Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-23 / 19. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. január 23., csütörtök PÁRBESZÉD A PÁRTTAGSÁGGAL A tagdíjfizetés új rendje Az elmúlt év novemberében pártunk Központi Bizottsága — a kongresszus állásfoglalásának megfelelően — határozatot hozott a tagdíjfizetés rendjének módosítására. Tapasztalataink szerint párttagságunk e dokumentumot egyetértőén és megelégedéssel fogadta, mivel az megerősítette pártunkban kialakult tagdíjfizetési alapelveket, ugyanakkor messzemenően figyelembe vette a kongresszusi előkészítés időszakában a kommunisták ezzel kapcsolatos reális észrevételeit, konstruktív javaslatait. Búzaaratás — télen A Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet növényházában megkezdték a kísérleti búzák aratását: ollóval vágják le a kalászokat, majd laboratóriumi vizsgálatoknak vetik alá a búzaszemeket. A legjobb tulajdonságú törzseket tovább nemesítéshez használják fel. A téli búzatermesztéssel lényegesen lerövidítik az új fajták előállítási idejét. Képünkön az üvegházban ellenőrzik a búzák érését (MTI-fotó: Tóth Béla felvétele — KS) Diáktanya Minden jel szerint a Központi Bizottság taigdíjfiizie- téisre vonatkozó határozata számtalan hasznos energiát ilelkötő feszültséget felold, a párt belső életében fel-fel- bukkanó vitát lezár. Elismerően szól arról a tagadhatatlanul fontos tényről, hogy pártunkban a tagdíj- fizetési morál jó. A kom- ■munisták túlnyomó többsége jövedelmének megfelelő mértékben, havonta rendszeresen eleget tesz tagdíjfizetési kötelezettségének. Mivel az elmúlt öt évben a pánt tagságunk nagy részének életkörülményei is nehezebbé váltak, ezért egyre szélesebb körben tették szóvá a tagdíj növekvő összegét. Igazságosabb tagdíjfizetés A tagdíjfizetésre vonatkozó új határozat — mindenekelőtt az alacsony jövedelemmel rendelkező párttagok esetében — csökkenti a tagdíjak mértékét. A túlmunkából származó keresetek figyelmen kívül hagyása a tagdíj megállapításánál, valamint a kereset- arányos százalékos tagdíjmegállapítás a párttagok számára igazságosabbá teszi a tagdíjfizetési. Mindezek következtében megítélésünk szerint — mind a korábban kialakult tagdíjfizetési fegyelem, mind a jelenlegi tagdíjfizetés mértékének csökkentése és egyszerűsítése — elősegíti a határozat kedvező fogadtatását és eredményes végrehajtását. Ennek alapján reálisnak tekinthető az az igény, hogy megfelelő politikai előkészítő munka után, és a párttagsággal való személyes beszélgetést követően, ez év áprilisától minden pártalapszervezetben bevezethető, érvényesíthető lesz a tagdíjfizetés módost- tott új rendje. A jelenlegi időszakiban — lehetőleg január hónapiban — a pártalapszervezetek egyik legfontosabb tennivalója a tagdíjfizetésre vonatkozó határozat ismertetésének, egységes értelmezésének biztosítása. Ennek érdekében az alapszervezetek vezetőségei remélhetően gondoskodnak arról, hogy a kommunisták pártfórumokon, lehetőleg taggyűléseken megismerjék a Központi Bizottságnak e témával összefüggő határozatát. A határozat ismertetése és értelmezése alkalmával célszerű kitérni a KB-dokumen- tum elfogadását indokló előadói beszédre, valamint a végrehajtást szolgáló útmutató főibb megállapításaira is. Egyúttal helyes tájékoztatást adn;j a vezetőségnek arról a tervéről, hogy az új tagdíj besorolásáról előreláthatóan kivel, mikor, milyen módon kerül sor a személyes beszélgetésre. Személyes beszélgetés a párttagokkal A taggyűlésen — a tájékoztatást követően — a párttagoknak legyen alkalmuk, lehetőségűik a határozat tervibe vett helyi végrehajtásáról kérdezni, véleményt nyilvánítani. A vezetőség — amennyiben erre ismeretei elegendőek — helyes, ha rögtön választ ad a kérdésre. Abban az esetben, ha az adott problémakörről