Népújság, 1986. január (37. évfolyam, 1-26. szám)

1986-01-18 / 15. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1986. január 18., szombat Tollhegyen A Közös Piacon eddig is értékesítési válság dúlt. A sajthegyek, tejporhe­gyek, marhahúshegyek mé­retei időről időre ijesztőkké nőttek. Az azoktól való meg­szabadulás pedig úgyszólván tragikomikus fordulatokat hozott: az önköltségből 80 százalékot is engedtek, csak hogy vevőre találjanak, mert még igy sem fizettek rá any- nyira, mintha tovább tartót, tik volna a raktárakban a magas dijak ellenében az el­adhatatlan (és a hűtés elle­nére is előbb-utóbb meg- romló) árut. Most, január 1-től kezdve, boroshordóhegyekről lehet majd beszélni az európai kö­zösség országaiban. Azzal, hogy Portugália és Spanyol- ország csatlakozott, még több bor keres borisszákat a pia­con. Például a spanyol gaz­dák 36 millió hektóval je­lentkeznek, a Közös Piac dé­li országaiban eddig össze­sen 120 millió hektó bort ho­zott egy-egy szüret. Jóból is megárt a sok. Brüsszelben most már a bor­rá is kiterjesztik ezt az igaz­ságot. Sok borban, sok az igazság. (P) A HÉTEN TÖRTÉNT HÉTFŐ: Puccskísérlet Aden ban-, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság fővárosában — Szíriái—libanoni államfői tárgyalások Damasz- kuszban — A Contadora-csoport és még négy latin-amerikai állam közös nyilatkozata a kö­zép-amerikai válság politikai megoldásáról KEDD: Az új gualgemalai államfő beiktatása al­kalmat adott Bush—Ortega találkozásara — Craxi olasz miniszterelnök Egyiptomban járt — Ronald Reagan Washingtonban az ecuadori elnököt fogadta SZERDA: Eduard Sevardnadze megkezdte to­kiói tárgyalásait — A libanoni keresztény mi­líciák közt<i tűzszünetet megsértették, újból harcok folytak Kelet-Bejrútban — Az adeni Francois Mitterrand francia elnök és Hel. műt Kohl nyugatnémet kancellár Baden. Badenben tárgyalt egymással. A képen: a két politikus elvonul a katonai díszsor. fal előtt (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) rádió ismét sugároz műsort, híradása szerint Ali Nasszer Mohammed vezetésével a Jemeni Szocialista Párt Politikai Bizottsága összeült CSÜTÖRTÖK: A Szovjetunió meghosszabbította a kísérleti robbantások moratóriumát, Gorba­csov nyilatkozata az atomleszerelésről — Genf- ben folytatódik az amerikai—szovjet fegy­verzetkorlátozási tárgyalássorozat — Kohl—Mit­terrand csúcstalálkozó PÉNTEK: Varsóban ülésezik az értelmiségi vi­lágkongresszus — Nicaragua fővárosában tár­gyal a spanyol külügyminiszter — Libanonban is, Dél-Jemenben is tovább tartanak a pol­gárháborús jellegű ellenségeskedések — Rea­gan elnök fenntartásokkal, bár de kedvezően nyilatkozott a szovjet javaslatokról Rekord loilonyeremeny — Törökországban. A képen: a nyertes család az 1,8 millió dől. lárt érő nyereménnyel (MTI-fotó — KS) Szovjet—japán külügyminiszteri tárgyalások Tokióban. A képen: Eduard Sevardnadze és vendéglátója, Abe Sintam (Népűjság-telefotó — Reuter — MTI — KS) Magyar—szovjet gazdasági tárgyalások voltak Budapesten (MTI.fotó: Manek Attila felvétele — Népújság-telefotó — KS) A reklám gyermekei Tilos ami... nincs „Pepsi Cola Mexikóba, Tennessee-be, Ohióba” — hadarja