Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)

1986-02-22 / 45. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 45. szám 1986. február 22.. szombat ÄRA: 2,20 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Mi újság, fóliások ? Nincs ellátási gond, de a jó idő nagyon elkelne Hatvan környékén Hatvanban és környékén, elsősorban Boldogon, Csányban több száz kisáruter- melöt tartanak számon, akiknek a többsé­ge egyrészt primőr paprika, káposzta, va­lamint tök és uborka termesztésével fog­lalkozik. Szakcsoportba is tömörültek, amelynek a vezetősége beszerzi a fóliát, a vetőmagvakat, különféle műtrágyákat, nö­vényvédő szereket. Űgyanígy gondoskodik a tápkockagyártáshoz szükséges tőzeg be­szerzéséről, év végén pedig a nyereség fel­osztásáról, továbbá döntési jogába tartozik a gépek vásárlása éppúgy, mint a fejlesz­tési alap más célú felhasználása. Fóliák készülőben (Fotó: Perl Márton) MEGEMLÉKEZÉSEK, KOSZORÚZÁSOK, ZÁSZLÓFELVONÁS fl szovjet hadsereg napja alkalmából Tisztelgés az egri hősi emlékműnél Az ifjúsági szervezet vezetői koszorúznak (Fotó: Kőhidi Imre) Emlékükre Napokon keresztül vár­tuk a híreket, mi történik a megmentésükért. Együtt lélegeztünk azokkal, akik mindent megtettek, hogy szerencsétlenül járt társai­kat kiszabadítsák az om­lás alól. A Pécs-vasasi bá­nyászokért, életükért folyt a küzdelem szünet nélkül. Lélekben ott voltunk mi is, amikor a mentőcsapat rátalált az egyik vagy a másik bányászra és velük együtt derült megkönnyeb­bült mosoly az arcunk­ra, amikor élve sikerült az omlás fogságából kiemelni valakit. Láttuk a mentőket és láttuk annak az arcát, aki „jó szerencséje” révén szin­te szégyellős zavartsággal mentegetőzött amiatt, hogy hozzá a sors kegyes ma­radt. Tragédia. Halál. Bánya­omlás. Rettenetes. „Ilyen a bányász élete. . .” hangzik a föld alatt dol­gozók himnuszának szöve­gében. „Szerencse fel, sze­rencse le... !” Kicsit meg­hatódunk, amikor ezek a szavak felcsendülnek az ünnepi percekben az ak­nák környékén. Ki gondol arra ilyenkor, hogy meny­nyire szívet markolóan iga­zak ezek a bús-borongós kifejezések? Ki gondol olyankor arra, hogy a bá­nyász élete minden perc­ben veszélyben forog a föld alatt vagy akár a föld fölött folyó munka során ? Ilyenkor a tragédiák ide­jén akadozik a lélegzetünk, elfátyolosodik a hangunk, mert megérint bennünket a lenti világ valóságának lehelete. És az ember szin­te dühre fakad tehetetlen­sége okán. Miért kell éle­teket áldozni azért, hogy a mélységekben rejlő értéke­ket felhozhassuk mindany- nyiunk szolgálatára? Elle­het kerülni ezt a fajta „em­beráldozatot”? Teljes mértékben — alig­ha. De, a minimális köte­lességünk az, hogy min­dent megtegyünk az elke­rülésére. Hogy ez a „min­den” olykor mégis kevés­nek bizonyul, az a sors, a természet kegyetlen finto­ra az emberi erőfeszítés­sel szemben. Bányászok, mondjuk és a legtöbbször csak a kül­sőségek villannak fel ilyen­kor a képzeletünkben. Lát­juk a szénporos arcokat, a verejtékező homlokokat és a halványfényű lámpáso­kat a vágatok áthatolha- tatlannak tetsző sötétségé­ben. De aki nem volt lent a vágatok mélyén, aki nem állt ott a szenet fejtő fron­tok gerendázata alatt, an­nak ezek a külsőségek semmit sem mondanak, nem súlyosodnak át vas­kos valósággá. Bányászok... Ök azok, akik a teremtő ész és ta­lálékonyság még oly cso­dálatos vívmányai ellené­re is a kiszámíthatatlan veszély közegében végzik tántoríthatatianul a vállalt kötelességüket. Ehhez bá­nyászszív kell. .. .