információik nem teljesek, inkább a taggyűlést követő személyes beszélgetéseken térjenek vissza a kérdések megválaszolására, az itrá~ nyitó pártszervükkel történt konzultációkat követően. Ott, ahol a helyi körülmények miatt a közeljövőben taggyűlés nem hívható össze, a vezetőség erre felkészült tagjai pántcsoportmegbeszélésen oldják .meg a határozat ismertetésével, végrehajtásának egységes értelmezésével kapcsolatos teendőket. A határozat ismertetését követően az alapszervezet vezetőségének egy tagja az adott pártesoportbizalmi" val együttesen minden párttaggal január—február hónapban személyesen beszél' gessen el. Ez alkalommal is vegyék figyelembe a kommunisták minden egyéb kérdéssel összefüggő észre- vétéleit, javaslatait. (Értékes információkat, sok jó javaslatot gyűjthet össze ezúttal is a pártvezetőség.) A beszélgetés befejeztével a vonatkozó határozat alapján — a párttaggal egyetértésben állapodjanak meg az 1986. április l'től fizetendő tagsági díj új összegében. Természetes igényként kel] kezelni azt is, hogy ameny- nyiben a párttag kéri, az alapszervezet vezetősége adjon segítséget az 1985. évi jövedelem figyelembevételével a tagdíjalap kiszámításához. A beszélgetéssel megbízott vezetőségi tagok, pártcsoportbizolmiak legyenek körültekentöen tájékozottak az egyes párttagok családi, illetve magánéletének problémáiról. Minden indokolt esetiben — a párttag szociális körülményeinek jelentős rosszabbodása, vagy tartós betegsége esetén — humánusan és felelősségteljesen éljenek a tagdíj csökkentésére vonatkozó javaslattétellel, vagy a saját kezdeményezésükre, vagy a párttag kérését figyelembe véve. A beszélgetést végzők rögzítsék a párttagokkal folytatott beszélgetés főbb tapasztalatait, és azt juttassák el a vezetőségnél amely majd ösz- szesíti és értékel; azokat. Mérlegeljen, értékeljen a pártvezetőség Rögzítsék az egyes párttag tagdíjának 1986. áprilisától f izetendő új' összegét. Foglaljanak állást — az Okok, indokok körültekintő mérlegelésével — a tagdíjak csökkentésére vonatkozó javaslatokban. Mindezek együttesen képezzék a márciusban tartandó e témával foglalkozó taggyűlési napirend mondanivalójának lényegét. E pártfórumon feltétlen térjenek ki a kommunisták más irányú észrevételeire, minősítsék azt, és jelezzék azok további sorsára vonatkozó elképzeléseiket. Őszintén tájékoztassák a taggyűlést a határozat fogadtatásáról. Helyes. ha minősítik a kommunisták tagdíjfizetési készségét. Végül személy szerint terjesszék elő javasla' taikdt arra vonatkozóan, hogy a pártalap szervezet vezetősége kiknek az esetében, milyen okok miatt, milyen mértékben csökkenti az előírás szerint megállapított tagdíjat. A tagdíjak mérséklése az éves besoroláskor kizárólag a taggyűlés hatáskörébe tartozik. Év közben felmerülő egyedi tagdíjcsökkentési igényekről a vezetőség saját hatáskörében dönt, amelyről helyes, ha a párttagságot soros taggyűlésen tájékoztatja. Természetesen e pártfórumon kell azt is ismertetni, ha netán akad olyan párttag, aki indokolatlanul —, a határozattól eltérően — méltánytalanul kevesebb párttagsági díjat kíván fizetni. Mindezeket a taggyűléssel megvitatva, ezt követően az alapszervezet határozattal erősítse meg 1986. évi tagdíjbesorolását. Az esetleg fennmaradó vitás kérdések lezárásához a vezetőség feltétlen igényelje az irányító pántszerv segítségét, ameifyijől helyénvaló a legközelebbi taggyűlést tájékoztatni. A pártbizalmiak növekvő szerepe Mivel a jövőben a párttagok keresetük arányában százalékosan, tagbélyeg nélkül tesznek eleget tagdíjfizetési kötelezettségüknek, a pártcsoporitbtifcatrniak feladata, az eddig alkalmazott módszere, egyben felelőssége is megváltozik, megnövekszik. A megállapított tagsági díj befizetését a pártcsoportbizalmi minden