Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-08 / 6. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. január 8., szerda 3. Pártmunka a gazdaságban írta: Markó István, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályvezető-helyettese A pártirányítás jellege, módszere a szocialista építés során mindig is befolyásolta a gazdasági viszonyokat, ugyanakkor a gazdasági viszonyok is visszahatottak az irányítás módjára. Az elmúlt három évtizedben alapvető változások következtek be a párt társadalom- és gazdaságirányító munkájában, előtérbe kerültek a decentralizációs és demokratizálódási folyamatok. Növekedett a vállalati önállóság. Egyértelművé vált, hogy a pártnak nem célszerű átvenni az állami, gazdasági szervek konkrét döntési jogosítványát, és el kell kerülnie a gazdasáigi Vezetésbe való operatív beavatkozást. A pártnak olyan döntési mechanizmusokat és politikai feltételeket kell biztosítania, amelyek révén jobban érvényesül az állam irányító funkciója, a gazdálkodó szervek és a tanácsok döntési szabadsága, de egyben felelőssége is. A Központi Bizottságnak a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével kapcsolatos 1984. évi állás- foglalása, és a XIII. kongresszus is megerősítette azt az álláspontot, hogy a pártnak a gazdaság területén végzett munkájában a fő feladat a gazdaságpolitika kialakítása, érvényre juttatása és végrehajtásának ellenőrzése. A gazdaságpolitika meghatározása — támaszkodva a párt, az állami és a társadalmi szervezetek, valamint a tudományos intézmények véleményére és javaslataira — a párt testületéinek feladata. A vezető testületek azonban csak a népgazdaság fejlődésének legfontosabb elveit, sarokpontjait, fő irányait rögzíthetik. Elsősorban nem a mutatókban is megjelenített előirányzatok kidolgozását végzik el, hanem politikai követelményeket fogalmaznak meg. Természetesen ez az általánosan érvényesített elv nem zárja ki azt, hogy a párt vezető szervei ne hozzanak esetenként konkrét gazdasági döntéseket is. Erre a tervgazdasági és a szabályozott piac mellett is szükség lehet meghatározott politikai célok érdekében. A helyes törekvés azonban az, ha az operatív gazdaságirányító tevékenységet az önálló politikai felelősséget is viselő állami szervek, mindenekelőtt a kormány gyakorolja, és a beavatkozás eszközével a párt kivételes esetekben él. Ennek érdekében a pártszervezeteknek és -szerveknek a gazdaságpolitikai célok helyi érvényesítésére, a végrehajtás politikai eszközökkel történő segítésére, a tömegek mozgósítására, és támogatásuk megszerzésére kell törekedniük. A területi és üzemi párt- szervek és -szervezetek alapvető feladata — a gazdaságpolitika kialakításában való közreműködés mellett — a gazdaságpolitika alkotó alkalmazása, végrehajtásának segítése és ellenőrzése. Munkájukban a termelés, a szolgáltatások, az ellátás praktikus kérdéseivel való aprólékos foglalkozás helyett egyre inkább előtérbe kell kerülnie a politikai irányítás olyan elemeinek, amelyek a párt gazdaságpolitikája végrehajtásához szükséges feltételek helyi megteremtésére, a politikai követelmények érvényesítésének segítésére irányulnak. Az üzemi, intézményi párt- szervezetek alapvető feladata, hogy a gazdaságpolitika eredményes megvalósítása érdekében segítsék a vállalati gazdasági vezetés önálló tevékenységét, és a társadalmi szervekkel való partneri együttműködést. Megfelelő mozgásteret kell engedniük a gazdasági vezetők, az állami és társadalmi szervekben működő kommunisták számára ahhoz, hogy azok a szükséges önállósággal cselekedjenek. Szükséges figyelembe venniük, hogy az új vállalatvezetési forma nem egyszerűen újabb formája a munkahelyi demokráciának, hanem a tulajdon működtetésének, a munkáltatói jogok gyakorlásának hatékonyabb eszköze. Éppen ezért fontos követelmény, hogy a testület ne érdekképviseleti, hanem valóságos tulajdonosi funkciót gyakoroljon, stratégiai jellegű döntéseket hozzon. Ehhez az is nélkülözhetetlen, hogy egyértelműen elhatárolják a testületi és az egyszemélyi felelős vezetői jogköröket. Az új vezetési formák, a tulajdonosi jogok gyakorlása kihat a vállalat egész belső életére, mechanizmusára. Olyan típusú emberek kerülnek előtérbe, ákik jól tudnak kollektívákkal dolgozni, meg tudják érteni mások elgondolásait, védeni tudják saját koncepciójukat. Ehhez változni kell a pártmunka stílusának, módszerének is. Ahogy