Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-02 / 1. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. január 2., csütörtök S. Körház. Oj építészeti megoldás a moszkvai Matvejevszkoje lakótelepen SZOVJETUNIÓ Moszkva az ezredfordulón M. V. Poszohin, Moszkva állami és Lenin-díjas főépítésze NDK Megbecsülve magas korban is Hogyan változik meg a szovjet főváros a harmadik évezred elejére? A 2010- ig szóló hosszú távú fejlesztési terv szerint a város- központban felújítják a régi épületeket és templomokat, az öreg, lebontásra ítélt házak helyén parkokat, tereket létesítenek. A kisebb vállalatokat áthelyezik az ipari kerületekbe, a felszabadult épületekben éttermeket, cukrászdákat rendeznek be, múzeumokat és üzleteket alakítanak ki. Annak ellenére, hogy a város gépkocsiparkja körülbelül kétszeresére nő, a központban a gyalogosok mégis kedvezőbb helyzetbe kerülnek, mivel több utcát teljesen a gyalogosforgalomnak adnak át. Az első ilyen, az Arbat már most sétálóutca. A városközpontban a gépkocsiforgalmat teljes egészében a Szadovoje körút veszi át, illetve az új, 35 kilométeres autósztráda-kör- gyűrű, amely öt-hét kilométer távolságban a Kremlt öleli körül. Milyen lakások épülnek Moszkvában a XXI. század elején? Ami a szobák számát illeti, meg kell valósítani „a családtagok száma plusz egy szoba” célt. A lakásokban csupán a főfalak lesznek állandóak, az áthelyezhető közfalakkal növelhető majd a szobák száma. Minden lakásban lesz kábeltelevízió, légkondicionálás, egyes lakásokban képtelefon is. Az utcai frontra néző lakásoknál különleges zajszűrők alkalmazásával csökkentik a zajszintet. Már a nyolcvanas évek végére jóval az autósztráda- körgyűrűn kívülre terjeszkedik a főváros. Lehet-e a központtól 35—40 kilométerre lévő új kerületek lakóinak teljes értékű élet- körülményeket biztosítani? A várostervezők szerint lehetséges, ha megváltoztatják a város struktúráját. Moszkvát három részre fogják tagolni. Ezek gyakorlatilag 3 millió lakosú önálló városrészek lesznek. Mindegyikhez 16 övezet tartozik (nyolc Moszkva határain belül és ugyanannyi a körgyűrűn túl). Az övezeteknek saját központjuk lesz — üzletekkel, éttermekkel, parkokkal és stadionokkal, mozikkal, hangversenytermekkel, szogáltatóházakkal és hivatalokkal. A legtávolabbi lakónegyedtől a hozzá legközelebb eső központig húsz percnél nem kell többet utazni tömegközlekedési eszközökön. Mindegyik lakókörzet közelében saját ipari övezetek alakulnak ki. Ilyen módon megszüntethető a felesleges utasáramlás a távoli munkahelyre, észszerűbben használhatják fel szabad idejüket • a moszkvaiak. Mindezek ellenére megkülönböztetett figyelemmel fejlesztik a városi közlekedést. A legfontosabb közlekedési eszköz változatlanul a metró lesz, amelynek hosz- sza eléri majd a 300—320 kilométert. Ennek ellenére a metró a hosszabb távolságokon nem lesz képes egyedül megoldani a gyors utasszállítást. A városi közlekedésben komoly szerepet szánnak a tervezők a felszíni villanyvonatoknak. Gyorsaság tekintetében az „elektricska” ugyan elmarad a metrótól, de utasforgalmát tekintve felülmúlja azt. Üjra reneszánszát éli majd a villamos. Négy kocsiból álló, ötszáz utast befogadó gyorsított változatát mindenekelőtt azokba a kerületekbe közlekedtetik, ahol nem célszerű metrót építeni. Végül megváltoznak a hagyományos felszíni