Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-31 / 26. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 26. szám ÁRA: 1966. január 31., péntek 1,80 FORINT A holnapért A gondolat nem új, hiszen 29 esztendeje már, hogy a néhai Erdei Ferenc talált rá érveket és időt: február legyen a me. zőgazdasági könyvek hó. napja. Azóta évről évre 'megrendezik a szakiroda- lom e jeles seregszemléjét. Az elmúlt csaknem három évtizedben ennek lelkes támogatói lettek, különösen a népművelők és a szak-. Illetve közművelődési könyvtárosok körében. Hogy mennyire fontos ez most napjainkban, azit mi sem bizonyítja jobban, hogy megkezdődött a VII. ötéves terv. Ez pedig előirányozna, hogy a mező- gazdasági termelés a következő fél évtizedben 7— 10 százalékkal növekedjen A tervben azt is leszögezik, hogy „meg kell gyor. sitani a tudományos kutatásban és a műszaki fej. lesztésben elért eredmények gyakorlati hasznosító, sát..." Az élelmiszer-gazdaság eddigi eredményei úgy születtek, hogy az elmúlt időszakban a növekvő feladatokat a jól felkészült szakembergárda oldotta meg. A holnap követeimé- nyeihez azonban a mainál több ismeretre, a szellemében megújulni képes emberekre van szükség. Az erőtartalékok feltárását és jobb 'kihasználását az teszi lehetővé, hogy hazánkban több évtizede rendszeres és tervezett a szakkönyv-, illetve a folyóirat-kiadás, valamint színvonalas dokumentáció is rendelkezésre áll. A tudományos műhelyekben, az egyesületekben értékes nemzetközi tapasztalatcserékre nyílik lehetőség. Februárban viszont nagyszerű lehetőség kínálkozik arra, hogy még több szaktudásának élő embert kapcsoljunk be a mezőgazdaság eredményeit népszerűsítek táborába. ilyenkor még inkább mód van a szakíró—olvasó 'találkozókra és más rendezvényekre. amelyek többek figyelmét felkeltik a szakma iránt. Számokban bizonyosan nem mérhető annak a jelentősége, hogy mit jplent az országnak az olvasó-tanuló emberek sokasága. A mai helyzetet az jellemzi, hogy a Mező- gazdasági Kiadó minden negyedik kiadványa erre az alkatomra, tehát februárra jelenik meg. Az idei könyvhónapon. amelyet ma, pénteken délelőtt Nádudvaron a magyar mezőgazdaság egyik élenjáró településén nyitnak meg, 43 mű jelenik meg. megközelítőleg . 600 ezer példányban. A kínálat összeállításakor a kiadó célja az volt, hogy ez alkalommal minden élelmiszer-gazdasági ágazatból jelentkezzenek új könyvvel, így o Magyar mezőgazda. s ág európai összehasonlításban című munkától az ésszerű környezet gazdái, kodásig sok minden szerepel a listán. Az említett könyvek pedig iránytűként szolgálnak az érdeklődőknek. akiket mezőgazdaságunk eredményei és jövője fogla Ikoztiatnak. Men tus/. Károly Visszafizetés: 1993 végéig — A kamat 11 százalék Kilcsönkötvény az egri úszéiskola épitésékez A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1982. évi 28. számú törvényerejű rendelete, illetve ja 97/1982. (XII. 27.) pénzügyminiszteri rendelet teszi lehetővé, hogy a tanácsok kötvényt bocsássanak ki olyan beruházása kra, amelyek közösségi célokat szolgálnak. E rendelkezésekhez igazodva az úszóiskola, közkeletűbb nevén a tanuszoda építéséhez mától kölcsönkötvényeket bocsát ki a megyeszékhely tanácsa. A létesítmény felépítésének előkészítésére idáig 4,5 millió forintot fordított az Egri Városi Tanács. A tanuszoda kiviteli terveit még 1983-ban a Heves Megyei Tanácsi