Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-30 / 25. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 25. szám ARA: 1986. január 30.. csütörtök 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Gondolkodásmód Egy olyan vita zajlik a Társadalmi Szemle hasábjain, amely érdemes figyelmünkre. A vélemények akörül ütköznek, hogy tulajdonképpen mi is adná meg a továbblépés lehetőségét, mi kell ahhoz, hogy társadalmunk és gazdaságunk új fejlődési szakaszba kerülhessen. Egy lényeges mozzanata van ennek a disputának, amelyben szinte minden hozzászóló egyetért: csak újfajta gondolkodásmóddal lehet változásokat elérni, az igazán fontos lépések megtételében a legfőbb akadály önmagunkban van. Érdekes ez a megközelítési mód, amely az embert állítja a fókuszba, mert valójában rajtunk múlik sok dolog. Hiába hivatkozunk a körülményekre, az elavult termelési szerkezetre, a lestrapált gépparkra, a végén csak oda lyukadunk ki, hogy egészségesebb szemlélettel ki lehet lépni az ördögi körökből. Hogy mennyire nemcsak gazdasági kérdés ez, azt az igazolja, hogy csak nagyobb tájékozottsággal, szakmai és általános műveltséggel rendelkező szakembereknek sikerül egy- egy vállalkozás, akik önmagukban tudtak szakítani a megrögzöttségekkel, a járt utakkal. Ismerős a magyar számítógép „karriertörténete”, amely a híres amerikai Apple-céghez hasonlóan, két fiatalember sufnijában készült el, de más példák is vannak arra. hogy nem feltétlenül nagyberuházások és óriás- vállalatok kellenek az eredmények eléréséhez. Ilyen szempontból rendkívül érdekes volt A hét egyik legutóbbi műsorában látott riport: az ott bemutatott szövetkezet nyomtatott áramköröket készít, évente mintegy egymillió darabot tudnának értékesíteni. Olcsóbban állítják elő, mint a hagyományos alkatrészeket, de egyelőre keveset rendelnek tőlük. Pedig a piac követelményei már egyértelműek: az ezek felhasználásával gyártott, kisebb, könnyebben kezelhető, nagyobb tudású gépeket szeretne látni a vásárló. Csa'khát ahhoz, hogy ilyen termék születhessen meg, ahhoz szakítani kell az eddigi gyakorlattal. Már nem szabad valamilyen misztikus dolognak tekinteni a mikroelektronikát: egyre inkább helyet kell kapnia a hétköznapi gondolkodásunkban, mindennapjainkban a számítástechnikának. A fejlett ipari országokban már a számítógépek több generációját kikísérletezték, s ha nem is alkalmazzuk a csúcstechnológiát, az egyszerűbb eljárásoknak már nem szabad varázslatnak hatniuk. Talán túl gyorsnak tűnik ez a változás, hiszen néhány évtizede még a tudományos-fantasztikus irodalom témáiként jelentek meg azok az eszközök, amelyek ma már segítőink. Mégis: egyre inkább tudatosulnia kell mindenkiben, hogy milyen lehetőségeink vannak, mert ezek nemcsak esélyek, hanem lassan szükségszerűségek is. Gábor László ELŐKÉSZÍTŐ.- AKTIVISTÁKNAK Gazdaságpolitikai pártnapok előtt Dr. Hetényi István pénzügyminiszter előadása Egerben Az MSZMP Központi Bizottsága Titkárságának határozata alapján, február 10—28. között gazdaságpolitikai pártnapokat szerveznek az országban, így Heves megyében is. Ezek keretében tájékoztatást adnak hazánk gazdasági helyzetéről, a VII. ötéves tervről, az idei népgazdasági feladatokról, illetve az ezekből adódó helyi célkitűzések megvalósításáról. A pártnapok előkészítésére, a közreműködő aktivisták felkészítésére megyei tanácskozást