Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-12 / 36. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 36. szám ARA: 1986. február 12., szerda 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KUN BÉLA SZÜLETÉSÉNEK 100. ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL Nemzetközi tudományos ülésszak Budapesten Kun Béla születésének 160. évfordulója alkalmából nemzet közi tudományos ülésszak kezdődött Budapesten. A képen: Óvári Miklós tartja előadását (MTI-fotó, Népújság-telefotó — KS) Téltábornok Egykoron ott voltam katona, ahol most dúl a tél. Azon a tájon ahol a süvítő szél kétméteres hóakadályokat épít, megnehezítve a dunántúli városok, falvak életét. Jól emlékszem, egy-egy ilyen kemény hócsatában azzal vigasztaltuk egymást a mínusz 24 fokos éjszakában, hogy énekeltünk: „Söprik az egerszegi utcát... !" Igaz, hiába hóekéztünk, lapátoltunk, sószórózturak — utca végére érve, indulhattunk is vissza az elejére. Egykori katonatársaimmal együtt tanúsíthatom., hogy embert és gépet próbáló idők voltaik azok, talán éppen olyan nehezek, mint a mostaniak. Hallgatom a rádiót, s azok helyébe képzelem magam, akiket a kellemesen meleg fürdőszoba helyett a hóeke, a mentőautó, a harckocsi volánjánál érik meg a reggelt. Ügy, hogy küszködnek a hideggel, a széllel, az ellenállhatatlanul szakadó hóval. S úgy, hogy másökra gondolnak: a vajúdó nőkre, a kisboltok előtt hiába toporgó emberekre, a messziről bejáró kisdiákokra, s az értük aggódó pedagógusokra. Mindazokra, akiket egy- egy településen elzárt a külvilágtól a Téltábornok. Az ország nyugati részén feladta a leckét az időjárás: négyszáz hómaró, tológép, különböző mentőjármű, s több mint ezer ember szállt szembe a hírhedt ., tábornokkal”. Hogy időiben kórházba kerüljön az, akinek az élete forog kockán, s eljusson mindenhová a szükséges élelem, ne legyen fennakadás a munkahelyeken. A „vo_ lánpörgetők” a hivatásos gépkocsivezetők a megmondhatói, mit jelent ez a szokatlan hókelepce az utakon, mikor a magasra hízott torlaszok közül már a hóekéknek is egymást kell menteniük. Mert — bár néha az ellenkezőjét szoktuk állítani — ott vannak a közút tisz- tántartói a legszorongatot- tabb helyeken, később mindenütt, ahová a pillanatnyi helyzet parancsolja őket. S amj az emberi összefogás szép példája: nemcsak Dunántúlról. hanem az onnan igazán távoleső Nyírségből, Szolnokból és számos más megyéből ' is. Mint ahogy ott voltak a bajban az ország minden részéből a nagy tiszai árvizeknél, a csengeti falu újjáépítésénél, a berhidai földrengésnél a hozzáértő szakemberek, valamint az önkéntes segédkezük, adományozók. Jó érzés tudni, hogy nemcsak az örömben, hanem a gondban is osztozik egymással ez a tízmilliónyinál alig több magyarság. Kinézve az ablakon, látom: sűrűn hulló hópelyheket kavargat a szél. Ügy tűnik, a téli hadsaíntér áthelyeződik a mi országrészünkre. De bármilyen is lesz a „tábornok” támadása, az élet nem állhat meg — közösen kezeskedünk érte... Szilvás István Kun Béla születésének 100. évfordulója alkalmából, nemzetközi tudományos ülésszak kezdődött kedden, a Kun Béla-emlékbizottság, a Magyar Tudományos Akadémia, az MSZMP KB Párttörténe- ti Intézete, az MSZP KB Politikai Főiskolája és az MTA Történettudományi Intézete rendezésében, az Akadémia székházában. A kétnapos konferenciát Huszár István, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének igazgatója nyitotta meg. Kun Béla, a cselekvő internacionalista és hazafiról Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára tartott bevezető előadást. Elöljáróban kiemelte: Kun Béla életútja tanulságos több nemzedék számára. Alig élt többet 50 évnél, mégis nagy ívű pályát járt be. Hatalmas erejű forradalmi megmozdulások, világháború, történelmi méretű átalakulások jellemzik a kort, amelyben élt és küzdött. Ez a kor az imperializmus kialakulásának és egyben a történelem első diadalmas szocialista forradalmának időszaka volt, Kun Béla pedig korának szülötte, aki nemcsak megértette a társadalmi folyamatok lényegét, hanem teljes erejével vállalta a küzdelmet is. Az előadás a továbbiakban