monoton hangon Pe­ter Schaffer „Equus”-ának idegbeteg főhőse. A 70-es években született dráma már utalt arra az agymosó hatásra, amelyet a tv és a reklámok váltanak ki. A legutóbbi amerikai és nyu­gat-európai felmérések azt mutatják, hogy ennek a to­tális mérgezésnek legfőbb áldozatai a gyermekek. íme, a jó reklám képlete: gyors ritmus, ügyesen vágott képek, hatásos kísérőzene, esetleg valami jópofa mon­dóka, amit egy beszélni alig tudó gyerek is meg tud je­gyezni. A ma gyermekeinek nemigen kellenek a hagyo­mányos tündérmesék, mert a reklámok fantasztikus kép­soraiban ott vannak a gyer­meki vágyak; a csokoládé­óceántól a rettenthetetlen hősig, az oroszlánszelídítés- től a felhőkarcolókig, nem nélkülözik a humort sem. „Fellépnek” a gyerekek ked­vencei : Donald Kacsa és In­diana Jones, Babar, az ele­fánt és Asterix, a gall har­cos. És mivel a reklámok ma már egyre nagyobb időt vesznek el a tv-műsorból, a gyerekek fokozatosan rabjai lesznek a kis képernyőnek, bámulják egyik reklámmű­sortól a másikig. A reklám a gyermekekhez szól, de tulajdonképpen a szülőket célozza. Franciaor­szági statisztika szerint, egy átlagos család kiadásainak felét a reklámokra lehet visszavezetni: a csemete ad­dig nyaggatja szüleit, amíg vesznek neki a reklámozott termékből, legyen az nugátos csokoládé vagy elemes Jedi. Sokan a tv-ben mutatott erőszak miatt aggódnak, holott amerikai pszichiáte­rek felmérései szerint, a serdületlen gyermekeket ez nem érdekli, még a borzal­makat egyenesben közvetí­tő tv-híradótól is undorral fordulnak el. Ellenben sok­kal nagyobb a veszélye an­nak, hogy a reklámok hamis világát teszik magukévá, a boldogság fogalmát az anya­gi javak birtoklásával azo­nosítják. A reklámszakembe­rek visszavágnak: vajon a régi tündérmesék „ártatla­nok” voltak-e? Kétségtelen, hogy nem, de azok sosem váltak életformáló szellemi póttáplálékká. Peter Sellers utolsó film­jében, az „Isten hozta, Mr.”- ben egy teljesen tudatlan kertészt alakított, aki csak tv-reklámokból tud a világ­ról. Amikor bekerül az „élet­be”, a reklámokban hallott szövegeket kezdi szajkózni, amelyeket mindenki 'isteni kinyilatkoztatásnak” vesz. Az analfabéta kertész lassan megindul az elnöki palota felé. Remélhető, hogy a rek­lámnemzedék még nem tart itt... Az amerikai államokban enyhén szólva különös tör­vények vannak érvényben. Az Alabama állambeli De­catur városban például a gépkocsivezetőknek tilos olyan autót vezetni, mely­nek leszerelték a ... kor­Aki bűvészmutatvánnyal szeretné felkelteni a felnőt­tek figyelmét, ámulatba akarja ejteni a gyerekeket vagy meg akarja nyerni ügy­felei bizalmát, bátran beirat­kozhat a müncheni Cam- merloher Strasse 72. alatt működő bűvésziskolába. Az oktatás menete mindig ugyanaz: a 12 tanár egyike varázsol, a bűvészinas pedig elmagyarázza a trükköt. Ez­után gyakorlás következik, mert gyakorlat teszi az iga­zi mágust. Az oktatás fontos eszköze a videokamera. A tanítvá­nyok csak így tudják ellen­őrizni, hogy eltanulták-e a figyelemelterelés művészetét. A bűvészkedés alapelve: a nézőknek mindig azt a ke­zet kell nézniük, amelyik csal, és nem a másikat, ame­lyik a bűvésztrükköt