tartottak szerdán délután. Egerben, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának Oktatási Igazgatóságán. A megjelenteket Kiss Sándor, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkára köszöntötte. majd dr. Hetényi István pénzügyminiszter tartott bevezető előadást. Dr. Hetényi István előadását tartja Felhívta az aktivisták figyelmét az agitáció fontosságára, a népgazdaság idei és VII. ötéves tervének megvalósítására, ezzel összefüggésben a helyi cselekvés kibontakoztatására. Kiemelte, hogy az új középtávú tervtörvény a gazdasági folyamatok folytonosságát biztosítja a párt XIII. kongresszusának határozatai szellemében. Van tehát mozgástér, cselekvési lehetőség a további előrelépésünk érdekében. Ezután értékelte a VI. ötéves tervidőszak főbb eredményeit. Aláhúzta, hogy az elmúlt fél évtizedben sikerült fenntartani a népgazdaság egyensúlyát és a növekedés folyamatos volt, bár az eredmények évenként eltérőek. Megőriztük nemzetközi fizetőképességünket, és 1982—84. között jelentős adósságállományt fizettünk vissza. így nőtt a bizalom országunk iránt. Társadalmi méretekben ugyan megőriztük az életszínvonalat, noha egyes rétegeknél ez nem sikerült. A gazdaságunk teljesítőképessége gyengébb volt a tervezettől, és a nemzeti jövedelem is elmaradt a várttól. A lakosság fogyasztása növekedett, miközben a beruházások csökkentek. Kutatásra és fejlesztésre a fél évtized alatt 116 milliárd forintot költöttünk. Előbbre léptünk a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésében és a demokratizmus kibontakoztatásában. Termelési szerkezet ugyanakkor mégsem olyan arányban változott, ahogy az kívánatos lett volna. Hangsúlyozta, hogy éppen az 1985. évi kedvezőtlen gazdasági tapasztalatok bizonyítják, milyen nagy szerepe van az egyensúly szilárdításának, amelyet csak fegyelmezettebb, felelősségteljesebb munkával biztosíthatunk. A pénzügyminiszter ezután arról beszélt, hogy a VII. ötéves terv fontos, igényes és józan érveken alapuló nemzeti programot fogalmazott meg. Előirányozza a nagyobb gazdasági növekedést, miközben az egyensúly további szilárdítása mellett száll síkra! A terv alapoz a demokratizmus fejlesztésére, ugyanakkor a rend, a fegyelem betartására, az igényes káderpolitikára, és a közgazdasági szabályozórendszer javítására ösztönöz. Kiemelte, hogy a magyar —szovjet gazdasági tervegyeztető tárgyalások nemrég kedvezően zárultak, amelyek előnyt jelentenek hazánknak a következő évekre. Gazdaságpolitikai céljaink megvalósítását szolgálja a KGST-országok vezetői által, 1985 decemberében aláírt műszaki-gazdasági program. Ezek mellett azonban döntő, hogy munkánkat javítsuk és a hatékonyabb, a gazdaságosabb termelést valósítsuk meg. Mindezek alapja a ráfordítások csökkentése, a fő munkaidő teljes kihasználása. A kormány a termelési szerkezet gyorsabb átalakítására programokat hirdetett meg. így kiemelt helyet kap az elekt- ronizáció, a gyógyszer- és a növényvédőszer-gyártás, a robottechnika, a biotechnológia fejlesztése. A következő években nagyobb szerepet kap a feldolgozóipar, és az árukivitel fokozását már ebben az évben erőteljesebben ösztönzik. Céljaink valóra váltásához kérte a párt- alapszervezetek mozgósító erejét. Hangsúlyozta, hogy az üzemekben, a vállalatoknál támogassák a jogos igények kielégítését, buzdítsák a dolgozókat tetrekészségre, a helyi