Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-09 / 7. szám

NÉPÚJSÁG, 1986. január 9., csütörtök Követhető példa Egyik képeslapunkban olvastam az elképzelésről, | melyet azóta magamban csak így emlegetek: a veszpré- g mi példa. S valóban példa, mely követhető, nincs aka­dálya, hogy másutt is csinálják. Azaz: akadályt csak a tenni nem akarás, az ötlettelenség, a vállalkozó kedv ■ > hiánya jelenthet. Fiatal házasok a megmondhatói, mennyi problémái f okoz az első, az összeszokás amúgy is nehéz hónapjai- § ban az, ha az asszonyka nem tud főzni, nem tudja meg- t oldani a háztartás mindennapi feladatait, s ebben nem segítője — sokszor éppen tudatlansága miatt — a fiatal férj. Sajnos, az idővel örökké versenyt futó nő, aki dől- : í gozik és családanya, háztartást vezet és napi termelési í feladatok végrehajtásán töri fejét, nem tudja a családi , élethez tartozó e tudományokra megtanítani gyermekét. * i Miért ne vállalhatna át ebből valamennyit az iskola. Szinte hallom a pedagógusok véleményét: hát ezt is : ' az iskola? Igen, ebből is valamenyit. Lehet rá lehetősé- • get teremteni, mint azt a veszprémiek tették. Adott a gyakorlati foglalkozás. A cikkben említett iskolában e gyakorlati foglalkozás alatt a gyerekeké a konyha. Fiúk és lányok felváltva ismerkednek e munka legkülönbö­zőbb fázisaival. Aki ma „konyhalányként” krumplit pu­colt, vagy éppen mosogatott, holnap vezető szakács lesz ■ és fordítva. S közben a gyakorlatot vezető pedagógus elbeszélget velük a konyhai teendők helyes beosztásáról, az idővel való jó gazdálkodásról. S amit főznek, azt meg is eszik e gyakorlaton, a bírálóbizottság azokból alakul, akik aznap nem kerülnek be a konyhába. Egytálételek ké­szülnek, de mint mondották: később többre is vállalkoz­nak. Egyelőre beérik ennyivel is, s ez is nagyon sok. Gyermekeinket minden téren elő kell készíteni az életre, s mivel életünk egy része az otthon, hát ezekre sem felesleges időtöltés megfelelően felkészülni. A csa­ládi életre nevelés ugyan is nem merülhet ki csak egészségügyi felvilágosításban, — melyekből néha úgy tűnik, több is van a kelleténél, — ha mellőle hiányzik a család más problémájának megismerése­Tudom, megyénkben is vannak iskolák, ahol szakkö­rökben ismerkednek hasonlóan a gyerekek az apróbb- nagyobb házi teendőkkel Gyakorlati foglalkozásokon is kezd polgárjogot nyerni a korábbi fúrás, faragás, szerelés mellett a házimunka : is. De még korántsem olyan mértékben, ahogy kívána- tos lenne. Ebben még nem ad annyit az iskola, amennyit tulajdonképpen adhatna, éppen azért, mert a gyermekek idejük túlnyomó részét valóban az iskolában töltik el. Jó lenne elérni, hogy e veszprémi példa „ragadós" le­I gyen, helyet kapjon e gyakorlat más iskolákban, minél több iskolában. Persze nem a család helyett, hanem annak példáját kiegészítőén. Gyermekeink, a felnövek- I vők minden bizonnyal hasznát látnák. Deák Rózsi Steppelt mellény — télre Alapanyagunk valamilyen fényes anyag, körülbelül 90—100 cmx90 om-es méret­ben, és maradék flanell, eb­ből háromszor annyi kell. A rajzon látható szabásminta szerint (körülbelül 36—38-as méret) kivágjuk négyszer ugyanazt az egyszerű, szé­les vállú, kerekített nyakú formát, s a három flanell- darabot egymásra helyez­zük, ezek tetejére kerül a fényes (a legdivatosabb a rózsás „paplananyag”) tex­tília. A négy réteget a széle­ken összeférceljük, majd így, rögzített formában a varrógép tűje alá tesszük. Lesteppeljük, azaz csíkok­ban ferdén végiggépeljük, egyszer balról jobbra, egy­szer jobbról balra. Az anyag fényes, leeső darabjaiból öv­pántot szabunk, amely ép­pen egy gomblyuknyival hosszabb a derékbőségnél. Erre a duplán szabott övre dolgozzuk rá a mellény al­ját, amelyet baloldalt egy gombbal zárunk. A széleket természetesen el kell varrni, legjobb, ha danubiaszala. got használunk. A mellény szabása azért praktikus, mert amellett, hogy melegít, a legdivatosabb, bő ujjú pulóverekhez is illik. Far­mer- illetve kord farmer­nadrághoz való, vékony test- alkatúaknak. Jól jön tavasszal és nyáron Is: pasztellszínű esőkabát (MTI-fotó: Tulok