végre­hajtja. mányát. Kaliforniában meg­bírságolják azt a nőt, aki pongyolában ül a volán mögé. Okláhomában a tör­vény kimondja, hogy sze­mélygépkocsik hátsó ülése­in tilos lovat szállítani. Az A bűvésziskola tanulói a bűvészkedés történetével is megismerkedhetnek: ámulva hallgathatják, hogy Kheopsz egyiptomi fáraó, már i. e. 2500-ban varázslót tartott udvarában; hogy a közép­kori szemfényvesztők és va­rázslók gyakran máglyán vé­gezték. A hallgatók két szemesz­teren át tanulják a mágiát, majd vizsgán kell számot adniuk tudásukról. Akinek van kedve, ideje és pénze — egy szemeszter 700 már­kába kerül —, az még egy évig tökéletesítheti tudását. Színésztanár oktatja a kö­zönség előtti szereplést és megtanítja a hallgatókat ar­ra, hogyan alkalmazkodja­nak lelkileg ahhoz a jelölt­höz, akit egy bűvészmutat­ványhoz a színpadra kérnek. új-mexikóbeli Albuquergue városban a törvény nehéz helyzet elé állítja a taxiso­kat: ott ugyanis tilos meg­ragadni és erőszakkal a gépkocsiba tuszkolni az utasokat. A bűvésziskola végzősei között híres emberek is van­nak, például Dagmar Coller operaénekesnő, a minden év­ben megrendezésre kerülő Sztárok a manézsban című cirkuszfilm egyik szereplője. Titok marad, hogyan lehet a kalapból galambot elővará­zsolni vagy a „kínai levél­boríték" segítségével mások gondolataiban olvasni. Mert mindazoknak, akik betekin­tenek a müncheni bűvészis­kola kulisszái mögé, írásban kötelezniük kell magukat, hogy „sem a nyilvánosság előtt, sem privát körben nem árulják el egyetlen bűvész- mutatvány titkát sem”. És minden bűvészinasnak meg kell fogadnia, hogy „az el­sajátított ismereteket csak szórakoztatás céljából és nem csalási szándékkal fogja al­kalmazni”. Ezüst helyett enzim a filmeken A japán Canon-cég mun­katársai olyan fotográfiai eljárást fejlesztettek ki, amely búcsút mond az ezüstnek, és helyette bioló­giai alaipon működik. A kulcsanyag a csak néhány éve felfedezett gamma ami- láz-enzim. Ez két olyan tu­lajdonsággal rendelkezik, amely megkülönbözteti testvéreitől, az alfa és a béta formától: a keményí­tőt nem diszacharidokká, hanem a glukóz monosza- chariddá bontja; ha fény éri, többé nem tud mű­ködni. A fotográfiai folya­mat a filmen két szomszé­dos réteg között játszódik le. Az egyik rétegben az enzim van kollagén alapo­zásban. a másik réteg ke­ményítő és egy szerves réz- ftálsav-cianinvegyület ele- gyéből áll. A filmet vízbe merítéssel hívják elő. Ek­kor a meg nem világított, továbbra is aktív amiláz a keményítőt glükózra bontja, amely viszont kioldja a re­zet a szomszéd rétegből. Az előhívási folyamatot szárí­tással állítják meg, mivel az enzim csak oldatban tud dolgozni. Az eredmény olyan negatív, amely az ezüst alapú fekete-fehér filmre hasonlít. A mágiához a képernyőn át vezet az út A stressz# mint űrügy Új adatok a keresztre feszítésről? A stressz valószínűleg sok­kal kisebb szerepet játszik a szívkoszorúér-megbetegedé­sek és a szívizominfarktus keletkezésében, mint eddig feltételezték. Michael Myr- tek, a freiburgi egyetem pszichofiziológiai kutatócso­portjának tagja szerint, a stresszelmélet azért terjed­hetett el, mert a korábbi vizsgálatok során