feladatok megoldására. Az előadás után Markovics Ferenc. Heves Megye Tanácsának elnöke adott tájékoztatást szűkebb hazánk tanácsi gazdálkodásának eredményeiről. A VI. ötéves tervet értékelve, elmondta, hogy elsősorban a kiemelt társadalompolitikai célok, illetve az arányos településfejlesztés megvalósítására törekedtek. Ennek megfelelően, öt esztendő alatt 11 ezer lakás épült, 181 általános iskolai tanteremmel gazdagodott megyénk, 18 tantermes szakmunkásképző intézetet adtak át Gyöngyösön. Megnyitották az Egri Ifjúsági Házat, felújították a Gárdonyi Géza Színházat és a Megyei Művelődési Központot, 498 kórházi ággyal gyarapodott szűkebb pátriánk. Jelentősen javult a vízellátás, a csatornahálózat, a kereskedelmi ellátás és a vendéglátás településeinken. Hatvant pedig bekapcsolták az országos távhívóhálózatba. A VII. ötéves tervidőszakot sikerült megfelelően előkészíteni — hangsúlyozta Markovics Ferenc. — Így megkezdik a gyöngyösi kórház rekonstrukcióját. Döntés született, hogy Egerben felépítik a SZOT gyógyszállóját, valamint az Okisz közreműködésével új telephelyet kap az egri ruhaipari és cipőipari szövetkezet. A következő öt évben a községi tanácsok pénzforrásait többszörösére emelik. Három fő célkitűzést kívánunk megvalósítani, nevezetesen a lakásellátás, a középiskolai oktatás feltételrendszere, valamint az ivóvízellátás javítását. A tájékoztató után Kiss Sándor zárszavával ért véget a tanácskozás. A hallgatóság egy csoportja (Fotó: Perl Márton) Mentusz Károly Mérlegeit az OTP megyei igazgatóságának munkája Túlteljesítette terveit a lakosság és a tanácsok bankja A számunkra meghatározott feladatokat, célkitűzéseinket teljesítettük, legtöbb téren túlteljesítettük. Mind a klasszikus takarékpénztári, mind pedig egyéb tevékenységi formáinkban — állapította meg jogos büszkeséggel szóbeli kiegészítése elején dr. Balogh Zoltán, az OTP Heves Megyei Igazgatóságának igazgatója, a megyei tanács épületében, szerdán megtartott tanácskozáson, amelyen a pénzügyi gazdálkodó szerv elmúlt esztendei és VI. ötéves tervi munkáját értékelték, s egyben megszabták az elkövetkező időszak főbb tennivalóit. Az eseményen Markovics Ferenc, Heves Megye Tanácsának elnöke köszöntötte a 'megjelenítőket, köztük dr. Tisza Lászlót, az OTP vezérigazgatóját és munkatársait. továbbá Schmidt Rezsői, az MSZMP Heves Megyei Bizottságának titkárát, valamint az értekezleten részt vevő szákembereket. A tanácsok és a lakosság bankja — az írásos beszámoló szerint — az elmúlt években is kiegyensúlyozott, magas színvonalú munkát végzett, az összegzett adatok is erre vallanak: a megyei összbetétállomány tavaly terven felül, 510 millió forinttal növekedett. Ez azt jelenti, hogy szűkebb hazánk lakossága bizalommal fordul a takarékpénztárhoz, jelenleg 7,6 milliárd forintot tesz ki az ott elhelyezett pénzösszeg. Kedvelt forma az ifjúsági, de különösen a munkabér-átutalási betét, s az elképzeléseknek megfelelően gyarapodott a taka- rékcsekk-szerződések száma is. A kibocsátott hitelek mennyisége nem emelkedett jobban az engedélyezettnél. Valamennyi lakásépítési formát támogatták a hosszúié. járatúákkail. A fiatal házasoknak, a többgyermekes családoknak és a pályakezdőknek maximális kölcsönök nyújtásával igyekeztek se. gíteni az önálló otthon megteremtésében. Az áruvásárlásokban elsősorban a csa- ládállapíitó fiatalokat