Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)
1986-01-21 / 17. szám
NÉPÚJSÁG, 1986. január 21., kedd 5 HAZAI TÁJAKON Zemplén gyöngyszemei Aki megtöltekezett a híres-nevezetes Sárospatak tömérdek látnivalójával, vegye magának a fáradságot, és nézzen körül a Bodrogközben is. Patakról autóval Vajdácska felé kell elindulná. Az út Karostól az északkeleti országhatár mentén fut, majd Becskedet elhagyva, 2 km után ér Karosára. Torony nélküli, Árpád-kori református temploma, amelyért érdemes ezt a kiruccanást megtenni, a falu közepén, az országút szélén áll. Nem tudjuk pontosan, kiik és mikor emelték. Először — a régészeti kutatások szerint 1140 körül — a kerek alaprajzú körtemplomot építették, mégpedig, és ez ritkaságszámba megy, téglából. Majd szűknek bizonyulván, néhány emberöltővel később, de még valószínűleg a tatárjárás előtt, 1241-ben megtoldották egy csaknem négyzet alaprajzú hajóval, amelynek nyugatra tekintő árkádos homlokzatának oromfalát két kőoroszlán tartja. A homlokzat akantudlzileveles pilllér- sora a román, stílus egyik legszebb és legsajátosabb hazai gyöngyszeme. 1969- ben befejezett renoválása után ma teljes szépségében tárul elénk. Hogy a templomot ki építette. nem tudjuk. Több változata ismert. Egyesek szerint a hajónak azért nincs tornya, mert az építtető Roland nádorispán kegyvesztetté vált a királyi udvarnál, és ezért félbehagyatta a templomot. Mások szerint a nádor unokája kezdte építtetni. Az építkezés akkor szakadt meg, amikor — 1285-ben — Fin- ta, egy másik családból származó nádorispán elfoglalta a Roland-család kövesd! várát, amely ennek a famíliának volt a fellegvára. A vár és a hozzá tartozó várbirtok nélkül pedig nem volt pénz a toronyra. Harmadik variáció szerint Ormodé bán leánya kezdte bővíttetni a templomot, de befejezése előtt meghalt. Vannak, akik Demeter leleszi prépostnak tulajdonítják az építkezést. Az utat folytatva, 4 km után Pácinba érünk. Itt a felső-magyarországi reneszánsz várkastélyok legszebb típusának legrégebbi hazái példányára találunk. Középkori alapokra építtette Mágócsy Gáspár és András 1581-ben. Zömök, kerek 9aroktornyok hangsúlyozzák hajdani védelmi jellegét. 1631-ben került a báró ’Sennyey család tulajdonába. akik 1945-ig birtokól- ták. Az utóbbi évtizedekben a páoini kastély is osztozott hazai kastélytársai zömének sorsában: különböző bérlők adták egymásnak a kilincset, akik nem fordítottak különösebb gondot karbantartására, Gyönyörű történeti és művészeti emlékünk leromlott. Az elmúlt években megkezdték helyreállítását. A saakértők feltárták a korábban befalazott ajtó- és ablakkereteket, várkápolnáját, a mennyezetek sgrafittó díszítéseit. Az épület külső falát nagy, eredeti Mágócsy-címer ékesíti. A kastélyt három bástyával erősített, magas, pár- tázatos fal övezi. Hajdan díszes, nagy parkja elhanyagolt és átszelj a közút. Ám, néhány hatalmas, vén fája még dacol az elmúlással. Akit érdékel a múlt e ritka emléke, az keresse fel ezt a becses, épségben maradt várkastélyt, amely elkerülte a barokk idők nagy átépítési hullámát. Cs. K. Hogyan terjedtek el a virágok? Két tudós Wyomingban (USA) megkövesedett bizonyítékot talált egy eddig ismeretlen állat létezésiére, amelyről föltételezik, hogy az első növényevő emlős volt. A tudós véleménye szerint llehet, hogy ennek az állatnak döntő szerepe volt a virágok elterjedésében. Az egyelőre névtelen faj ■mintegy 130 millió évvel ezelőtt vagy még ennél is korábban élte virágkorát. A kutatók úgy Vélik, hogy húsevőből fejlődött ki, azzal párhuzamosan. ahogy a virágok kezdtek terjedni. Az ásványok kormeghatározási eljárásával kiderítették, hogy ez az állat 20 millió évvel ^megelőzte a korábban fölfedezett rokon fajokat. Gumós felületű fogak Robert T. Bakker. a Johns Hopkins Egyetem paleontológusa az ásatások vezetője közölte, hogy az állat a Multitub er culaták (olyan állatok, amelyeknek gumós felületű lapátfogaik vannak) rendjébe tartozik. „A faj fejlődésének kulcs- eseménye az volt, hogy olyan állkapocsízülete fejlődött ki, amely lehetővé tette, hogy az alsó állkapocs és a benne lévő fogak előre- hátra őröljenek a fölsőkkel szemben, és így