérezés megegyezés szerint. Képes úttöiwozgalom-törtéHet
