Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-04 / 29. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1986. február 4., kedd Üj köntösben a Társadalmi Szemle Az otthonosság költője A 75 éves Takóts Gyuláról A hetvenöt esztendős Takáts Gyula otthonos a világban, kezéhez szelídülnek a tárgyak, egyforma biztonsággal tekint szét kertjében és az ég csillagai között. Biztonság és otthonosság lehetnének költészetének kulcsszavai. Nemcsak azért, mert örömeit a természet ajándékai között keresi. Bensőséges kapcsolatban él a környező tájjal, de meghitt viszonyban a tájban élő emberrel is. Jól ismeri szülőföldje. a Dunántúl történelmét és népi hagyományait. Verseiből úgy lép elénk, mint a felvilágosodás korának tudós költői, Földi János vagy Diószegi Sámuel, akik naphosszat a természet titkait vallatták, egyszerre voltak poéták és botanikusok. Költészetéből egy nagy múltú táj természeti képe, klasszikus hagyományvilága és magyar népi műveltsége is kibontakozik. Költészete a természet ihlető vonzásában született. A somogyi dombok szelíd geometriáját, a Balaton-vidék érett színeit idézi fel. Nemzedékéhez, a modern magyar líra harmadik generációjához — Radnóti Miklóshoz, Jékely Zoltánhoz, Dsida Jenőhöz és Jankovich Ferenchez — hasonlóan, kezdetben ő is az idill világában kereste otthonát. Széttekintve maga körül, a látványt azonmód versben írta le, mintha a természet maga diktálta volna a sorokat. „ ... a delejes papír világít és zizegve kész rímeket ránt a tollhegyedre” — írta, mintegy az alkotás önfeledt természetességéről. A környezet magával ragadó szépségét finom tollal rajzolt képekben, egyszersmind a szülőföld iránt érzett gyengéd szeretettel fejezte ki. Láttató módon festette le az enyhe dorrtbhajlatökat, a rejtelmes erdőségeket, a régi udvarházakat, a somogyi táj természeti és történelmi kincseit. Költészetében részben a látvány uralkodik. A vidéki élet leszűrt tapasztalataiból, apró csendéleteiből alakít játékos rendet. Máskor sejtelmes sugárzást kapnak a képek, álomszerű és groteszk elemekkel gazdagodik a látvány, a valóság fölé tündé- ri játékot rajzol a képzelet. Ennek a költészetnek mégsem a táj rajz a legfőbb erénye, s nem a tájkép a legfőbb műfaja. A levegős és tiszta természetfestés mellett egy teljes életrend költői bemutatására és átlényegesíté- sére kell figyelnünk. A környezet lírai lefestésénél fontosabb az, amit saját egyéniségéről és eszmevilágáról mond. Az első versek derűs látványfestészete után a költő és a környező világ viszonya alaposan megváltozott. Addig a külvilág futó benyomásai formálták a verset, azután a költő keresi életrendjének tükrét a pannon tájiban és népi életben. Milyen is ez életrend? Eszményi a bölcs derű, a szelíd életöröm, a benső biztonságtudat. Takáts Gyula szinte elvonultan él Kaposvárott és Becehegyen, távol az irodalmi élet csatározásaitól. Belső biztonságát és derűjét gyakran a köznapok bukolikus örömeitől vagy a kétkezi munka egészséges erőfeszítéseitől kapja. Mintha Horatius, a kétezer éves latin költő tanácsait fogadta volna meg: szereti a csöndes örömöket, a jó társaságot, a bölcs derűt. Ez az életrend mégsem pusztán epilkureista, mégsem csupán életélvező. Tágas, megalapozott és átélt kultúráról tanúskodik, amely a nagy európai és magyar hagyományokból ered. Antiik és mediterrán nosztalgiák szövik át, a dunántúli történelem és művészet nemes emlékei: omlott várak, barokk présházak, roskadozó kápolnák, népi faragások vonzzák. Beléivódott a pannon táj művelődési öröksége: a latin auktorokat forgató művelt ősök hagyatéka csakúgy, mint a szülőföld irodalmának játékos kedélye és komoly bölcseleté. Csokonai „nép] rokokójának” modern hangszerelését ugyanúgy megkísérli Takáts Gyula, mint Berzsenyi görögös klasszicizmusának korszerű felújítását. Tudatosan dolgozik azon. hogy egyensúlyt teremtsen a hagyomány és az újítás között. Életében és költészetében mindig arra