létrejönnek, erősödnek az ön- kormányzati elemek a vállalati vezetésben, annak megfelelő új vonásokat kell kialakítani a párt munkastílusában. A pártmunka olyan elemei erősödnek, amelyek figyelembe tudják venni az üzemen belüli sokféle érdeket. Olyan viszonyokat kell kialakítani, amelyek képessé teszik a munkahelyi pártszervezeteket az érdekek feltárására, ütköztetésére, az eddiginél tartalmasabb politizálásra. Ügy kell gondolkodni, és bánni az ügyeikkel, hogy a párt- szervezet bátorítsa a vállalati tanácsot rendeltetés szerinti munkájában, de segítse az igazgatót is az egyszemélyi felelős vezetői tevékenység kibontakoztatásában. A vállalatok belső irányítási rendszerének olyan továbbfejlesztésére van szükség, amely kedvező feltételeket teremt a választott testületek és vezetőik jogkörének teljes körű gyakorlásához. megszünteti az átfedéseket, párhuzamosságokat, egyszerűbbé és hatékonyabbá teszi a fennmaradó fórumok, bizottságok működését, és hozzájárul a felelősség erőteljesebb érvényesítéséhez. A fejlődés eredményeként kialakult a munkahelyi demokrácia kerete, működési mechanizmusa. A továbbfejlesztés fö iránya a mai körülmények között a tulajdonosi szemlélet erősítése. A gazdaság területén a dolgozó egyben köztulajdonos és munkavállaló is. A tulajdonosi oldalhoz a termelési; a munkavállalói szerepkörökhöz az elosztási kérdések eldöntésében való közreműködés kapcsolódik. A két oldal — különböző okok miatt — ma nem egyenrangú. Ahhoz, hogy a dolgozók köz- tulajdonosi szerepe, tudata erősödjön, és ezen keresztül munkájuk érdemibbé váljon, arra van szükség, hogy érdekeiket érzékelhetőbbé tegyük, a döntésekben való tényleges részvételük lehetőségét megteremtsük. A munkahelyi, üzemi demokrácia kibontakoztatásának, és az eredményesebb gazdálkodásnak egyaránt alapvető feltétele a vállalaton belüli munkahelyek önállóságának és felelősségének növelése. A vállalaton belüli szervezeti struktúra akikor ad szabad utat az üzemi demokrácia érvényesülésének is. ha a belső irányítási rendszer áttekinthető, az egyes szintek hatásköre, felelőssége kellően elhatárolt, s ezekhez a kollektíva érdemi véleménynyilvánításának valamilyen fóruma kapcsolódik. Lényeges feltétéi, hogy olyan belső elszámolási rendet és ösztönzési rendszert alakítsanak ki, amely lehetővé teszi az adott részleg tevékenységének reális megítélését, illetve a teljesítménynyel arányos anyagi és erkölcsi elismerést. Keresik a kocákat — eredményes akció Az állatforgalmi és húsipari vállalatok kocakihelyezési akciója iránt növekszik az érdeklődés. A január 1- től érvényes, a kistermelők szempontjából előnyösebb sertésfelvásárlási árak máris éreztetik hatásukat. Különösen sok vemhes állat talált gazdára az elmúlt év utolsó hónapjában, amikor is már ismertek voltak az 1986-ra szóló, a korábbinál kedvezőbb szerződési lehetőségek. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszttől kapott tájékoztatás szerint tavaly ösz- szesen 70 ezer kocát fogadtak a kistermelők, a tervezettnél mintegy 10 ezerrel többet. Az egy évvel korábbihoz képest különösen szembetűnő a növekedés; 1984-ben körülbelül 52 000 anyaállat talált gazdára. 1985 decemberében különösen élénk volt forgalmazásuk. ebben a hónapban 10 ezer állatot helyeztek ki. A tröszt tervei szerint 1986-ban különben mintegy 80 ezer kocát értékesítenek ily módon. Az akció sikerét azzal is magyarázzák, hogy nemcsak a sertésfelvásárlási árak ked_ vezőbbek, hanem maga az akció is előnyöket kínál. A vállalatok a jó minőségű, genetikailag magas értékű kocákat a termelőinél magasabb áron vásárolják meg, mintegy 2—2,5 ezer forinttal. A különbözetet a vállalatok saját terhűkre számolják el, kiindulva abból, bogy az akció sikere később javít a húsipar alapanyag-ellátásán. A kocák ára 6500 forint, most azonban több vállalat ennél alacsonyabb árat számít fel. A termelői ár azonban 5500 forint alá item eshet. A kistermelők tenyészállatai kivétel nélkül a nagy képességű fajták és hibridek közé tartoznak. Figyelemre méltó, hogy az állatoknak már csaknem fele hibrid, főként a Ka-hyb ,Jajtól" és a Hunga-hyb-et keresik. Ezenkívül továbbra is Szívesen fogadják a nagy fehér hússertéseket. Teljesítenék tervüket a hűtőgépgyáriak A Jászberényi Lehel Hűtőgépgyár az 1985-ös évben 4,5 milliárd forint termelési értéket állított elő. A gyár főprofilját a hűtőgép- és hűtőládagyártás képezi: ez csaknem 