Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-04 / 29. szám

1. népújság. i986. Sajtótájékoztató Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) Szinte a teljes tagság részt vett a munkában, s a külön­böző szinteken több száz­ezren mondták el észrevéte­leiket, formáltak véleményt, adták elő javaslataikat. Nagyiban elősegítették ezt a nyíltabbá, őszintébbé tett fórumok, a demokratizmus további kiszélesítése, a job­bára titkos szavazások. A felszólalások alkalmával kü­lönösen sok szó esett a szak- szervezetek álláspontjáról, feladatairól, legjelentősebb társadalmi kérdéseinlklkel kapcsolatban, a mozgalom helyéről, szerepéről. Egy­értelmű megállapítást nyert hogy a magyar szakszerve­zetek nemcsak a politika végrehajtásának, hanem alakításának is cselekvő sze­replői, s a hatalom részesei­ként képviselik sokoldalúan tagságuk érdekeit. Kulcs­kérdésnek tekintik a kellő hatékonyság melletti teljes foglalkoztatást, s <a munka­erőmozgás leggazdaságosabb területekre történő irányí­tását. segítését. Nem mind­egy, hogy milyen a dolgozó emberrel való törődés, ezért szorgalmazzák továbbra is a körültekintőbb gondosko­dást, fontosnak tartják a szervezettebb munkát, a jobb anyagellátást, a munkaidő védelmét, a biztonságtechni­kai helyzet, az egészségügyi ellátás javítását. Nem utolsó­sorban pedig a további ten­nivalókat a nyugdíjasok a fiatalok térdekében. A SZOT-titkára a továb­biakban arról beszélt, hogy ilyen és hasonló kérdések­ben, témákban keresi a to­vábblépés útját, a Magyar Szakszervezetek XXV. kong­resszusa is február 14—16. között Budapesten, az Épí­tők Központi Székházában, ahová egyébként összesen 803 küldöttet és 478 meghí­vottat várnak. A vendégek között lesznek a hazai tár­sadalom legváltozatosabb te­rületeit képviselők mellett a Helsinki Záróokmányt alá­író országokból, Európa La- tin-Amerilka, és Afrika szá­mos nemzetéből érkezők is. Gyóni Gyula K Hétfő délután fotókiállítás nyílt a Szovjet Kultúra és Tudomány Házában. A tárlatot a Szovjetunió budapesti nagykövetsége, a TASZSZ, és a Szovjet Baráti Társaságok magyar- országi képviselete rendezte az SZK.P XXVII. kongresszusa tiszteletére. A megnyitón La­katos Ernő, az MSZMP KB osztályvezetője és B. I. Sztukalin, a Szovjetunió magyaror­szági nagykövete mondott beszédet. A képen: a nagykövet megnyitja a kiállítást (MTI-fotó — Népújság-telefotó — KSJ LIBANON Dzsemajelnek mennie kell? Nabih Berri, a síita Amal, Valid Dzsumblatt, a Haladó Szocialista Párt vezetője, va­lamint Elie Hobeika, a Liba­noni Erők nevű keresztény milícia januárban menesztett vezére vasárnap háromórás tárgyalást folytatott Abdel Halim Haddam alelnökkel Damaszkuszban — a továb­bi teendőkről. Ök hárman írták alá a damaszkuszi egyezményt, és hétfőn bej­rúti hírek szerint együtt ta­nácskoztak Robert Franzsi- jéval, a Dzsemajel-ellenes tábor vezéralakjának, Szli­man Franzsijé volt államfő­nek fiával. A megbeszélés után Berri — Haddam al- elnök és a libanoni maroni- ták tárgyalásainak ismereté­ben — közölte: Libanont csak a háromoldalú egyez­mény mentheti meg, és ezt a folyamatot senki sem aka­dályozhatja meg — bármi­lyen rangú, rendű személy­ről legyen is szó. Dzsumblatt szerint a damaszkuszi egyez­mény „minden megoldás