Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-03 / 2. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 2. szám ARA: 1986. január 3., péntek 1,80 FORINT A biológia forradalma Manapság világszerte rohamosan növekszik a biokémia, a mikrobiológia és a műszaki tudományok egyesített alkalmazásának szerepe. Ennek célja, hogy a különböző parányi élőlényeket, növényi sejteket, vagy azok bizonyos részeit technológiai célokra használják fel. Üj forradalmát éli tehát a biológia, amelynek technológiáját a jövő mikroelektronikájának is nevezik. Joggal, hiszen előreláthatóan ennek hasonló jelentőségű hatása lesz a jövőben a technika és a termelés fejlődésére. Nem véletlen tehát, hogy a népgazdaság VII. ötéves tervében kiemelt fejlesztési programként fogadta el a kormány a biotechnológiát. Ha végiggondoljuk, hazánk gazdasági életében a biológiai eredetű anyagok termelése, felhasználása és értékesítése mindig is jelentős volt. Ezért a biotechnológiai eljárások bevezetése elsőrendű fontosságú. Magyarországon már több mint két esztendeje országos program keretében folytatnak biotechnológiai kutatásokat. Az összefogás eredményeként már az elmúlt rövid időszak alatt is születtek bevezetésre került fontos és hasznos eredmények. A kormány által nemrég elfogadott középtávú kutatási program, amely 1986—1990 közötti időszakra szól, egyebek mellett tömeges szaporításra alkalmas új növényfajták, továbbá vírusok nemesítését is előirányozta. Ezek mellett az embrióátültetés és -darabolás a kiváló genetikai tulajdonságú állatok gyors elterjesztését segíti elő. A feladatok között szerepel aminósavak, úgynevezett egy sejtfehérjék, takarmányadalékok, hozamfokozó anyagok előállítása is. Ezzel összefüggésben jelentős kutatásokat folytatnak a gyógyszeriparban, különös tekintettel a nagy fontosságú antibiotikumok körének bővítésére. A szakemberek véleménye szerint a következő két-három évben olyan feltételekre nyílik lehetőség ezen a területen, amelynek eredményeként a biotechnológiai eljárások mind szélesebb körben beépülhetnek a gazdaságba. A VII. ötéves terv sikeres megvalósításának egyik fontos része tehát ezek gyors elterjesztése. Nagy segítséget kínál a munkához a KGST-országok komplex műszaki-gazdasági fejlesztésének gyorsításáról nemrég Moszkvában aláírt program. Ebben a tagállamok is egyik kiemelt fejlesztési területként éppen a biotechnológiai eljárások gyors ütemű elterjesztését fogalmazták meg. Mentusz Károly Az év első munkanapján Túljutottunk az óesztendő nagy ünnepein, ismét a dolgos hétköznapokon a sor. Heves megyében is munkával kezdődött az új, az 1986-os év. Méghozzá úgy, hogy sok helyütt már elsején dolgoztak. niakéhoz hasonlóan, különösebb zavar nélkül. Munkával folytatták csütörtökön feladataikat az építők is. Legalábbis a gyöngyösi Mátravidéki Építő- és Szakipari Szövetkezet dolgozói — méghozzá: jó kedvvel. Mivel — ahogyan Bodócs János elnök örömAz Egri Ruhaipari Szövetkezetben tegnap már az első idei exportöltönyökön is dolgoztak (Fotó: Perl Márton) Mint tudósítóink jelentették: Visontán, a Gagarin Hőerőműben is az első munkanap tulajdonképpen még a munkaszüneti napon volt, hiszen az elektromos energia termelésében nem lehet szünet. S hogy mennyire komolyan vették ezt az itteniek, mi sem bizonyítja jobban Ludányi György üzemviteli főosztályvezető tájékoztatásánál: szerdán a nagyüzem több mint 10 millió kilowattórás mennyiséget juttatott a fogyasztókhoz. A megszokott, mindennapos feladatok mellett pedig természetesen egyéb tennivalókon is szorgoskodtak. Így a 3-as számú, 200 megawattos blokk kazánjánál történt csőszakadás és falazatsérülés helyreállítását s az üzem közben jelentkezett, különféle kisebb hibák elhárítását végezték, az 1- es blokk generál főjavítás utáni üzem közbeni próbáit, az újonnan beépített berendezések mérő- és szabályozóköreinek beállítását végezték. Ugyanekkor készülődtek még e hónap első felében várható, országos téli csúcstermelésre, miután a keményebbre fordult időjárás az eddigieknél minden bizonnyal ismét nagyobb erőfeszítéseket követel. A Thorez Bányaüzem dolgozói ugyan újévkor szabadnapjukat töltötték, ám tegnap már ismét elfoglalták munkahelyeiket. Ahogyan