és az ifjúsági betéteseket támogatták. Az elmúlt fél évtized alatt 10 ezer 560 lakást adtak át megyénkben. Ez ugyan ke- vesébb a tervezettnél, de a cserékkel, az újraértékesítésekkel állományuk megegyezik az előirányzottal. Az OTP-nak különösen fontos szerepe volt a magánerős építkezések hitelezéssel való segítésében. Saját beruházásában pedig csaknem két és fél ezer új otthon készült el. Egy jellemző adat: 1985- ben több mint négyezer építési kölcsön engedélyezésére került sor, 620 millió forint értékben. A jó együttműködésnek köszönhető, hogy a tanáosök és intézményeik gazdálkodásának finanszírozásában fennakadás nem volt, a tanácsi fejlesztési elképzelések valóra váltak. Jelentősen meghaladták a totó- és lottószelvények forgalmazásában is az elöírot- tákat. Az igazgatóság vállalkozási irodája 11 millió forint hitellel járult hozzá a gazdaságos és hasznos fclsberu- házások megvalósításához. A következő időszak teendőit reális helyzetelemzés alapján határozták meg: a számítások szerint mintegy 2,7 milliárddall nő az öt év alatt a lakossági betétek összege. Várhatóan többen nyújüanak be az eddiginél hitel iránti kérelmet. Kissé mérséklődik a lakásépítés üteme, a lehetőségekhez képest 9500—10 700 között lesz a felépülő új otthonok száma. Elsődleges cél a lakásellátás javítása, amit foghíjbeépítések, cserék, újraértékesítések, felújítások szar. gaImazásával és támogatásával igyekeznek erősíteni. Fontos feladatuknak tékin. •tik a továbbiakban is a kisvállalkozások hitelekkel való támogatását. A tanácskozáson a megyei tanács értékelését Maró ti Sándor általános elnökhelyettes terjesztette elő, s véleményével, javaslataival is segítette a megyei igazgatóságot jövendő feladatainak megoldásában dr. Tisza László, Schmidt Rezső és Markovics Ferenc. Tanácskozott a TOT elnöksége A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége szerdán ülést tartottja testület a három ágazat területén végzett alapkutatásban érdekelt Szövetkezeti Kutatóintézet tevékenységét elemezte. Megállapította: a tudományos intézmény vizsgálódásai jól segítik a termelőszövetkezeti mozgalom előtt álló, részben újszerű feladatok megoldását. Az intézet összehasonlító elemzései, amelyek például a 30 —40 évvel ezelőtti állapotokat vetik egybe a mai falusi élettel, a korszerű mező- gazdasági termeléssel, lehetőséget kínálnak eredményeink átfogóbb értékeléséhez is. Az elnökség arra hívta fel a kutatók figyelmét, hogy lehetőség szerint kitartóbban keressék a napjaink által felvetett gondok, problémák megoldására számításba jövő lehetőségeket. Az újszerű problémák megoldásában az alapkutatásnak ugyanis a jövőben várhatóan az eddiginél összetettebb, sokrétűbb feladatai lesznek. Az elnökség négy-öt új témakörben kérte fel az intézet vezetőit átfogó kutatások elvégzésére, felkarolására. IIVII. ötéves tervi fejlesztésekről Ülést tartott a Mátra—Bükk Intézőbizottság A mátra—bükki üdülőterület Vll. ötéves tervi fejlesztési koncepciójáról tárgyalt szerdai ülésén az intézőbizottság. Az Egerben, a Megyei Művelődési Központban rendezett eseményen Domán Imre főtitkár számot adott arról, hogy az Országos Idegenforgalmi Tanács már elfogadta ezt a tervezetet, amely részletezi az el - telt tervciklusban megvalósított fejlesztéseket is. Megtudhattuk, hogy az ellátás színvonala emelkedett (Folytatás a 2. oldalon) >
