Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-07 / 32. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESUUETEKI XXXVII. évfolyam, 32. szám ARA: 1986. február 7., péntek 1.80 FORINT Gépi szórakozás A ködös, téli vasárnapi estéken szokás szerint kiürülnek a kisváros utcái. Ám, ha egy — ma- I napság oly divatos — „földön kívüli” betévedne a bóbiskoló házak alá, bizony meglepődne. Ugyanis, a jó értelemben vett vidéki csendesség helyett a következőket hallaná: „Felügyelő”, ez kinyiffant, értesítse az államügyészt. Vagy: „Add ki a jussom, te céda, mert belemászom a kidekorált képedbe!” S ami mindezt követi: «szirénasivítás, patkódobogás, hőkölő lovak nyerítése, fegyverek ropogása. .. Azaz minden, csak nem olyan képzet, amely a han- j! gulatos, csalogató lámpafényű hegyvidéki lakásokhoz kapcsolódna. A fentiek - inkább Chicagóhoz, vagy egy arizoniai, netán szicíliai településekhez il- lenének. S ami nemcsak elgondolkodtató, de megdöbbentő a szórakoztató gépek uralmában: a túltengő bűnügyek, féktelenségek, riasztó erőszakoskodások, ne féljünk kimondani: elavult durvaságok. A megyeszékhely egyik technikai szakembereket képző középiskolájában hét végeken a gombostűt sem lehet leejteni az aulában, ahol a diákok összegyűlnek, s körmüket rágják: no, nem a vizsgadrukktól, hanem a videoszalag megelevenítette farkasember' rémségeitől. S ami a diákokat stresszben tartja, az megrettenti a jóindulatú, tanult tanárokat. Ellenzem, hogy ötkor, a korai téli délutánokon le- kattintsuk az olvasólámpákat, s bekapcsoljuk a szórakoztató masinákat, amelyek ha kell, ha nem informálnak, elgondolkodtatnak, véleményre késztetnek — egyszóval mindent helyettem csinálnak. Hova lettek a tea melletti társas .összejövetelek, a hangulatlámpa melletti olvasások, netán nyelvtanulások? No, nemcsak azért kellene az előbbieket csinálnunk, hogy „valakik legyünk”, hanem csak azért, mert a műveltség, a középeurópai kulturáltság így kívánná! Ugyanis volt idő, amikor nemcsak a sápadt intellektüelek mélyedtek el a könyvekbe, hanem az élet más területén dolgozók is olvastak, sőt beszéltek pár nyelven, csupán azért, hogy műveltek, tájékozottak legyenek. Fájdalom, panoptikumba kerültek ezek a figurák. Már-már kóros ez a kortünet. Nem ártana kicsit „visszafogni” a hangos képek hatalmát. Bár e sorok írója is szívesen megnézne nagyszerű, a Mokép jóvoltából, ide talán soha el nem jutó történelmi filmeket — hogy a gépi szórakoztatás előnyösebb ol- : dalával is foglalkozzunk. S mit hallunk? Azt, hogy újabb mechanikus „csator- ■ nát” fűznek a kertek alatt, jön a kábeltévé! Ám, merem remélni, hogyha majd az országos csatornán mondjuk Der- rickkel találkozom, á helyi sávra váltva nem Pet- I rocelli nyomoz. Soós Tamás Hazánkba érkezett Ferdinand Lacina Lázár György fogadta az osztrák minisztert Ferdinand Lacina, az Osztrák Köztársaság szövetségi közlekedési és államosított iparügyeinek minisztere Marjai József miniszterein ök-helyettes meghívására csütörtökön Budapestre érkezett. Ferdinand Lacina találkozik a magyar kormány több tagjával és az osztrák tagozat elnökeiként részt vesz a magyar— osztrák területrendezési és tervezési bizottság alakuló ülésén. Marjai József és Ferdinand Lacina a nap folyamán a két ország kapcsolatainak átfogó kérdéseiről tartott megbeszélést. Ferdinand Lacinát a Parlamentben fogadta Lázár György a Minisztertanács elnöke. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Marjai József, jelen volt Arthur Agstner, Ausztria budapesti nagykövete. (MTI) ERŐFESZÍTÉSEK A FEJLESZTÉSRE Állattenyésztés, ellátás, export Megyei aktíva Egerben A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kezdeményezésére ezekben a napokban az ország valamennyi megyéjében értékelik az állat- tenyésztés VI. ötéves tervi eredményeit. Meghatározzák azokat a feladatokat, amelyeket a tenyésztői munka és az ellátás javítására, valamint az export fokozására tesznek az ágazat irányításában, illetve a termelésben részt vevők. Erről esett szó csütörtökön délelőtt az Egerben tartott megyei aktívaértekezleten is, amelyen a párt és állami, továbbá a társulások, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek vezetői, valamint a feldolgozó és ellátó vállalatok képviselői voltak jelen. Az aktíva munkájában részt vett Schmidt Rezső, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára és Tóth Mihály, a Teszöv elnöke is. Bágyi Imre, Heves Megye Tanácsának elnökhelyettese, megnyitójában felhívta a figyelmet arra, hogy jelenlegi közgazdasági feltételek között közös erőfeszítésekkel keresik az álattenyész- tés fejlesztésének lehetőségeit. Ezután Koós Viktor, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály- vezetője tartott előadást. Aláhúzta, hogy szűkebb hazánkban a mezőgazdasági termelés a nyolcvanas évek első felében 25 százalékkal nőtt. A növénytermelés dinamikusabban, az állotté_ wy észtés lassabb ütemben fejlődött. Ez utóbbi ágazat noha, összességében teljesítette a VI. ötéves tervi feladatait, az állatlétszám mégis csökkent a megyében. Mindez szorosan összefügg azzal, hogy a termelési költségék növekedtek, a telepek korszerűsítése pénzügyi nehézségek miatt nem valósulhatott meg. Ezek ellenére is néhány gazdaságban, mint a tiszanáriai, a hevesi, a pé- tervásári termelőszövetkezetekben jelentős eredményeket értek el. Hangsúlyozta, hogy sok a tennivaló a takarmányter- meléslben és -felhasználásban is. Különösen a gyepek fokozottabb hasznosítására, a melléktermékek alkalmazására hívta fel a figyelmet. Lényeges ez azért is. mert mint mondta, az állattenyésztésben a költségek 65 százalékát éppen a takarmányozás ráfordításai teszik tó. Aláhúzta, hogy a háztáji és a kisüzemi állattenyésztés a jövőben is fontos szerepet tölt be az ellátásban és az exportban. Kiemelte, hogy az elmúlt időszakban kialakult kedvezőtlen helyzethez az is hozzájárult, hogy a tenyésztői munka nem volt megfelelő és, hogy a tej előállítási költsége például indokolatlanul magas. Emellett növelte a gondokat, hogy az állati termékek világpiaci ára kedvezőtlenül alakult. A kormány |az állattenyésztő üzemek segítésére 1986- ra előnyösen módosította ia közgazdasági i szabályozókat. Január 1-től \árkiegészítésekkel, adókedvezményekkel ösztönzik a gazdaságokat a fejlesztésekre. Emellett az új itelepek építésére, illetve iá. meglévők korszerűsítésére állami támogatást nyújtanak. Természetesen jelentős üzemi tartalékok is vannak, amelyeket mozgósítani kell az eredmények érdekében. Alapvető, hogy a telepeken rendet teremtsenek é$ csökkentsék az ál- latelhullásokat. A legfontosabb feladat hogy a VII. ötéves tervben közös erőfeszítésekkel megyeszerte megállítsák az állatlétszám csökkenését. A belső ellátás és az export fokozására valamelyest növelni is szükséges az állományt. Ehhez az üzemekkel összefogva a gabonaforgalmi és a malomipari, az állatforgalmi és húsipari, valamint a szü- kebb hazánkban tevékenykedő tejipari vállalatok és a termelési rendszerek sajátos eszközeikkel is hozzájárulhatnak. Csak a kellő akarat vezethet eredményre, ha mindenki a maga területén tesz is érte — hangsúlyozta Koós Viktor. Ezután dr. Dénes Lajos, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes értékelte az állattenyésztés hazai helyzetét, szerepét. Rámutatott, hogy az új szabályozók ösztönzik a tenyésztői munkát, de az üzemek szemléletmódján is változtatni kell. Elsősorban azért, hogy ne számolják fel az állattenyésztést, mert ráfizetéses — mint eddig több helyen tették —, hanem elemezzék a veszteségek okát és olyan intézkedéseket tegyenek, amelyekkel ezek megszüntethetők! Szükség van arra, hogy a