közlekedési eszközök is: az autóbusz, a troli és a villamos. Elektronikus forgalomirányítással szabályozzák közlekedésüket, így a legkisebb menetidőeltérés, vagy forgalmi fennakadás is kiküszöbölhető. Napjainkhoz hasonlóan a jövőben is nagy gondot fordítanak Moszkvában a környezetvédelemre. A város határain túlra helyezik a levegőt szennyező ipari létesítményeket, hulladék nélküli termelési ciklusokat vezetnek be, föld alatti vákuumos szemétvezetékeket építenek, ezeken keresztül jut el a háztartási hulladék a szemétégetőkbe. Hasonló vákuumos berendezések kísérleti célból már működnek Moszkva egyik lakótelepén. Moszkva világviszonylatban is az egyik legszebben parkosított város. A jövőben még fokozottabban gondoskodnak a zöldterületek kialakításáról. Amíg ma minden moszkvai lakosra 17 négyzetméter zöldterület jut, az ezredfordulón ez 24 négyzetméter lesz. Az északkeleti városrészben egyedülálló növény- és állatvilággal, — természeti parkot létesítenek. Egy másik kerületben, a Moszkva folyó övezte szigeten pedig hatalmas gyerekpark épül. Moszkva lakóinak száma 2010-ig körülbelül egymillióval nő. A 16,7 millió lakosú NDK- ban 2,8 millió a nyugdíjas korú állampolgárok, a 60. életévüket betöltött nők és a 65 évesnél idősebb férfiak száma. Ök alkotják a lakosság 17 százalékát. A demokratikus Németország megalapítása óta eltelt 36 év alatt éppen 12 alkalommal emelték a nyugdíjakat. A legutóbbi évtizedben a gyorsan növekvő ipari termelés eredményeként már a nemzeti jövedelem 5 százalékát fordíthatták a nyugdíjasok életkörülményeinek, szociális helyzetének, egészségügyi ellátásának javítására. Ez a törekvés a nyolcvanas években is érvényesül. Ma a nyugdíj minimális összege 300 márka. Nemcsak azok részesülnek nyugdíjban, akik legalább 15 évet töltöttek munkaviszonyban, hanem az idősebb egyedülálló anyák is, akiknél a nyugdíjjogosultság eléréséhez szükséges időt gyermekenként egy-egy évvel csökkentik. Azok az édesanyák pedig. akik öt, vagy még ennél is több gyermeket neveltek — függetlenül attól, hogy egyedülállók vagy sem —, ezért a munkavégzéssel egyenrangú tevékenységükért 60 éves koruktól nyugdíjat élveznek. Az átlagnyugdíj jelenleg 365 márka. A munkások átlagnyugdíja 456 márka. Az öregségi és a rokkantnyugdíjakhoz különböző kiegészítések járulhatnak. A nyugdíjas például az eltartott házastárs után 150 márkát kap. Ha gyermeket nevel — ez nemcsak a vér szerinti unokákra vonatkozik —, gyermekenként 45 márka kiegészítés illeti meg. December elsejével ismét emelték a nyugdíjakat, ezúttal 30 márkával. Ötven márkával egészül ki, s így 200 márkára növekszik a házastársi pótlék. Sokfélék a kedvezmények. A városi tömegközlekedési eszközökön féláron utazhatnak a nyugdíjasok, a vasúti jegyért pedig az ár egyhar- rnadát fizetik. Nincs rádió- és tévéelőfizetési kötelezettségük, s a délutáni mozielőadásokat ingyen látogathatják. Kedvező hitelfeltételekkel vásárolhatnak ipari és tartós fogyasztási cikkeket, valamint rühaneműt. Olcsón — s ha indokolt: ingyen — juthatnak ebédhez korábbi munkahelyükön. Jók a nyugdíjasok lakás- körülményei is. Közkedveltek a nyugdíjasházak, amelyeknek egy-, vagy kétszobás otthonaiban mód nyílik az önálló életvitelre, miközben a lakók különböző szolgáltatásokat is igénybe vehetnek, s rendszeres orvosi felügyeletben is részesülnek. Azok, akiknek egészégi