Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-22 / 45. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. február 22., szombat 3. INTÉZKEDÉSEK A VESZTESÉGEK RENDEZÉSÉRE - VÉDVE VANNAK A VETÉSEK - GÉPJAVÍTÁS, MŰTRÁGYÁZÁS - VETŐMAGVAK A GAZDASÁGOKNAK Tavasz előtt... Bár február végéig tartanak az üzemekben a zárszámadások, a kollektívák mégis már a tavaszra gondolnak. Nehéz esztendőt zárt Heves megye mezőgazdasága 1985-ben. Bizonyítja az is, hogy az árbevételi kiesések meghaladták az egymilliárd forintot és a nyereség is kevesebb lett, mint az előző években volt. Összességében mégis eredményes öt esztendőt tudhat maga mögött szőkébb hazánk élelmiszer-gazdasága. A tavalyi rendkívül kemény tél különösen a szőlősgazdaságokat sújtotta, de más üzemekben is voltak, túl az időjáráson szervezési, gazdálkodási gondok. Zsákba csomagolt vetőmagvak szállításra előkészítve, a vetőmag vállalat káli telepén (Fotó: Perl Márton) Koós Viktortól, a megyei tanács .mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjétől és munkatársaitól megtudtuk, hogy a zárszámadásokon a vezetők és a tagság kritikusan és önkritikusan értékelte az 1985. évi tapasztalatokat. Mindenütt megfogalmazták azokat a tennivalókat, amelyek a jobb eredményekért szükségesek. A rendkívül kemény tél miatt négy szőlősgazdaságban: az Egri Csillagokban: az ostorosi, a verpeléti és a domoszlói termelőszövetkezetben pénzügyi veszteségek keletkeztek. Emellett három közös gazdaságban, a bátori, a nagyfügedi és a mátraballal szövetkezetben az időjárás káros hatásain túl szervezési gondok is hozzájárultak a veszteségekhez. Kétségtelen az említett gazdaságokban szükség lesz központi pénzügyi támogatásra, de szükség van belső üzemi tennivalókra is, hogy mielőbb stabilizálják helyzetüket. A mérlegeredmények alapján a megyei pártós állami testületek vezetői a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi, valamint a Pénzügyminisztérium illetékeseivel folytatnak tárgyalásokat a veszteségek rendezéséről. Egyébként a zárszámadásokkal párhuzamosan az üzemekben a köz-, illetve küldöttgyűléseken megvitatják az idei feladatokat is. A közös gazdaságokban a VII. ötéves tervi célkitűzések 1986 közepéig kerülnek a tagság elé vitára, illetve azok elfogadására. A múlt évben az időjárás okozta kiesések egy részével természetesen az idén is reálisan számolni kell. A gazdaságokban mégis új lendülettel készülnek a tavaszi indításra. Egyelőre azonban még tart a februári tél, és védve vannak az őszi vetések. A nagyüzemek a múlt esztendő második felében a már korábban kialakult arányban vetettek gabonaféléket. így 60 ezer hektáron búzát, ötezer hektáron őszi árpát, valamint 3500 hektáron káposztarepcét. Az enyhe december kedvezett ahhoz hogy kikeljenek a vetések és most jó közepes állapotban telelnek. A gazdaságok az esztendő végére valamennyi területet jó minőségben felszántották. és az alapműtrágyák zöméi is kijuttatták a földre. Ugyanabban az időben az egri és a mátraalji borvidéken a szőlőkben, továbbá a gyümölcsösökben megkezdték a metszést és a munka több mint felével végeztek már. A gazdaságok januárban hozzáláttak az ősz,; kalászosok fej trágyázásához is. A vetésterület negyven százalékán, még a nagyobb havazások előtt kijuttatták a nitrogént. Nagy munkát ad a gépjavítás illetve felújítás. Ehhez megfelelő az alkatrészellátás, továbbá az Egri Agroker, valamint a TSZKER Heves—Nógrád Megyei Területi Központjának jóvoltából — a szükséges műtrágyamennyiség is rendelkezésre ál'l. A tavasz; vetéshez nélkülözhetetlen magvak nagy részét már kiszállították a gazdaságokba. Jelentős törekvések vannak a zöldség- termelés fokozására, megyénk déli, alföldi részén. Ebben különösen a Hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet áll az élen ahol 1986-ban az öntözést is fejlesztik. Ezt a következő években szeretnék kiterjeszteni a szomszédos tarnamérai, a káli és az erdőtelki termelőszövetkezetben is. A gazdaságok a háztájival együtt erőfeszítéseket tesznek a kiegyensúlyozott zöldség-gyümölcs ellátásért. Ugyanakkor törekednek a Hatvanj Konzervgyár ellátására is, ezt bizonyítják a szerződéskötések. Alapvető feladat — amint azt a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán megfogalmazták — az állaitenyésztés fej. lesztése. Ehhez az idei köz- gazdasági szabályozók a korábbiaknál kedvezőbb ösztönzést adnak. Az üzemek ezek ismeretében kezdik meg a telepek korszerűsítését. Persze, szükség van a helyi intézkedésekre is annak érdekében hogy az ágazatot mihamarabb jövedelmezőbbé tegyék. Egyébként az idei évre vonatkozó köz- gazdasági szabályozók kiegyensúlyozottabb fejlesztést tesznek lehetővé a növénytermelés és az állattenyésztés között. A gazdaságokban a jövőre gondolva — levonták a múlt évi fagykárok tanulságait — kétezer hektár új Szőlő telepítését irányozták elő a VII. ötéves tervidőszakban. Fontos ez, hogy helyreállítsák a felbomlott területi egyensúlyt és pótolják a fagykárok miatt kivágott ültetvényeket. A február közepi nagy havazás után úgy tűnik: az idén nem lesz korai tavasz. így nem lehet majd korán vet-, ni tavaszi árpát és borsót, hanem várhatóan csak később. Ez természetesen nagyobb szervezettséget követel majd az üzemektől a tavaszt rajt után. Mentusz Károly _ I';.: ................................................... ■ -......... K ÍSÉRLET A PÁRTÉLETBEN Közösen a kereskedők Domboróczky József pártbizottsági titkár (Fotó: Koncz János) A Magyar Szocialista Munkáspárt szakmai szervezetei között megyénkben másodikként alakult — immár több mint egy esztendeje — az egri kereskedőké, mégis sokan talán még ma sem tudnak róla. Ennélfogva a titkára, Domboróczky József is a legtermészetesebbnek találta, hogy beszélgetésünket ne .mindjárt a mindennapi tevékenységük ismertetésével, hanem a bemutatkozással kezdje: — A Kereskedelmi Ágazati pártbizottságot a tavalyi, február 4-i pártértekezlet hívta életre, a Széchenyi utca 23-ban, még mindig ideiglenes irodánkat pedig valójában áprilistól használjuk — mondta. — Hét a lapszervezet, a megyei iparcikk és élelmiszer kiskereskedelmi vállalatok, a Mátra Füszért, a Rutex és Rö- viköt, a Vasvill, a Tüzép, illetve a Centrum Áruházak városunkban élő kommunistái munkájának a szervezése, irányítása, tagságunk közös érdekképviselete a cé- iliunk. Mindezeken keresztül pedig a településen, illetve kiterjedt vonzáskörzetében élók legmegfelelőbb ellátásának biztosítására törekszünk. S e rövid bevezetővel tulajdonképpen mindjárt a lényegig jutottunk. Sok szó esik ugyan a fogyasztói igények kielégítéséről, de ritkán gondolunk arra, hogy ez korántsem egyszerű dolog. A megyeszékhelyen működő, de többnyire megyén kívüli központú vállalatok stratégiái ugyanis nem mindenben egyeznek, üzletpolitikai elképzeléseiket gyakran sajátos meggondolások vezérlik. Ám nyilvánvaló: csakis úgy szabad kereskedniük, hogy az a helyi partnereknek, vásárlóknak is mindenkor megfeleljen. Nem utolsósorban pedig: természetesen találkozzék a cégek itteni dolgozóinak megelégedésével is. — Meglehetősen nehéz, de feltétlenül szükséges az álláspontok egyeztetése, s az igyekezet összehangolása, amire 17 tagú pártbizottságunk vállalkozott — magyarázta a titkár. — Nagy öröm valamennyiünk számára úgyszólván a legkisebb siker is. Hát még ha nagyobb eredményeket elérünk! Sokról ugyan még nem adhatunk számot, de rövid működésünk tapasztalataival is — úgy érezzük — általában elégedettek léhetünk. Annál inkább, mivel önértékelésünket tulajdonképpen a felügyelő városi pártbizottság is elfogadta. — Konkrétabban mivel foglalkoztak az elmúlt időszakban? — Miután nálunk nemcsak a szakmában, hanem szinte az egész pártéletben is új, amit csinálunk, mindenekelőtt a szomszédos megyékben tanulmányoztuk a szervezeti kérdéseket, a munkamódszereket. Aztán hozzáláttunk saját területűnk alaposabb áttekintéséhez is. „Feltérképeztük” az egyes vállalatokat, majd közös ismeretein^ birtokában kialakítottuk a programunkat s szétosztottuk egymás közöli a feladatokat. Ilyenformán jobbára az ismerkedéssel telt az idő, s csak kevés jutott belőle a határozottabb cselekvésre. Ezért részt vettünk például mi is a választási munkákban, a középtávú tervek kialakításában, „odafigyeltünk” az új vállalatirányítási formák születésére. S valamennyit tudtunk segíteni a már említett üzletpolitika egységesebbé tételében is. A pártirányítást úgy igyekszünk megvalósítani, hogy például négy vállalat első számú egri vezetője is