Tervező Vállalat készítette el, a lebonyolítást pedig a Heves Megyei Beruházási Vállalat vállalta magára. Az elképzelések szerint az idei első negyedévben kívánják megkezdeni a kivitelezést a jelenlegi fedett uszoda melletti területen. Az előirányzott költség 45 millió forint, s a tervek szerint 1987. december 20- án szeretnék üzembe helyezni a fedett úszóiskolát. Ennék létesítése már csak azért is fontos, mert jelentősen segíti majd az általános iskolai tanulók úszás- oktatását, a fiatalok rendszeres sportolására nyújt lehetőséget. A tanuszoda felépítéséhez szükséges erőforrások megteremtése érdekében az Egri Városi Tanács kölcsönkötvé- nyeket bocsát ki. Pontosan tízmillió forint értékben, hétéves lejárati idővel. A kötvényeket — amelyek közül 250 darab kétezer, 700 darab ötezer és 600 db tízezer forintos címletű — mától vásárolhatják meg a megyeszékhelyen, illetve az annak körzetében lakók. A kötvény kamata évi 11 százalék, nem kajnatos kamat. Az elgondolások alapján beváltásuk 1990 január 1-töl 1993. december 31-ig lehetséges majd, négy egyenlő részletben. Az évente esedékes kamat összege a kötvényhez csatolt kamatszelvény ellenében illeti meg az értékpapír bemutatóját, 1987. és 1993. között. A városi tanács a beváltás időszakában összesen 16 millió 50 forintot fizet majd vissza a kötvényt jegyzett lakosoknak. Fontos tudnivaló: az egri úszóiskola építésének elősegítésére szolgáló kötvényeket a megyeszékhelyen az OTP Heves Megyei Igazgatóságának egri körzeti fiókjánál, valamint 1,6 millió forint értékben Budapesten, a VI. kerületi OTP-fiókban lehet jegyeztetni, s természetesen az ellenérték törlesztése is ezeken a helyeken történik. Nem árt tudni, a névértékkel bíró papírok magánszemélyek között szabadon átruházhatók, amivel valamennyi jog átszáll az új tulajdonosra. Az ezen alapuló követelés minden adó és illeték alól mentes. Köztartozás és polgári jogi tartozás biztosítására lefoglalni, arra zálog- vagy megtartási jogot szerezni nem lehet. Elvesztése vagy megsemmisülése esetére az értékpapírok bírói úton való megsemmisítésére irányadó általános szabályok érvényesek. A Polimer új terméke Elsődleges a minőség A magnószalagvágó gép kezelője Pozsik Lászlóné A Polimer-termékeket nem kell bemutatni. Ismertek nemcsak hazánkban, hanem az ország határain túl . is. Erre bizonyíték, hogy az elmúlt évi őszi BNV-n az árusítással egybekötött kiállításukon két és fél millió forint értékben forgalmaztak. Nagy szerep jutott ezen a vásáron is az Egercsehibe telepített üzemük termékeinek is. A bányászatáról közismert községben 130-an dolgoznak a Polimer-nél. Az elmúlt évben 329 millió forint árbevételt értek el. Mint az ottjártunkkor kiderült, ennél többre is képesek lennének, ha folyamatosan biztosítani tudnák az alapanyagot. Az idén ezen a téren terveznek előrelépést. Újdonságnak számít, hogy januártól az orsós magnószalag , valamint a jó minőségéről híres szigetelőszalag mellett megkezdték a kisméretű átlátszós ragasztó, a TIXO, — közismertebb nevén a Cellux — gyártását is. Elhatározásuk, törekvésük hogy mindezt kiváló minőségben adhassák át a fogyasztóknak. Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg a Zala Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának munkájáról. Elismeréssel szólt az eredményekről, egyúttal felhívta a figyelmet a népképviseleti és az önkormányzati vonások erősítésének, valamint az igazgatás és a gazdaság- szervezés módszerei továbbfejlesztésének fontosságára. A Minisztertanács kötelezte a kormányzati szerveket, hogy a végrehajtó bizottságnak nyújtsanak segítséget a megye társadalmi-gazdasági fejlődését szolgáló feladatok megoldásához. (MTI) Növekedett a kereskedelem bevétele Áruforgalmi jelentés 1985-ről A Belkereskedelmi Minisztérium jelentése szerint, az elmúlt esztendőben a kiskereskedelem forgalma 520 milliárd forint volt, 40 milliárd forinttal több, mint a megelőző esztendőben. Folyó áron 8,3 százalékkal, összehasonlítható áron pedig két százalékkal növekedett a kereskedelem bevétele. Legjobban a vegyes iparcikkek forgalma nőtt — 9,4 százalékkal —, ezt követte az élelmiszereké — 8,3 százalékkal —, majd a vendéglátásé, 4,2 százalékkal. Változatlan áron számolva, az áruforgalom a ruházat és a vendéglátás területén elmaradt az egy évvel korábbitól, a növekedés a bolti élelmiszereknél 3,2, a vegyes iparcikkeknél 3 százalék. Az állami kiskereskedelem forgalma jobban nőtt, mint a szövetkezetié, szemben az 1984. évvel, amikor ellentétes tendencia érvényesült. A decemberi árukínálatról a jelentés megállapítja, hogy élelmiszerekből összességében kiegyensúlyozott, bőséges volt az ellátás. Tőkehúsból, húskészítményekből kellő mennyiség állt a vásárlók rendelkezésére, bár a minőségre a korábbiaknál több volt a kifogás. Szalámiból és egyéb szárazárukból lényegesen többre lett volna szükség. A bőséges baromfikínálat ellenére egyes területeken — közvetlenül az év végi ünnepek előtt —kevésnek bizonyult a hízott liba, kacsa, pulyka. Tojásból is lényegesen több fogyott volna — a magas árak ellenére. Kiegyensúlyozott a kínálat burgonyából, zöldségből és a gyümölcsökből; a budapesti szabadpiacokon 19,1 százalékkal többet árusítottak decemberben, mint á megelőző évben, az árak 8,5 százalékkal voltak magasabbak. Bőségesnek bizonyult decemberben a ruházati kereskedelem kínálata. Volt elegendő méteráru — bár az egyszínű flanel, kordbársony változatlanul kevésnek bizonyult. A női ruhák és kosztümök, valamint a férfipulóverek, felnőtt- és gyer- mektréningruhák, fiúingek választéka javult, több helyütt azonban nem volt elegendő hagyományos kamasz- télikabát. férfipantalló, fér- fi-alsóruházati cikk és női import felső kötöttáru. Jó kínálatot biztosított a kereskedelem lábbelikből, ám mivel az árak jelentősen megnövekedtek, a vevők magasabb minőségi igényeket támasztottak, s ennek az áru nem mindig felelt meg. Továbbra sem volt kielégítő a 31—34-es méretű gyermekcipőkből a kínálat. Nem változott a vegyes iparcikkek körében az ellátás színvonala: továbbra sincs elegendő fekete-fehér és színes televízió, hazai hűtőszekrény, valamint automata mosógép. Decemberben több területen az olcsóbb gáztűzhelyek is hiányoztak, különösen ott, ahol jelenleg folynak vagy a közeljövőben kezdődnek a gázbekötések. A tüzelőellátás országosan kedvezőbben alakult decemberben, mint az előző hónapokban, a hazai szénbányák szállításai és az importbeérkezések felgyorsulása révén. Több helyütt meg lehetett szüntetni az előjegyzést — például Baranya és Vas megyében —, növekedtek a Tüzép-telepek készletei is. (MTI) lltassy Miklósné nyomdagépkezelő feliratozza a ragasztó szalagokat Uorkó Istvánná gépkezelő, a csomagoló ragasztószalagot darabolja (Fotó: Perl Márton)
