Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-10 / 34. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1986. február 10., hétfő Bemutatjuk: a Szegedi Szimfonikus Zenekart Próbán A megújulás jegyében Nincs olyan jó. amelynél ne lehetne hibátlanabbat, tökéletesebbet produkálni, örvendetes, hogy az önkritikus szemlélettel felvértezett alkotók erre törekszenek, igényelve, kamatoztatva a segítő szándékú javaslatok, az épkézláb ötletek regimentjét. Ez az alapállás jellemzi az Új Reflektor Magazin stábjának tevékenységét, illetve Ilkei Csaba felelős szerkesztő-műsorvezető munkáját. Így érthető, hogy irányításával felfrissült, élet- közelibbé lett ez a korábban kissé megfáradt, elszürkült program. Kollégáival együtt rájött arra, hogy egy vérbeli ú'ság- író alapvető kötelessége a Valóság jelzéseinek lelkiismeretes vétele, analizálása. értékelése, s a mindig kézzelfogható, a félre nem érthető, magyarázható, a sohasem ködösíthető Igazság következetes szenvedélyes képviselete. Különösképp a tévében, ahol egy adást százezrek, olykor milliók tekintenek meg. A gondolati érzékenység, árnyaltság megszülte — ez szinte törvényszerű ok_oko_ zati összefüggés — a formai változatosságot, a műfaji lehetőségek sokrétű kiaknázását. A régebben elpártolt nézők vették a lapot, ezért emelkedett a tetszési szint, emiatt kíváncsiak egyre többen az egyes műsorokra. Csütörtökön különkiadással jelentkeztek. Arra vállalkoztak, hogy a szakszervezetek XXV. kongresszusa előtt körképet adnak a pil_ lanatnyi helyzetről, az eredményekről és a megoldást sürgető gondokról egyaránt. Ilkei Baranyai Tiborral, a SZOT főtitkárával készített interjút, méghozzá hatvan perceset. Nem volt köny- nyű dolga, mert ilyenkor kísértenek aa unalmat, az érdektelenséget kiváltó sablo. nők. orozva közelít az egyhangúság réme. Persze csak akkor, ha a mondandó is sekélyes, protokolláris ízű. ö épp ettől tartott, ezt akarta kiiktatni, száműzni. Szövetséges társul a hétköznapok üzenetét választotta. Helyesen döntött, mivel a beszélgetésbe beiktatott blokkok mindig előre lendítették a diskurzust. Konkrétabbá mintázódtaik a kérdések, s ezzel párhuzamban célratörőbbek lettek a válaszok is. Nemcsak információkkal gazdagodtunk, hanem élveztük is a lendületes ritmusú, az ügyesen megkomponált egy órát. Az effajta kezdeményezés nem illendő penzum, nem udvarias időpazarlás. hanem okos lépés a nagyiközönség megnyerésére, a megnyilatkozás hagyományos módjainak megújítására. Csatlakozhatnának hozzá a töibbi televíziós szerkesztőség hasonló jellegű próbálkozásai is. Előlegezett bizalommal várjuk valameny. nyit... Pécsi István Politikáról — magával ragadóan Gyakrabban szólunk e hasábokon és általában is a televízió-játékokról, mindarról, ami valamilyen történet képében jelenik meg előttünk. Természetes is, egyénre szabottan láthatunk társadalmi konfliktusokat. Az élet izgalmas vagy kevésbé rendkívüli epizódjait vizsgálhatjuk a rendező, az író és a színész személyiségén keresztül. Ezek fogadtatása ellentmondásos, kevés olyan alkotás akad, aimely osztatlan elismerést kelt. Ha jó is a mű. ki-ki tapasztalatainak és vénmérsékletének függvényében ítéli meg az értékét. Esetleg azonnal tiltakozni kezd, hogy ilyesfélével „etetik”, de előfordul, hogy jóindulattal a rokonszenvesebb vonásokat kísér, li meg a legsilányabb munkából is előbányászni. Nehezen lehet tehát ezen a területen igazán mérték, tartó ítéletet megfogalmaz, ni, túltenni magunkat beidegződéseinken. Persze, sokszor nem is fontos, hiszen a televízió az, ahol a mindenkori pillanat számít, ebben rokonságot mutat a napilap tiszavirág-életével. Nem lehet elfeledkezni a sajátosságokról, a ..varázsdoboz” jellegzetességeiről: a legjobb mozifilm is ellentmondásos hatást kelthet, s egy olyan képsor, ami a moziban elvész, az nézők milliói számára mond sokat. Ilyenformán éppen a napi politikai események