Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-05 / 30. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA NEMCSAK SERTÉSHÚST - TÖBB BAROMFIT, HALAT, MARHÁT A húsellátás és a fogyasztás Tegnap ülést tartott Egerben, a megyei húsellátási bizottság. Az eseményen részt vett Bágyi Imre, Heves Megye Tanácsának elnökhelyettese. Kürtösi Károly, a megyei pártbizottság, és Bereczky Nándor, a Belke­reskedelmi Minisztérium élelmiszer főosztályának munkatársa, valamint dr. Molnár Ferenc, a megyei Mészöv elnökhelyettese is. ELŐTÉRBEN A GAZDASÁGIRÁNYÍTÁS Megnyílt a Kubai KP III. kongresszusa Sarlós István vezeti a magyar küldöttséget Karöltőbb korosztályokat Ügyszólván az egész ed­digi életüket derűsen, bé­kében eltöltött idős embe­rektől is nemegyszer hal­lom. hogy nyugdíjas ko­rukra kizökkennek a nyu­galmukból. összezörrennek vagy a régi munkahellyel, vagy pedig éppenséggel a szomszéddal, netalán a családdal. Jobb esetben „csak” sértődés lesz a do­logból, neheztelés, máskor azonban harag, viszály, sőt bírósági ügy is. Ez is, az is bántó, fájó, marcangolja, emészti az öregeket. Előbb vagy utóbb megtámadja már különben sem mindig stabil egészsé­güket, határozottan nehezí­ti, veszélyezteti, rövidíti hátralévő éveiket. Legtöbbször a figyelmet­lenség, a meg nem értés, a türelmetlenség az oka mindennek. A fiatalabbak igen sokszor megfeledkez­nek a legalapvetőbb kö­telességeikről, néha túlon­túl ingerlékenyek, a sze­rény kérést is követelőzés­nek tekintik. Ha tehetnék sem segítenek, ahelyett, hogy a kezüket nyújtanák, inkább az öklüket rázzák. Elfoglaltak, idegesek va­gyunk, állandóan csak ro­hanunk. Nincs időnk „őse­inkkel” foglalkozni, törőd­ni. Gyakran még egyszerű meghallgatásukat is ter­hesnek találjuk, nem még, hogy magunk kezdemé­nyezzük a barátságosabb szóváltást, beszélgetést. Bi­zony, eszünkbe sem jut, hogy egy-egy nyugdíjasnak él­mény, öröm már a puszta találkozás, a futó üdvöz­lés, a gépies érdeklődés is, mert úgy érzik: ha csupán ennyi sikerül, akkor sin­csenek egyedül. Velük együtt éli tovább életét a világ, környezetük részesei maguk is, nem maradtak magukra. S az ilyen pa­rányi felismerés is erőt adó gyógyír a számukra, egyetlen kedves perc, akár napokig képes melengetni őket. Előfordulhat — bizony, a nyugdíjasoknál szinte már törvényszerű —, hogy ne­hezebben igazodnak az if­Vitaindítójáhan Miskolcz i László, a tanács kereskedel­mi osztályvezetője értékelte az elmúlt esztendő megyei húsellátásával kapcsolatos eredményeket tapasztalato­kat. Elmondta, hogy szűkebb hazánk élelmiszer-kereske­delme 1985-ben eredményes évet zárt. Az árukínálat színvonalát sikerült megőriz, ni annak ellenére, hogy augusztustól a sertésállo­mány érezhető csökkenése miatt, a húsfronton a kíná­lati helyett enyhe keresleti piac jelentkezett. Tavaly az egy személyre eső fogyasztás országosan 76 kilogramm volt, ettől a megyei átlag valamivei magasabb. Gond­ként említette, hogy a ba­romfi- és halfogyasztás lé­nyegesen nem változott a kedvező áruellátás ellenére sem. Kiemelte. hogy a ser­téshús-fogyasztásban to­vábbra iis \élen járunk, mél­tánytalanul mellőzve a mar­hahúst.' Megyénk az előző évihez képest három száza­lékkal nagyobb kerettel gaz­dálkodott, s az ehhez járuló többlet is jelentős szerepet játszott a megnövekedett igé­nyek kielégítésében. örvendetes, hogy tovább javult az olcsó áruk köre, azonban az egyes termékek minőségére a jövőben na­gyobb figyelmet