szétoszlatták a leveleket és növényeket — jelentette be Mr.. Bakker. — Erre a tevékenységre életbevágó szükség van ahhoz, hogy ellássa az állat szervezetét azzal a nagy \mennyiségű rosttal, amire a fokozott anyagcsere miatt van szüksége." Bakker és munkatársa, Kenneth Carpenter a világ leghíresebb dinosaurus-lelő- helyén végezte az ásatásokat, ahol 1877-ben először találtak ibrontosaurust és stegosaurust. A tudósok azt javasolták, hogy az állatot nevezzék el ,^ofiabataiar”-nak a kiváló lengyel paleontológus, Zofía Kíelan-Jaworowska tiszteletére. A név azt jelenti: „Zofia kis hőse”. Bakker arról az' elméletéről nevezetes, hogy a di- nosaurusok melegvérűek voltak. Azt állítja, hogy a levelek megőr, lésére alkalmas, előre-hátra mozgó áll- kapcsú, lapábfogjú állatlak megjelenése egybeesett a táj gyökeres megváltozásával. Az a táj, amelyben a tűlevelűek és más nem virágos fák voltak túlsúlyban, átváltozott olyanná, amelyben a virágos növények domináltak. Noha, egyes dinosaurusok virágos növényt is fogyasztottak a fű, a páfrány és a moha mellett, velük szemben mégis számbeli túlsúlyban voltak a multi tubercula. ták. mint amilyen az újonnan fölfedezett állat. A multik, ahogyan a tudósok nevezik őket, szétszórták az általuk fogyasztott növényeik magvait, és az az általános vélemény, hogy ezek gyorsították meg a virágos növények (Zárvatermők) elterjedését, amelyek a krétaidőszak közepén domináltak. amikor a multik a legnagyobb számban éltek. A multik különböző fajainak mérete a mai mókusoké és mormotáké közt variálódott. Túlélték a dinosaurusok 65 millió évivel ezelőtti kipusztulását, és még a földtörténeti újkorban is éltek. Mintegy 30 millió évivel ezelőtt pusztultak ki és az ökológia rendszerében helyüket a rágcsálók vették át. A tudósok úgy okoskodnak, hogy a multik, amelyek valószínűleg a tojással szaporodó kacsacsőrű emlős rokonai, primitívebbek voltak és kevésbé ügyesen tudtak élelmet gyűjteni, mint a'kár a legkorábbi rágcsálók. Viszont sok ragadozónál alkalma zkodóképesebbek voltak, mivel 'az élelem szélesebb skálája állt rendelkezésükre. „A multik mindent megettek — mondta Bakker a •növényzetre utalva. — Ha ma is élnének, mimt a rágcsálókat, őket is kártevőknek tekinteténk.” (International Herald Tribune) Régi magyar ravatalképek Érdekes tény, hogy a főnemesek, vagy egyéb tehetős személyek elhalálozását megörökítő európai XV— XVIII. századi ravatalképeken sehol sincs keleti szőnyeg a halott alatt, s úgy látszik ez a szokás a törökök befolyása miatt Magyarországon csak Erdélyben és a Felvidéken terjedt el. A régi magyar írók — főleg az erdélyiek — több esetben említést tesznek a ravatalozásnál Magyarországon felhasznált drága portai (isztambuli) és perzsiai szőnyegekről, a finom török vánkosokról és az aranynyal, színes selyemmel kihímzett keszkenőkről. Altor- jai Apor Péter híres erdélyi főnemes 1736-ban írt művében (Metamorphosis Transylvaniae — Erdély átváltozásai) aprólékosan leírta a régi magyar főúri temetést: ... az elhunyt feje alá tettek bársony vánkosokat — ezek rendszerint finom török bársonyok voltak — a kezibe szép skófi- ummal varrott keszkenyőt — ez a díszkendő szintén drága török gyolcsból készült, aranyfonállal (skófiummal) és selyemmel volt kihímezve. A keszkenyö mintázata szintén török volt, a leginkább kedvelt díszítmény a tulipán, a szekfű, a jácint és a gránátalma volt. A ravatalt tartó emelvényen pedig egy diván-szőnyeg, ez utóbbi nagyobb méretű perzsaszőnyeg volt. Báró Apor Péter aki visszasírta a régi erdélyi magyar szokásokat, még arra is kitért, hogy ha valaki idegen helyen halt meg, és nem volt kéznél koporsóra való finom bársony, vagy egyéb drága kelme, úgy a „koporsóra szép portai (török) szőnyeget tettek”. Egyébként Apor Péter arról is említést tesz, hogy az erdélyi eljegyzéseknél és esküvőknél nagy mennyiségben alkalmaztak értékes perzsa és török szőnyegeket az esemény megünneplésére. A magyarok keleties ízlésére az is jelemző, amit a késmári Frőlich Dávid 1639-ből származó feljegyzése leírt, mely szerint „az erdélyiek az új sírokat kövek helyett nagy értékű török vagy perzsa szőnyeggel takarják le”. A Magyar Nemzeti