csak olyan emberek lelkiállapota után érdeklődtek, akik már túl voltak az első infarktuson. Myrtek a Psychoterapie und medizinische Psychologie cí­mű folyóiratban felhívja, a figyelmet olyan vizsgálatok­ra, amelyek során a későbbi pácienseket már a betegség kezdete előtt pszichológiai teszteknek vetették alá. Ezek szerint a stresszelmélet tart­hatatlan. Több ilyen vizsgá­lat éppen azoknak a szemé­lyeknek jósolta a leghosszabb várható élettartamot, akik a legnagyobb stresszen men­tek keresztül. A növekvő egészségtudat­tal magyarázza Myrtek azt a tényt is, hogy az Egyesült Államokban 1968 óta csök­ken az infarktus okozta ha­landóság. 1968 és 1978 kö­zött az összes amerikai fér­fi mintegy 25 százaléka szo­kott le a dohányzásról, a táplálkozási szokások meg­változása eredményeképpen csökkent a koleszterinszint, a magas vérnyomásban szen­vedő pácienseket eredménye­sebben kezelik és a lakos­ság széles rétegei kezdtek sportolni. Mégis, miért ragaszkodik oly sok ember — mind tu­dósok, mind laikusok — a stresszelmélethez? Myrtek szerint ez az elmélet igen jó alibi. A páciens áldozatnak tekintheti magát és tovább „züllhet”, például tovább do­hányozhat vagy mértéktele­nül ehet-ihat. A betegség- megelőzés fő elemeinek, te­hát a klasszikus rizikófakto­roknak csökkentése ily mó­don a háttérbe szorul. A gyakorló orvos alkalomadtán azért folyamodik a stresszel­mélethez, hogy valamikép­pen megértethesse betegsé­gét a pácienssel. Űj adatokhoz jutottak ar­ra vonatkozólag, hogyan fe­szítették keresztre a bűnö­zőket 2000 évvel ezelőtt, a Johananról készített rönt­genfelvételek újabb tanul­mányozása útján. Azt sen­ki sem tudja, miért végez­ték ki Johanant, de az ő csontváza az egyetlen, ame­lyet a keresztre feszített ál­dozatoké közül megtaláltak. Csontjait egy földgyalu tár­ta föl 1968-ban Givat Ha- mivtarban, Jeruzsálemtől északra, egy lakótelep alap­jainak kiásása során. A név rá volt vésve a csonto­kat tartalmazó csontkamrá­ra. A Rockefeller Múzeum­ban végzett első vizsgálat alapján arra a következte­tésre jutottak, hogy mind­két sarkát egy szöggel szö­gezték oda és a szög feje alatt egy faalátét volt. En­nek alapján az áldozatot úgy tették a keresztfára, hogy a térdeit egy oldalra húzták, hogy a szöggel egy­szerre tudják átütni mind­két sarkát. A jobb alkar- csont sérülése alapján ar­ra következtettek, hogy az áldozatot a karjánál fogva szögezték oda. A vizsgálat befejezése után újra elte­mették. A tudósok azonban ké­telkedtek ebben az elemzés­ben, mert eltért a hagyo­mányos, ismerni vélt ke­resztre feszítés: módtól. Mi­vel a tetemet újra eltemet­ték, Mr. Joseph Zias és Eli- ezer Sekeles professzor a róla készült röntgen- és fényképfelvételeket, vala­mint a gipszöntvényeket vet­te újabb vizsgálat alá. Felfe­deztek. hogy amit a bal sa­rok letört darabjának vél­tek, az máshová való. A szög nem volt elég hosszú, hogy átérje mindkét sarkot és a 2 cm vastag alátétet, ami azért volt ott, hogy az áldozat ne tudja kiszabadí­tani a lábát. A két szakér­tő meg van győződve, hogy a két lábat külön szegezték oda és a bal sarok egysze­rűen elveszett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom