Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-04 / 3. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVII. évfolyam, 3. szám ÁRA: 1986. január 4„ szombat 2,20 FORINT r Érdekek A megyeszékhely vezetői egyre nagyobb figyelmet fordítanak arra, hogy a gyalogbelvárosból kikerüljenek a nagy áruszállítást igénylő üzletek. Így van ez rendjén, hiszen az utánpótlás biztosítása mellett, a megvásárolt cikkek haza- szállítása is körülményes, mivel ezt a területet lezárták a járműforgalom elől. S még ha kerülőkkel be is juthat ide egy-egy gépkocsi, az zavarja az egyre növekvő gyalogosáradatot, amely nem fér el a járdán, különösen a délutáni csúcsidőben. Az intézkedésnek egyebek között környezetvédelmi okai is vannak. Meg kell menteni az automobilok okozta károktól, kényelmetlenségektől a gyönyörű barokk épületeket. Természetesen a friss levegő sem utolsó. Mindezt a legtöbb helyen tudomásul veszik, sőt támogatják is. A Piért Heves megyei lerakata például vállalta, hogy a belvárostól távolabb alakít ki papírboltot, a tanácstól kapott telken, s itt végzi a közületi forgalom nagy részét. Mindezt mi is hírül adtuk, s mint jó példát nyugtáztuk. Igenám, csakhogy az egyik belvárosi — a Széchenyi utcai — papírüzlet vezetője, aki nem a Piérthez tartozik, sérelmesnek találta, hogy nem írtuk ebben a cikkben: ők továbbra is folytatják á közületi értékesítést a város szívében. Bár az írásban egyetlen szó sem utalt arra, hogy ez nem igaz, végül is a saját szempontjából helytálló a panasza. Csakhogy, ha a többség érdekét vesszük szemügyre, akkor kétségessé válik a felvetése. Persze, nemcsak megyénkben, hanem másutt is akad hasonló példa, amikor is az érdekek különböznek az egyes szinteken. A főváros egyik legkedveltebb helyén, a Margitszigeten újabb szállodát szerettek volna építeni, mondván: ragyogó itt a környezet. A városszépítő egyesület képviselői szálltak szembe ezzel az elképzeléssel, hivatkozván arra, hogy a budapestieknek amúgy is kevés jut a zöldterületből, s most még abból a csekélykéből is kiszakítanának egy újabb darabot. Nem is beszélve arról, hogy amennyiben felépülne ez az új monstrum, még nagyobb lenne itt a nyüzsgés, s az itt ki- kapcsolódást keresők aligha lelnének nyugalomra. De adódhatnak ellentétek — mondjuk — a társközségek között is, például abban, hogy amíg a nagyobbá a gázt kívánják bevezetni, a kisebben még az ivóvízellátás sem megoldott. Életünk egyik kínos velejárója, hogy a kisebb közösségek érdekei nem mindig egyeznek a nagyobba- kéival. A kötélhúzást követően általában az utóbbi győz. így helyes ez, amennyiben az a nyert ügy még azok érdekeit is szolgálja, akik pillanatnyilag ezt másképp értékelik. Homa János Ellökte a kapufélfa — Kilöttyent a leves — Megcsörrentek az üvegek — Azt hittük: robbantanak — Nem történt kár — Engedély nélkül nincs szakvélemény A Bélkő és környéke újra csendes Egy bugyuta, a hatvanas évek végén született sláger szövege jutott eszembe a Tv-hírádó híradását hallván, ami szerint a Bélkő környéki községekben, Bélapátfalván, Mikófalván, Egercsehiben, Bekölcén, s másutt is kisebb földrengést regisztráltak. A sláger ipedig arról szólt, hogy „mégis mozog iá föld, a fű is makacsul zöld”. S, hogy miért ez jutott eszembe: mert szerencsére ennél komolyabb dolog —, mint tegnapi helyszínjárásunk során kiderült — nem történt. Az első utunk a bélapátfalvi nagyközségi közös tanácshoz vezetett, ahol Lukács Béla tanácstitkár számolt be tapasztalatairól. — Olyan volt, mintha a kőbányában kissé elméretezték volna a robbantást — mondta. — Tény és való azonban, hogy jó néhány ember kiszaladt az utcára, mert sejthettek valamit, ami ennél több. Mi is innen, a tanácsról azonnal felhívtuk a cementgyárat, hogy megkérdezzük, esetleg a régi épületek közül bontottak-e le robbantással valamit^ Kiderült, hogy nem. Szerencsére nagyon rövid ideig tartott az egész, s így semmiféle kár nincs. Még a házilag barkácsolt tyúkólak sem dőltek össze. Utoljára, tudomásom szerint 1925-ben volt hasonló erősségű földrengés a környéken, de az sem okozott semmiféle kárt. — Nem emlékszem semmi hasonlóra — hallhattuk Bocskai úti háza előtt Csízmaria Ferenctől még ugyanebben a községben. — Nem is tudom, hogy mit jelent a földrengés. Ezúttal azonban egy kissé megijedtem. A kapuban álltam, s vártam haza a fiam, aki a postán volt. Nekidőltem a kapufélfának, s egyszer csak „ellökött magától”. Azonnal jött a szomszédasszony, hogy kilötyögött a tányérból, az éppen feltálalt leves. Aztán ahogy a fiam hazaért, elmondta, hogy a postán mozogtak az asztalok. Mikófalván, a Rákóczi úton Kovács Józsefné és Kovács Dezsőné arról számolt be, hogy először ók is a kőbányára gyanakodtak. Amikor azonban a valamikori A bányaüzem szállítógépésze a nagy zajtól semmit sem észlelt kőbányász férjük váltig állította, hogy ez nem az lehetett, csak akkor gondoltak földmozgásra. Egyikük még hozzátette, hogy valamikor Kovácsnéék egykori kőbányász férjüknek hittek (Fotó: Perl Márton) Csizmaria Ferenc: „Itt álltam akkor is ...” nagyon régen észlelt már hasonlót, amiről szintén kiderült: földrengés volt. Majd megegyeztek abban, hogy csak ennél nagyobb ne legyen soha. Holló Albin Bekölcén, a Rákóczi úton lakik. — Az egyik vendéglátós kollégám elmondta — hallottuk tőle —, hogy a balatoni kocsmában majdnem összeszidták az utószilvesz- terezőket, amiért lökdösik az italtartó polcot. Ott így érezték a rengést. Először azonban már vagy két nappal a mozgás előtt, a szil- vásváradiak beszéltek róla. Nem hittünk nekik, s erre tessék ... Bekölcén is megmozdultak a csillárok, de olyan rövid ideig tartott az egész, hogy fel sem lehetett fogni, mi is ez tulajdonképpen. Egercsehiben először Csíki István bányavezetőt kerestük fel. — Az íróasztalomnál dolgoztam, amikor az megmozdult a karom alatt. Az egész azonban nem tartott 5—6 másodpercnél tovább. Lent a bányában nem érezték az emberek, mert ott egyébként is nagyobb a mozgás, s megszokott a robaj, a kisebb rengés. A bányában a szállítógépház a legmagasabb pont. Ott dolgozott akkor Józsa Sándor. — Itt nagy a mozgás, a zörej. A háromnegyed hármas munkásbusszal mentem haza, akkor hallottam a lányomtól, hogy volt valami. Odahaza, Szúcson azonban a szüleim azzal fogadtak, hogy földrengés volt. Felhívtuk a budapesti földrengésjelző állomást. Ott azonban közölték, hogy külön engedély nélkül nem nyilatkozhatnak, így sajnos, a szakemberek véleményét egyelőre homály s engedélyhiány fedi. A lényeg egy: pánikra semmi ok, az Állami Biztosítóhoz semmiféle kárbejelentés nem érkezet. A Bélkő és környéke újra csendes ... Kis Szabó Ervin Marjai József Kubába utazott Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság magyar tagozatának Jósé Ramón Fernande* miniszterelnök-helyettesnek, a bizottság kubai társelnökének meghívására pénteken Havannába utazott, ahol részt vesz a bizottság 14. ülésszakán. (MTI) Egerben ma Megkezdődnek a munkásőrök egységgyűlései Szombaton Heves, Veszprém, Fejér és Somogy megye munkásőreinek tanácskozásával megkezdődnek a munkásőrök januári évnyitó egységgyűlései. A január 4. és február 2. között országszerte nagy társadalmi nyilvánosság előtt megrendezendő fórumokon az egységparancsnokok jelentéseikben számot adnak arról, hogyan dolgoztak a