Népújság, 1986. február (37. évfolyam, 27-50. szám)
1986-02-13 / 37. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. február 13., csütörtök S. Az örmény atomerőmű második blokkjának irányítóterme Szahalin: fúróberendezés A Szovjetunió gazdasági fejlődése 1986-ban érezhetően felgyorsul majd. A terveik szerint a nemzeti jövedelem egy év alatt 3,8 százalékkal, az ipari termelés 4,3 százalékkal, a mezőgazdaságé 4,4 százalékkal növekszik (az 1981—1985 közötti tervidőszakban a növekmény átlagban 3,2 százalék volt.) Növekszik a lakosság reáljövedelme, lényegesen nagyobb lesz a havi átlagkereset. A társadalmi fogyasztási alapok növekedése 4,1 százalék. Ezek összegéből fedezik az orvosi ellátás, az oktatás, a társadalombiztosítás költségeit, dotálják a lakbéreket, a tömegközlekedést stb. Az 1986. évi tervet azonban nem csak a mennyiségi mutatók növekedése jellemzi. Jellemző vonásai közé tartozik az is, hogy irányt vesz a tudományos-műszaki fejlődés meggyorsítására és a szigorú takarékosságra, ami a terv előzetes számításai szerint a termelés növelésének fő forrásává válik. Ami a tudományt illeti, ennek fejlesztésére 29 milliárd rubelt biztosít az állami költségvetés. Ez 5,5 százalékkal több, mint a múlt évben volt. A tervben több mint ezer tudományos, műszaki és technológiai feladat szerepel, részben kiemelt feladatok. Ilyen többek között új gépek és berendezések új generációjának tervezése. Az iparban elsőbbséget élveznek azok az ágazatok, amelyektől a gazdaság korszerűsítésének üteme függ. A gépipari beruházások több mint 30 százalékkal nagyobbak lesznek, mint a múlt évben. Ezen belül 42 százalékos a növekmény a szerszámgépgyártásban, 55 százalékos a műszergyártásban. Moszkva egyik új áruházában CSEHSZLOVÁKIA 1990-es vágy: 15 ezer működő robot NDK A Humboldt Egyetem jubileuma Az elmúlt hónapokban ünnepelték a berlini Humboldt Egyetem megalapításának 175. évfordulóját. A jubileumi tudományos találkozón több mint 200 nyelvész és irodalomtudós, filozófus, történész, etnográfus gyűlt össze a világ számos országából, hogy tisztelettel adózzanak az alapító Wilhelm von Humboldt, valamint a Grimm-fivérek, az egyetem első előadói emlékének. (A Grimm-mesék ma is a legolvasottabb német irodalmi művek közé tartoznak.) Johann Gottfried német író, kritikus már a XVIII. században szót ejtett a főiskolai oktatás fontosságáról, de még sokáig kellett várni arra, hogy Wilhelm von Humboldt a múlt század elején engedélyt kapjon a porosz belügyminisztertől az iskolareformra, és hogy megalapíthassa az egyetemet. Tizenhat hónap alatt megszervezte az egyetemet, mégpedig saját elképzelései szerint, de ezzel nem vívta ki a maradi körök elismerését. A porosz kormány úgy határozott, hogy Bécsbe küldik követnek, és nem vehetett részt a berlini egyetem megnyitóján (1810 októberében). A Humboldt Egyetemen neves professzorok, tudósok tanítottak, tanultak, végeztek itt kutatásokat. Hadd említsük csak a legismertebbeket: Hegel, Planck, Einstein tanított a falai között. Itt tanult 1836-tól 1841-ig Kari Marx, Friedrich Engels pedig két évig volt a Humboldt Egyetem hallgatója. Az oktatás és a tudományos munka összekapcsolásának ötletét, illetve ennek az elképzelésnek a helyességét sok-sok híres tudós tanúsítja. A Humboldt Egyetem kísérleti intézetei szoros kapcsolatokat teremtettek a gazdasággal. A tudományos vívmányokat azonnal átültetik a gyakorlatba. A kezdet szerény volt: négy tanszék, hét egyetemi hallgatóval. Manapság az egyetem 30 tanszékén 26 ezer hallgató tanul. Ezenkívül 80 országból 700 ösz~ töndíjas végzi itt tanulmányait. Az egyetemhez tartozik a híres Charité Kórház, amely fennállásának 275- évfordulóját ünnepli. Szűcs D. Gábor, az MTI tudósítója jelenti: Egyik-másik csehszlovák szakértő szerint 1990-re 15 ezer robotnak kellene működnie a gazdaságban. Ez a vágyálmok birodalmába vezet, a reális lehetőségek szerényebbek, bár az eredmények nem csekélyek. A decemberben véget ért tervidőszak eredeti célkitűzései szerint az elmúlt év végén Csehszlovákiában 3108 robotnak, 1505 automatizált munkafázist kellett volna szolgálnia. Ez a terv azonban jelentősen túlteljesült, mert 4174 robot működött 1565 munkahelyen. Ezzel 2871 főnyi munkaerő szabadult fel. Azzal lehet számolni, hogy 1990-ig 8400 robot gyártásával 4400 robotizált komplex munkahelyet alakítanak ki. Csehszlovákia ezzel lényegében felzárkózik a vezető ipari hatalmak mögé, mert az évtized végén 10 000 ipari foglalkoztatottra Japánban az előrejelzések szerint 34,2, az NSZK-ban 19,3, az Egyesült Államokban 18,8, Csehszlovákiában pedig 16,8 robot juthat. Ezek azonban csak a mennyiségi növekedésre utaló adatok. Mögöttük most már, a csehszlovák gazdaságirányítás szerint, minőségi változásnak is be kell következnie. A mostani állami célprogramnak már a címe is a technológiai folyamatok robotizálására utal, így a jövőre vonatkozó adatokban már nem szerepelnek az egyszerű manipulátorok, amelyek az eddigi számításokban még negyven százalékot képviselték. Csehszlovákiában ugyanis elégedetlenek azzal, hogy az eddig munkára fogott robotok csupán egyes részműveleteket látnak el és ily módon nem lehetnek any- nyira hatékonyak, mintha teljes technológiai fázist, vagy gyártási folyamatot teljesítenének. Miközben a világon egyre jobban terjed a robotok csoportos telepítése, vagyis egymáshoz kapcsolódó rendszert képeznek, Csehszlovákiában ez inkább kivételes esetnek számított eddig. A robotizált munkafolyamat nagyobb teljesítménye nem érvényesülhet, ha elszigetelten beékelődik a hagyományos technológiai soriba, azaz gyorsaságát fékezi a megelőző fázis, míg a rákövetkező folyamat nem győzi átvenni a munka ritmusát. Egyelőre nem teljesültek a robotok tipizálására és sorozatgyártására szőtt tervek, részben azért, mert a potenciális felhasználók nincsenek felkészülve a fogadásukra és sok probléma merült fel a minőséggel, az átadási határidőkkel és a szervizszolgáltatással. Az állami célprogramban elhatározott öt robotgyártásra szakosodott üzem közül csak egy készült el. Az egyedi gyártás továbbra is magasan tartja a robotok árát. Ezért a felhasználók beruházási kerete nem elegendő a robotosítás gyorsítására. A viszonylag kis kereslet miatt még a jövőben is számolni kell a kissorozatú gyártással. A kormány hozott ugyan intézkedéseket a robotok bevezetésének gazdasági ösztönzésére, de ezek nem váltak be. A robottechnikában Csehszlovákia jelentősen kiterjesztette nemzetközi munkamegosztását is azzal, hogy államközi együttműködési megállapodást írt alá a Szovjetunióval, s ennek keretében létrehozták az Eperjesen működő „Robot” elnevezésű társulást a robotizált komplexumok fejlesztésére. Ennél a vállalatnál 110, harmadrészben szovjet szakember dolgozik, és alig egyéves működése alatt 122 millió korona értékű megrendelést teljesített. A következő öt évben 1 milliárd koronán felüli forgalomra számít. A társulás elsősorban a rugalmas ipari termelési rendszerek kifejlesztésére koncentrál. Eddigi megrendeléseik nagyobbik részét ívhegesztő robotizált egységek fejlesztése és tervezése tette ki. Mint a vállalat egyik vezetője a Rudé Právónak adott nyilatkozatában elmondta, eredményességük jórészt attól függ, rajon tudnak-e szakítani a fejlesztésben és termelésben eddig meggyökeresedett beidegződésekkel. Eddig először elkészítették a prototípust, azután a gyártási dokumentációt, amelynek alapján megrendelték a szükséges anyagot, majd legyártották a nullszériát — így öt év is gyorsan elszalad, és az eredetileg progresszívnak tekinthető termék már el is avult. Az igazgatóhelyettes hozzáfűzte, hogy a „Robot” nyereségorientált társulás, és nyitva ,áll. harmadik országok előtt is. JUGOSZLÁVIA Idegenforgalmi tervek A legfrissebb adatok szerint a jugoszláv turistaforgalom 1985-ben 20 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző esztendőben. Az idegenforgalmi szervezetek egy év alatt több mint 50 millió vendégnapot jegyezhettek be a nyilvántartó könyvekbe. A bevétel pedig, számítások szerint, meghaladja az 1 milliárd 100 millió dollárt, bár a jugoszláv statisztikai hivatal végleges kimutatása még ismeretlen. Noha szervezési hibák folytán a devizabevétel korántsem alakult az elképzeléseknek megfelelően, az idegenforgalom 1983 óta lassan ugyan, de állandóan és folyamatosan növekedett. Erre alapozva dolgoztak ki merész tervet a következő öt évre az idegenforgalmi szakemberek: a turistaforgalom évenkénti 6,5 százalékos növekedésével számolnak. Ha a növekedés valóban ilyen ütemű lesz, 1990-ben már 11,6 millió külföldi tölt 68,5 millió vendégnapot Jugoszlávia üdülőhelyein. A szakértők szerint az idegenforgalomból származó devizajövedelem évi 12 százalékos növekedése várható a következő öt év folyamán. Ez annyit jelent, hogy az idegenforgalmi devizabevétel 1990-ben eléri majd a 2 milliárd 100 millió dollárt- Ha ezek a tervek realizálódnak, Jugoszlávia az évtized 'végén, 3,1 százalékkal vesz részt a nemzetközi turistaforgalomban és a nemzetközi devizajövedelem 1,5 százaléka kerül így az országba. IGEN! SZOVJETUNIÓ A szovjet gazdaság az 1986. esztendőben