állapota nem engedi meg az önálló, független életet, minden tekintetben kielégítő ellátást kapnak az állami vagy egyházi szociális otthonokban. A szociális otthoni ellátásért az ott lakók a legkisebb nyugdíjnak körülbelül az egyharmadát fizetik. Ma az országban a nők átlagos életkora 75, a férfiaké pedig 69 év. Jelenleg minden harmadik nyugdíjas 75 éves, vagy még ennél is idősebb. Sajnos, szép számban vannak közöttük magányos emberek, körülbelül a 20 százalékuk szorul rendszeres ápolásra. Az egyedülálló nyugdíjasokról azonban nemcsak a szociális otthonokban gondoskodnak. Az, aki nem kíván sem otthonban, sem nyugdíjasházban lakni, hanem ragaszkodik megszokott környezetéhez, amelyben élete nagy részét leélte, ám magányos és beteges, nem marad segítség nélkül. A Vöröskereszt és az Úttörő Szövetség egyaránt feladatának tekinti ezeknek a munkában, becsületben megöregedett embereknek a támogatását. De nemcsak a fiatalok és a középkorúak nyújtanak segítséget, hanem maguk a nyugdíjas sorstársak is. A nyugdíjas élet nem jelent tétlenséget. Nagyon kevés ország van a világon, ahol ennyit törődnek a nyugdíjasok aktivizálásával. Az NDK lakókerületeiben jelenleg 4000 nyugdíjas kollektíva működik. Zöldterületeket gondoznak, szervezik a közösségi életet, vigyáznak a gyerekekre, szerepet vállalnak a klubok, sportpályák üzemeltetésében. Sőt, maguk is szívesen sportolnak. A nyugdíjas sportmozgalomnak, a versenyeknek, országos erőpróbáknak már hagyományai vannak. Főként úszásban, turisztikában, tornában és sakkban jeleskednek. Az Országos Testnevelési és Sportszövetségnek tízezer nyugdíjas munkatársa van. Tanulni, ismereteket gyűjteni sohasem késő. Ezt vallja az a sok ezer nyugdíjas, aki rendszeres hallgatója a veterán akadémiáknak. Nem ritka azoknak a száma, akik nyugdíjasán ülnek be az egyetemi padsorokba, hogy a megszerzett tudás révén eligazodjanak a legfrissebb tudományos, műszaki, közgazdasági és politikai kérdésekben. BULGÁRIA Páratlan islénytani telelek CSEHSZLOVÁKIA A zene megújuló otthona A gyógyfürdőiről nevezetes dél-bulgáriai Velingrá- dot nyomban szárnyára kapta a világhír, amint a környéken ásatásokat végző paleontológusok bejelentették szenzációs felfedezésüket. Az őslénykutatók ezen a vidéken olyan emlősök csontmaradványaira bukkantak, amelyek mintegy ötmillió évvel ezelőtt, a pliocén korban éltek Földünkön. A hordalékanyagban 70 centiméter mélységig gazdag zsákmányra találtak, megkövesedett mammutok és 27 más emlős csontjait lelték meg. Vannak közöttük hipparionok (háromujjú őslovak), orrszarvúak, antilopok, szarvasok, macska- és disznófélék, medvék és hiénák családjába tartozó ragadozók nyomai. Az igazi meglepetés akkor érte a paleontológusokat, amikor a maradványok között két emberszabású majom csontjait is sikerült azonosítaniuk. Ez utóbbinak azért tulajdonítanak különös jelentőséget, mivel az eddigi ismeretek szerint a pliocén korban a mai Európa területén nem éltek emberszabású majmok. A tudósok feltételezik azt is, hogy a velingrádi leletek- közül jó néhány egészen egyedi. Például az itt élt orrszarvúnak sehol a világon nem volt párja, ez a fajta csak ezen a vidéken tanyázott. A francia Thommas professzor szerint a velingrádi egy olyan különleges lelőhely, amelyhez hasonlóra még egyetlen ásatáson sem talált. Annak ellenére, hogy a helyi lakosság