Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-17 / 40. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. február 17., hétfő 5 KISEBB-NAGYOBB BOSSZÚSÁGOK Városszéli hangulat... ■ ■ . üzen a szerkesztő „NINCS JOGUNK?” jeligére: Jó szándékú rokona azzal nem tette ónt a lakás fő- bérlőjévé, hogy időlegesen átengedte a főbérlet használatát, fia figyelembe veszi, hogy rokona is a tanács által i hozott határozat alapján főbérlö és ezt a határozatot eddig senki nem változtatta meg, akkor nyilvánvaló a következtetés: önöknek nem adódott a kérdéses lakásra főbérleti joguk. Ha „a megengedést" a jószívű és bizonyos fokig könnyelmű rokon beszünteti, bizony főhet a fejük a fogas kérdés megoldásában. K. M.: Ilyen időtávolságon túl és főleg ilyen bizonyítási lehetőségek között csakis a megbízható orvosi adatok, megállapítások alkalmasak arra, hogy az apaság kérdésében bármi is történjék. Főleg faluhelyen szoktak „holtbiztos értesüléseket” beszerezni az érdekelt rokonok „hogyan, s kitől nem lehet a gyerek", de ezek a szóbeszédek nem lehetnek felelőtlenül megindított eljárásnak a kiinduló pontjai. Gondolja el, milyen megrázkódtatások érik, érhetik ilyenkor az érintett személyeket? V. B.: Köszönjük, hogy beszólt telefonon, mert észrevette figyelmetlenségünket. Átengedtünk ugyanis egy olyan olvasói levelet a január 27-i számunk 5. oldala anyagának ellenőrzésénél, ahol a közlés így kezdődik: „Gondolkodom, tehát vagyok, mondta az ókori bölcs." Igaz, a tétel így hangzik és eredetiben valóban ókori nyelven latinul: „cogito, ergo sum”; de ezt az európai gondolkodás R. Descartes iLatinosán Renatus Cartesius (1596—1650) francia filozófus és polihisztor) nevéhez fűzi és így is használja. Szerinte az ember számára a módszeres kétkedés által megálapított első bizonyosság ez 1a „cogito, ergo sum". Az olvasói levél további része rendben. Ezt a kezdési hibát viszont nekünk illett volna észrevennünk. „JÓL JÁROK-e?" jeligére: Az eltartási megegyezést szerencseszerzödésnek is szokták nevezni, mert a szerződés megkötésekor még nem tudni, meddig él az eltartott. Éppen e jellegénél fogva a szerződést a hatóságnak felül kell vizsgálnia, el Ikell bírálnia. Ezután hoz határozatot. A felek a szerződésben leírják saját feltételeiket, mit vállalnak, mire tartanak igényt. Ezt értékeli a hatóság is, amikor a jogszerűségről dönt. Csaknem tíz éve, hogy városunk zöldövezetének rendezési tervében szerepelt a Csebokszári-lakóptelepen a Cifrakapu utca jobb oldalán lévő lakótömbök és a vasúti sín közötti terület fásítása, erdősítése. Az erdősítésből csak egy fasor telepítése valósult meg, de abból is csak imitt-amott egy-egy fejlődésben elmaradt fácska áll. A terület elhanyagolt, tavasztól őszig méternél magasabb gyomtenger borítja. Hellyel-köz- zel szeméthalmok hívják fel magukra a figyelmet. CsaÉrthetetlen és tarthatatlan helyzet fogadja minden hét végén a megyeszékhelyünkön totózni, főleg a kollektív szelvénnyel játszani akarókat. Mivel a totózók-lottózók növekedő népes táborát orientáló Sportfogadás című lap, de a többi újság totótanácsadója is a hét közepén jelenik meg, így a fogadók csütörtök előtt még a lottószelvényeket töltik. Nem beszélve arról, hogy az általánossá lett ötnapos munkahét is nagyon