törekedett, hogy összhangba fogja az érzés és a kifejezés gazdag változatait. P. B. TAKÁTS GYULA: Mézöntő Jött a néma szó ... A könnyű dal. Acélt hozott és kötelet. Egy angyal hozta fényes szárnyain s megállt a szőlőskert felett. A hamvashúsú, zöld magok gyökérig meghajoltak. És átszóltak a körtefák a szomszéd asszonyoknak... Ezer tavacska nyílt a hegybe. A gálicos kutak vibráló párát permetezve fújták az égre-dőlt utat és lett a hegyben nagy csuda: akár egy dallal gyöngyözött madár elindult fölfelé a mandula. A prés aljába bujt. Köréje szállt a kert s a kék szüret megcsordult odafent __ A z öblök fényes, nagy sajtárjai az égi musttól kezdtek forrani s midőn csordult a sok edény, hajót hozott egy csónakos-legény. A szőlős táj, mint tág,lépes keret fölitta mind a mézöntö eget... S az angyal lábait megint a fölnyílt kék kutakba mosta s kinyitva könnyű szárnyait elszállt a felhős nádasokba. Mindig örömmel tudósítunk arról, ha egy jó ötlet megvalósul. Mint például most, az iskolamozi esetében, amely a Heves Megyei Moziüzemi Vállalat és az Egri 13-as Számú Általános Iskola közös elhatározásából született. A vállalkozás fő előnye, hogy a vetítéseket a „suliban" tartják, ahol száz gyermek fér be az erre a célra átalakítható terembe. A vetítőket és a filmeket a mozisok biztosítják, a főgépész viszont tanárember: Tóth Sándor igazgatóhelyettes. Főleg a nebulók életkorához igazodó alkotásokat tűznek műsorra: mesefilmeket, irodalmi alkotások adaptációit, kalandos történeteket, amelyeket négyforintos, kedvezményes áron lehet megtekinteni. A vetítéseken rendszeresen telt ház van, a gyerekek tehát megszerették ezt az új formát, amikor nem ők mennek moziba, hanem az jön hozzájuk. Hetente egy alkalommal van vetítés, de a szomszédos, hetes és nyolcas számú iskolák kérésére más napokon is lepörgetik a filmeket: a Rin-Tin-Tint, A holdlakók titkát, A beszélő köntöst és más alkotásokat. Heti könyvajánlat Kossuth Könyvkiadó: Reflektor. Válogatás a politikai sajtó cikkeiből. 1985 4. Tolna, összeáll. Szabó Géza. (Magyarország megyéi) Magvető Könyvkiadó: Pethő Sándor: Egy kis nép nagy gondjai. Válogatott publicisztikai írások. Mezőgazdasági Könyvkiadó: 88 színes oldal a nappali lepkékről. Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó: Kulmovoa, Joanna: Ha a nap éjjel sütne. Kozmosz: Zolnay László: Mozaikok a magyar újkorból. (Az én világom) Múzsák Közművelődési Kiadó: Agárdi Péter: Művészet és közösség. Művelődéspolitikai írások. Műszaki Könyvkiadó: Bodor Ferencné: A hétköznapi jólápoltság. Vegye igénybe. Szolgáltatási iránytű. Szépirodalmi Könyvkiadó: Berzsenyi Dániel összes versei. (Klasszikus Zsebkönyvtár) Tudomány. A Scienfitic American magyar kiadása. 1985/4. Új köntösben jelent meg a Társadalmi Szemle januári száma. A folyóirat közli Németh Károlynak, az MSZMP főtitkárhelyettesének A pártdemokrácia helyzete és fejlesztésének feladatai című vitaindító előadását. amely az 1985, november 21—22-én tartott országos elméleti tanácskozáson hangzott el. Németh Károly egyebek között rámutatott: a Központi Bizottságnak és a területi irányító szerveknek a jövőben sokkal nagyobb figyelmet kell fordítaniuk arra. hogy döntéseik meghozatalában jobban hasznosuljanak a párttagság észrevételei, javaslatai, az alapszervezetek tapasztalatai. Ballal László áttekinti gazdaságpolitikánk fő vonásait 1986-ban, Rámutat: a gazdálkodás hatékonyságának növelésével folytatni kell a külgazdasági egyensúly korábbi években megkezdett javítását, és az egyensúlyi követelményekkel összhangban élénkíteni szükséges a gazdasági növekedés ütemét. Emellett folytatni kívánjuk az életszínvonal és az élet- körülmények javítását, szükség van arra, hogy megteremtsük a reálbérek és a beruházások szintentartásának, illetve emelésének feltételeit. Pach Zsigmond Pál tanulmánya magyarázatot keres arra, mi az oka annak, hogy a nemzeti eszme (nemzettudat), amely sajátságosán az antifeudális-polgári átalakulás óta, azzal szoros ösz- szefüggésben vált az európai történelem egyik „uralkodó eszméjévé”, ilyen roppant erejűnek bizonyul a történelem egy minőségileg Több új tv-film forgatása fejeződött be, illetve kezdődött meg a közelmúltban. Vészi Endre forgatókönyvéből Gábor Pál készített egyéni hangvételű filmet. Az Ember és árnyék cselekménye a második világháború idején egy nyugatnémetországi munkatáborban játszódik: a drámai történet főszereplője Rudolf Péter. A darabot február 13-án —, Budapest felszabadulásának évfordulóján — tűzi műsorra a televízió. Hubay Miklós Öfc tudják mi a szerelem című drámáját Ádám Ottó rendezte képernyőre. Az író Hector Berlioz életének egy érdekes pillanatát ragadja meg: 1864- ben a Lyoniban hangversenyező művész felkeresi azt i az asszonyt, aki iránt 40 éve ! táplál szenvedélyes, ám pláúj fejlődési szakaszában, az antikapitalista-szocialista átalakulás, a szocialista társadalom építése időszakában is? A mienknél sokkal fejlettebb tőkés országokat is megrázó világgazdasági válság Magyarországot sajátos gazdasági adottságai miatt különösen kedvezőtlenül érintette. Csehák Judit elemzi a hazai szociálpolitikában kialakult helyzetet, adottságainkat, a megoldásra váró feladatokat és a lehetőségeket. Bős—Nagymaros térségében közös magyar—csehszlovák beruházásban vízlépcsőrendszer épül. Breinich Miklós cikkében arra ad választ: tulajdonképpen mi és milyen cél érdekében épül, hogyan ítélhető meg gazdaságossága, milyen hasznot hoz az országnak, mi az álláspont a környezetvédelemmel kapcsolatban felmerült kérdéseket és aggályokat illetően? A Szovjetunió és az Egyesült Államok Genfben új párbeszédet kezdett, fontos terveket fogalmazott meg, megtette az első lépést egy olyan világ felé. amelyben kevesebb a fegyver, több a bizalom, erősebb a béke. Elek János a genfi csúcstalálkozót elemzi. L. Nagy Zsuzsa az 1920. évi, úgynevezett trianoni békeszerződéssel foglalkozik. Mint hangsúlyozza, a Trianonnal Összefüggő széles körű problematika azt a tanulságot kínálja a Duna-me- dence kormányai és népei számára, hogy nacionalista alapon a nemzeti ellentéteket sem lehet felszámolni, ellenkezőleg: inkább elmélyíteni. tói érzelmeket. A késői le- ányikérés egyaránt feldúlja a nagyimaimakorú hölgy és környezete életét. Hubay darabja — amely stílusában sokat merített a múlt század francia színjátszásából — többek között Tolriay Klári, Sinkonits Imre, Shütz Ila, Haumann Péter, Hűvösvölgyi Ildikó és Békés Itala játékában elevenedik meg. Az adás február 23-án lesz. A drámai főszerkesztőség másik új produkcióját Székely János Dózsa című művét Sára Sándor rendezte; a romániai magyar irodaiam egyik kiemelkedő alkotójának történelmi példázata elsősoriban Dózsa belső, erkölcsi vívódására irányítja a figyelmet. A monodrámát, amelyben Madaras József szerepel, március elsejével láthatják a nézők. r Uj televíziós produkciók r CSONGOR RÓZSA: Törésvonalak iii/i. A szálloda forgóajtaját úgy meglódította, hogy á sofőr két egész fordulattal maradt mögötte. Megkönnyebbülten mosolygott, mintha elváltak volna útjaik. Tartott az egész egy hosszú pillanatig, azután tisztán érezte a háta megett, amint bak- . tat a nyomába. A két lapát- nagy kezet is, áhogy egész nap látni kényszerült, talán álmában sem szabadul meg tőle. összezártságuk, akár a gályarabság, bilincseit a lábán vonszolja. s ez így tart reggel óta, hogy Kunszabó nagy kezeit a kormányra tapasztotta, lábát a gázpedálra, s nekilódultak az esőtől csillogó országúinak. Bárány Kornél anyagbeszerző, amint elhelyezkedett, fellobbant beszélgető kedve. Mindig így van ez, amikor beszáll az autóba. Az istenit az esőnek... Nem zavarja? Valahol megállunk, kávét iszik vagy colát? A sofőr semmi jelét nem adta, hogy érti. Talán nagyothall, vélte Bárány Kornél. És a család mit szól? Az asszony, ahhoz, hogy örökké úton van ? Ki örül az ilyesminek, nem igaz? Csavargó élet, a magáé