körében már régóta szóbeszéd tárgya a sok különös és furcsa csont, a felfedezés a véletlen műve. Geológusok kutattak ezen a területen, s nékik tűnt fel, hogy műszereik gyenge radioaktív sugárzást jeleznek az adott helyen. Ritka fémek, esetleg ezüst, arany előfordulására gyanakodtak. Ám miután megbontották a földfelszínt és ráakadtak az első 50 és 100 centiméteres csontokra, már tudták; tudományos szenzáció van kilátásban. A maradványok kis területen zsúfolódtak össze. Ez arra enged következtetni, hogy valamiféle természeti katasztrófa okozhatta az állatok tömeges pusztulását. A pliocén kori állati tömegsír valamennyi titkának feltárására mintegy 5— 6 évet szánnak a kutatók. Jelenleg a világ legnevesebb paleontológusai hozzák a felszínre és rendszerezik a leleteket. Az anyagot a Szófiai Nemzeti Természettudományi Múzeumban állítják ki. A lelőhelyen őslénytani múzeum felállítását tervezik. Zseliz a Lévai járás déli részén, a Garam jobb partján fekszik. A XVII. század elején a város az Esterházyak tulajdonába került, akik a kiterjedt birtokon fényűző kastélyt építtettek pompás angolparkkal övezve. Az épí" tészeti emlék jelentőségét növeli, hogy egykoron Franz Schubert is gyakori vendége volt a kastélynak. Az építkezés 1720-ban kezdődött, de csak a XVIII. század második felében fejeződött be. Az uradalmi számadásból kiderül, hogy az alápincézett, zsindelytetős épületet tartós anyagból húzták fel. Belül 19 szobát alakítottak ki. Konyhaként az épület délkeleti részében található jellegzetes, boltíves terem szolgált. A szalon az északi szárny középpontjában állt, padlózatát mozaik- szerűen kirakott parketta alkotta. A mennyezetet festményekkel díszítették, a falakat növénymintákkal hintették tele. Zseliz egyfajta konzervativizmust őriz. A kastélyt alig érintették az évszázadok változásai, az új építészeti, belsőépítészeti divatok. Esterházy János Károly (1777—1834), a zselizi uradalom birtokosa, pártfogója volt a művészeteknek, s támogatta a Magyar Tudományos Akadémia megalapítását is. Franz Schubert 1818 és 1824 között az ő meghívására látogatott el egy-egy zenei évadra a zselizi kastélyba. A művész és a gróf Bécsben ismerkedett meg. Schubert a két gróflány, Mária és Karolina zenetanára lett. A zselizi kastélyban születtek meg Schubert olyan ismert szerzeményei, mint például A szép molnárlány. Schubert halálának 150. évfordulóján 1978-ben kiállítást rendeztek az emlékházban, abban az épületben, ahol zselizi vendégeskedései során lakott a zeneköltő. Az emlékház a kastély közelében található, s a sokatmondó Bagolyvár névre hallgat. Földszinti helyiségeit Schu- bert-emléktárgyakkal és -ereklyékkel rendezték be. Az emeleti termekben pedig a kastély megmaradt bútorait mutatják be a látogatóknak. A most következő ötéves térvben megkezdik és előreláthatóan elvégzik a kastély, a park, az egész birtok rekonstrukcióját. A beruházó a pozsonyi Műemlék- és Természetvédelmi Intézet. A kastély felújítására 6 millió, a parkéra 5,8 millió koronát irányoztak elő. Sok munka vár majd a szobrászokra, szoborrestaurátorokra és díszítőszobrászokra is, hiszen a park teljes szoborgyűjtemé- nyét újjá kell varázsolni. A kastély egy szárnyában zenetörténeti kiállítás létrehozását tervezik. A zselizi kastély — a felújítása után — a Schubert nevével fémjelzett zenei ünnepségek otthona lesz.