és ha olykor ez a cso­dálatos szív utolsót dob­ban a vak véletlen, a ter­mészet zabolátlan erőinek támadása következtében, akkor... megremegünk, és tehetetlenül felsóhajtunk, rult szívvel. de emlékezünk összeszo­G. Molnár Ferenc Arr.j az idei esztendő fel­adatait illeti, a kisáruter- melők már a karácsonyi ünnepeket követően, elvetet­ték a paradicsom-, paprika- és primőrkáposzta-magva- kat hajtatóházaikban. A vetést követő hetek múltá­val immár elérkeztek min- deiiütt a palánták áttűzde- Iéséhez, amit a fóliások ma­guk közt „pikírozásként” emlegetnek. A februárral ránk zúdult havazás nem ér­te éppen kedvezően a sok száz kis gazdaságot, mert már épp ideje lenne hogy mindenütt felállítsák a fó- liapalástokat, s kiültessék a különböző féle palántákat. Egy ideig Boldogon az is izgatta a termelők fantáziá­ját, hogy a megrendelt fólia­mennyiség nem érkezett meg a szakcsoporthoz, il­letve a Hatvan és Vidéke Áfész boltjaiba, amelyek a környéket ilyesféle áruval ellátják. A héten azonban nemcsak az ég mosolyította el magát olykor-olykor, há­ti. tavaszi vetőmagellátás helyzetéről, a lehetőségekről adott tájékoztatást • pénte­ken délelőtt Egerben Hor­váth István, a vetőmag vál­lalat észak-magyarországi központjának igazgatója. El­mondta, hogy felkészültek a mezőgazdasági nagyüzemek, a háztáji gazdaságok és a ikiskerttulajdonosok igényei­nek kielégítésére. Noha, az elmúlt évek időjárása nem kedvezett a vetőmagterme­lésnek, a fokozódó igények ellátására import behozatal­lal igyekeznek segíteni. Szólt arról, hogy a tava­szi vetéshez szükséges ár­pából a hazai fajtákon túl­menően csehszlovák, ame­rikai és holland magvakat is kínálnak. Természetesen ez utóbbiakból csak korláto­nem az egri Agroker is ar­ról küldött értesítést hogy lehet menni a rendelt sátor­nak valóért, mivel megérke­zett a Kistályai úti raktá­rakba. E téma kapcsán jártunk az áfész-központban is, s megtudtuk Hóka Mihály, felvásárlási és termeltetési osztályvezetőtől, hogy az Ag­roker által jelzett fóliameny­nyi ség nyolc és fél méter széles műanyagból kielégí­ti szakcsoport teljes igényét, a 12 méteresből azonban egyelőre adós ma­radt a vállalat 50 tekercs- nyivel. Ez 12 ezer négyzet- méter fóliasátornak felel meg s legalább száz kis- árutermelőnek okoz gondot, akik nagyon remélik, hogy rövid időn belül megérkezik az utánpótlás is. Erre annál inkább szükség van, mivel eredetileg összesen 700 ezer négyzetméternyi fóliával fe­dett termőtenületre kötöttek szerződést. zott mennyiség áll rendel­kezésre, így elsősorban a szaporító gazdaságoknak szállítanak belőlük. Eddig 483 tonnát értékesítettek a gazdaságoknak, de a továb­bi igényeket is elfogadják. Az évek óta tartó aszály nehézséget okozott o hibrid­kukorica vetőmagtermelés­ben. Ahhoz, hogy zavarta­lanná tegyék az ellátást, importból hoztak be néhány fajtát. Eddig 503 tonna ku­koricahibridet szállítottak az üzemekbe, a további igé­nyeket is kielégítik. Burgonyából az elmúlt évekhez képest kisebb az érdeklődés a gazdaságoktól. Jelenleg 1221 tonna gumót kínálnak jó minőségben. Ti­zenkét fajta áll az üzemek rendelkezésére. A vállalat mintaboltjaiban egyébként Az áfésznél arról is in­formáltak bennünket, hogy az idén paprikából 400 ton­nára számítanak a kisgaz­daságokból, a paradicsom­ra kötött szerződés árumeny- nyisége Boldogon Horton, Csányban meghaladja a 150 tonnát, uborkából pe­dig 500 torinányit várnak, amely remélhetőleg jobban beváltja a hozzá fűzött re­ményeket, mint az 1985-ös esztendőben. Ezek mellett szántóföld; uborkatermelte­tésről is gondoskodik az áfész. Ez a zöldség az utób­bi két esztendőben az időjá­rás, valamint az „uborka­vész” miatt ráfizetéses volt, s közvetve a helyi konzerv­gyárnak is komoly nyers­anyagellátási gondot okozott. Fordított a helyzet a para­dicsommal: ebből tavaly há­romezer tonnát szállítottak az üzemnek, s ennyire kötöt­tek szerződést az idén, ab­ban a reményben, hogy most talán több is lesz be­lőle, ami a lakossági ellá­tás szempontjából éppen olyan fontos lenne, mint amennyire „életeleme” a konzerviparPak. tavaszra ötkilós csomagolásban kor­látozott mennyiségben ugyan. de kapható újdonságként a Hnzerdelikát fajta Éz utób­ibi kiválóan alkalmas bur­gonyasaláta készítésére. A vállalat vezetői ígérik, hogy iuborkából, paprikából, pa­radicsomból megfelelő faj­tamennyiséggel állnak az érdeklődők rendelkezésére. Noha, uborkából a tavalyi termelési gondok miatt nem teljes a választék. A szük­ségleteknek megfelelően el­látják gyökérzöldségfélék­ből és hagymából is a fo­gyasztói