követése és aláfestése lehet a tévé legsikeresebb vállalkozása. Nem mindennapi dolog az — bár már annak számít —, hogy jelen lehetünk egy katasztrófánál, fotelből szemlélhetjük egy diktátor bukását. Életre kelhet a hír vagy közkeletű nevén az információ. Akárhogy is nézzük, a Magyar Televízió jól kihasználja ezt az esélyt, s a legnagyobb külföldi konkurenseivel is felvéve a versenyt, jelen van a világ nagy eseményeinél. Kitűnő riportok tekinthetők meg. Chru. dirták Alajos valóságos iskolát teremtett azzal, hogy kameráját bátran szembeszegezi az ismétlődő fegyverekkel. Szinl te mindenhová eljutnak ő és kollégái, ahol valami fontos történik. Példa volt erre a Panoráma múlt heti adása is, melynek témái rendkívül aktuálisak voltak: szó esett az SZKP kongresszusa előtt a szocialista közösség vezető hatalmának változásairól, a dél-amerikai adósságállomány helyzetéről, s az autó százéves történetéről. Valamennyi összeállítás pergő, magával- ragadó módon készült, lekötötte a figyelmet, s valóban lényeges kérdésekre tért ki. Nem túlzók, ha azt mondom: ezek ma a legélőbb, legizgalmasabb vállalkozások. A tévé művészi tevékenységének is föl kéne zárkózni éhhez a színvonalhoz, de áhhoz talán egy másfajta izgalmasabb látás- és gondolkodásmódot szükséges elsajátítani. Az lenne kívánatos, ha mindez „húzóerőként” állna a többi szerkesztőség előtt — beleértve még a szórakoztatást is. Jellemző, hogy az Utazás Quízlandba című politikai vetélkedő is jobb volt az egész országra kiterjedő nemrégen lezajlott műveltségi versengéseknél. Pedig szó sem volt arról, hogy egy egész várost megmozgasson egy-egy kérdés, „csupán” egy-két arc tűnt föl, az viszont rokonszenves volt. A Magyarország című hetilappal (közösen vállalkozott a tévé erre a játékra, s az együttműködés meghozta gyümölcsét. Ez is példa lehet arra, hogy milyen ügyesen leihet szerkeszteni egy- egy műsort, jó cégért és kellő ritmust biztosítva. De felhozhatnánk itt azt is, hogy a televízió híradója js örvendetesen megújult, szakított a beidegződésekkel, azzal a tévhittel, hogy az élre a világ dolgai kívánkoznak, s másodrendű az az esemény, ami itthon megy végbe. Jobban súlyoznak a híradó munkatársai, s ez ér. zékelhetően javította a műsor színvonalát. Valamiben tehát világ- színvonalú a televízió. de sajnos, néhány más kérdésben utcáhosszal lemaradt. De politikai adásai sem voltak mindig ilyen jók, így hát van arra remény, hogy a többi területen is történhet változás. Gábor László A Tisza-.parti város zenei életéről az első figyelmet érdemlő tudósítás a XVIII. századból származik. Eszerint már 1722-ben működött Szegeden hivatásos zenekar „Városi Zenészek” (Civitatis Musici) néven, amely az egyházi zenén kívül szórakoztató muzsikát is szolgáltatott, s amelynek tagjai zenére tanították a városi polgárság gyermekeit. Jelentősebb zenekari kultúra azonban csak századunk elején kezd kibontakozni Szegeden. 1903 novemberében a honvédzenekar megüresedett karmesteri állására — 63 pályázó közül — Fichtner Sándort hívták meig, aki rövid idő alatt igényes szimfonikus együttessé fejlesztette a zenekart, amely vezényletével 1907-től már rendszeresen évente hat hangversenyt adott. Egy évtizeddel későhb megalakult a Szegedi Filharmonikus Egyesület, a városban élő hivatásos és amatőr muzsikusokból. Elnök karnagya Fichtner Sándor. Ennek az együttesnek került az élére 1934-ben a fiatal, később világhírűvé lett Fricsay Ferenc, aki magasrendű tudásával, kiváló pedagógiai és zenekarvezetői adottságaival s nem utolsósorban vonzó művészi-emberi tulajdonságaival, valamint a program választékos összeállításával méltó rangot adott Szeged szimfonikus kultúrájának. Az egyesület működésének a második világháború vetett véget. 