helyesen, nem a hét közepére, hanem a hét végére inspirálja a sokak totózási „szertartását". A szombaton is játszott mérkőzések viszont egyértelműen péntekkel bezárólag határozzák meg nálunk az 1, x, 2 totó jelek beírását. A „csúcs" tehát így adott, pénteken délután, amikor a munkából érkezők már be sem férnek a szűk kis toto- zóba.. . Egy-egy rekord nyeremény előtt már a Széchenyi utcán is álltak sorba. .. Aki hetente csütörtökön, pénteken már várakozott a tornaaknák tető nélkül várják áldozatukat. Ez a terület a város széle. Mondhatják egyesek. Nem ezt tartják az itt lakók. Akiknek lakásuk ablakai erre az oldalra néznek és gyermekeik itt játszanak. Biztosan sokat aggódnak értük (érthető is). A turisták ezrei, akik az év nagy részében felüdülést, pihenést keresnek a Bükk legszebb tájain, városunkon átutazóban végignézik ezt a területet. Gondoltak már erre az illetékesek? H. Búzái Ágoston Eger kacsázó, többször visszakanyarodó sorban, annak volt ideje bőven megszámlálni, tanúsítani, hogy milyen sokan visszafordulnak, inkább lemondanak a nagy nyereményekkel kecsegtető szelvények leadásától. A józan észnek ellentmondó állapot, hogy nem kell Egerben a totózók tömegének pénze... A nyereséghez elég a türelmesek befizetett forintja? Kizárt dolog, hogy nem lenne az eddigiek mellé még néhány nyugdíjas jelentkező, aki szívesen bekapcsolódna a hét végi csúcs munkálataiba. Ily módon mindenki jól járna: maguk a néhány órás munkavállalók, de a kirendeltség személyzete is, mert feloldódnának a jelenlegi idegtépő munkakörülmények. A többi már a totózók dolga... Meg a sport- fogadásé, hogy a növekvő nyereséget elkönyvelje... Ha csak addig valamelyik vállalkozó szellemű munkaközösség meg nem találja a módot a konkurenciára... Simon Imre Eger Egy szemfog története Február 13-a, este fél 11. A bal felső fogam rettenetesen fájt, de úgy, hogy az egész fejem sajgott belé. Gyorsan az orvoshoz — gondoltam —, s mivel egyedül nevelem 9 éves kislányomat, őt is magammal vittem taxin a Technika Házába. Az első taxiszámla 46 forintba került. Csengettünk, hiszen fényt láttunk kiszűrődni, de még negyedóra után sem jött ki senki. A fogam tovább szaggatott, így irány a a taxiállomás. Másik kocsiba ültünk, s elindultunk orvost keresni. Pechünkre azonban olyan helyre mentünk, ahol ki volt írva: februárban a rendelés szünetel. A kórházba siettünk ezután, ahol a portán közölték, hogy talán próbálkozzunk a baleseti sebészeten. A taxisnak kifizettem 35 forintot. A balesettin azzal vigasztaltak, hogy az előbb volt náluk egy szülő 16 éves gyermekével, akinek azt tanácsolták, hogy próbáljon a városban keresni egy fogorvost, aki majd kihúzza a fiú fogát. Mondanom, sem kell, nekem is ezt a megoldást ajánlották. Természetesen a „harcot" feladtam már csak azért is, -mert 9 éves gyermekemmel nem kóborolhatok a városon át az éjszakában. Hívtam tehát egy újabb taxit, s könnyebb lett a pénztárcám 112 forinttal. Hogy számomra ebből mi a tanulság? Majd legközelebb megkérem a fogaimat, hogy kizárólag csak reggel 8-tól este 8-ig fájjanak, mert később az istennek sem húzza ki senki — még az ügyeletén sem... ! M. Gy-né Eger Kizárják a totózókat...? VISSZHANG Egy riport margójára TISZTELT jFERENCFAL- VI KÁLMÁN ÜR! A Népújság 1986. február 