célszerű takarmányozással az állatok biológiai igényeit elégítsék ki, javítsák az egészségügyi feltételeket és csökkentsék a költségeket. Ehhez természetesen nagyobb fegyelemre, szakmai hozzáértésre van szükség! Bejelentette, hogy a minisztérium kezdeményezésére kiadás előtt áll az új takarmányrendelet, amellyel szigorítják és fokozottan ellenőrzik, hogy a takarmányok összetétele megfelel-e az előírásoknak? A két előadást vita követte. Felszólalt Godó Lajos, a Tiszanánai Petőfi Termelőszövetkezet elnöke, Dobó József, a Teszöv főmunkatársa, Nyíri Ákos, a Füzesabonyi Állami Gazdaság főmérnöke, Gál László, a Tarnaörsi Dózsa Termelő- szövetkezet fő-ágazatvezető- je, Hidvégi László füzesabonyi kistermelő, Fodor Sándor, a Heves Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatója, Montvai István a kerecsen- di állattenyésztő szakcsoport tagja, Ötvös Imre, az egri tejüzem, Pető Béla, a Tarnamérai Serköv és Molnár Gábor, a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója, valamint Jurányi János, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának osztályvezetőhelyettese. Felvázolták a továbbfejlődés lehetőségeit és javaslatokat tettek a fontosabb üzemi, illetve irányítási tennivalókra. Az aktíva Bágyi Imre zárszavával ért véget. Mentusz Károly Iparosok utcája Gyöngyösön A kis műhelyek jól illeszkednek a városképhez A városi tanács és a Ki- psz támogatásával épült ki Gyöngyösön az iparosok utcája. A „Műhely" Építő Szövetkezet hozta tető alá a tetszetős szolgáltató részlegeket, ahol 15 szakma képviselői dolgoznak. Az első műhelyfoglalók egyike Juhász Gábor bőrdíszműves (Fotó; Szabó Sándor) Ülést tartott az Országgyűlés külügyi bizottsága Az Országgyűlés külügyi bizottsága csütörtökön Szű_ te rös Mátyás elnökletével ülést tartott. Az ülésen részt vett Péter János, azi Országgyűlés alelnöke. Várkonyi Péter külügyminiszter és Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke, a testület megvitatta a Mihail Gorba- csovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága főtitkárának január 15—i nyilatkozatában, ismertetett, áfogó szovjet nukleáris leszerelési programot, és állást foglalt a javaslattal kapcsolatban. A külügyi bizottság a nemzetközi helyzet alakulása szempontjából kiemelkedő jelentőségűnek minősítette, hogy a legújabb szovjet javaslatok az évszázad végéig terjedő konkrét menetrendet irányoznak elő a világ nukleáris fegyverektől való teljes megszabadítása, a világűr militarizálásának megakadályozása, valamint a vegyi fegyverek teljes és általános megsemmisítése érdekében. A külügyi bizottság hangsúlyozta annak fontosságát, hogy a szovjet kezdeményezés síkra száll a hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentése mellett is — mindenekelőtt az európai térségben —, és szorgalmazza a fegyverkezési verseny megfékezése során felszabaduló anyagi eszközöknek a fejlődés meggyorsítása, a világ égető problémáinak megoldása érdekében történő felhasználását. A külügyi bizottság rámutatott hogy a javaslatok messzemenően figyelembe veszik valamennyi érintett fél jogos biztonsági igényét, az egész emlberiség érdekeit. Rugalmasságuk lehetőséget kínál a problémák fokozatos, ésszerű megoldására, az előrehaladást segítő kompromisszumok kimunkálására valamennyi leszerelési fórumon. A külügyi bizottság kívánatosnak tartja, hogy az egyetemes jelentőségű szovjet javaslatokat valameny. nyi érdekelt fél — mindenekelőtt az Egyesült Államok — gondosan, jelentőségüknek megfelelően tanulmányozza, és azokra mi_ élőhb érdemi, építő jellegű, a két nagyhatalom vezetőinek genfi csúcstalálkozóján közösen elfogadott elveknek megfelelő választ adjon. Ez kedvező fordulatot eredményezhetne a nemzetközi helyzetben, megnyithatná az utat a nukleáris fenyegetés végleges elhárításához, a (Folytatás a 2. oldalon)