hónapban a párttag által bemutatott tagsági könyvbe személyesen, számmal jegy' zi be, és azt aláírásával is bizonyítja. A párttag a befizetést a tagdíjfizetési íven szintén aláírásával igazolja. Ez a helyzet sok helyen megköveteli a hosszú évek óta kialakult tagdíjfizetési gyakorlatunk lényeges megváltoztatását. A pártcsoport- bizalmiiak csak akkor tudnak hiánytalanul eleget tenni feladat J:orükJböíl adódó követelményeknek, ha a párttagok többsége ehhez minden segítséget megad: mindenütt, ahol lehetséges, a tagdíjfizetéskor a kom' munisták tagkönyvükkel együtt keressék fel bizalmijukat. E módszernek általánossá kell válnia az alapszervezetekben. Minden valószínűség szerint a leg- aláhb havonta egyszeri személyes találkozás, a kölcsönös eszmecsere javítja, erősíti a párton belüli közvetlenebb emberi kapcsolatokat, az alapszervezetek közösségi szellemét. A tag' könyvünk gyakoribb kézbevétele pedig arra figyelmeztet, hogy azt gondosabban őrizzük, körültekintőbben kezeljük. Természetesen a tagdíjfizetés új rendjének bevezetésekor számtalan más körülményre figyelemmel kell lennünk. Gondolnunk kell a betegség miatt felmenitött, vagy távoMévő elv társakra. a szétszórt munkahelyen dolgozókkal való kapcsolattartás új módszereinek kialakítására is. Mindenütt a helyi körülmények és lehetőségek gondos számbavételével érjük el azt, hogy a kommunisták havonta lelkiismeretesen tegyenek és tehessenek eleget a párttagsággal járó egyik elengedhetetlen kötelezettségüknek — a tagdíjfizetésnek. Pedellus-tál csengőszóval, Garabonciás szelet, Alma mater, s egyebek ... Egy csomó friss név, érdekesség — meg amikkel már találkozhattunk otthon, de vendéglőben annál ritkábban, netalán soha. Fokhagymás pirítós, bundáskenyér, héjában sült krumpli vajjal vagy olajjal, hogy mindössze néhányat említsünk. Vagyis: átírták kicsit az étlapot az Egri Platánban. S, hogy akik kedvéért tették, még inkább ide kíváncsiskodjanak: változtattak a helyiségen is. Némi átalakítással, belsőépítészeti megoldással kellemesebbé, meghittebbé tették a korábban kevésbé vonzó ,,hodályt”. — Mi történt pontosabban? — kérdem a gazdákat, a Felső-magyarországi Vendéglátó Vállalat igazgatóját. Hegedűs Lászlót és munkatársait. — „Diáktanya” lejt az üzlet — hangzik röviden a válasz. — Egy országos kezdeményezés kísérleteként Budapest és Pécs mellett néhány hónapja itt, Heves megye székhelyén is próbálkozunk valami szokatlanabbal ... Az Állami Ifjúsági Bizottság, illetve a Belkereskedelmi Minisztérium Vendéglátóipari Főosztálya szeretne egy olyan hálózatot kialakítani, amely elsősorban a tanuló ifjúságot szolgálná 16 kiemelt városban, üdülőterületen. Miután pedig Egerben közismerten nagy a diáksereg, természetesen nem maradhattunk ki az elképzelésekből. Sőt, egyenesen a sor elejére kerültünk. Ilyenformán — mint beszélgetésünk további részében kiderült — amolyan modell most ez az étterem, típusának alapvető megváltoztatása nélkül is. Azaz: továbbra is melegkonyhás vendéglő enni- és innivalókkal, pincérrel. Ám az árai sokkal szolídabbak lettek, III. osztályúra mérséklődtek. Kínálata a régebbinél inkább a fiatalokhoz, a kis- és nagydiákok igényeihez, szokásaihoz, nem utolsósorban pedig pénztárcájukhoz igazodik. A hagyományosabb ajánlaton kívül — ahogyan a leginkább megragadó elnevezések is érzékeltetik — még számos másból választhatnak egy idő óta a betérők. Nem lepődik meg többé a felszolgáló, ha bárki is, mondjuk, csupán egyetlen fasírozottat kór kólával, a sütemény mellé pohár vizet, két szelet kenyér között kívánja a kirántott húst, netalán a gavallér főiskolai hallgató a csemgőszó kíséretében elébük tett elegánsabb Pedellus-tál elfogyasztása után szíve választottjával együtt piccoildval óhajtja a hófehér gallérú seritolt. A