emlékeztetett arra, hogy Kun Béla tudatos életének már a legelején elkötelezte magát a haladás ügye mellett. Tevékenységére felfigyelt az államhatalom is, és 21 éves korában, a szegedi Csillag börtönbe zárták. A harcot itt sem adta fel: május 1- én tüntetést szervezett a különböző nemzetiségű foglyok között. A magyar munkás- mozgalomhoz való korai csatlakozása és a soknemzetiségű erdélyi környezet kitűnő iskolának bizonyult Kun Béla számára. Mozgalmi tevékenységének felfelé ívelő szakaszában érte az első világháború kitörése. Osztozott népe sorsában. A kolozsvári 21-es gyalogezred katonájaként, az orosz frontra került, itt közvetlen közelről megismerte a háború borzalmait. Mikor 1916 nyarán hadifogságba esett, újabb lehetősége nyílt a cselekvésre. Már a hadifogoly- táborban megkezdte társai felkészítését a további harcokra. Behatóan tanulmányozta Lenin írásait, beszélt a háború kitörésének közvetett okairól, az imperializmus törekvéseiről, az eljövendő magyar forradalomról. Az októberi forradalom újabb mérföldkő volt Kun Béla életében — állapította meg az ülésszak szónoka. Pályájának egyik legfontosabb mozzanata volt találkozása Leninnel. Ettől a naptól kezdve Lenin személyes tanítványának és harcostársának tartotta magát. Hamarosan az oroszországi nemzetközi hadi- fogoly-mogalom elismert vezetőjének, sodró lendületű agitátornak tekintették Kun Bélát. Elnöke lett annak a szervezetnek, amelyet a bolsevik párt a külföldi munkások közötti forradalmi tevékenység szervezésére hozott létre. Az őszirózsás forradalom diadala lehetővé' tette a Szovjet-Oroszországban szervezkedő magyar kommunisták hazatérését. Kun Béla, hazatérte után, a rá jellemző dinamizmussal látott hozzá a Kommunisták Magyar- országi Pártjának megszervezéséhez. Történelmi érdeme, hogy felismerte az új típusú forradalmi munkáspárt megalakításának szükségességét. Meglátta, hogy az adott történelmi helyzetben nem a munkásmozgalom egységének mindenáron való fenntartása a legfontosabb, hanem a forradalmi cél érdekében vállani kell a szakítást is az opportunistákkal. Nagy érdemei vannak abban is, hogy az 1918. november 24-én megalakult párt nem szűk szekta lett, hanem igazi munkáspárt, amely tömöríteni tudta az öntudatos munkásokat, és nyitott volt a szegényparasztság és a haladó gondolkodású értelmiség előtt is. Óvári Miklós ezután arról szólt, hogy Kun Béla a magyarországi Tanácsköztársaság tényleges vezetőjeként, hallatlanul sok irányú tevékenységet fejtett ki. Legnagyobb aktivitást a Tanács- köztársaság külügyeinek irányításában tanúsított, hiszen Magyarország sorsát az első világháború utáni helyzetben elsősorban a nemzetközi erőviszonyok alakulása határozta meg. Mindent megtett azért, hogy kihasználja az imperialisták egymás közötti ellentéteit a Tanácsköztársaság javára. Sokat fáradozott a Szovjet- Oroszországgal való kapcsolatok kiépítésén. Űj politikai vonalát a békepolitika és a nemzetek önrendelke(Folytatás a 2. oldalon) \7 erős havazás és a nagy szél kialakította hófúvások miatt nehéz útviszonyok alakultak ki hazánk számos nyugati körzetében. A képen: hómaró dolgozik a 86-os főúton Jánossomorja térségében (MTI-fotó: Matusz Károly felvétele, Népújság-telefotó KS) Magyar—bolgár külügyminiszteri megbeszélések Petar Mladeno bolgár külügyminisztert (jobbról) a Feri. hegyi repülőtéren Várkonyl Péter külügyminiszter logadta (MTI-fotó: Manek Attila felvétele — Népújság-telefotó — KS) Várkonyi Péter külügyminiszter meghívására kedden hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett Petar Mladenov bolgár külügyminiszter. A bolgár diplomácia vezetőjét a Ferihegyi repülőtéren vendéglátója fogadta. Jelen volt Gyo- vai Gyula, hazánk szófiai, valamint Boncso Mitev, a Bolgár Népköztársaság budapesti nagykövete. Délután a Külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—bolgár külügyminiszteri tárgyalások. Várkonyi Péter és Petar Mladenov áttekintette a kétoldalú kapcsolatok alakulását és megvitatta a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Este a magyar külügyminiszter díszvacsorát adott: vendége tiszteletére, Javuló eredményeket