8-i számában az önről szóló riportot olvasva arra az elhatározásra jutottunk,' hogy egy-két — bennünket sértő — megjegyzésére válaszoljunk. Csalódottságát illetően a következőket mondja: „Rengeteg bajtársamban csalódtam, illetve nem is bennük, hanem azokban, akik semmit sem tettek, mégis ellenállóknak nevezik magukat." Hát kérem! Nagy szolgálatot tenne a Magyar Ellenállók Szövetségének, a szövetség tisztasága érdekében, ha abból a „rengeteg emberből párat megnevezne, olyat, aki nem tett semmit és mégis a szövetség tagja. Kétlem, hogy ilyet talál, mert minden ember azt állíthat magáról, amit akar. de más az állítás és más a valóság. Megnyugtatjuk, hogy az az ember, aki mögött a ténykedését illetően tények, bizonyítékok nem voltak, nem lehetett a szövetség tagja. E tények alapján az ön fenti állítását, ha kell dokumentálva is megcáfoljuk." Tovább menve, ön a riport során bátorkodik az alábbiakat állítani: Idézem: „Meggyőződésem, hogy any- nyi hős egyetlen országban sem él, mint nálunk." Hadd hivatkozzak a Szovjetunióra, ahol a mi szövetségünk taglétszámához képest hasonlíthatatlanul több olyan háborús veterán él, akik a Szovjetunió Hősei. Másrészt honnan veszi, hogy mi hősöknek tartjuk magunkat? A továbbiakban (nagy szakértelemmel) megkérdezi. Idézem: „Ez a rengeteg ember miért hagyta, hogy a nyilasok megszállják Magyarországot?” Ügy gondoljuk, nem árt, hogyha tisztázzuk, mennyi is az a rengeteg ember. A Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének a taglétszáma összesen 5905 fő. Közülük magyar területen mintegy 4 ezer ember vett részt az ellenállásban. A többiek pedig Európa különböző országaiban a fasizmus elleni fegyveres harcokban. Nos, hát ennyi az a „rengeteg” ember. Ez az erő önmagában aligha tudta volna a német és általuk a nyilas megszállást megakadályozni. Szabad legyen még megemlíteni, hogy a szövetség tagjainak legtöbbje a felszaVÁLASZOL AZ ILLETÉKES Vállalatunk nem felelős... Dr. Kovács Sándor, a Heves Megyei Vízmű Vállalat igazgatója a január 20-án megjelent Miért éppen a húsipari vállalat című írásra a következőket válaszolta: „Tamus Antal, a Heves Megyei Allatforgahni és Húsipari Vállalat főmérnöke a Meddig buzog még? című képriport kapcsán szóvá tette hogy a gyöngyösi húsipar melletti szennyvízgyűjtőn előforduló dugulásokért nem felelősek, ^ egyben kérte a vállalatát elmarasztaló illetékesek megnevezését. Elöljáróban le kell szögezni, hogy a Heves Megyei Vízmű Vállalat részéről ez. ügyben elmarasztaló kijelentés nem hangzott el, s nem tartozik a fent említett „illetékesek" közé. Megjegyezni kívánjuk továbbá, hogy a vízmű vállalat üzemeltetésében lévő csatornahálózat e szakaszán az elmúlt években valóban komoly dugulások, beomláso.k fordultak elő. A dugulások fő okaként elsősorban a bekerült darabos szennyeződéseket, építési törmeléket stb. kell megjelölni, a csatornabeom- lások -fő előidézője pedig — az Építésügyi Minőségellenőrző Intézet szakvéleménye szerint — a vágóhídról bekerülő, betoncsatornára kimondottan káros. szerves szennyeződés volt. A húsipari szennyvízcsatorna átépítése az 1983—85_ ös években nagy összegű ráfordítással megtörtént. A nagy költségeket felemésztő felújítási munkák elvégzése után a csatornába rendellenes módon az üzemek által beengedett hulladékok miatt továbbra is előfordulhatnak hasonló dugulások. Az előírásokat be kell tartani! Lukács Béla tűzoltó alezredes megyei parancsnok válaszolt lapunk február 10-i számában megjelent A módszer valóban jó tenne című írásunkra. Levele így szól: „A cikk félreérthető. 