Múzeumban Budapesten négy nagyobb méretű XVII. századi festményt őriznek, ezeken előkelő főnemesi családok tagjait láthatjuk élethű ábrázolásban a ravatalon. Erdélyben és a Felvidéken ezek a ravatalképek valószínűleg nagyobb számban készültek, mivel a főrangú családok arra törekedtek, hogy a képeken az elhunyt nemesi mivoltát, érdemeit és tetteit kihangsúlyozzák, s az utódok elé példaképül állítsák. A Nemzeti Múzeumban őrzött négy ravatalképet ismeretlen magyar festő festette a XVII. században, az olajfestmények mérete nagy (átlagosan 120X200 cm), mert ez a nagy méret volt alkalmas a halott méltóságának teljes ábrázolására. A képeken az elhunyt díszes kaftánszerű kabátban, vagy pruszlikos ruhában, férfiak esetében buzogánnyal és díszkarddal, a ravatal két oldalán ezüst gyertyatartókban gyertyákkal, a fejük alatt szép vánkossal és a kezükben hímzett keszkenővel vannak megörökítve. De ott vannak a képeken a családok címerei, bőséges latinnyelvű felirat, mely az elhunyt adatait és tetteit sorolja fel. Gróf Illésházy Gáspár ravatalképe 1648-ban készült, felesége, Thurzó Ilona ravatalképe is ebből az évből származik. Az ismeretlen magyar festő hű ábrázolásra törekedett, és a keleti szőnyeg mély vörös színét, a kék és sárga színű mértanias mintázatot, a stilizált növényi díszítméhye- ket, továbbá a szőnyeg keretében a svasztika (napkereszt) ornamentikát híven lefestette. Az aprólékos ábrázolás lehetővé tette, hogy a ravatalon látható keleti szőnyeget meghatározzák, bizonyos, hogy a monumentális, drága szőnyeg Törökországban készült, valószínűleg Usak városában és a XVI. században. Hasonló török mintázatú és színezésű szőnyeg van Gróf Illésházy Gábor 1662-ben készített ravatalképén is, míg gróf Rákóczi Lászióné (Bánffy Erzsébet) 1663-ban készített pazar szépségű ravatalképén virágos mintázatú perzsaszőnyeggel van a ravatal leterítve. A perzsaszőnyeg mérete nagy, bordűrje keskeny, és benne a minta virágos, a szőnyeg tükrét elborítja a növényi ornamentika, és a színek vörös, sárga és kék árnyalatai is szépen érvényesülnek. Ez a szőnyeg valószínűleg selyemből készült, s nagyon drága lehetett, a régi rha- gyar családi leltárakban a selyem perzsaszőnyegek értékét mindig kihangsúlyozIllésházy Gáspár ravatalképe. Készült 1648-ban. Rajzmásolat az eredeti olajfestmény nyomán. A rajzon jól látható a szőnyeg mintázata, s az elhunyt mellett lévő buzogány és díszkard, s a két halotti gyertya EGER VAROS TANACSA V. B. MUNKAERŐ- SZOLGÁLATI IRODA ÁLLAS AJÁNLATAI: Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát: Eger, Széchenyi u. 3. Különböző egri telephelyeire lakatosokat, gépjárművillamossági szerelőket, gépkocsivezetőket, targoncavezetőket, forgácsoló szakmunkást, bádogos szakmunkást keres felvételre, valamint betanított gépi munkára alkalmaz palackozó munkásnőket. Egri Dohánygyár: Eger, Somogyi B. u. 4. Érettségizett, gyakorlattal rendelkező gyors- és gépírói munkakörben felvételt hirdet. KAEV 10. Sz. Gyára: Eger, Kistáiyai út 6. Felvételre keres gépipari technikusokat — üzemtechnikus, kooperátor, programozó munkakörbe, valamint műszakvezetőt váltóműszakos munkarendbe — továbbá gépíró-adminisztrátort; forgácsoló szakmunkásokat: fémfestő-dukkózó szakmunkást; minősített hegesztőt; vasszerkezeti lakatost — lánghegesztő vizsgával. Hm-i Patyolat Vállalat: Eger, Tinódi u. 28. Munkavállalókat keres gépjámű ügyintézői, tmk- csoportvezetői, kazár ütői munkakörre, valamint határozott időre pénztárost — pénztárellenőrt. Cementipari Gépjavító Vállalat: Miskolc, Mésztelep u. 1. Bélapátfalvi munkahelyre felvesz: lakatos és hegesztő szakmunkásokat. Jelentkezni lehet: Bélapátfalvi Kirendeltségen: Sári Sándor kirendeltség vezetőnél. Tájékoztató a Munkaerő-szolgálati Iroda ügyfélfogadási rendjéről: Hétfő: 13.00 órától 16.00 óráig Kedd: 8.00 órától 12.00 óráig Szerda: 8.00 órától 18.00 óráig Csütörtök: ÜGYFÉLFOGADÁS SZÜNETEL Fentek: 8.00 órától 12.00 óráig Részletes felvilágosítás a munkakörŐErŐT a munkáltatóknál és a Munkaerő-szolgálati Irodánál Eger, Dobó tér 2. Telefon: 10-144. A karosai templom homlokzata és kapuja A pácini Mágócsy-kastély (A szerző felvételei — KS)