legtermészetesebb, hogy a közétkeztetésben részt vevő tanulók sem ugyanazt eszik hétről hétre, van szénsavas üdítő, rostos ivóié egész nap. Reggelitől a vacsoráig, s tovább ... — Mindezeken túl — magyarázza Csehó Tibor üzletvezető — persze, még több mindennel is iparkodunk majd magunknak megnyerni az új közönséget. Ismervén természetüket, szokásaikat, vágyaikat, s tudván, hogy a városban sajnos, még ma sincs túlságosan nagy ■lehetőségük a szórakozásra: módot kívánunk teremteni nekik igényes műsorok élvezetére, vagy éppenséggel Olyan társas, csoportos ösz- szejövetelekre, iskolanapokra, amelyeken akár saját zenéjükre is táncolhatnak, diszkózhatnak. Semmi akadálya sem lesz részünkről, hogy eljáts2hassák, felolvashassák, elszavalhassák, elénekelhessék a maguk — közízlést neim sértő, botrányt nem okozó — szerzeményeit első közönségük előtt, vagy lepergethessók legújabb magnófelvételeiket, videónkon bemutathassák a hazulról hozott megfelelő anyagot is, ha akarják. Egyszóval azon vannak, hogy ne csupán a nevükben legyenek Diáktanya, hanem szolgáltatásaikkal is megfeleljenek a várakozásnak. S amikor erre törekszenek, nem hallgathatják el, hogy igyekezetüket — olcsóbb áraik ellenére — nyilvánvalóan komoly üzleti meggondolások is vezérlik. Hegyvári Józsefné főosztályvezető és Szilágyi Lajos főkönyvelő egyaránt hangsúlyozza, hogy ilyentájt, amikor az idegenforgalom közismerten lanyhább még a roppant népszerű Egerben is, csak pangana a „bolt”, ha nem találnának ki valamit. Érthető, ha kaptak az újdonságon, megragad; ták a felkínált központi támogatást, s a kapott összegből kicsinosították a vendéglőt, megvalósítottak egynéhány ötletet. — Egy kicsit játszunk, ha kell — mondja az üzletvezető —, s amikor például megszólal a csengettyű: tetszik nekünk is. Annak kimondottan örülünk, ha látjuk, hogy új vendégkörünk „veszi a lapot”, jól érzi magát nálunk, s elégedetten távozik! Kísérletről beszélnek a Platánban. Vajon, túljutnak-e a próbálkozáson, s kedvet adnak-e- másoknak is hasonló vállalkozáshoz ... ? (gyóni) Kovács Péter az MSZMP \KB alosztályvezetője meg, hogy megszámolhattam volna az évgyűrűit, utólag nem maradt volna oly kortalan ... Mert így távozott, csendben a szomorkás téli napsütésben. Emlékszem, tegnap még egv srác és egy lány támaszkodott a derekához, s a fiú két kicsalt puszi között a körmével kaparászta a szárazra repedezett kérgét. S bizonyára a jövőről beszélt szerelmének, aki a fiatal lányok szokásos stílusában vihorászott. Nem is gondolva arra, hogy ez volt az öreg fa utolsó „randevúja” velük, s ki tudja, hány hasonló szerelmespárral. Ha sóhajthatott, ha beszélhetett volna a fa a lombjai árnyékában történtekről, talán örök emlékükbe zárták volna. Hiszen holnap már hiába keresik a gallyaitól megfosztott, ágaitól megcsonkított öreg hársat. Vajon ki ültethette, ki volt az, aki óvta, védte, locsolgatta, s akit túlélt a sudár termetből megrokkanná vált növény. Történelmi pillanatokat és évtizedeket élhetett át, miközben nagyot változott, fordult körülötte a világ. Talán az egyiknek a dédapja lehetett, aki egykoron a zsenge ágai alatt először fogta meg itt egy kislány kezét. S talán ez a két gyerekember lesz, aki ültet majd a helyére egy újabb csemetét, mondván: „Aki fát ültet, bízik a jövőben . ■.!” Kár, hogy nem látták a fa halálát. Erős drótkötél tekeredett a derekára, hörgő motorú autó veselkedett neki az útnak, s bőgő erővel Toppantotta meg a gyökereket. TöbbszörT nekilódulással adta meg magát a fa, még-még ragaszkodva az anyaföldhöz, a térhez, s a tegnapi két fiatalhoz, akik talán még könnyet is ejtettek volna érte. Mint én, hiszen eszembe jutott, hogy álltam már ott, várva valakit, aki számomra elveszett már. Csak nem ilyen csúnyán, ridegen, mint az öreg hárs ... (szilvás) 9