várhatunk A külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatójo Mérlegkészítésnek is vehetjük Veres Péter külkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatóját, amelyet tegnap délelőtt tartott a Parlamentben. Elmondta, milyen eredményekkel zártuk az elmúlt évet és vázolta milyen terveket állítottunk össze 1986-ra a tárcához tartozó szervezetek működéséhez. Az adatokkal alátámasztott megállapítások többek között azt közölték, hogy tavaly a gépipari termékek exportjában sokat javultak az eredmények. A ruházat és az élelmiszerek vonatkozásában nem lehet egyértelmű választ adni, mert voltak területek, amelyeken pénzügyileg is sikereket értünk el és voltak olyanok is, ahol a számítások nem váltak be teljes mértékben. Jelentős mennyiségben nőtt a rubelelszámolású külkereskedelmi tevékenységünk. A dollárért történő értékesítésben a tőkés államok protekcionista gyakorlata továbbra is gondokat okozott. Nem javultak a piaci feltételek. Befolyásolta eredményeinket az a körülmény is, hogy a kohászati termékek és az élelmiszerek ára erőteljesen csökkent a tőkés országokban. Az sem szolgálta javunkat, hogy a behozatalunk a vártnál magasabbra szökött, különösen az energiahordozók importja növekedett meg. Ami biztató jelenség viszont, csökkent a cserearányok romlása, és várhatóan az idén ez az arány valamicskét javulni is fog a javunkra. Tudomásul kell vennünk, hogy a piacon nemcsak a kifogástalan minőségű árukkal lehet jó üzletet kötni, hanem főként az új, a technikailag fejlettebb és a „szellemesebb" megoldásokat tartalmazó termékek iránt van igazából kereslet. Ez intő jel nekünk is. A minisztérium lehetővé akarja tenni az idén, hogy a külkereskedelmi jogot minél több vállalat kapja meg, ha saját termékét ajánlja eladásra és kérésének realitásával a szakminisztérium is egyetért. Mit várhatunk 1986-ban? Az idén az exportra gyártó üzemek abba a szerencsés helyzetbe jutottak, hogy az elmúlt év végén nagy mennyiségű alkatrészt, s egyéb kellékeket szállítottak külföldi partnereink. Reméljük azt is, hogy a mező- gazdaság jobb évet él meg, mint amilyen volt a tavalyi. Az állatállomány ugyan csökkent, de a korábbi állapotok visszaállítására erőfeszítéseket teszünk. Számolnunk kell azzal, hogy a dollárelszámolású piacokon az élelmiszerek értékesítése most sem lesz könnyebb,, mint volt eddig. Ugyanezeken a területeken az iparcikkeink eladási lehetősége szintén sok kérdést fogalmaztat meg. A fejlődő országok gazdasági nehézségeinek növekedésével szintén szembe kell néznünk exportunk szempontjából. A miniszter összegzésül úgy nyilatkozott, hogy ebben az évben mindent összevetve is jobb eredményekkel végezhetik tevékenységüket a külkereskedelmi szerveink, mint amilyeneket tavaly elértek. Munkatársunk megkérdezte Veres Péter minisztertől, várható-e, hogy a szerződéses fegyelem javulni fog külső partnereinknél és nem kell vállalatainknak amiatt aggályoskodniuk, hogy időben megkapják-e az alkatrészeket és a részegységeket. A válasz úgy hangzott, hogy a környező államok szállítóinak szerződéses fegyelme lényegében azonos a miénkkel, de még azt is hozzátehetjük, hogy ugyanolyan, amilyen a határainkon belüli, a magyar partnerek közötti fegyelem. Ezt mindenképpen javítani kell. Arról is érdeklődtünk, hogy ruházati iparunk a megyénkben is miért vállal szívesebben belföldi megrendeléseket az exportfeladatok helyett. A miniszter közölte, hogy anyagilag valójában sókkal kedvezőbb a belföldi piac az értékesítés nyereségét véve alapul. Miután a miniszter ezen a sajtótájékoztatón közölte, hogy a külkereskedelmi joggal rendelkező vállalatok helyzetét most újra megvizsgálják, arra kértünk választ, érinti-e ez a vállalatok közötti árucserét, amit a szomszédos országokkal bonyolítanak le a kereskedelmi cégek. Elöljáróban azt hangsúlyozta a miniszter, hogy ez az árucsere jelentős értékű forgalmat bonyolít le. Arra azonban törekednünk kell, hogy a jövőben a vásárló érdekeit jobban vegyék figyelembe a mi vállalataink: csak jó minőségű, választékbővítést adó és olcsó árucikket hozzanak be a csere révén. G. Molnár Ferenc