András — KS) Enciánkék és fekete nyári együttesek Fiatalos, piros-fekete nyári összeállítások — nőknek és férfiaknak TAVASZI-NYÁRI DIVAT Elegancia, finomság, frisseség Az időjárás télies, de a Duna Intercontinental Buda- vár-termében napfényt és virágos rétet idéznek a szí­nek. — A Magyar Divatin­tézet tavaszi-nyári kollek­ciója vonult a pástra. Az 1986-os év két nagy divatirányzata: a klasszikus stílus és a dinamikus avant­gárd, s ezen belül a tenge­részstílus. A divat tervezői a krea­tivitásra ösztönöznek. Az öltözékek „sokdarabosak”, s a darabok egymással vari­álhatók. Az új irányzatot a nosz­talgia, a múltba tekintés jellemzi: visszatérnek az 50- es, 60-as évek kiskosztüm­jei és a 30-as, 40-es évek csipkéi, madeirái. A ruhák hossza a minitől a majdnem-maxiig terjed, természetesen korosztály­hoz kötve. A klasszikus öl­tözék most is térdnél hosz- szabb. Lehet majd látni a klasz- szikus H-vonalat, a dinami­kus X-vonalat, és az utób­bi évek kedvencét, a sséle- sített vállú Y-vonalat is, de már lágyabb, nőiesebb for­mában. A férfias elemek változatlanul jelen vannak a női divatban — megszelí­dítve, nőiesítve, gyöngyök­kel, selymekkel, kalappal, sőt fátylakkal! A férfiak öltözékében csak­úgy, mint a nőkében, az úgynevezett hanyag elegan­cia dominál. Belép öltöze­tükbe az eddig csak nők által hordott lenanyag. Sza­badidő-viseletűk kényelmes, színes. Az élénk színű nad­rágokat, ingeket valószí­nűleg csak a fiatal korosz­tály kedveli majd meg. Nem úgy, mint a nőknél a selymet és az egyéb köny- nyű anyagokat. Ezek az anyagok eleve „hozzák” a formát: újra hódít a ro­mantika! Erőteljes színcsoportokat látni. A sportos öltözékeken nemcsak a formák, a szí­nek is dinamikusak, a klasz- szikus öltözékek főleg pasz- tellszínűek. Az anyagoik mintázatában újdonságként hódít a jacquard-minta. Ró­zsa — minden mennyiség­ben hordható, de ezúttal sem ruhadíszként, hanem a ruha anyagának mintázata­ként. Elegancia, finomság, fris­seség — ez jellemzi 1986-ban a divatot. Az is tud válasz­tani, aki elmúlt 18 éves. Becsüljük meg jobban a citromét! Hazánkban igen népszerű a — most már — télen- nyáron kapható citrom. Magas a C-vitamin-tartal- ma, és ezért főleg a téli és tavaszi hónapokban ajánla­tos a fogyasztása: védi egészségünket a hűléses megbetegedések ellen; íze, illata, leve is jól érvényesül italainkban, ételeinkben. Néhány tudnivaló róla: Akkor érett, ha sárgás színű, felülete fényes, ilyen­kor levét kézzel könnyen kifacsarhatjuk. A kipréselést megkönnyíti egyszerű fém, vagy műanyag edény, kisebb présgép használata. Az éretlen citrom héja kemény, felülete zöld, bel­seje erősen rostos, íze nyers, létartalma kevés. Előfordul, hogy csak ilyen érettségi fo­kú gyümölcs kapható a bol. tokban, mert az egyenetlen beérkezés miatt nem volt idő a raktári érlelésre. Ilyen esetben ajánlatos néhány napig otthon szobahőmérsék­leten tartani, amíg megpu­hul. A citrom értékes C-vita. min-tartalma meleg hatására fokozatosan elbomlik, főleg, ha a citromot felvágva tart­juk az újabb felihasználásig. Ezt a veszteséget csökkent­hetjük, ha a vágási felüle­tet lefelé fordítva egy edény­be helyezzük, és hűtőben tartjuk a felhasználásig. Fel- vágya 1—2 napnál tovább nem tárolható romlás ve­szélye nélkül. ★ A citromot sokféle célra használhatjuk: 1. Ételek, tészták, dzse­mek ízesítésére, salátákhoz, teához stb. 2. A lereszelt citromhéj kitűnő fűszer, ízkiegészítő szer. Frissen használhatjuk vagy lereszelve, cukorréte. gek között üvegben eltehet- jük későbbi felhasználásra. 3. ,A citromhéjat óvatosan szedjük le, és a súlynak megfelelő mennyiségű kris­tálycukorral keverjük el, majd annyi vízzel öntsük fel, amennyi elfedi a keve. réket. Felfőzés után, más­nap kevés cukorral lés vízzel kiegészítve, sűrűre főzzük. Kiváló ízesítőanyag vagy gyerekeknek finom ízű cse­mege. (A citromhéj ízét javíthatjuk, ha előbb 3 na. pon át a héjat enyhe sós vízben áztatjuk, iés naponta cseréljük a vizet, így a héj amigdalin-tartalmát elveszí­ti, és csak ezután főzzük fel cukorral.) Felfőzés után a darabokat nemezre kirakjuk száradni. Sütemények tölte. lékéhez, tésztájához jól fel­használható. (Ha kihűléskor kristálycukorban meghem. pergetjük, külseje is tetsze­tős lesz.) 4. Turmixitalok, bárita­lok el sem képzelhetők cit­romlé és citromhéj-ízesítés nélkül! 