igényeket. Horváth István azt is el­mondta, hogy a vállalat 1985-ben mind pénzügyi, mind pedig exporttervét túl­teljesítette. Aktívan közre­működtek a belföldi ki­egyensúlyozott ellátásért is. A szovjet hadsereg és ha­ditengerészeti flotta meg­alakulásának 68. évforduló­ja alkalmából pénteken a budapesti gellérthegyi Fel- szabadulási Emlékműnél koszorúzási ünnepséget ren­deztek. Az emlékműnél a fegyve­res erők tagjai álltak dísz­őrséget. A szovjet és a magyar Himnusz elhangzá­sa után elsőként a Magyar Népköztársaság fegyveres erői nevében Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, Kamara János belügyminiszter és Nagy György, a Munkásőrség or­szágos parancsnokának első helyettese koszorúzott. A Szovjetunió budapesti nagy- követsége képviseletében Borisz SztukaHn nagykövet, Igor Mihejev tanácsos, va­lamint Vlagyimir Zotov ez­redes, katona; és légügyi attasé helyezett el koszorút. A Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa és a Ma­gyar Ellenállók, Antifa­siszták Szövetsége nevében Ben esik István, a HNF OT alelnöke és Úszta Gyula, a MEASZ alelnöke; a Ma­gyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizott­sága képviseletében Varga- Sabján László, a KISZ KB titkára és Argalász Kálmán alezredes, a KISZ KB Inté­ző Bizottságának tagja he­Péntekre virradó éjszaka befejeződött a Vasas bányai fejtésomlásban rekedt bá­nyászok kimentése. A Me­cseki Szénbányák bánya­mentői a nap első órájában emelték ki az omlás mögül — sajnos már holtan — Bartók Béla 37 éves pécs- somogyi vájárt és Gémes Il­lés 35 éves pécsi bányala­katost. A bányaüzem V/a szintjén kedden délután történt om­lás tizenöt dolgozót zárt el a külvilágtól. Az egymást váltó bányamentő rajok él­ve mentettek ki közülük négyet: Berzsenyi Géza csil­lést — teljesen épen, súlyo­san sérülten Wladislaw Straczynskit, könnyű sérü­léssel Bogumil Marczak, va­lamint Jung Miklós vájáro­kat. A három utóbbi bá­nyászt várhatóan már a jö­vő héten kiengedik a pécsi Honvéd Kórházból. Jozef Cwikla. R iszard Korczak] lyezte el a megemlékezés virágait. Az ünnepség az Interna- cionálé hangjaival ért vé­get. A szovjet hadsereg meg­alakulásának 68. évfordulója alkalmából Egerben, a nép­kerti szovjet hősi emlék­műnél pénteken délután ko­szorúzásra került sor. A fegyveres erők képvi­seletiben Farkas Gábor őrnagy, helyőrségi törzsfö- nök, Oravecz János, Eger város; munkásőrparancsnok- helyettes és dr. Kárpáti Csaba rendőr őrnagy az egri városi rendőrkapitány­ság helyettes vezetője koszo­rúzott. A Hazafias Népfront nevében Mészáros Albert megyei és Molnár István városi titkár tisztelgett az emlékműnél, míg a KISZ képviseletében Sós Tamás megyei első titkár, Farkas József városi első titkár és Székely József né, az úttö­rőszövetség városi elnöke helyezte el az emlékezés koszorúit. Az MHSZ képvi­seletében Berta Ervin me­gyei titkárhelyettes, Zoófc György alezredes, városi titkár és Dudás József a pártalapszervezet vezetősé­gi tagja koszorúzott. A vá­rosban működő Magyar— Szovjet Baráti Társaság tagcsoportja; szintén virág­csokorral tisztelegtek a hő­sök emlékének. Franciszek Strej, Jan Kur- zacz és Stanislaw Zaija len­gyel vájárokat, továbbá Szanda László csapatvezető, Brandt József, Klajbár Mi­hály, Horváth János, Bar­tók Béla vájárokat, vala­mint Gémes Illés bányala­katost már csak holtan tud­ták a felszínre hozni a meg­mentésükért szakadatlan erőfeszítéssel küzdő társaik A fejtésomlás helyszínén pénteken délelőtt az Orszá­gos Bányaműszaki Főfel­ügyelőség vezetésével bá­nyahatósági szemlét tartot­tak, s ezután döntenek a Mecsek egyik legjobb mi­nőségű feketeszenét adó ér­tékes bányatérség helyreállí­tásáról, újbóli bevonásáról a termelésbe. A bányamentők a bentrekedt személyek ki­mentése után hozzáfogtak az ideiglenesen biztosított járatok megerősítéséhez, a fejtés helyreállításának elő­készítéséhez. FONTOS BIOLÓGIAI ALAPOK Vetőmagvak A tragikus bányaomlás áldozatainak felkutatása után Befejeződött a mentés Vasason

Next

/
Oldalképek
Tartalom