kell fordíta­ni. Ugyancsak jelentős ered­ménynek számít a többna­pos ünnepek előtti bőséges árukínálat biztosítása, amely a fogyasztók elismerését is kivívta. Hangsúlyozta, hogy a zavartalan ellátásért so­kat tettek a helyi tanácsok is. Az idegenforgalmi idény­ben kínált húskészítmények kielégítették a turisták igé­nyeit. Arról is szó esett, bogy vidéken, főként a kistelepü­léseken a pontatlan szállítá­sok több esetben megnehe­zítették az időbeni értékesí­tést. 1985Jben 33 községi üz­letben tartottak szombati napokon ellenőrzést. A ta­pasztalatok alapján az emlí­tett boltok 17 százalékánál hiányos volt a kínálat, mi­vel a rendelések nem vol­tak körültekintőek. Ezek el­kerülésére a következő idő­szakban további vizsgálato­kat tartanak. Szükség van emellett a kereskedelmi egy­ségek technikai feltételeinek javítására, valamint a mi­nőségi átvétel következete­sebb alkalmazására is. A kereskedőknek jogában álla kifogásolható terméket eluta­sítani, s azt a gyártóhoz visszaküldeni. Az idén kiemelt ellátáspo­litikai feladat a meglévő árukínálat színvonalának megőrzése. Az 1986-ban ren­delkezésre álló húskeret mintegy három százalékkal haladja meg az előző évit, Ezt figyelembe véve a fen­ti cél megvalósítható. A hús­féleségek összetétele megvál­tozik, így a marhahúsból is többet kínálnák. Az előbbiekben említett színvonal megőrzése szüksé­gessé. teszi az eddigieknél célravezetőbb vállalati, üz­leti módszerek alkalmazását. Igényli a fogyasztói maga­tartás közvetett irányítását is. A megyei szintű intéz­kedések közé tartozik a vá­rosok, ipari települések igé­nyeinek fokozottabb figye­lembevétele valamint az alaposabb ellenőrző tevé­kenység kiszélesítése. A vál­lalatok, szövetkezetek fel­adata, hogy a tőkehúst he­lyettesítő baromfi, hal kíná­latát növeljék és a marha­hús-értékesítést a korábbi­nál színvonalasabban old­ják meg. Lényeges, hogy a bolti dolgozók ösztönzési for­máit bővítsék és az olcsó termékek részarányát to­vább növeljék. Bágyi Imre értékelésében hangsúlyozottan felhívta a figyelmet az öntevékeny kez­deményezőkészség növelésé­re. azoknak a szervezeti formáknak a bővítésére, amelyek az árualapok to­vábbi szélesítését segítik elő. Ehhez elengedhetetlen a ter­melők és a forgalmazók kö­zötti szorosabb együttműkö­dés. Soron lévő feladatként említette meg, hogy a bol­tok kínálatában, főleg a hús­választék tekintetében, az ipari kínálat folyamatosan jelenjen meg. A falusi te­lepülések ellátásának javítá­sát a technikai háttér kor­szerűsítésével segítsék elő. A tanácskozás résztvevői megállapodtak abban, hogy az érdekeltek részvételével az első negyedév végén is­mét áttekintik a megyei hús­ellátás; helyzetet. Kedden délelőtt 1790 kül­dött, 190 meghívott vendég és több mint 200 külföldi küldöttség jelenlétében a havannai kongresszusi palo­tában megkezdte munkáját a Kubai Kommunista Párt III. kongresszusa. A kubai kommunisták leg­magasabb szintű tanácsko­zásán részt vevő magyar pártküldöttséget Sarlós Ist­ván, az MSZMP PB tagja, az Országgyűlés elnöke ve­zeti. A küldöttség tagjai: Barts Oszkárné, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak tagja, a Fejér megyei pártbizottság első titkára és Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke kedden fo­gadta a hivatalos látogatá­son hazánkban tartózkodó Dante Caputo argentin kül­ügyminisztert. A szívélyes légkörű találkozón érintet­ték a nemzetközi élet és a magyar—argentin kapcsola­tok