Kálomista Imre üzemigazgató elmondta: a hótalanítást követően megindították a meddőeltakarító és széntermelő gépláncokat, hogy péntek reggelig, azaz máig, hozzávetőlegesen 20 ezer tonna lignitet adhassanak a szomszédos Gagarin Hőerőműnek. A most már valóban télire fordult időjárás a korábbinál is nagyobb próba elé állítja a bányászokat, hiszen nagyobb figyelemre, fegyelemre van szükség, mint máskor, a behavazott utak folyamatos tisztítása külön erőfeszítéseket követel. A Mátra Volán autóbuszai s természetesen a társasgépkocsik dolgozói sem pihentek az ünnepeken — tegnaptól pedig a teherautók személyzete is megint munkával tölti óráit. Sőt például a gyöngyösi üzemigazgatóság nemzetközi részlege alighanem újév napján is úton volt Rába-szerelvényei- vel, miután a 13 kamionból 12 külföldre indult: szovjet, jugoszláv, csehszlovák és skandináv megrendeléseket teljesít ebben az időszakban. Csütörtökön egyébként ösz- szesen fél száznál is több tehergépkocsi dolgozott idehaza, a környéken is. részint a Füszértnél, másrészt a likőripar feladatain, illetve — többi között — a vasútnál vagy a solymosi kőbányánál. S mintegy 700 tonnás kapacitással szolgálatban volt a hatvani üzem- igazgatóság 73 autója is. pb- gáz, salak, darabáru és egyéb szállítási feladatokkal. Gondot csupán egyetlen autóbuszuk okozott, az sem nagyot: a „bedermedt" üzemanyag-ellátó rendszert ugyanis a Tátra mentőkocsi gyorsan ismét használhatóvá tette. Ilyenformán — ha némi késéssel is — elindulhatott utasaival a herédi járat. Az egri üzem- igazgatóság 300 teherautójának 80 százaléka rótta a kilométereket tegnap, a gyöngyösiekéhez s a hatva mel újságolta — igen sikeres esztendőt zártak. Ügy felkészültek az új évre is, hogy nem volt szükség fagyszabadságra, tegnap minden munkahelyükön dolgoztak. Az üzemeken kívül a 6 építkezésen is úgy iparkodtak, hogy az idén se legyen baj a minőséggel és a határidővel. A Parádi Üveggyárban ,a zeneszó sem hiányzott az új év indításához — miután így fogadták tegnap a munkába érkezőket. A nap ugyanis munkásgyűléssel kezdődött: Első József igazgató a vezetőség nevében mondott köszönetét a tavalyi igyekezetért, s kívánt újabb sikereket a kollektívának. Az Aprítógépgyár hatvani üzemének műhelycsarnokai, az elhúzódó szabadságolások miatt kicsit foghíjasak voltak ugyan az év első munkanapján, de jó hangulatban nem volt hiány. A telep ugyanis az óév végén 109 százalékra teljesítette árbevételi tervét, amely mögött ötmillió forint értékű többlettermelés húzódik meg. Ami az első idei munkanap feladatait illeti: jó startról beszélhetünk. Takács Zoltán (Folytatás a 2. oldalon) Pick Zoltán, az Áfor kerekharaszti töltőállom ásának benzinkutasa, éjszakai műszakban (Fotó: Szabó Sándor) Jogrendszerünk fejlesztéséről — A nukleáris anyagok és berendezések exportjainak feltételeiről Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács csütörtöki ülésén határozatot hozott az 1986— 1990 közötti időszak jogalkotási feladatairól. Az elfogadott program meghatározza jogrendszerünk fejlesztésének fő céljait, kijelöli azokat a tárgyköröket, amelyek magas szintű jogi szabályozást igényelnek, illetve azoknak a jogszabályoknak körét, amelyeket, korszerűsíteni szükséges. Az atomfegyverek elterjedésének megakadályozására kötött nemzetközi szerződésekkel összhangban a kormány rendeletben szabályozta a nukleáris anyagok és berendezések exportjának feltételeit. (MTI) Leltározás, adategyeztetés után — Nehéz év számvetése — Tervezés 1986-ra Készülődés a zárszámadásra A mostani téli napokban, hetekben sem szünetel a munka a mezőgazdasági üzemekben. Megyeszerte készülődnek a már hagyományos zárszámadásokra. Elsősorban a könyvelőknek jut ilyenkor több a tennivalóból, de a termelés irányítói sem tétlenkednek. Terveznek, előkészítik az 1986-os esztendő indítását. Ezekben a napokban csaknem január végéig 54 Heves megyei termelőszövetkezetben, továbbá három társulásnál: a tarnamérai Serkövnél, az Agroplánnál. valamint a Heves Megyei Baromfikeltető Vállalatnál értékelik az 1985-ös eredményeket. Előreláthatólag 1986. január végén lesz az első zárszámadó köz-, illet ve küldöttgyűlés, ahol a tagság elé tárják megvitatásra