2 milliárd forintot tesz ki. A szalagokról 552 ezer darab kerUl le a korszerű, tetszetős készülékekből a hazai és külhoni piac számára. Budai Istvánné, Oláh Béláné a hűtőszekrények ajtaját készíti A 160 literes, háromcsillagos Bosch-licenc alapján gyártó tt hűtőszekrények a szerelő- szalagon (Fotó: Szabó Sándor) Kiből lesz jó géplakatos? Avagy: egy vörösmajori számvetés tapasztalatai Tíz esztendeje hagyomány Vörösmajorban, hogy az ipari szakmunkásképző intézet őszidön az egész sely- pi medencére kiterjedő pályaválasztási heteket rendez. Tóth Mihály igazgató szerint környékszerte jó fogadtatásra talált az eleven, színes programjuk, amely mind a szülők, mind a gyermekek szempontjából előnyös, de haszon az intézetnek is, hiszen ebben az évben sincs „telt ház” az iskolában. A tárgyi körülmények ugyanis 450 fiatal szakmai továbbképzését teszik lehetővé, két éven belül ez a szám százzal nő, jelenleg viszont az itt tanulók éppen csak meghaladják a négyszázat. És eközben nem szólottunk a térség üzemeiről! Holott, legtöbb helyen kielégítetlen a géplakatos, a hegesztő, a gépiforgácsoló, a villanyszerelő és a szerkezeti lakatos szakmunkás-utánpótlás. Utalunk itt főként a külfejtéses bányaüzemre, az apci Qualitálra, no meg épp a vörösmajori Csőszerre. Négyszázan jöttek Hogyan lehet a Vörösmajorban működő szakmunkás- képző intézet iránt növelni az érdeklődést? Most, hogy a közelmúltban befejeződtek a pályaválasztási hetek eseményei, összegezni lehet a tapasztalatokat, az intézet irányítói szívesen nyújtottak mindenre kiterjedő tájékoztatást. Eszerint az idén tíz általános iskolából — Lőrinci, Ecséd, Szűcsi, Selyp, Szurdokpüspöki stb — négyszáznál több nyolcadikos látogatott el a Vörösmajorba, ahol egy- egy délelpttön változatos program várta őket. Először általában szóbeli tájékoztatást kaptak az itt honos szakmákról, megtekintették a klubteremben rendezett szakmaismertető kiállítást, majd érdekes filmeknek lehettek szemtanúi. Legnagyobb sikere a Thorez bányaüzemről készített produkciónak volt, amelyet — akárcsak a többi videofilm esetében — Kelemen Gáspár, Földi Gyula, Fehér Tibor szaktanárok egészítettek ki az ifjakat érdeklő információkkal. A diákcsapatok egyébként a program végeztével az iskola petőfibányai tanműhelyébe is kiruccantak, hogy az ott alkalmazott gépekkel, eszközökkel „menet közben” ismerkedjenek meg. Hasznos disputa Tóth Mihály arról is beszélt a számvetés kapcsán, hogy jó gyakorlattá vált körzetükben, miszerint az intézet tanárai, vezetői — a diáklátogatások közepette — részt vesznek a különböző települések iskoláinak szülői értekezletén, ahol szintén alkalmuk kínálkozik a szakmunkásképzés népszerűsítésére. Az igazgató személyes tapasztalatként említette, hogy a családfőket, édesanyákat nemcsak érdekli az így kapott információ, hanem kifejezetten igénylik ezt a fajta kis disputát, találkozást. Az ilyen alkalmakkor ugyanis — a kiküldött, Írásos tájékoztatók tartalmán túl-*— rengeteg egyéni, sajátos problémát is meg lehet vitatni. Elhangzott például a kérdés Ecséden: négyes tanulót föl- vesz-e a Gyöngyösi Vak Bottyán Szakmunkásképző elektroműszerész tanulónak? Rózsában azt tudakolták: milyen az esély a különböző slágerszakmáknál? Mit lehet ilyesmire válaszolni? Amit mindenütt kifejtett Tóth Mihály, netán valamelyik kollégája. Vagyis: a jobb tanuló mindig nagyobb eséllyel indul. De csupán ez nem dönt, hiszen a tömeget vonzó szakmákban felvételi vizsgát tartanak, amelyen az ifjú készsége, rátermettsége, megelőző ismerete mindig nagy súllyal esik latba. Divatszakmák vonzása Mindezek alapján érvénynyel szűrhetjük le Vörösmajor esetében is, hogy a felvételin tanúsított talpraesettség befolyásolja elsősorban a bizottság döntését. Tehát egy közepes bizonyítvánnyal jelentkező fiatalból jó, kitűnő szakember lehet, az eminens diák pedig ugyanakkor teng-leng a pályán. Különösen így van ez a vonzó divatszakmák esetében, ahol a könnyű és gyors megtollasodás kecsegteti az iparba törekvőket. Van is Tóth Mihályék- nak egy vezérelvük, amelyet unos-untalah, és minden plénum előtt visszatérően hangoztatnak, megértést remélve. Eszerint a családi környezetnek kell lehetőleg úgy hatnia, hogy a gyerek olyan pályára menjen, amely iránt őszinte vonzódása van. Az életben így tud igazán talpon maradni, Így kerüli el a hagy csalódásokat és így válik társadalmilag is hasznossá. Moldvay Győző