fontosabb kérdéseit. Hangsúlyozták a különböző társadalmi rendszerű álla­mok közötti párbeszéd fon­tosságát, s kifejezték a két ország érdekeltségét az együttműködés bővítésében Az argentin diplomácia ve­zetője átadta Losonczi Pál­nak Raul Alfonsin köztár­sasági elnök levelét, amely­ben hivatalos látogatásra Az Országos Béketanács kedden, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia dísztermé­ben ülést tartott; az OBT elfogadta a nemzetközi bé­keév hazai eseményeinek programtervezetét. Az ülé­sen részt vett és felszólalt Romes Csornára, a Békevi­lágtanács elnöke. Sebestyén. Nándorné ki­emelte, hogy a nemzetközi békamozgalom világszerte az ENSZ által meghirdetett nemzetközi békeév program­jához kapcsolódva végzi idei munkáját, s ehhez igazodnak a különböző akciók is. A Bognár István, havannai nagykövet. A péntekig tartó párt- kongresszuson először meg­hallgatták a Központi Bi­zottság beszámolóját, ame­lyet Fidel Castro, a Kubai KP első titkára terjesztett elő. Ezenkívül jóváhagyják a pártprogram tervezetét, a párt alapszabályzatának mó­dosítását, a következő öt­éves időszakra szóló gazda­sági és társadalomfejlesztési irányelveket, változtatáso­kat fogadnak el a gazdaság- irányítási és tervezési rend­szerben, s végül megválaszt­ják a párt vezető szerveit. hívta meg az Elnöki Tanács elnökét. Losonczi Pál a meg­hívást köszönettel elfogad­ta. Ugyancsak kedden fogadta az argentin külügyminisz­tert Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke. A ta­lálkozón véleményt cserél­tek a nemzetközi helyzet fon­tosabb időszerű kérdéseiről és áttekintették a két or­szág politikai, gazdasági és kereskedelmi kapcsolatait és ezek további fejlesztésének lehetőségeit. Mindkét találkozón jelen volt dr. Várkonyi Péter kül­ügyminiszter és Oscar Sar- miento, az Argentin Köztár­saság budapesti nagykövete. nemzetközi békeév gondola­ta világszerte és hazárikban is kedvező fogadtatásra ta­lált: célja, hogy az ENSZ tagállamai és a békéért küz­dő milliók még ihatározötstabb és ikonkrétabb ilépéseket te­gyenek a háborús veszély elhárítása, az államok kö­zötti tartós legyüttműködés erősítése érdekében. Az Országos Béketanács ülésén felszólalt Pozsgay Imre, a HNF OT főtitkára, aki a népirontmoagalom idő­szerű kérdéseiről tájékoztat­(Folytatás a 2. oldalon) Az argentin külügyminiszter keddi programja Találkozó a magyar vezetőkkel AZ ORSZÁGOS BÉKETANÁCS ÜLÉSÉN Elfogadták a békeév hazai programját jabb nemzedékhez, lassab­ban reagálnak erre vagy arra, akaratlanul sem tesz­nek mindig mindent úgy, mint kellene, de ez ko­rántsem lehet akadály az együttélésünkben. Hiszen — ha megéri — egyszer a csecsemő is agg lesz. Aki ma fölényes biz­tonsággal „lekezeli” a nyug­díjasokat, valamikor ma­ga is rászorul a melegebb szívre, a gyámolításra, a védelemre. Ilyent pedig csak az remélhet, aki rá­szolgált erre, aki valaha maga is adott. Karöltőbb korosztályok jellemezzék társadalmun­kat! S ha másért nem, hát a saját későbbi nyu­galmunkért legyünk a leg­kíméletesebbek, a legjob­bak éltesebB embertársa­inkhoz, amíg csak tehet­jük! Győni Gyula Mátrai tét Ha van hely, ahol a zaklatott tempóban élő em­ber e napokban „kisimíthatja” idegrendszerét, az a Mátra. Csend, tűző napsütés, a néha ötven ki­lométernél is nagyobb látótávolság — {megannyi öröm. Fények, ágak között Es akik azért dolgoznak hogy mindez (Perl Márton képriportja) elérhető is tegyen...

Next

/
Oldalképek
Tartalom