1945 novemberében Vaszy Viktor vette át Szeged zenei életének vezetését. Először a Szegedi Nemzeti Színház működését indította be, majd a színház újonnan szervezett zenekarával rendszeresen ikoncerteket adott. Néhány évvel később a város opera- társulata feloszlik, ami maga után vonja a szimfonikus muzsika átmeneti visszaszorulását is. Az 1954/5'5-ös évadban azonban Rubányi Vilmos irányításával megalakult a Szegedi Bartók Béla Filharmonikus Zenekar, amelynek élére 1957-foen ismét Vaszy Viktor kerül. A két kiváló művész újraszervezte az operatársulatot is. s ettől kezdve a város zenei élete megélénkült. Szeged mai büszkesége, a Szegedi Szimfonikus Zenekar 1969. augusztus 1-én kezdte meg önálló életét. Tagjai a már említett Bartók Béla Filharmonikus Zenekar, valamint a színházi zenekar muzsikusaiból verbuválódtak. Az együttes — amelyet 1975-ig Vaszy Viktor, érdemes és kiváló művész vezetett — a Szegedi Városi Tanács önálló intézményeként működik. Feladata a Szegedi Nemzeti Színház helyi, valamint" kihelyezett opera- és balett- előadásainak zenei ellátása, továbbá a szegedi és délmagyarországi felnőtt és ifjúsági koncertek megtartása. Vaszy Viktor utóda néhány éven át Pál Tamás, Diszt-díjas karmester volt. Jelenleg Oberfrank Géza a zenekar vezető karmestere. Az együttes említett feladatain kívül jelentős szerepet vállal minden nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékok lebonyolításában, és széles körű országos működése mellett gyakran megfordul külföldön is. Az elmúlt évtizedben egyebek között Jugoszláviában, Lengyelországban, Bulgáriáiban, Hollandiában, Belgiumban s az NSZK-ban turnéztak, részben önállóan, részben a színiház operatársulatával. Amellett, hogy a jelenleg 75 tagú zenekar koncertrepertoárja felöleli a barokk, a klasszikus, a romantikus és a kortárs zeneművészet legismertebb alkotásait, az együttes — mint Oberfrank Géza elmondta — a klasszicizmus és a korai romanti(A szerző felvétele — KS) ka világában mozog a legotthonosabban, s kevésbé gyakorlott az ezt megelőző s ezt követő zenetörténeti stílusokban. — Tavaly nagy sikerrel szólaltattuk meg Honegger oratóriumát, a Johanna a máglyánt — mondja a vezető karmester —, jövőre pedig Stravinski-iművel, a Pet- ruskával lepjük meg a közönséget. Ez utóbbi főként fúvósgarnitűránkat veszi majd alaposan igénybe. .. A zenekar, amelynek tagjai nagyrészt fiatalok, az itt is érezhető vonóshiány mellett aránylag kiegyenlített, telt hangzású együttes, ez elsősorban az évek óta érvényesülő, Vaszy Viktor és Pál Tamás nevéhez fűződő zenei nevelőmunka eredménye. Koncertjeink többségét Szeged után a környező városokban, többek között Hódmezővásárhelyen, Szentesen, Csongrádon, de néha távolabb, sőt a fővárosban is megismételjük, általában szép sikerrel, s kritika részéről is kedvező fogadtatással szólalnak meg. És úgy hírlik, színvonalasan látjuk el a színház operaelőadásain is a feladatunkat. Mégis úgy vélem — főként az operai igények ellátásához, s a remélhetően előbb-utóbb ismét megnyíló szegedi színházépület hangzásteréhez, akusztikájához mérten —kívánatos volna a zenekar vonósgárdájának s részben fafúvós gárdájának bővítése. .. A Szegedi Szimfonikus Zenekar tagjai közül sokan tanítanak a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szegedi tagozatán, a Zeneművészeti Szakközépiskolában, valamint Szeged és Dél-Ma- gyarország kultúrkörzetéhez tartozó különböző intézményeknél. Közülük az elmúlt évek során huszonhatan kaptak miniszteri kitüntetéseket, illetve dicséretet. Pályázati felhívás J, A. Gagarin űrrepülésének 25. évfordulója alkalmából Út a csillagokba címmel képzőművészeti pályázatot hirdet a Fiatal Művészek Klubja, valamint a Szovjet Kultúra és Tudomány Háza Szovjet Sci-fi Barátainak Klubja. A pályázaton űrkutatással kapcsolatos és sci-fi témájú alkotásokkal lehet részt venni. A pályázatra beküldött legjobb alkotásokból 1986. április 7-én kiállítást rendezünk a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A pályázaton való részvétel alsó korhatára: 16 év. Egy alkotó több művel is pályázhat. A pályázatra szánt alkotásokat személyesen 1986. március 28—29-én (péntek, szombat), 10—18 óra között lehet leadni a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. (1052 Budapest, V. kerület, Semmelweis u. 1—3.) Postai úton is be lehet küldeni anyagot, ebben az esetben a postára adást március 20— 26. között kérjük lebonyolítani. A beküldött, beadott pályaműveken kérjük feltüntetni: a mű címét; a készítés idejét; a készítés technikáját; az alkotás méretét cm-ben; a szerző nevét, születési évét, pontos lakcímét, valamint státusát (amatőrhivatásos) ; a szerző által becsült eszmei értékét, vagy ha már volt zsűrizve az alkotás, akkor a zsűrizett értékét és a zsűrizési jegyzőkönyv számát. A legjobb alkotásokat a zsűri összesen 60 000 forint jutalomban részesíti, a hivatásos és amatőr pályázókat külön kategóriában bírálva el. A pályázati anyagból a zsűri által kiállításra javasolt művekkel szemben az alábbi technikai feltételek vannak: festmények (képek) (keretezve, a grafikák (rajzok) paszpartozva legyenek. (Javasolt méretek 50X70, illetve 25X35 cm.) A pályázattal kapcsolatosan felvilágosítást a Fiatat Művészek Klubjától lehet kérni (1062 Budapest, Nép- köztársaság útja 112.). Sz. Gy. Szárnyalás Repülőtér mellett nőttem fel nr 20-as évek végén, a 30-as évek elején. Akkor még antant ellenőrzés járta az országot, s emiatt gyakori volt. hogy a .Jelesleges” létszám egy napra eltűnt a hangárok környékéről, és naphosszat iá közeli porták partján heverészett, A hetente lezuhanó iskolagépek látványa sem vette el a kedvemet \a modellezéstől. Első vitorlázóm mindig orra bukott, de gumimotorosom háromszor körözött a rét fölött. s a fű ikönnyedén felfogta landolását. A második világháború „áldásait” átéltem a repülőtér iszomszédságában. Hamar ,rájöttünk, |kár az ablakokat tájra üvegezni. A modellezéshez való kedv ennek \ellenére megmaradt bennem. Egy dunántúli kis faluban lettem tanító. Túlkoros gyerekekkel kezdtem az 1946—47-es tanévet, tizenhat, tizenhét évesekkel. Nagyon szégyenleiték az iskolába járást. Tudtam szerelmi kapcsolataikról, később ezek házasságban realizálódtak, de akkor még egy osztályba tudták magukról, hogy tiné- tudtátk magukról, hogy tinédzserek. Tanítás után rohantak a szőlőbe. a mezőre, a műhelybe, kinek mi adatott családi elhivatottságából. Csak (tanulni ne kellett volna! A serdülőkor félszegsége a legtöbbjüket megakadályozta abban, hogy feleljen. Hiába kértem, rno Jóska, próbáld meg, csak egy mondatban legalább ... Arca piros volt. a nyaka is, a feje súrolta a közel nyolcvanéves iskola mestergerendáit. Nyáron újra ,kezdtem modellezni. A fdlusi legelőn szálltak túlkorosaim segítse. gével vitorlázógépeim. Az egyhatvanötös fesztávolságú vitorlázómra (csodálatos nyári emelkedő légáramlat volt) három kilométerrel odébb egy kocavadász rá is lőtt, iSzerencsére söréttel. Ilyen nagy madarat még nem látott, de este becsülettel ä lakásomra szállította, egy csatoSüveg otelló kíséretében. Szeptemberben már modellezőkört alakítottunk. Délutánonként folyt a fúrás, faragás. Jóska, :az égimeszelő. gyakorta benézett a földre könyöklő iskolaablakon. — Jöhetsz Ite is, Józsi — mondtam neki. >— De előbb légy szíves állj fel történelem órán, aztán hadd hallom a mohácsi vészt. — Csak meg kellett valahogy fognom Jóskát. Eltartott ez a Habsburgok detronizálá- sáig. Jóska akkor jelentkezett. Szépen, okosan összegezett. Most, negyven év után is szívesen emlékezem erre a feleletre. Jóska a legjobb modellezőm lett, Pedig a falusi kovácsműhelyben ugyancsak igénybe vették fizikai erejét. Ha bementem hozzájuk, nótát vertek ki az üllőn tiszteletemre. Ugyan, hol van most Jóska? Emlékeim szérint ia hatvan .kapujában. Lehet, hogy a termelőszövetkezeti gépműhellyel csérélte föl a füstös kovácsműhelyt? Nem tudom. De remélem, szárnyalni nem feledett el... Benkő Károly Egy hét...