5. Hidegtálak, tészták, sü­temények díszítésére jól al­kalmazható a citromszelet. Torták tetejét, desszerteket díszítsünk ilyen szeletkékkel! 6. Nagyszerű a citromból készített dzsem. A cukor aránya: 1—1. 7. A konzervbefőttek ízét frissé teszi, javítja a cit­romlé. 8. Nagyszerű szomjúság­csillapító szer a citrom, amit turisták, kirándulók szíve­sen fogyasztanak. Az ősember is ivott szeszes italt ? Igen, feltehetően kedvel­te a nyári melegben meg­erjedt, alkoholt is tartal­mazó gyümölcsöket. Az első írásos emlékek már az alkohol ismeretéről ta­núskodnak. A részegeske­dés sem volt ismeretlen, mert már II. Ramszesz egyiptomi fáraó törvényt hozott a részegeskedők megbüntetésére. Sőt, ő hoz­ta létre i. e. 1350 táján az első alkoholellenes társa­ságot! A szeszes ital — de fő- .leg a bor — elsőként az ókori Görögországban lett a társasági összejövetelek és a vallási szertartások nélkü­lözhetetlen tartozéka. Ha­zánkban valószínűleg a ró­maiak telepítették az első szőlőtőkét a Dunántúlra. Később azonban császári rendeletre kivágásra ítél­ték, mert konkorrurensei let­tek az itáliai boroknak. Idő­vel mégis engedélyezték a szőlőművelést. Azóta meg­szakítás nélkül termeljük a szőlőt és a bort. Hazánk fiai, lányai ma­napság is szeretik az alko­holtartalmú italokat. A Ita­lában kétszer annyit költünk alkoholra, mint zöldségre és gyümölcsre, s négyszer any- nyit, mint tejre és tejtermé­kekre. Kétszer annyit, mint könyvre, újságra, sportsze­rekre, oktatási és kulturális célokra együtt. „Bátor, van benne spiritusz" Vagyis az alkohol erőssé, bátorrá teszi azt, aki meg­issza? Ezért szeretik ilyen sokan? Az adagtól függően elsősorban idegrendszeri tü­neteket vált ki. Az érszabá­lyozó központra gyakorolt hatása miatt a bőr erei ki­tágulnak, ezért a bőr kipi­rul. A közönséges részegség tüneteit mindenki ismeri, sőt sokan tapasztalatból, a másnaposság jellegzetessé­geit is. A rendszeres, túl­zott mértékű alkoholfo­gyasztás hosszabb-rövidebb idő múltával nagy bajokat okozhat, mégha a kóros el­változások kezdetben nem is vehetők észre. Idült gyomor­hurutot válthat ki (reggeli hányinger, hányások stb.), a hasnyálmirigyet és a má­jat is károsíthatja. Ezen kívül a szívizom és az ideg- rendszer is károsodik, a vér­zsírszint pedig emelkedik. Az alkohol felszívódása az ital lenyelése után azonnal megkezdődik. A leggyorsab­ban a szénsavat tartalmazó italok hatnak. A gyomorból fel nem szívódott alkohol a bélrendszerből majdnem tel­jes egészében a vérbe jut. így a test minden részébe elkerül. Már az ókori népek is tud­ták, hogy az alkohol még a méhlepényen is áthatol, s a magzatot is károsíthatja. Ennek következményeit min­denki ismeri. Tévhitek Az alkohol nem serkentő. Sőt ellenkezőleg: rontja a központi idegrendszer mű­ködését. A serkentésnek vélt jelenség nem más, mint az agy bizonyos részeinek gát­lás alól való felszabadulása. Sem a szellemi, sem a fi­zikai teljesítményt nem ja­vítja, hanem rontja. Hideg időben, melegítő szernek sem tanácsos sze­szes italt inni. Sok ember halálát okozta ez a tévhit. Bár ha iszunk, úgy érezzük, hogy melegünk lesz. Ez- azért van, mert a bőr erei­ben fokozódik a vér átáram- lása, azonban a hőleadás is fokozódik, a test hőmérsék­lete csökken és az agyi hő­szabályozó központ működé­si zavara miatt végül hi­degben a részeg ember vi­szonylag rövid idő alatt meghalhat. Javítja a szexuális ké­pességet? Ne higgye el sen­ki, hogy nemi izgatószer, bár az ittasak gyakran ag­resszív szexuális viselkedé- sűek. De a „végrehajtásnál” cserbenhagyja őket az. al­kohol. Az idült alkoholisták nemzőképtelenné is válhat­nak. Javítja az étvágyat? Elő­segíti az emésztést? Kis adagban igen; fokozza a nyálképződést és a gyomor­nedv kiválasztását. Nagy mennyiségben már izgatja a nyálkahártyát,, vérbősé­get, gyulladást okozhat.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom