Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-09 / 7. szám
JNÉPÚJSÁG, 1986. január 9., csütörtök REAGAN: „FELSZÓLÍTJUK BARÁTAINKAT . Az USA embargója Líbia ellen WASHINGTON: Lemondott tisztéről a Rea- gan-kormány mezőgazdasági minisztere, John Block. Távozásával már csak hárman maradtak meg abból a kormányból, amely Reagan hivatalba lépte után, 1980 januárjában alakult, a többi poszton azóta személycseréket hajtottak végre. PÁRIZS: A francia kormány szerdai ülésén úgy határozott, hogy rendeleti úton korlátozza bizonyos árucikkek, kivitelét, behozatalát és exportját Dél-Afrika vonatkozásában. Ezzel a rendelettel Párizs elsőként alkalmazza az EGK tavaly szeptemberi, luxemburgi miniszteri tanácsa által kiadott ajánlásokat. amelyek bizonyos mérsékelt gazdasági megszorító intézkedéseket javasoltak Dél-Afrikával szemben az apartheid rendszer felszámolásának előmozdítására. PEKING: Kínában szerdán emlékeztek meg Csou En-laj halálának tizedik évfordulójáról. Pekingben a nap folyamán ezrek keresték fel a Tien. anmen téren emelkedő Népi Hősök Emlékművét. Az izraeli miniszter levele II terrorizmus elleni összefogásért Hajim Korfu izraeli közlekedési miniszter levelet intézett belga kollégájához, Herman de Croohoz, és szigorú repülőtéri ellenőrzés elrendelésére kérte, hogy megelőzhetők legyenek a rómaihoz és a bécsihez hasonló terrorakciók. Egy Líbia elleni fegyveres akció esetleges előjeleként értékelte a Reagan- féle szankciókat a TASZSZ szerdai washingtoni keltezésű jelentésében, amelyben beszámolt az amerikai elnök sajtóértekezletéről. A hírügynökség a többi között idézte a The New York Times megái lapítását arról, hogy a szankciók hatása meglehetősen korlátozott lesz, amennyiben már a korábbi hasonló washingtoni döntések eredményeként is gyakorlatilag régóta a nullával egyenlő a két ország üzleti kapcsolata. Az AP hírügynökség szerint — írja a TASZSZ — Líbia amerikai exportja az ország egész kivitelének mindösz- sze egy százalékát képezi jelenleg. A sajtóértekezleten elhangzott — emlékeztet a TASZSZ —, hogy a jelenlegi szankciókat, amelyek egy része azonnal, más része pedig február 1-től lép érvénybe, újabb diszkriminációs intézkedések követhetik. Megfigyelők Reagannek ezt a kijelentését úgy értékelték, mint egy Líbia elleni katonai akcióval való közvetlen fenyegetőzést. Az utóbbi napokban az amerikai sajtó sokat cikkezett arról, hogy a Pentagonban Líbia ellen; katonai akciók különféle változatain dolgoznak. Ez, valamint a Fehér Háznak az a követelése, hogy minden amerikai állampolgár azonnal hagyja el Líbia területét, csakis úgy értelmezhető, mint egy fegyveres agresszió előkészítése — szögezi le végezetül a TASZSZ. Űjabb gazdasági szankciókat rendelt el Líbia ellen Ronald Reagan amerikai elnök. Reagan kedd este — közép-európai idő szerint szerdán kora hajnalban — megtartott és az amerikai televíziós hálózatok által közvetített sajtókonferenciáján azzal vádolta meg Moamer el-Kadhafi líbiai vezetőt, hogy szerepe volt a múlt év december 27-én a római és a bécsi repülőtéren elkövetett és 19 halálos áldozatot követelő merényletekben. Kijelentette, „Líbia azzal, hogy anyagi támogatást nyújtott az olyan terrorista csoportoknak, amelyek amerikai állampolgárokat támadtak meg, fegyveres agressziót követett el az Egyesült Államok ellen, ugyanúgy, mintha saját fegyeveres erőit használta volna fel erre”. Az amerikai elnök nyitva tartotta azt a lehetőséget is, hogy az Egyesült Államok közvetlen fegyveres támadást intéz Líbia ellen, kijelentve: ha az általa most elrendelt lépések „nem, vetnek véget Kadhafi terrorizmusának, megígérem, hogy