sarokköve”. Mindketten ér­tésre adták, hogy Dzsemajel elnöknek „mennie kell'. Amerikai erődemonstráció Haiti partjainál Az amerikai 2. flotta ha­dihajói kifutottak állandó állomáshelyükről és hétfőn a haiti partok közelében cir­káltak. A hajók később a Karib-tenger keleti része fe­lé vették útjukat — jelen­tette a Prensa Latina hír- ügynökség. A Pentagon szó­vivője azt közölte, hogy a hajók átvezénylése a csütör­tökön kezdődő karibi had­gyakorlatokkal függ össze. Az újabb amerikai erőde­monstráció időben egybeesik azzal, hogy a karibi sziget- országban rendkívüli mér­tékben kiéleződött a belpo­litikai helyzet. A haiti ha­ladó erők szerint az ország partjainál tapasztalható ame­rikai katonai jelenlét szer­ves részét képezi a Haiti belügyeibe való amerikai fegyveres beavatkozást célzó tervnek — jelentette a TASZSZ. Kornyijenko— Yelajati megbeszélések Georgij Kornyijenko, a szovjet külügyminiszter e'.sö helyettese — aki küldöttség élén Vasárnap érkezett Te­heránba — hétfőn találko­zott az iráni diplomácia ve­zetőjével, Ali Akbar Velaja- tival — jelentette az iráni rádió. Az iráni külügyminiszter elfogadta azt a szovjetunió- beli látogatásra szóló meg­hívást, amelyet Kornyijenko Fduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter nevében tol­mácsolt — közölte a teherá- n,i rádió, amely szerint a szovjet—iráni tárgyalásokon kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdéseket tekintet­tek át. Az ÍRNA iránj hírügynök­ség beszámolt Kornyijenko és Golam Reza Agazadeh iráni olajipari miniszter va­sárnapi teheránj tárgyalásai­ról is. Külpolitikai kommentárunk )— Botha aratása PIETER BOTHA, a Dél-afrikai Köztársaság elnö­ke a hét végén olyan beszédet mondott, amelyet ő maga szerényen „történelmi jelentőségűnek” szánt. A jelek szerint komoly baj van az apartheid-államfő politikai antennáival, talán mindenekelőtt időérzéké­vel. Lehet, hogy három esztendeje egy ilyen beszéd még otthon és világviszonylatban is kiváltott volna némi elemző érdeklődést. Most azonban a Botha-be- széd egy régi mondásra emlékeztet: ki szelet vet, vi­hart arat. 1986 januárjában, ilyen előzményeik után, ezzel a beszéddel Botha valóban szelet vetett és valóban vi­hart aratott. Az otthon illegalitáslban működő ellen­zéki szervezettől, az Afrikai Nemzeti Kongresszustól (ANC) kezdve Angolán át a nyugat-európai Közös Piac brüsszeli központjáig mindenütt felháborodással vegyes megvetéssel nyugtázták ezt az elnöki szóza­tot. A hét első napjának hírügynökségi jelentései te­kintélyes csokrot nyújtottak az ilyen reagálásokból. Komoly esély van rá, hogy a mindig friss szegfüvei megjelenő Botha ezt a csokrot nem teszi a gomb lyukába. Mi volt e beszéd lényege? A belpolitikában az az. ígéret, hogy eltörlik majd a feketék mozgását meg­bénító úgynevezett belső útlevél használatát, megad • ják az állampolgárságát a törzsi rezervátumok (ban- tusztánok) foglyainak, tanácsot hoznak létre a tör­zsek és fekete közösségek képviselőiből. Ismétlem: néhány esztendeje, amikor ez a rezsim még teljes gazdasági és politikai ereje birtokában volt, valami­féle tárgyalási alap lehetett volna egy ilyen platform, egy folyamat esetleges kezdete. Kérdésre milyen jo­ga lesz annak az általa említett, a feketék