éppen úgy, mint az enyém, örökké úton van az ember. Télen nyáron, vagy mint most, őszidőben. Már meg sem ismeri az ember a feleségét. Kunszabó, mintha nem neki beszélne, hallgatott. Kis szünetet tartott, s azt gondolta: ezzel meg mi történt? Kezdte elölről, hogy a figyelmét maga felé fordítsa. Más sofőr megköveteli valósággal, meséljen. Vicceket, bármit, hogy el ne álmosod- jék vezetés közben. Ez meg csak hallgat. Előszedte a vicceket is, vagy százat elmesélt. Süket részvétlenség fogadta a csattanókat. Igyekezetével olyannyira' magára maradt, hogy elbizonytalanodott. Oldalról sandított Kunszabóra, mi baja ennek? Az fejét előre szegve, lába a gázon, egyenletes hetvennel olyan elmélyülten vezetett, mintha a világon semmi más fontos dolog nem lenne. Arca, mint a viasz, merev s kifejezéstelen volt. Sapkája mélyen a homlokában, száját keskenyre szorította. Bárány vette észre azt is, rossz úton járnak. Hohó, álljon csak meg, kiáltotta nevetve, lássa csak a fickó, tudja ő jól, tévedni emberi dolog. Térképét kiterítette ölébe, s magyarázni kezdte, erre kellett volna Kunszabó az út szélére hajtott, piroskötésű térképéi elővette, s úgy elmélyedt a tanulmányozásba, mintha Bárány a világon sem lenne. Aztán a homlokára csapott, indított, hátramenetbe kapcsolt, így gurultak visszafelé, egészen az útkereszteződésig. — Mi az istent csinál? És ha valaki belénk jön... — kiáltotta az anyagbeszerző, a sofőr mintha egyedül lenne a fülkében. Dél elmúltával Bárány Kornél már nem esedezett egy helyeslő fejbólintásért, feléje fordulásért, mosolyért, csipetnyi érdeklődésért. Már csak magában töprengett: mi van ennek a fejében ? Mire gondol, ha képes ilyesfélére egyáltalán? Mi tartja oly szorosra zártan a száját? Tőle távol a figyelmét? Ostoba fajankó. Vagy ellenkezően, bölcs? A máskor oly szilárd magabiztossága romokban hevert. Talán a hiba bennem van? Megalázkodtam előtte, s most semmibe vesz, vélekedett az anyagbeszerző, és már semmit nem akart. Mindezek után aludjak vele egy szobában, állt a szálloda előcsarnokában, s érezte a ben- zinszagú hallgatással tele van a szája. Tudta jól, így történik majd, csak az időt húzta, mígnem a szállodás kezdte: — Parancsolnak? — Kétágyast — mondta sóhajtva. Amelyikben a két ágy egymástól száz kilométernyire van, tette volna hozzá szívesen. A bejelentő- lapot a sofőr orra elé tolta. Nem töltöm ki neki, mint azt mindenki másnak megteszem. Ennek nem és nem. Bosszú a benzinszagú némaságért. A sofőr a szomszéd asztal mellé telepedett, s hamarább végzett a kitöltéssel, mint Bárány Kornél. Ejha, ez igen, s elindultak a szoba felé. Á sofőr mindvégig a háta mögött lépkedett. Bárány az ablak melletti ágyat foglalta el, Kunszabó az asztal mellé telepedett, s várni látszott. Bárány egyenest a fürdőszoba felé vette útját. Zuhogott a jó meleg víz a kádba, meg sem várta, hogy megteljék, elnyúlt benne. El-elbóbiskolt, órányi idő telt el a mennyországban. Amikor kijött, a sofőr még mindig az asztal mellett ült. Pillantást sem vetett rá, elindult az étterembe. Rendelt marhapörköltet, egy üveg soproni kékfrankost. A bort sokáig rágcsálta, mielőtt lenyelte volna, így fogyasztotta el az egészet. Érezte, mint oldódik testében a nap nyirkos unalma, a benzinszagú csömör. Éjfél után fizetett, fü- työrészve indult szobájába. Remélte, a sofőr az igazak álmát alussza, s vígan horkol. Mikor ajtót nyitott, fényár csapta arcul, s Kunszabó látványa, aki az asztal mellett ült. A változás annyi volt, hogy asztalon, székeken, ágyon nagy rajzok hevertek, — egy családi ház részletei, műszaki példányban. Az ajtónyitásra Kunszabó ijedten kapta fel a fejét. Kezében golyóstollat markolt, akár egy kalapácsnyelet, ijedtében a földre ejtette. Feje felett a csillár minden fénye ott csillogott a fekete üstökén. Arca pírban égett, vonásai kirajzolódtak, duzzadt szája piros volt. Homloka magas, akár egy professzoré. (Folytatjuk) Ifjúsági mozi az iskolában