további lépésekre is sor kerül”. Reagan az amerikai gazdasági szankciók támogatására szólította fel az Egyesült Államok szövetségeseit. Azt mondotta, hogy „a civilizált államok nem tűrhetik el további ártatlanok meggyilkolását, még akkor sem, ha ez anyagi előnyöket jelent számukra és érdekeiket szolgálja”. „Felszólítjuk barátainkat Nyugat-Európá- ban és másutt, hogy csatlakozzanak hozzánk Kadhafi elszigetelésében, aki megérdemli, hogy a világ páriaként kezelje" — mondotta, hangoztatva, hogy „az amerikaiak nem értenék meg”, ha barátaik továbbra is fenntartanák Líbiával gazdasági kapcsolataikat. Az elnök által elrendelt gazdasági intézkedések, amelyeket közvetlenül sajtó- konferenciája előtt írt alá hivatalosan is, rendkívüli felhatalmazására hivatkozva, a következők: — Az amerikai vállalatoknak tilos bármiféle kereskedelmet folytatni Líbiával, tilos amerikai áruk eladása és líbiai áruk vásárlása; — Tilos az amerikai repülőgépek leszállása és a hajók kikötése Líbiában, hasonlóképpen tilos líbiai repülőgépek és hajók- fogadása az Egyesült Államokban; — Tilos hitelek és kölcsönök folyósítása Líbiának; — Amerikai vállalatok számára tilos gazdasági tevékenységet folytatni Líbiában; — Az amerikai állampolgároknak felelősségre vonás és büntetés terhe alatt el kell hagyniok Líbiát. Akik a tilaLmat megszegik, büntető eljárás alá kerülnek. — Mértéktartással, a tilalmak és ^megtorlások hasznát megkérdőjelezve fogadták szerdán Londonban Reagan amerikai elnök Líbiával szemben hozott „büntető" intézkedéseit. A brit külügyminisztérium szóvivője leszögezte: nincs változás a brit álláspontban, a kormány véleménye, hogy a tilalmak nem bizonyultak különösképpen hatékony eszköznek, és eleddig alkalmazásuk nem hozott megfelelő eredményt. Japán nem hajlandó csatlakozni a Líbia ellen foganatosított amerikai szankciókhoz — tűnt ki a szerdai hivatalos tokiói állásfoglalásokból. Abe Sintaro külügyminiszter nyilatkozatában azt hangoztatta, hogy Japánnak „megfelelő információkra és azok tanulmányozására” van szüksége, mielőtt bármit is lépne. Goto- da Maszaharu, a Nakaszone- kormány szóvivője kijelentette, hogy „Japánnak nem feltétlenül kell az Egyesült Államokkal összhangban cselekednie”. Külügyminiszté- riumi források a nap folyamán azt hangoztatták, hogy Japánnak nem áll szándékában Líbia-ellenes gazdasági tilalmak életbe léptetése. Ezzel összefüggésben utaltak arra, hogy Tokió és Tripoli jó kapcsolatokat tart fenn: a líbiai külügyminiszter augusztusban hivatalos látogatáson Japánban járt, szeptemberben pedig japán kormányküldöttség járt Líbiában. rC Külpolitikai kommentárunk }—i Valuták és hadihajók KERESKEDELMI ELLENTÉTEK és gazdasági együttműködés, pénzpolitikai kooperáció és katonai kérdések, vámügyek és aktuális nemzetközi problémák egyaránt szerepelnek Abe Sintaro japán külügyminiszter ma kezdődő háromnapos hivatalos amerikai tárgyalásainak napirendjén. A tokiói diplomácia vezetőjének washingtoni megbeszéléseit most talán a megszokottnál is nagyobb érdeklődés kíséri. A japán—amerikai viszonyban az elmúlt időben jó néhány figyelemre méltó fejlemérty következett be. olyan események, amelyek a tőkés világ két legerősebb gazdaságát messzemenően érintik. Az elmúlt hónapokban például minden eddiginél magasabbra kúszott az egyre nyomasztóbbá váló amerikai kereskedelmi deficit, mind élesebben vetődött fel a törvényhozásban is valamilyen behozatali korlátozás szükségessége. A Reagan-adminisztrá- ció egyelőre elzárkózott az ilyen protekcionista jellegű lépésektől, azt azonban nyomatékosan Tokió tudomására hozta, hogy az évről évre halmozódó