tagja pártbizottságunknak, más, szintén fontos beosztású kommunisták pedig munkabizottságainkban kaptak megbízásokat. Másrészt a tagságunk ftz alakuló vállalati tanácsokban, vagy éppenséggel a létrehozott küldöttgyűlések soraiban képviseli álláspontunkat ... A „kibontakozás” sajnos azért sem könnyű, mivel például csupán az elmúlt októbertől vágyóik függetlenítve, de egyidejűleg egészen az esztendő végéig voltam korábbi munkahelyem, a Vasvill alapszervezeti titkára is. Ugyanakkor nálunk — kísérleti jelleggel — nincs végrehajtó bizottság, amely sok tekintetben osztozhatna a pártbizottsági titkár tennivalóin. A társadalmi titkárhelyettes az egyetlen közvetlen támaszom. — Mik a legközelebbi elképzeléseik, s a távolabbi terveik? — Folytatjuk kapcsolataink erősítését minden területen, keressük például a jobb együttműködés lehetőségeit a szakszervezeti mozgalommal. Szeretnénk több más állami vállalatra is kiterjeszteni a működésünket Hiszen, hoigy csak néhányat említsek: az Amfora, a Piért,, a Báv, az Of ötért, a Csemege, a Könyv - terjesztő, vagy éppenséggel a Képcsarnok, az Óra- Ékszer hálózatában lévő párttagok igazi hovatartozása mindmáig megoldatlan. Számos kisebb üzlet dolgozói tudomásunk szerint, csupán azért nem lépnek az MSZM(P-be, mert egyszerűen nincs módjuk még szakmai szervezetbe kerülni, a körzeti tagságtól pedig idegenkednek. Szóval: jó lenne ezeket is befogadnunk valamilyen megoldással. Rajtuk kívül pedig, mondjuk a vendéglátó vállalatok is, hogy — bár más megyékben ezen régen túl vannak már — a szövetkezeti szektorban munkálkodókról már ne is beszéljek! A kereskedelmi ágazat pártképviselete, pártirányítása ugyanis nyilvánvalóan így lenne teljesebb Egerben is. Szóba került a közös politikai oktatások bővítése is. Mindezek mellett pedig törekszünk egy ágazati KISZ-bizottság létrehozására, amely minden bizonnyal az utánpótlás biztosításában, a pártépítésben még többet jelenthetne. Mert — el ne felejtsem —, ez utóbbinál is van még mit tennünk! A fiatal pártbizottság az eltelt .néhány hónap alatt is bizonyította, hogy életképes. Tagjai — éppen a végrehajtó bizottság hiányában — nemcsak maximálisan kibontakoztathatják aktivitásukat, hanem máris szorgalmasan osztoznak a mindennapi feladatokon. Titkáruk régi kereskedő — csupán az egri áfésznél 23 évig dolgozott — s a munkásmozgalommal sem éppen mostanában ismerkedik. Mint mondta — bár csak alapszervezetnél —, első számú tisztségviselő volt a pártbán korábban is. Az összesen 221 kommunista pedig, aki ide tartozik: a legfőbb biztosítéka annak, hogy az újszerű vállalkozás a jövőben még sikeresebb lesz. Gyóni Gyula MÁTRADERECSKE: A község fejlesztéséért A Hazafias Népfront mát- raderecskei elnöksége megtartotta első tanácskozását, és jóváhagyta az 1986. évre szóló munkatervét, amelynek lényeges része a településfejlesztés segítése. Egyik fő feladatnak az idénre a földgázvezeték építését, annak anyagi támogatását a tervezett társulat létesítését tekintjük. A feladatok sikeresebb végrehajtásához a népfront vállalta a társadalmi munka szervezését. .Községünk 1986. január 1- vel üdülő jellegű község lett. A népfrontbizottság támogatja az ezzel kapcsolatos követelmények betartását, segíti a környezetszépítést, a tavaszi fásítás, virá- gosítás, parkosítás szervezését. Az első munkaülésen több közérdekű kérdés és javaslat hangzott el, többek között az újonnan kiosztásra, értékesítésre kerülő telkekkel, a cigánytelep felszámolásával, a régi temető sorsával, a településfejlesztési hozzájárulással kapcsolatban. A népfrontbizottság szeretné elérni, hogy a kulturális és népművelési rendezvények, ünnepélyek még népesebbek legyenek, de támogatjuk a kisebb csoportú rendezvényeket, mint például a szabás-varrás, a sütési-főzés tanfolyamok szervezését is. Foglalkozunk a könyvtári munka, az író—olvasó találkozó, a könyvhetek, könyvhónapok szervezésével és segítjük a honismereti munka kiszélesítését, az értelmiség, a fiatalok és a nőik fokozottabb közéleti szereplését. Akcióprogramunkban szerepel a fogyasztók tanácsának, és a környezetvédelmi albizottságnak is a létrehozása. Kiemelten foglalkozunk ez évben a békemozgalmi feladatokkal, tekintettel arra, hogy az 1988-os év a béke éve.