most befejeződött VI. ötéves terv időszakában munkahelyeiken a munkásőrök. Az egységgyűléseken a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kormány több tagja, számos más közéleti vezető, valamint a fegyveres erők és testületek több magas rangú parancsnoka vesz részt. Az egységgyűléseken jelen lévő közéleti személyiségek szólnak a párt céljairól, a népgazdaság előtt álló feladatokról. A fórumokon — a hagyományoknak megfelelően — megköszönik a leszerelő munkásőrök több évtizedes szolgálatát, s köszöntik a testület alapító tagjait. Ugyancsak az egységgyűléseken tesznek esküt az új munkásőrök — köztük sok fiatal és nő —, akik az utóbbi hónapokban kiválóan felkészültek pártmegbízatásuk teljesítésére. A gyűléseken — munkatársaik és családtagjaik jelenlétében — kiemelkedő munkahelyi és szolgálati helytállásáért, illetve a szocialista munkaversenyben elért eredményeiért több munkásőr veheti át az országos parancsnok által adományozott kitüntetéseket. Az idén, a Szabó Gáspár nevét viselő ajkai munkásőr- egység veheti át kiemelkedő munkája elismeréseként a „Munkásőrség Kiváló ' Egysége” címet, a vándorzászlót, valamint Várhelyi György szobrászművész — e kitüntetést jelképező — Harcos út című alkotását. A munkásőrség tevékenységét leginkább segítő 91 nagyüzemnek, intézménynek, társadalmi szervezetnek és fegyveres alakulatnak díszoklevelet és elismerő plakettet adományoznak az egység- gyűléseken. A 20—25 éve szolgáló munkásőrök feleségei az országos parancsnok köszöntő levelét vehetik át. Munkásgyűlés a Csepel autógyár Egri Gyárában Tegnap délután munkás- gyűlést tartottak a Csepel Autógyár 3-as Számú Egri Gyárában. A rendezvényen részt vett dr. Várnai Tibor, a budapesti gyár műszaki igazgatója. Demeter Pál, az egri gyár igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket, tájékoztatta a dolgozókat, hogy a vállalat teljesítette 1985. évi és túlteljesítette VI. ötéves tervét. Elmondta, hogy a vállalat piaci helyze(Fotó: Perl Márton) te stabil, termékei keresettek, 1986-ban is 8 százalékkal több termék kibocsátását tervezik, mint 1985-ben Ebből következik, hogy az idén a vállalat 8 százalékos bérfejlesztést kíván végrehajtani és ez így lesz az egri gyárban is. Az igazgató hangsúlyozta, hogy ehhez az eddigiekben is tapasztalt munkafegyelemre és a dolgozók odaadó, pontos munkájára lesz szükség. Új jogszabály a személyi igazolványokról A személyi igazolványról szóló, új belügyminiszteri rendelet lépett hatályba január 1-én. A korábbi rendelkezések többségét meghagyó rendelet egyszerűsíti, gyorsítja a személyi igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést, csökkenti a személyes megjélenési kötelezettséget. A rendelet a többi között újraszabályozza a személyi igazolvány érvényességi idejét. Ennek megfelelően, az állampolgároknak 14 és 50 éves koruk között, a korábbi hat helyett csak négy alkalommal — 14, 20, 35 és 50 éves korukban — kell megjelenniük a rendőrségen személyi igazolványuk kiváltása, érvényesítése vagy kicserélése végett. A személyi igazolvány kiállításának díja az eddigi 20 forintról 30 forintra emelkedett. Ha az új személyi igazolvány kiállítását a tulajdonos gondatlansága teszi szükségessé — megrongálja, illetve elveszti igazolványát —, a 30 forinton felül 50 forint kü- löndíjat is kell fizetnie Ugyanakkor július 1-től díjmentesen válthatják ki első személyi igazolványukat a 14. életévüket betöltő fiatalok. Az új szabályok előírják a munkáltatóknak, hogy értesítsék a rendőrkapitányságot, ha a dolgozó munkahelyéről kilép és munkaviszonyának megszűnését nem jegyezteti be személyi igazolványába. (MTI)