pasz- szívum sokáig nem fokozható már. Egyes, közösen elhatározott valutapiaci beavatkozásokkal (vagyis a jen értékének növelésével) már részben e hiány csökkentésén munkálkodnak. A tárgyalásokon valószínűleg kiemelt helyet kapnak a nemzetközi biztonság, az erőegyensúly problémái, s ezzel kapcsolatban az amerikai „űrvédelmi” elképzelések is. Japán egyelőre nem állt ki olyan egyértelműen az SDI-tervek mellett, mint Nagy- Britannia, de — az NSZK-hoz hasonlóan — a „technológiai kutatás” területén kétségtelenül hajlandóságot mutat. Kérdés, mennyire árnyalja majd ezt a magatartást a szovjet—japán kapcsolatok javításának újabban ismét többször hangoztatott szándéka, Sevardnadze külügyminiszter jövő hétre jelzett tokiói útja. Nem választható el mindettől a japán—amerikai katonai együttműködés ügye sem. Alig pár hete, hogy első ízben adtak át korszerű japán hadi technológiai berendezéseket az Egyesült Államoknak — amit elvileg törvény tiltana a szigetországban. Szintén hagyományosan érzékeny téma a nukleáris fegyverrel felszerelt amerikai hadihajók látogatása: legutóbb néhány napja tiltakozott Kanagava tartomány kormányzója egy robotrepülőgépekkel ellátott tengeralattjáró kikötése miatt. A KÉT ORSZÁG viszonyát alapvetően persze nem a súrlódások határozzák meg, ám az is igaz — a felsorolás csupán utalásként szolgált —, hogy kapcsolatukban a véleménykülönbségeket, az esetenkénti ellentéteket sem lehet szem elől téveszteni. Szegő Gábor EGYIPTOM: Vihar a sinai lövöldöző halála után KGST: Az öt fő irány atomenergetika Az izraeli miniszter más országokhoz is küldött hasonló tartalmú levelet. Hangsúlyozza : a terrorista merényletek és elkövetőik nyilatkozatokban történő elítélése nem ér semmit. A legutóbbi merényletek arra mutatnak, hogy a nemzetközi terrorizmus olyan országokat is sújt, amelyek eddig védettnek érezhették magukat. Egyaránt fenyegeti minden ország repülőtereit és repülőgépeit. Ezért csak nemzetközi összefogás nyújthat védelmet. Az izraeli miniszter azt javasolja, hogy hívjanak össze ez ügyben nemzetközi polgári repülési konferenciát. Tüntetések robbantak ki azután a bejelentés után, hogy börtöncellájában felakasztotta magát Szuliman Hater határrendőr-őrmester. A Nílus-deltai Akjadban, az őrmest'er szülőfalujában, a tüntetők gumiabroncsokat égettek. Egyiptomi részről tagadják azokat a jelentéseket, hogy a tiltakozók középületeket támadtak meg. Tíz nappal Hater halálhíre előtt az őrmestert életfogytiglani kényszermunkára ítélte a haditörvényszék, mert október elején a Sinai- félszigeten megölt hét izraeli turistát. A védelem arra hivatkozott, hogy tettének elkövetésekor a rendőr nem volt beszámítható állapotban. Ami azonban „beszámítható” volt: Izrael nem sokkal előbb lebombázta a PFSZ tuniszi szálláskörlé- teit. Ezért Egyiptomban parázs tüntetések robbantak ki. A börtönhalálról készített kórbonctani jelentés szerint azt fulladás idézte elő. A későbbi vizsgálatokra bízták annak megállapítását, hogy voltaképpen milyen körülmények között. Hater egy Kairó környéki börtön kórházi osztályán halt meg, ahol állítólag bil- harziás megbetegedéssel kezelték. A keddi bejelentés előtt senki sem szólt arról, hogy ilyen baja lenne. Vasárnap meglátogatták hozzátartozói és egy lapszerkesztő. Most mind azt mondják, hogy Hater nem foglalkozott öngyilkossági gondolatokkal, sőt, elmondta: reméli, hogy Mubarak tíz évre mérsékli szabadságvesztését. A rokonok nem hisznek az öngyilkosságban. Azt állítják: tizenegy emberre bízták a foglyot, s lehetetlen, hogy ennyi börtönőr ne tudta volna megakadályozni tettét, ha mégis erről lett volna szó. V/3. A KGST-tagországok által tavaly decemberben elfogadott komplex program harmadik fő iránya az atom- energetika gyorsított fejlesztése. Ennek célja, hogy nagymértékben elősegítse a KGST-tagországok energia- termelésének növelését. Ezzel csökkenthetők a beruházások a fűtőamyag-kitermelő ipari ágazatokban, jelentős mennyiség szabadul fel egyéb szükségletek kielégíté. sére a hiánycikkjellegű szerves fűtőanyagokból, a kőolajból és a földgázból. A program megvalósítása során a KGST tagállamai el akarják érni, hogy gazdaságosabbá, üzembiztosabbá és megbízhatóbbá váljanak az atomerőművek, s létrejöjje. nek a feltételek a gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrás, az irányítható tér. moniukleáris reakció használatba vételéhez. Az atomenergetika eddig is a legdinarpikusabban fejlődő ágazatok közé tartozott a KGST-országok többségében. A távlati prognózisok szerint a következő években még tovább nő az atomerőműben előállított energia részaránya a tagországok energiamérlegén belül. Bulgáriában jelenleg egy atomerőmű üzemel, amelynek összteljesítménye 1760 megawatt. A további bővítések, újabb atomerőmű építésének eredményeként a Bulgáriában előállított villamos áramnak 1990-ben 40 százalékát, 2000-ben pedig 60 százalékát atomerőművek termelik. Az NDK-ban már ma is 12 százalékkal része- sédnek az atomerőművek az energiatermelésből. Az országban most épül a harmadik ilyen erőmű. Lengyelország egyelőre nem rendelkezik atomerőművel, az első 1990-ben áll munkába. Csehszlovákiában 1990-ig 29,6 százalékra kívánják növelni az atomerőművi energia részarányát az országos energiatermelésben. Kubában je. lenleg az első, Romániában pedig áz első három atomerőmű építése folyik. Az atomerlergetika Szovjetunióban a legfejlettebb, ahol atomerőművek tucat, jai működnek. A szovjet energiatermelés teljes növekményét a következő ötéves tervben az atomerőműveknek és a vízi erőműveknek kell biztosítaniuk. Igen kiterjedt szakosodás alakul ki a KGST-országok között az atomerőművi berendezések gyártásában és kölcsönös szállításában is. A további fejlesztés célja, hogy az eddiginél is nagyobb hatékonyságú, szabványosított és egységesített berendezésekből álló újabb atomerőművek épüljenek a KGST-országokban. A fel. adatok között szerepel a természetes urán kihasználásának javítása. Üj, az eddiginél is hatékonyabb módszereket dolgoznak ki a radioaktív hulladékok kezelésére, szállításáré és eltemetésére, valamint az üzemidejüket letöltött atomener. getikai berendezések biztonságos felszámolására. Az atomenergetika az áramellá. tás után bevonul a távfűtésbe is. A Szovjetunióban már a közeljövőben elkez. di a termelést két atomhőerőmű, a gorkiji és a voronyezsi. Ezek egyrészt lakások távfűtéséhez, másrészt ipari üzemek működtetéséhez termelnek majd hőt. Működésük tapasztalatai alapján megkezdődhet ezeknek az energiaközpontoknak az építése más KGST-országok- ban is. mMr ■■■!» ■f Értesítjük Kedves Vásárlóinkat, " > hogy egri és gyöngyösi „Finom Falatok" £ boltunkban meghirdetett SORS JEGY AKCIÓ NYERTES SORSZÁMAI A KŐVETKEZŐK: Egri boltunkban: I. díj 000 028 II. díj 000 038 Gyöngyösi boltunkban: I. díj 000 355 II. díj 000 316 NYEREMÉNYÜK: I. díj 20-szori. II. díj 10-szeri TÉRÍTÉSMENTES ÉTKEZÉS. Kérjük a nyertes sorsjegyek tulajdonosait. hogy legkésőbb január 18-ig szíveskedjenek vállalatunk kereskedelmi osztályán jelentkezni. Tel.: 13-801. (Ezen időponton túli jelentkezéseket sajnos nem áll módunkban elfogadni.) DÍJÁTADÁSRA JANUÁR 21-ÉN KERÜL SOR VÁLLALATUNKNÁL. Heves Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat GYÖNGYÖS. Szurdokport út l. 0