képvise­lőit is bevonó tanácsnak, Botha felhúzta a szemöldö­két (nem szereti az ilyen kérdéseket) es azt mondta: „Természetesen csak tanácsadási1 joga.” Külpolitikailag a beszéd lényege egy furcsa felhi - vás a frontországoknak: alakítsanak Pretoriával va­lamiféle közös tanácsot (megint egy tanács) ,,a rend­bontások” megelőzésére. Mivel érvelt Botha? Amivel szokott: ha az érintett országok — mondta — nem igy cselekszenek, „lesújtunk rájuk”. „NEM LÉPEK BE a Botba által tervezett tanácsba — mondta Desmond Tultu Nobel-békedíjas anglikán püspök — és nem látok új elemet az elnök beszédé­ben”. Nincs is. Ez a beszéd kizárólag annak a fenn­tartását kísérelte meg, ami — fenntarthatatlan. fíormat Endre PÁRTKONGRESSZUS KUBÁBAN Előtérben a gazdaság Kijelölt pályán a 2. kínai műhold A kínai lapok hétfőn első oldalon, fényképpel illusztrált hírben számolnak be a má­sodik kínai műhold sikeres szombat esti felbocsátásáról, amelyet újabb jelentős lé­pésként értékelnék a kínai űrkutatás útján. Több lap közli az Üj-Kí- na hírügynökség két mun­katársának helyszíni beszá­molóját a Szecsuán tartomá­nyi űrközpontból. A kínai újságírók kiemelik, hogy az űrközpont parancsnoki he­lyiségében a tudósok, mér­nökök és technikusok mel­lett helyet foglaltak a párt- és az állami vezetés olyan rangos képviselői, mint Csao Ce-jang miniszterelnök és Csang Aj-ping honvédelmi miniszter. A China Daily szerint Kí­na kész arra, hogy Hosszú menetelés típusú rakétáit áruba bocsássa, és megnyis­sa a Szecsuán tartományi űr­központot a külföldi vásár­lók számára Távközlési és rádiózási cé­lokra alkalmas mesterséges holdat bocsátottak tel Kíná­ban. A pekingi televízió je­lentése szerint a műhold a kijelölt pályán halad, beren­dezései kifogástalanul mü- [ ködnek (Népújság-telefotó — REUTER — MTI — KS) Kubában az elmúlt egy esztendő a kongresszusi felkészülés jegyében telt el. A kommunisták meg­vonták az eddig végzett munka mérlegét és kijelöl, ték a jövő feladatait. Az egy évtizeddel ezelőtti első kongresszuson szentesí­tették a forradalom vívmá­nyait és meghatározták a szocialista építés teendőit. Az 1980 decemberében ren­dezett II. kongresszuson a korábbi irányvonal megerő­sítése mellett döntést hoz­tak a fejlődés meggyorsítá­sáról. Az eredetileg tavaly év végére tervezett, de mos­tanra elhalasztott tanácsko­zás központi témája kétség­telenül a gazdaság lesz, hi­szen a gazdaságirányítás korszerűsítése, a gazdaságos­ság és takarékosság igénye nélkül nem lehet megfelel­ni a kor követelményeinek. Kuba az utóbbi években a mélyreható változások ko­rát éli. Az International Herald Tribune amerikai lap például azt tartja fi­gyelemre méltónak, hogy az ország gyorsan emelkedik ki a negyedszázados politikai és diplomáciai elszigeteltség­ből. Havannában azonban nem csak a diplomáciai kap­csolatok barométerén érzé­kelhető a változás. Sokak szerint Kuba jelenleg olyan átalakulások előtt áll, ame­lyek jelentősége az 1961-es és 1970-es eseményekhez mérhető. Fidel Castro, a KKP első titkára, állam- és kormányfő egy nyilatkozatá­ban maga is alátámasztotta e véleményeket, amikor ki­jelentette: a nemzeti önvé­delem, a honvédelem és a gazdaság terén a korábbiak­hoz képest valóságos forra­dalmak zajlanak. A kubai vezetés folyama­tosan hangsúlyozza a meg­újulás szükségességét. Pél­da rá, hogy már 1983-tól ér­vényben van a kormány át­fogó akcióprogramja, amely elsősorban a takarékosságra helyezi a hangsúlyt. S nem is véletlenül, hiszen a ke­vés pillérre támaszkodó ku­bai gazdaság az évtized ele­jén fokozottan megérezte a világgazdaság kedvezőtlen folyamatait. Jelentősen csök­kentek az ország stratégiai fontosságú kiviteli cikkeinek a világpiaci árai. A cukoré például — amely eladásából származott eddig az export- bevételek mintegy 80 száza­léka — tartósan mélyponton van. A gondok enyhítésében a Szovjetunió, de a többi szocialista ország is t úgy vesz részt, hogy a világpia­cinál magasabb áron vásá­rol cukrot a szigetországból. Becslések szerint az utób­bi tíz évben mintegy 60 szá­zalékkal romlottak a csere­arányok Kuba szempontjá­ból, ugyanakkor a fontos exporttermékek termelése alacsonyabb volt az előirány­zottnál. Ehhez járul még a múlt év végén a Kate ne­vű hurrikán pusztítása, ami­nek következtében az ország nagy részében lehetetlenné vált a cukornád gépi ara­tása, ipari létesítmények és lakóépületek ezrei semmisül­tek meg. vagy károsodtak, és csaknem tízezer hektáron tönkrementek a déligyü- mölcs-ültetvények is. Az elkövetkező évek szi­gorúbb gazdaságpolitikáját természetesen nem a termé­szeti csapás váltotta ki, ám jól illusztrálja, milyen ne­hézségekkel kell megbirkóz­niuk a kubai vezetőknek. Éppen ezért nem meglepő, hogy a gazdasági szféra kulcspozícióba került — a kiutat a hatékonyságban, a minőség javításában, a ve­zetés fiatalításában, vala­mint a racionalizálásban lát­ják. Számottevő erőfeszítése­ket tesznek a importkiváltó termékek gyártásának fel­futtatásáért, valamint az energiagazdálkodásban, a fű­tőanyagok felhasználásában való takarékosságért. (Ez ugyanis egy viszonylag friss szovjet—kubai szerződés ér­telmében a szovjet kőolaj re- exportjára ad lehetőséget, s egyben megnöveli a valuta- bevételeket.) Az országban kritikus elemzés alá vetették a válla­latok tevékenységét is, s megvizsgálták: a hatékony­ság érdekében hogyan kell növelni a vállalati önálló­ságot. Több területen máris felerősödött a decentralizá­ció. A beruházáspolitika új alapokra került — elsőséget kaptak a gyorsan megtérülő, jövedelmező ágazatok. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a jövőben a könnyű­ipar, a cipőgyártás, a textil-, az élelmiszeripar fellendülé­sével lehet számolni. A mérleg nem lenne tel­jes, ha mellőznénk néhány általában száraznak mon­dott számadatot is. A tavaly véget ért ötéves tervidőszak­ban például a karibi ország átlagosan 7 százalékos gaz­dasági növekedést ért el, ami a harmadik világ hely­zetét ismerve nem lebecsü­lendő. A következő időszak­ra némileg visszafogottabb fejlődést irányoznak elő, az évi növekedés üteme azon­ban a tervek szerint így is eléri az öt százalékot. A már elfogadott idei célok között 4,8 százalékos emelkedés szerepel. Daróczi László A GALYATETŐI SZOT-ÜDÜLÖ AZ ALÁBBI MUNKAKÖRÖK BETÖLTÉSÉRE FELVÉTELT HIRDET: TAKARÍTÓNŐ, FELSZOLGÁLÓ, CUKRÁSZ, KONYHAI SM. és SZÁLLODAI PORTÁS. Munkásszállást és étkezést biztosítunk. JELENTKEZNI LEHET: GALYATETŐ, SZOT-ÜDÜLÖ 3234 Telefon: 76-011, 76-012. &

Next

/
Oldalképek
Tartalom