1985. július 19-én a területileg illetékes parancsnokság tűzvédelmi ellenőrzést tartott az Eger, Zalka Máté u. 2. szám alatt lévő 80 lakásos, középmagas épületben. Ekkor olyan hiányosságokat is megállapítottak, amelyekért a jogszabály értelmében a lakóház tulajdonosa, használója a felelős. Az előírások be nem tartása súlyosan veszélyezteti az ott élők testi épségét, életét, ezért jogosan indítottak szabálysértési eljárást a közös képviselő ellen. A tűzoltóság mindig a törvényesség keretein belül jár el.” Társadalmi összefogással Idősek otthona Selypen Az Eternit Selypi Gyárának munkásszállója kihasználatlanná vált, ezért Bauer György igazgató azt javasolta, hogy a környékünk egyedülálló, idős öregeinek célszerű lenne ebből az épületből otthont teremteni. Ezt az elgondolást hamarosan tett követte. Megkereste a Hatvani Városi Tanács Egészségügyi Osztályát és ma már elmondhatjuk, hogy az épületre rá sem lehet ismerni. Hamarosan megnyílt a 33 idős embert befogadó szociális otthon. Ahhoz, hogy viszonylag gyorsan, alig egy éven belül mindez Létrejött az egri Vertikál Kisszövetkezetnek is köszönhető. Alig győzném felsorolni továbbá azokat a környező üzemeket, amelyek társadalmi munkában, kommunista műszakban nagy igyekezettel dolgoztak e nemes célért, és anyagi lehetőségeiken belül a tőlük telhetőt megtették. A napokban, a legnagyobb hóesésben gördült oda gyárunk gépkocsijával Bodor István az elsőkként érkezőkkel. A létesítmény korszerű, minden igényt kielégítő. A szobák barátságosak, szépen berendezettek. Virágok, fal- védők, polcok díszítik, teszik széppé, otthonossá, s a tizenhárom tagú személyzet igyekszik majd az idősek ottlétét, mindennapjait kellemessé tenni. Varjú Istvánná Selyp badulást' követően is becsülettel védte az új rendet. Éhesen, rongyosan romot takarított, földet osztott, földet és házat védett. Még ma is — öregén is — számítani lehet rájuk és múltjukat, tettüket sohasem titkolták. Ezúttal sem . titkoljuk, hogy az ön megnyilatkozását az ellenállókkal szemben számukra sértőnek, az Ellenállók Szövetsége lejáratásának, tagjai bemocskolásánák tartjuk és a ma még élő elvtársaink és a fasizmus elleni harcban elesett elvtársaink nevében is a leghatározottabban visszautasítjuk! Egyébként az a véleményünk, hogy az ön tiszteletre méltó tettéről, bátor cselekedetéről lehetett volna egy nagyon tanulságos, az ifjúságunk és társadalmunk hasznára való cikket írni, de ebben a formájában csak ártani tudtak vele. Faragó Károly Balatoni András Gubán Dezső a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének tagjai Mai mese — Es mondd, szeretnéd látni a telefonkötvényemet? (Varga György karikatúrája) Bútorvásár a Füzesabonyi Bútorboltban ! Szoba- és konyhabútorok, valamint kárpitgarnitúrák nagy választékával várjuk Kedves Vásárlóinkat! SZOLGÁLTATÁSAINK: — előjegyzés, — házhoz szállítás, — lakberendezési tanácsadás. Egyes bútorokat engedményes áron árusítunk! Megnézni Is megéri!