és elfogadásra a mérlegadatokat. Egyben megtárgyalják az új esztendő feladatait is. A szövetkezetekben befejeződtek a leltározások, az adategyeztetések és a szükséges év végi selejtezések. Most a legnagyobb munkát a mérleg elkészítése jelenti. Hogy miként gazdálkodtak 1985-ben Heves megye termelőszövetkezetei arra vonatkozóan már vannak előzetes adatok, nehéz természeti és közgazdasági feltételek között. Gondoljunk csak a rendkívüli hideg télre, a hűvös tavaszra, majd az aszályos nyárra. Mindezek erőteljesen csökkentették a hozamokat, különösen a szőlőtermelő üzemeknek okozva tetemes károkat. A támogatások mérséklése, valamint az elemi károk csökkentették az árbevételt és a nyereséget. Ennek ellenére közös gazdaságaink helytálltak! Különösen a gabonatermelésben, amelyet a szeszélyes időjárás közepette is tisztességes eredményekkel zártak. Jó eredmények születtek napraforgóból, az értékes növényolajipari növényből. Az állattenyésztésnek sem kedveztek a változó közgazdasági feltételek. emellett növekedtek az üzemeken belül a munkaerő-problémák és továbbra sem volt lehetőség nagyobb beruházásokra. A juhászaton kívül a legtöbb gondot a szarvasmarha-állomány, azon belül a tehénlétszám csökkenése okozta. A sertéstenyésztés egyenletesen fejlődött. Javult az üzemekben a takarmánytermelés és az -ellátás színvonala. Bár jelentős tartalékok vannak továbbra is a gyepterületek és a melléktermékek hasznosításában. A kedvezőtlen időjárás különösen a 32 szőlősgazdaságunkat sújtotta. Nagy fagykár volt az egri és a mátraalji történelmi borvidéken. Nem beszélve arról, hogy a szőlő virágzásakor hűvös volt. A nyáron többször jég is pusztította az ültetvényeket, augusztusban és szeptemberben viszont az aszály sújtott. A nagyüzemek megyénkben 1985-ben megközelítőleg 2600 hektáron foglalkoztak zöldség- termeléssel. Noha fokozódott a háztáji aránya, a kieséseket azonban ez nem tudta pótolni. A szövetkezetekben a műszaki színvonal javult, viszont továbbra is gondot jelent, hogy a szőlő-, a zöldség-, a tömegtakarmány-termelés gépesítése nem teljesen megoldott. Javult a gépek karbantartása, nem voltak különösebb gondok az alkatrészellátással sem — de ebben még mindig sok a tennivaló. Fokozódott az üzemek melléktevékenysége is 1985-ben. Miután a már jelzett okok miatt kisebbek voltak a hozamok az erőfeszítések ellenére is kevesebb árbevétel és a tervezettől ugyancsak kisebb lett a nyereség is. Különösen a szőlőtermelés gondjai miatt, ugyanakkor vezetési, szervezési okok miatt várhatóan néhány szövetkezet veszteséggel zárja az 1985-ös esztendőt. A kedvezőtlen termőhelyi adottságú gazdaságokban az árkiegészítések csökkenése miatt mérsékeltebb nyereséget könyvelhetnek el. 1986-ban a VII. ötéves tervidőszak első esztendejében újabb feladatokra készülnek Heves megye mezőgazdasági üzemei is. Az alapvető célkitűzés a gazdaságos hozamnövelés, a hatékonyabb munka, az export fokozása. Folytatódik az intenzív gabonaprogram megvalósítása. Ebben elsősorban az a cél, hogy a kalászosok mellett — ésszerű határok között — növeljék a kukorica vetésterületét Lényeges, hogy az olajipari növények sorában növényegészségügyi okok miatt a repce részarányát emeljék A terméshozamok növelése mellett fordítsanak nagyobb figyelmet a takarmányok minőségének javítására. Nagyon fontos feladat, hogy a megyénk két történelmi borvidékén a szőlőültetvényekben keletkezett károk helyreállításáért mindent megtegyenek. Van teendő az állattenyésztésben is, hiszen lényeges feladat 1986-ban, hogy a tejtermelő tehénállomány csökkenését, ezen keresztül a termelés csökkenését megállítsák az üzemek. Ehhez megfelelő feltételeket biztosítanak a Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari, valamint a tejipari vállalatok akciói. Az üzemek a sertéstenyésztésben a gazdaságosabb, a jobb minőségű áru előállítására törekedjenek. A gazdálkodás minden területén javítsák a közgazdasági elemzőmunkát, törekedjenek az ésszerű költség- gazdálkodásra. Az önelszámoló egységek szélesítésével pedig az anyagi érdekeltség fokozottabb megteremtésére serkentsenek. A termelés szervezésénél és elemzésénél szélesebb körben hasznosítsák a számítástechnikát.
